Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-20 / 197. szám
Szombat, 1966. augusztus 26. 3 SOMOGYIWBPLAP Az ipartelepítés új útjai A milliós ember M iért nem »megy- az ipar a fővárosból vidékre, ha mindenki — legalábbis élvben — egyetért, hogy jó lenne, ha menne? önmagában a vidéki ipar- telepítés előnyeit, népgazdasági jelentőségét nem kell részletesen bizonyítani, hiszen ez már évek óta foglalkoztatja az ország közvéleményét. Tény, hogy Magyarország első helyen áll Európában azzal az aránytalansággal, hogy az ország iparának legnagyobb hányada a fővárosban tömörül — például a gépipar több minit 60 a vegyipar 56, a textilipar több mint 50 százaléka —, és miközben itt munkaerőgondokkal küzdenek, az ország több 'üdékén jelentős számú mun- 't képes dolgozó teljes vagy dőszakos foglalkoztatása fáj- r!’tja az illetékesek fejét. Ha tárgyilagosan ítéljük meg ezt = helyzetet, természetesen fi- svelembe kell venni a történelmi előzményeket is: Budapest népességének az ország lakosságához mért kóros felduzzadása húsz évvel ezelőtti örökség, s összefügg azzal is, hogy a főváros kialakulása és fejlődési kamasziko- ra idején a Haibsburg-biroda- lom ^tájegységi-« centruma volt. Nyilvánvaló, hogy ezen csak hosszú idő alatt, évtizedek munkájával lelhet lényegesen változtatni. Kétségtelen viszont, hogy a termelőerők arányosabb elosztására tett intézkedések eddig bizony eléggé vontatottan valósultak meg. Ismeretes például, hogy a hatvanas évek elején a kormány Gazdasági Bizottsága kategóriákba sorolta a budapesti ipartelepeket, & kimondta, hogy a In f maciik csoportba sorolt üzemeket vidékre kell telepíteni. E határozat alól azonban, valljuk meg, minden érvet, kifogást megragadva próbáltak kibújni az érintett üzemek, intézmények. S jóllehet a vidéki városok, megyék igyekeztek az üzemek költözése »elé menni«, olykor épületet és általában munkaerőt ajánlva a fővárosiból távozásra ítélt vállalatnak, a végeredmény mégis a várakozás alatt marad. Jellemző, hogy a második ötéves terv időszakában hozzávetőleg 7—8000 munkahely szűnt meg ilyen vidékre költözések nyomán Budapesten, miközben az új, fővárosba települőkkel csaknem hét-myolc- szor ennyivel duzzadt a pesti foglalkoztatottak száma! Olyan az ország különböző területein is fejleszthető ágazatnak, mint például a vegyipar —, a jelentős vidékre település ellenére — nagyobbik fele tömörül még most is a fővárosban, a műanyagfeldolgozás 95, a gumiipar 72, a lakk- és festékipar 63 százaléka Budapesten működik. Ü gy tűnik, a vidéki ipartelepítés, illetve a vele összefüggő fejlesztés megközelítésének módjában volt eddig a hiba, abban ugyanis, hogy nem számoltunk eléggé a tényleges gazdasági folyamatokkal, törvényszerűségekkel. Más szóval: csupán az érvelés, a vidékre település népgazdasági előnyeinek bizonyítása önmagában kevés, ha nem támasztják alá a gazdasági ösztönző módszerek is. Tegyük hozzá: természetesen ez kevésbé vonatkozik az ország tájegységednek központi ter- \ ékben, például az ötéves tervben rögzített fejlesztésére; ebben ugyanis nem kevés eredményt mutathatunk fel. Olyan jelentős iparág például, mint a híradástechnika, a második ötéves tervben létesített valamennyi üzemét — összesen tízet —i vidéken helyezte üzembe, s amíg a tervidőszak elején az iparág termelésének húsz százalékát adták a vidéki üzemek, 1965-ig ez az arány 35 százalékra bővült, s 1970-ig eléri az 50 százalékot. A vidéki iparfejlesztés intézményes és gazdasági folyamatokra alapozott rendezése azonban az új gazdaságirányítási rendszerre vár. Szakértői körökben széles körű vita bontakozott ki erről, s általában megegyeznek a vélemények abban, hogy új elvi alapokra kell helyezni s területi tervezést. Lényegében a következőképp foglalhatók össze ezek az új elvek: a rábeszélés önmagában kevés, különösen azért, mert ma még a minisztériumoknak és a vállalatoknak rendszerint előnyösebb Budapesten fejleszteni az ipart, mint vidéken. Előnyösebb mégpedig azért, mert a jelenlegi szabályok alapján a fővárosban általában nem vagy alig terhelik a minisztériumot a közművesítési, a kommunális költségek —ezek »más számlára«, a tanács keretébe tartoznak —, pedig ma már egy-egy új munkahely létesítése a fővárosban — az említett járulékos beruházásokkal együtt — átlag mintegy 200 000 forintba kerül. A jövőben azonban a gazdasági ösztönzés differenciált módszereit alkalmazzák ebben is. Olyan módszereket, mint az ország tájain, megyéiben eltérően megállapított telekárak, a földrajzi fekvéstől függő kommunális adó, az állóeszközökért, a gépekért, a berendezésekért a vállalati nyereségből fizetendő használati díjak ugyancsak vidékenként különbözően megállapított kulcsa, a dolgozók után fizetendő vállalati illetmény- adó — területfejlesztési elvektől függő — eltérései. Különösen érdekes az az elgondolás, hogy az országban mind jelentősebb társadalmi problémát okozó ingázás költségeinek egy részét — például a vasúti díj meghatározott hányadát — a vállalatra hárítanák át, ami gazdaságilag ugyancsak előnyössé teheti az üzemek munkaerőforráshoz való közeledését A z új gazdaságirányítási rendszer — amelynek fő irányelvei és bevezetésének időpontja már tisztázottak ugyan, de részletm- tézkedéseinek kidolgozása még tart — kétségkívül fordulatot hoz a vidék általános fejlődésében is azzal, hogy a gazdasági törvényszerűségek terelőösztönző hatásának áramlatába kapcsolja be az ipartelepítés folyamatát is. Természetesen túlzás lenne — még a lehető legjobb ösztönzés esetén is — egyik napról vágj’ egyik évről a másikra látványos változásokat várni ilyen rendkívül bonyolult s az anyagi eszközök ennyire széles körét érintő feladat megoldásában. Budapest és környékének roppant hatású »tömegvonzását« mérsékelni és az erre alkalmas vidékek, városok »ellenhatását« jelentősen növelni természetesen csak milliárdos beruházásokkal és hosszabb távon lehet. Ám az is rendkívüli jelentőségű, ha megtaláljuk a valóban hatékony, hosszú távon is célravezető módszereket e — túlzás nélkül — történelmi folyamat megoldására. A gazdasági ösztönzés mellett fontos természetesen a többi területfejlesztési módszer isi. Az például, hogy a harmadik ötéves tervidőszak végéig elkészül az ország városainak, illetve fontosabb városias településeinek rendezési terve. Lényeges az is, hogy mind határozottabban önálló tudománnyá válik nálunk is a területi tervezés. Éppen a közelmúlt napokban alakult például külön szakcsoport a Magyar Közgazda- sági Társaságban, amely ezeket a szakértőket tömöríti, s munkához látott a Magyar Urbanisztikai Társaság is, a városfejlesztés e társadalmi szervezete. Mindez együtt reménykeltő ígéret arra, hogy az ipar — ismét csak egyszerűsítve — erőteljesebben »megindul« majd a fővárosból az ország vidékeire! T. A. Fehér köpenyben jár-kel a konzervgyárban. Fölszerelése mindössze ennyi: toll, jegyzet- blokk, logarléc. Üzemszei-vező közgazdász. Három és fél evvel ezelőtt került a gyárba. Azelőtt nem volt ilyen bco;z- tás, egy kicsit a jövő hírnökeként látott munkához. Ellenszenvvel, értetlenséggel, bizalmatlansággal, gáncsoskodással kellett megküzdenie. Ez nem a személyének szólt, hanem a hivatásának. Sokszor összesúgtak a háta mögött, amikor megfigyeléseit rögzítette a jegyzetblokkjában: »Mi az istennek van ez az ember itt!« S amikor a régi módszerek megváltoztatását javasolta, még többen haragudtak meg rá 1 A járási pártbizottságon úgy mondták, hogy félmáltiós ember. A konzervgyárban aztán kiderült, hogy eddig olyan egymillió forintot hozott az üzemnek Kárpáti Jenő üzem- szervező tevékenysége. Elsősorban a raklajpos áruszállítás bevezetése és a termelés optimalizálása. Derék, szép szál férfi Kárpáti Jenő. S ami legjobban meglepett, végtelenül higgadt. Csak azok képesek ilyen nyugodtan beszélni aiz igazukért vívott küzdelemről, akik biztosak a dolgukban. — Hogyan lett üzemszervező? — Véletlenül. Korábban a malomiban voltam vezető adminisztrátor. Feleségem munkaügyi előadó itt, a Nagyatádi Konzervgyárban. Tőle tudtam meg, hogy önálló üzem- szervezőt vesznek föl. Jelentkeztem. Elmondtam, hogy hatvanegyben megkezdtem tanulmányaimat a Marx Károly Közgazdasági Egyetem ipar szakán. Mivel . nem volt meg a diplomám, csak a felső irányi- tó szerv jóvá- hagyásával vehettek föl... Az idén sikeresen befejeztem az egyetemet. — Hogy fogadták a gyárban? — Meglehetősen idegenkedve. Az üzemszervezés új terület az iparágban is. S az önálló üzemszervezőnek át kell nyúlnia a kö- : zépvezetők feje fölött, s akaratuk ellenére javasolni bizonyos dolgokat. Egy példával illusztrálnám: a raklapos árumozgatás bevezetését éppen azok ellenezték, akiknek munkáját megkönnyítette ... Roppant nehéz egy bevált régi módszer megváltoztatása ... Máról holnapra nem is megy. Gyakran szükség volt az igazgatói hatalom gyakorlására, utasítással kellett elrendelni a kísérletek folytatását. — Kapott-e azóta elismerést olyanoktól, akik aikikor gátolták a munkáját? — Számtalanszor. Legjobban essett, amikor a munkások ösz- szehasonlították, mennyivel könnyebb és jobb a raklapos árumozgatás. Ügy dicsértek előttem, hogy nem tudták, volt-e részem benne. 2 Először csak az üres üvegeket szállították raklapon, majd részlegesen a készárut is. Később a nyersanyagot is raklapon hordták. S ma már a segédanyagokat is targoncával viszik. A raklapos raktározás ma már természetes a gyárban. Most kísérleteznek az ötkilós készáru raklapos mozgatói, hanem segítői legyenek ennek a munkának. — S a felesége? — Egyetemi tanulmányokat folytattam. Ahhoz nem az kell, aki csinálja, hanem ■ a család. Nem valószínű, hogy befejezem az egyetemet, ha nem kapom meg a feleségemtől azt a segítséget. Megszületett közben a kislányunk, hárman éltünk egy szobában. Nem emlékszem, hányszor aludtam öt óránál többet. Csecsemő mellett tanulni! Én lefeküdtem, ő meg fölébredt. Hányszor elvitte sétálni a. feleségem, hogy tanulhassak! Az igazgató elvtárs megengedte, hogy munkaidő után az irodájában tanulják. Tavaly aztán lakást kaptam a gyártól, rendeződtek a körülményeim. 3 Kárpáti Jenő harmincnyolc éves. Tele van energiával, tervvel, elképzeléssel. A konzervgyár igazgatója éppen aznap látta el hosszú távra munkával, amikor Nagyatádon jártam. — A rekonstrukció alőfutáKongresszusra készülünk A pártalapizerrezetek ideológiai munkája MOST, AMIKOR a pártalapsziervezetek beszámoló, vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlésre készülve végigtekintik az utóbbi két év munkáját, e számvetésben fontos helyet kap az ideológiai tevékenység. A taggyűléseken, a beszámoló fölötti vitában is minden bizonnyal súlyának és jelentőségének megfelelően foglalkozik majd a tagság a pártmunkának ezzel a területével. Az előterjesztések a legtöbb alapszervezetben számottevő eredményről, jelentős tapasztalatról és mindemellett nem kevés fogyatékosságról, tennivalóról adhatnak számat A beszámoló összeállításánál nem egy alapszervezeti vezetőségnek okoz gondot, hogy milyen módon foglalkozzanak az ideológiai munkával Sok a mondanivaló, de kerülni szeretnék a terjengős, általánosságokban mozgó eszmefuttatást Azt is tudják azonban, hogy néhány szervezeti kérdéssel vagy a pártoktatást jelző fontosabb számadattal nem oldható meg a beszámolónak ez a része. A tapasztalatok szerint ma már ritkábban találkozhatunk az alapszervezetekben folyó ideológiai munka leszűkített értelmezésével, amely kizárólag a pártoktatás megszervezésére korlátozza a tennivalókat. Az utóbbi időben egyre több alapszervezetben fordítanak figyelmet az ideológiai munka tartalmi összefüggéseire. S ezt nem csupán a pártoktatással kapcsolatos témákra korlátozzák, hanem szélesebb értelemben, a mindennapi élet- . ben jelentkező problémák ideológiai vetületévél is egyre többet foglalkoznak. Ilyenek például a gazdasági építőmunkával összefüggő szemléletbeli kérdések, a párt, a munkásosztály vezető szerepének érvényesülése, a párt szövetségi politikájának he- lyi alkalmazása stb. AZ EMBEREK különféle magatartásának, cselekvésének meghatározott nézetek, eszmék szolgálnak közvetlen indítékául. Az alapszervezetek ideológiai munkájának alapvető tartalma annak vizsgálata és elemzése, hogy az emberek kisebb-nagyobb csoportjainál, az egyes kollektíváknál eziek a különféle pozitív és negatív nézetek milyen forrásokból táplálkoznak, mi az, ami ellen föl kell lépni, és mit szükséges kifejleszteni, erősiteni. Egy termelő üzemiben, tsz-ben konkrétan meghatározható, hogy egyik vagy másik műhelyben vagy üzemegységnél mi az, ami ösztönzően hat az emberek gondolkodására és magatartására, s mi az, ami visszahúz, fékez az előrehaladásban, A különféle okok köziül melyek az anyagi természetűek, az érdekviszonyokkal összefüggőéit, s melyek azok, amelyek az emberek gondolkodásmódjával, szemléletével kapcsolatosak. Az ideológiai munkának ezek a vonásai elsősorban ott jellemzőek, ahol a vezetőség maga is megfelelő mar- xista—leninista műveltséggel rendelkezik, és szüntelen fejleszti elméleti-politikai képzettségét. A vezetőségi tagok példamutatása tehát e tekintetben is jelentős. A vezető ségváLasztó taggyűlés alkalmas fórum, hogy a párttagság megítélje az alapszerve- zet helyzetét ilyen szempontból is. AZ ALAPSZERVEZETBEN folyó ideológiai munkának fő területe a pártoktatás, a politikai tömegmunka. Az a tevékenység, amelyet abból a célból végez, hogy uralkodóvá tegye a marxista világnézetet, meggyőzően hirdesse a párt politikáját, és mozgósítson megvalósítására, száműzze az emberek gontásával. Az országban először. — Egyharmaddal javítja ez a módszer a raktártér kihasználását. Minden jel arra mutat, hogy sikerrel bevezethetjük. Más konzervgyárak a mi kezdeményezésünkre vették át tapasztalatainkat. Az üzemszervező három és fél éve nem diadalét volt. Harc és küzdelem kísérte végig. S a harcban sebeiket is kapott. Sasvári Ferenc igazgató azért jegyezte meg, hogy félre kell tenni a túlzott érzékenységet. Amit mondanak, nem az üzemszervező személye elleni támadás. — Pedig volt idő, hogy így fogtam fel — vallja be Kárpáti Jenő. — S akkor nagyon elkeseredett? — Olyanannyira, hogy olyan gondolatom támadt, más dolkodásából a burzsoá és helyre kellene kémem magakispolgári eszméket, magar tartást Az utóbbi években sokat javult az alapszervezetek propaganda—agitációs munkája tartalmában és módszeredben is. Sokkal inkább a valósággal, az élettel összefüggő kérdésekre igyekeznek válaszolni. Szem előtt tartják azt az elvet hogyha mi nem adunk elfogadható választ, akkor teret engedünk az ellenséges hírverésnek. Természetes, hogy a párttagok a párt legaktívabb szószólói, harcosai. Kommunista meggyőződéssel, szenvedélyesen és tudatosan leleplezik az ellenséges nézeteket és hírveréseket Hogy ezt milyen eredménnyel végzik, az sok esetben függ az alapszervezetekben folyó ideológiai munka irányításától, szervezettségétől, a párttagság rendszeres tájékoztatásától. A kongresszus előkészítése, a kongresszusi irányelvek vitája és maga a kongresszus újabb fellendülést eredményez majd e téren is az alapszervezetekben. R. I. mat... Aztán rájöttem, hogy meg kell harcolni az újért — Segítertfcéfe ebben? —■ Nagyon sokat köszömne- ték az igazgató élvtársnak. Ha nincs az üzemszervezés mellett el lehetett volna bukni. Sok szakmai segítséget kaptam a főkönyvelőtől, a főmérnöktől ..; — És a pártszervezet? — Azon munkálkodott, hogy megváltoztassa a szemléletet, helyére tegye az üzemszervezést. A munkások és a termelés közvetlen irányítói ne gátra — mutatott a papírlapra az igazgató. Pontokba szedve az új üzemben megoldásra váró legfontosabb szervezési feladatok sorakoztak ezen a papíron. Az üzemszervező közgiazdász először kidolgoczza a fontossági sorrendet, aztán a gyár vezetőivel közösen nekilát a tény- legies üzemszervezésnek. — Tudja, rengeteg még nálunk a tartalék. A konzervipar az üzemszervezés aldo- rádója ... Ezzel megmondtam, mennyi a tennivaló. S az üzemszerveziést nem lehet személyhez kötni, mindenkinek kell vele foglalkoznia. Hogy a vállalat eredményei ilyenek, abban nem kis szerepe van annak, hogy minden középvezetőben sikerült elhinteni az ü zemszervezés magvát... Volt idő, amikor kereken elzárkóztak. Nagy előrelépés van e téren. Az én tevékenységem elsősorban a jövőbe mutat. A múlt figyelembevételével a jelenen át vezet oda az út — S az elismerés? —; Nem a hivatalosról beszélek, mert szerintem az elismerés ott kezdődik, amikor számítanak az ember véleményére. S ehhez idő kell. — S eljött? — Azt hiszem, hogy el. Több mint egy éve túlvagyunk az útkeresésen... Lajos Géza Nagybajomon átutazók, figyelem! Ne mulasszák el fölkeresni a földműresszövetkezet korszerűen átalakított HÁRSFA KISVENDÉGLŐJÉT. Hideg-meleg ételkülönlegességek. Ételspecialitásunk A SOMOGYI BETYÄRPECSENYE. Italok nagy választékban, presszókávé. Kellemes szórakozás’ (4085)
