Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-20 / 197. szám

Jo* 80 m*ÉB L 1H» WEAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKl SomogyiHéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam 197. szám. 1966. augusztus 20., szombat Az új élet ünnepe ^ furcsa nyár fényeiben fürdik a város. Budáról ■nez- ne kéklő ködpárákba öltözött a pesti part, s nem a messzeség, hanem a természet játéka és a füst adja festői, sejtelmes foglalatát a folyamnak, a házrenge­tegnek és a hegyvidéknek, amely hetykén, rendetlenül, pa­ngókéra vetett mente módjára viseli erdődíszeit s ékköveit, a tömérdek szétszórt emberkalitkát, a házakat Kelenföld­től a Hármashatár-hegyig. Zászlók a hidakon, csillag az Or­szágházon és az égre törő modem, új épületeken. Ha a ma­gasból a mélybe tekintesz, nem hallod a forgalom zaját, csak az autósorókból, a Dunán sikló hajókról, a hidakon és belátható utcákon hömpölygő emberáradatból észleled, hogy most már valóban világvárosban élsz, az ország szive Bu­dapesten dobog. Mennyire gazdagodott, erősödött, szépült e város, amióta az országgyűlésen először elhangzott: minden hatalom a dolgozó népé,. s minden, ami épül, minden, ami fejlődés, termelés, gyarapodás — a nép akaratából és a né­pért történik! M ost már nyugodtam, beszélhetünk róla, hogy amikor az alkotmányt törvénybe iktattuk, még nem volt beteljesült valóság. Múlták az évek — jobbára ne­héz, gondterhes esztendők, de újabb és újabb bátor indítá­sokkal és a nagy tervek mellett nagy beteljesülésekkel ma már élő valóság az alkotmány. Sőt az azóta végbement vál­tozások — a szocializmus alapjainak lerakása s a szocializ­mus teljes fölépítésének megkezdése — még megfogalma­zásra várnak az alkotmányban. Átalakult az életünk; még mindig alakulóban van, és hiba volna az ünnepi órákban elfeledkezni a még előttünk álló nagy feladatokról. Az idei ünnepen a gazdasági élet­ben elindított és végbemenő nagy változások mellett nem kisebb figyelmet érdemel Magyarország nemzetközi helyze­tének alakulása. Keleten és Nyugaton egyaránt megnöveke­dett tekintélyünk. Elegendő utalni az Egyesült Nemzetek Szervezetének életében különösen az utóbbi években növek­vő szerepünkre, magyar állami és pártvezetők mind sűrűbb és jelentősebb külföldi látogatásaira, szocialista és más ál­lamférfiak magyarországi utazásaira, amelyekről a nemzet­közi sajtó megfelelő hangsúllyal számol be, még akkor is, ha egy-egy találkozó nem hoz látványos eredményeket. Ká­dár János elvtársnak egy vezető nyugati újságíróval folyta­tott beszélgetését az egész világsajtó a két tábor közötti vi­tás kérdések békés megoldása félé vezető jelentős lépésként méltatta. a világ A Vietnamra — északon és délen most már válogatás nélkül — ledobott amerikai bombák robbanása Koppenhágában és Stockholm­iam éppen úgy visszhangzik, mint Párizsban és Moszkvában, Accrában és Rómában, Tokióban és Budapesten. A népek — nyugodtan mondhatjuk, hogy világnézetre, állami és tár­sadalmi rendre váló tekintet nélkül, amelyben élnek — meg­döbbenve figyelik a távol-keleti amerikai agresszió esemé­nyeit és terjeszkedését, egyrészt a harmadik világháborútól való félelemmel, másrészt utálattal a kegyetlen hadviselési módszerekkel szemben, amelyekről azt gondoltuk, hogy a mád birodalom bukása után örökre megszabadult tőlük az emberiség Most az amerikaiak mégis szégyentelenül fel­újítják őket. Ebben a helyzetben a világ minden jóakaróin kormánya a tűzvész és a gonoszság megfékezésére törek­szik. Jóleső érzés megállapítani, hogy míg Magyarország a testvéri szocialista országokkal együtt mindent megtesz, hogy segítse a vietnami nép hős önvédelmi harcát, amellett a nemzetközi érintkezésben a diplomácia és a meggyőzés minden eszközével dolgozik a békés rendezésért, a háború és vele a vietnami nép szenvedéseinek megszüntetése érde­kében. A szellemi és anyagi javak nemzetközi cseréjében mind nagyobb szerepünk van, és az elfogultság, amely ve­lünk szemben hosszú évek ellenséges, hidegháborús szemlé­letéből érvényesült, mindinkább elveszti hatását. m nemzeti erők szocialista célú összefogására épült /■ politika, amelynek történelmi értékű terméke s nagymértékben foglalata az alkotmány, elindította a nemzet nagy társadalmi és gazdasági átalakulását A fo­lyamat kedvező eredményei ma már életünk minden terü­letén kézzelfogható módon jelentkeznek. A falu volt o leg­elmaradottabb, a faluban a legmélyebbek és legszembeötlőb­bek a változások. Sikerült kialakítani a modem, gépesített nagyüzemi termelési formák és a régi hagyományok meg­közelítően jó egyensúlyát, s ha az egyéni önzés néhol még fölébe kerekedik is az új közösségi szemléletnek, arról már senki sem vitatkozik, hogy a szövetkezeti gazdálkodási for­ma bevált. Arról sem, hogy a falvakban szinte mindenütt megfigyelhető anyagi gyarapodás, az új házsorok, a na­gyobb igényesség, a magasabb kulturális törekvések forrása az az életforma, amely az új termelési rend évről évre sza­porodó gazdasági eredményeire épült. A faluban meghono­sodtak a termelés, az igazgatás, a nevelés, a szórakozás, a szociális és egészségügyi gondoskodás szocialista formái, és az új élettel az idősebb nemzedék is megbarátkozott, sőt nagy többségében annak tudatos formálója, építője, tovább­fejlesztője lett A városokban és az ipari központokban ki­sebb volt az elmaradottság, érthető, hogy a fejlődés itt gyor­sabb ütemben ment végbe, oly módon, hegy a falu és a város ellentéte csökkent, s ma már kibontakoznak az egy­séges szocialista társadalom körvonalai. m ugusztus 20-án az új életet és annak állandóan gya- /m rapodó eredményeit ünnepli az ország. Azonban az x m ünnep nem jelent megállást a munkában, az épít­kezésben, csak számbavételt és az eddig szerzett tapaszta­latok értékelését. Gazdasági életünk átszervezése, rendezése minden következő napra új feladatokat jelent mindannyiunk számára, s a tervek megvalósításában az ország további gyarapodásának, szocialista építkezésünk sikeres befejezésé­nek biztató ígérete rejlik. D. E. I* fiz í V 1 •»* Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Törvényerejű rendeletéi hozott az »TntermetalL» vas­kohászati együttműködési szervezet létesítéséről utáló egyezmény, valamint a szer­vezet alapszabályának kihir­detés érő L Módosította a Bün­tető Törvénykönyvről szóló 1961. évi 5. törvény egyes rendelkezéseit, valamint az ügyvédi hivatás gyakorlásá­ról és az ügyvédek szerveze­teiről szóló 1958. évi 13. szá­mú törvényerejű rendeletét. Az Elnöki Tanács új tör­vényerejű rendeletet alko­tott a szabadságvesztés bün­tetés végrehajtásáról. Az Elnöki Tanács Sziget­vár községet várossá nyilvá­nította, majd folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (MTI) fi« • r r • llj járási tanács- és vb-termet arattak Barcson (Tudósítónktól.) A barcsi járási és községi tanácsok összefogásából Bar­cson egymillió forint értékű új járási tanács- és vö mun­katermet építettek. Az új létesítmény avatásán — amelyben ezentúl házasság- kötéseket és névadó ünnep­ségeket is rendeznek — teg­nap délelőtt Böhm József, a Somogy megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet MYlR (MTI fotó — Bereth Ferenc fölvétele) Befejezték az aratást megyénkben Tegnap este befejezték az aratásit megyénk termelőszö­vetkezetedben. Molnár Imre, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának főagranó- musa elmondta, hogy ebben az évben több mint 165 000 hold kenyér- és takarmány­gabonát takarítottak be me­gyénk közös gazdaságai. Pénteken reggel még a mar­cali és a nagyatádi járásiban volt hátra mintegy 200 hold rozs aratása. Ezeken a terü­leteken 30 kombájnt állítot­tak munkába. A délutáni órákban mindenütt végeztek. A statisztikai adatok sze­rint a gabona 78 százalékát vágták le, illetve csépelték el kombájnnal. A terület­nek mindössze 11 százalékán arattak kézi erővel. 382 kombájn dolgozott a gabo­naföldeken, harminccal több, mint a múlt évben. A jó felkészülésnek és a szerve­zésnek köszönhető, hegy a tsz-ek egy héttel előbb vé­geztek az aratással,, mint tavaly. « A cséplést 140 termelőszö­vetkezetben fejezték be. Ha nem lesz esős az időjárás, egy hét múlva minden kö­zös gazdaságban végeznek a csépléssel is. kért, ahol a fiatalok napi átlagkeresete elérte a 29 fo­rintot Augusztus 19-én, pénteken befejeződött a hivatalos tá­borozás. Alkotmányunk ün­nepének előestéjén kigyúltak a búcsútábortüzek, és a fia­talok ma sok szép élmény-1 nemzetközi helyzetről. Nyir- nyel meggazdagodva térnek egyházán Biszku Béla, az vissza otthonukba. 1 MSZMP Politikai Bizottságá­Bácsúfáborfüzek a somogyi ifjúsági épiiőtóborokban Több mint egymillió forint értékű munkát végeztek a fiatalok (Tudósítónktól.) Somogy négy önkéntes if­júsági építőtáborában: Ba- Latomújhelyen, Balatonboglá- ron, Lengyeltótiban és Kis­korpádon két hónappal ez­előtt kezdődött meg a fiata­lok hagyományos nyári munkája. Kéthetes turnusok­ban váltották egymást az or­szág különböző részeiből idesereglett középiskolás diáklányok, hogy szorgalmas munkájukkal segítsék az ál­lami gazdaságokat az idő­szerű tennivalókban: a zöld­ségfélék és a gyümölcs be­takarításában meg a nö­vényápolásban. A négy tur­nus több mint 3800 fiataljá­nak derekas munkáját bizo­nyítja annak a sok száz má- zsányi gyümölcsnek, szőlő­nek, paradicsomnak és pap­rikának a leszüretelése, amely a hazai piacokon kí­vül eljutott a szomszédos baráti országokba, sőt a tá­voli nyugati államokba is. A szép eredményt mutatja továbbá az is, hogy a gya­kori kedvezőtlen időjárás el­lenére 950 400 forintos be­vételi tervüket jóval túl­szárnyalták és több mint ( egymillió forint értékű mun­kát végeztek. A négy tábor közül különösen a balaton- Újhelyiek tettek Id magú- díszegység előtt és üdvözölte (MTI) Nagygyűlések az alkotmány ünnepe alkalmából Pénteken az Alkotmány­nap előestéjén szerte az or­szágban- ünnepi gyűléseken köszöntötték augusztus 20-át a városok és falvak lakói. A sok tízezer részvevővel lezaj­lott gyűléseken párt- és ál­lami vezetők tájékoztatták a megjelenteket az időszerű belpolitikai kérdésekről, az országépítő munka soron kö- vétkező feladatairól és a nak tagja, a Központi Bizott­ság tátikára volt a nagygyű­lés szónoka. A berettyóújfa­lui Alkotmány-napi gyűlésen Nyers Rezső, a Politikai Bi­zottság póttagja, a Központi Bizottság titkára beszélt. Miskolcon Cseterki Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Veszprémben Péter János külügyminiszter tartott ün­nepi beszédet. (MTI) FELVONTÁK AZ ÁLLAMI ZÁSZLÓT Augusztus 20-a, az alkot­mány ünnepének tiszteletére, pénteken a budapesti Kossuth- téren katonai tiszteletadás közben felvonták a Magyar Népköztársaság Állami Zász­laját. Az ünnepség színhe­lyén, a parlament előtt nagy­számú érdeklődő gyűlt egybe. Pontosan 6 órakor kürtszó jelezte a katonai elöljáró, Ko­vács Imre vezérőrnagy, hely- őrségparamcsnok érkezését, aki meghallgatta a csapatzászló­val felsorakozott díszszázad parancsnokának jelentését, majd — a Rákóczi induló hangjai közben — ellépett a a katonákat. Ezt követően a piros-fehér-zöld színű lobogót a Himnusz hangjai és a dísz­század tiszteletadása közben vonták fel az árb orrúdra. Az ünnepi aktus befejezéseként a díszegység és a zenekar in­duló hangjaira díszmenetben vonult el az állami zászló előtt, ahol katonák, rendőrök és munkásőrök álltak díszőr­séget. A gellérthegyi felszabadu- láni emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadás közepette vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi mun­kásmozgalom vörös zászlaját. Egyelőre felfüggesztették Botrányos körülmények, le­tartóztatások, erőszakosságok jellemezték az amerikai kép­viselőház úgynevezett Ameri- ka-ellenes tevékenységet vizs­gáló bizottságának pénteki ülését A bizottság olyan tör­vény előkészítésén dolgozik, amely megtiltaná és hazaáru­lásnak minősítené a segítség- nyújtásit a vietnami szabad­ságharcosoknak. A botrányos vizsgálatot pénteken bizony­talan időre felfüggesztették, és előreláthatólag csak ősz­szel, a képviselőházi választá­sok befejeztével folytatják. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom