Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-03 / 182. szám

Somoggi Néplap MSZMP Mrisvfl C',nTT;a''í IF^Ä *^CGVg’ T a MACS LAPJA A szaktudást gyarapítják Űj mezőgazdasági szakkönyvek A korszerű nagyüzemi ter­melés nem nélkülözheti a szaktudás szüntelen gyarapí­tását. Megismerni a legújabb módszereket, s a mindenna­pok gyakorlatában alkal­mazni őket — alapvető fel­adata ez mezőgazdasági szak­irányítóinknak. Egyik legfontosabb ter­mesztett növényünkről, a lu­cernáról nyújt részletes ösz- szefoglaló ismertetést dr. Ke- nessy Ernő és dr. Manninger G. Adolf A lucerna termesz­tése és védelme című most megjelent könyve. A szerzők különös gondot fordítanak könyvükben az üzemi problé­mák alapos tisztázására, va­lamint a témákkal kapcsola­tos gyakorlati kérdésekre. A dohánytermelő vidéke­ken — Somogynak főként a déli részén — sok hasznos tapasztalat gyűlt össze a 2500 KLUB A Művelődésügyi Mtóiszté- riumhaw fölmérték a műve­lődési otthonok munkáját, látogatottságát Megállapítot­ták, hogy jelenleg 3878 ilyen intézmény működik a helyi tanácsok és a szakszerveze­tek irányításával. Rendezvé­nyeik, különböző műsoraik növekvő vonzerejét tanúsítja, hogy a múlt évben összesen 51 millióan keresték fel az otthonokat, és több millióra tehető a falaik között műkö­dő könyvtárak, mozik, tv- előadásotk közönsége. Több Trwnt 90 000 ismeretterjesztő előadáson 6400 szakkör fog­lalkozásain és csaknem 3000 szabad-akadémiai előadásso­rozaton több mint 4700 000 hallgató vett részt Az utób­bi időben gyors fejlődésnek indáit a klubélet Ez idő sze­rint mintegy 2500 — főként ifjúsági és nyugdíjas — klub működik országszerte. nemzedékek során, ez azon­ban nem elegendő a korsze­rű nagyüzemi termeléshez. Éppen ezért minden bizony­nyal érdeklődéssel fogadják dohánytermelő szövetkeze­teink dr. Móger János és dr. Szűcs Kálmán A dohány és termesztése című könyvét Nemcsak országos, hanem megyei példa és kép is ta­lálható a könyvben, amely­ben leírják többek között a dohány agrotechnikáját, be­tegségeit, állati kártevőit, a dohánytermesztés szervezését Egyszóval olyan ismereteket, élettani alapokat nyújtanak a növényről, amelyet a ma do­hánytermesztője nem nélkü­lözhet gyakorlati munkájá­ban. Ugyancsak említést érde­mel, hogy megjelent másod­szor, átdolgozott kiadásban Bakos Istvánnak A faápolás és a gyümölcsszüret gépesí­tése című könyve. Az író fő­ként az elmúlt három óv gé­pesítési és szervezési tapasz­talatai alapján dolgozta át munkáját, és különös figyel­met fordít ezek üzemgazda- sági vonatkozásaira. Főként a háztáji termelők­nek nyújt segítséget Pro- hászka Ferenc Szőlő és bor című könyve. Jellemző a könyv hasznosságára, az ér­deklődésre, hogy a mű — melyet színes mellékletek, szemléltető táblázatok tesz­nek érdekesebbé — most je­lent meg hatodszor. Negye­dik kiadásban látott napvi­lágot Schandl József Juhte­nyésztés című könyve. Mint ismeretes, a harmadik öt­éves terv során megyénkben is számottevő feladatok vár­nak erre az állattenyésztési ágazatra. A mű részletesen elemzi a juh háromirányú hasznosítását: gyapjú-, tej­és hústermelését, de ezenkí­vül nagy gondot fordít a te- nyészkiválasztás fejlettebb módszereire, az utódvizsgá­latra, a hizlalás technológiá­jára is. Irma 18 nyelven énekel Irma Szolhadze tíz éves grúz kislány öt éve »művész­nőnek* számít. A kislány öt­éves kora óta rendszeresen fellép esztrádszínpadokon. A zenekritikusok ma az esztrád- művészet legnagyobb csillagai­val egy sorba helyezik. A kis énekesnő repertoár­jában körülbelül 200 szovjet és külföldi dal szerepel. Ir­ma 18 nyelven énekel. Beval­lása szerint legjobban az olasz és az angol dalokat sze­reti. A kislány hallás után megtanulta Rita Pavone, Do­menico Modugno, Claudio Villa, Robertino Loretti igen sok dalát. A kislány muzikális csa­ládban nőtt fel, mindenki éne­kel, azzal azonban senki sem foglalkozik komolyan. Irma édesapja a műszaki tudomá­nyok kandidátusa, anyja nyel­vész. Irma az egyik tbiliszi ál­talános iskola harmadik osz­tályában tanul és egyidejűleg a zeneiskola zongoraszakának növendéke. Mind a két helyen kitűnő tanuló. A kislány fel­tűnő énektehetségen kívül semmi másban nem tűnik ki, ugyanúgy játszik, babázik, rajzol, mint kortársai. Az énekléssel Irma önálló­an foglalkozik. Rendszerint magnószalagról tanulja be a dalokat. Ebben segítségére van rendkívül jó emlékezőte­hetsége. Ma még nehéz sorsa további alakulását megjósol­ni. Pjotr Aimranasvili, a Szovjetunió népművésze, aki személyesen foglalkozik a kislánnyal, azt mondja, hogy Irma hangja állandóan javul, hangterjedelme egyre bővül. Irma Szolhadze a grúziai Re- ro esztrád zenekar szólistája egy moszkvai fellépésén. Turisfák 11 országbál Nemzetközi kemping és ka­raván szövetség magyarorszá­gi utótáborozásának színhelye augusztus 14—18 között Debre­cen lesz. A lakókocsikkal és sátrakkal érkező külföldi tu­risták elsősorban a tölgyesek­kel övezett nagyerdei kempin­get veszik igénybe. Miután a jelentkezők száma több mint 2700, a kemping kicsinynek bi­zonyul. Ezért a Hajdú-Bihar megyei Idegenforgalmi Hivatal erre az időre ••pót-kempinget- jelölt ki a nagyerdei stadion körüli területen. A debreceni utótáborozásra 11 országból érkeznek turistáik. Legtöbben, 1142-en Franciaországból je­lentkeztek, de nagy számban érkeznek angolok is. A kem­pingezők Debrecenből kirán­dulnak a Hortobágyra és To­kajba. Ezenkívül Debrecenben ■•kemping szépségkirálynó«-vá- lasztást tartanak, a záró tábor­tűz kulturális műsorában pedig a debreceni kórusfesztivál két külföldi énekkara ad műsort. (MTI) Augusztus 6? A világ légiforgalma 1965-ben A Nemzetközi Polgári Repü­lésügyi Szervezet (ICAO) je­lentése szerint 1965-ben a vi­lág légi forgalma újabb rekord­szintre emelkedett A rendsze­res légijáratok összes szállítá­si teljesítménye 3,7 milliárd tannakilamétenrel, vagyis 18,7 százalékkal 23,4 mililárd ton- naíkilomóteiTe növekedett Az utasok száma 155 000 000 főről 177 000 000 főre, az utas-kilo­méterek száma pedig 171 mii liárdról 200 milliárdra ment fel, vagyis 16 százalékkal növe­kedett A légifuvarok 3,92 mil­liárd tonnakilométerről 4,97 milliárd tonnakilométerre, il­letve 27 százalékkal emelked­tek, a légiposta teljesítménye pedig több mint egyötödével, 910 000 000 tonnakilométeirrőí 1 100 000 000 tonraakilométerTe nőtt. A felsorolt adatok tanúsága szerint a lógiközlekedés to­vábbra is nagy fejlődésben Van. A nemzetközi légforgal­mi vonalak igénybevétele gyor­sabban emelkedett a belföldi vonalakénál. A forgalom biz­tonsága szempontjából a világ légiközlekedése számára az 1965. év igen kedvező volt A halálos balesetet szenvedett utasok száma az utaskilométe­rek számának emelkedése el­lenére is az előző évi szinten maradt, és minden 300 000 000 utaskilométerre csupán egy halálos balesetet szenvedett utas jutott. Ez a háború utáni évek legkedvezőbb baleseti ■Bányát jelenti. (Ml?) Vízi fesztivál Siófokon Magánénekesek, balettművészek, csónakfelvonulás, tűzijáték az est műsorában Napok óta folynak az előkészületek, megkezdték a viziszínpad építését a siófoki strandon, hogy a szombat esti rendezvényre minden a helyén álljon. Augusztus 6-án este 8 órai kezdettel balatoni vízi­fesztivált rendez itt a Somogy megyei Tanács V. B. és a Somogy megyei önkéntes tűzoltóság. A vízifesztivál műsorában a magyar ének- és tánc­művészet tekintélyes képviselői lépnek feL A többi kö­zött Szabó Miklós, Palóc László, Domahidi László, Agai Karola, Déri Gabriella, Svéd Nóra operaénekesek; Fülöp Viktor, Lakatos Gabriella, Havas Ferenc, a Magyar Ál­lami Operaház Kossuth-díjas, valamint több Liszt-díjas táncművésze; az Operaház szőlótáncosai és balettkara. A műsorban közreműködik és a számokat Várkonyi Sán­dor vezényletével kíséri a Belügyminisztérium Szimfoni­kus Zenekara. Az összekötószöveget Tamási Eszter bv-bemondó ad­ja elő. A vízifesztivál keretében csónak- és vitorlás felvo­nulást, színes vígjátékot és befejezésiül nagyszabású tű- ziparádét rendeznek. A vízifesztivált egy héttel késéaíb, augusztus 12-én éste hasonló időpontban megismétlik. Ezen a Nemzet­közi Karaván Szövetség ülésszakának Balatonfüreden tartózkodó képviselői is részt vesznek. Fél év alatt több mint félmillió forint J6 gazdálkodási eredmény a karádi fmsz-nél (Tudósítónktól.) A megyében elsőként április 15-től állami hitel igénybevé­CSÁRDAJELENET Egy nagyközségben az or­szágút mentén megálltunk egy takaros kis csárda mellett, amelynek hófehérre meszelt falán nagy tábla függött ezzel a felirattal: »Nemzetközi étel- specialitások*. Ez a két szó, — ha kisebb-nagyobb hibával is, — még három nyelven volt kiírva. Társaságunk kiváncsi volt a nemzetközi ételekre és egyikünk megkérdezte a csár­da vezetőjét: — Milyen nemzetközi éte­leket főznek? Az egyik asztal felé muta­tott és megjegyezte: — Ott olaszok ülnek. Olasz ételspecialitást kaptak. El­árulom, hogy gulyást tálal­tam nekik, de sok paradicso­mot és makarónit is tettem be­le. Mindegyikük két adagot rendelt. Amott az ajtónál né­metek esznek. Nagyon ízlik nekik a németes étel. — Mit kaptak? — Ugyanazt, de makaróni és paradicsom helyett káposz­ta került a gulyásba. Nagyon ízük nekik. Sohasem vallók a németeknél szégyent a ká­posztával. Nem tudnak betel­ni vele. — Mit csinálna, ha vélet­lenül egyszer kínai vendég toppanna be? — Mandulát kevernék a gulyásba, ök úgy szeretik, sok mandulával. Csehszlovák vendégek ér­keztek a csárdába. Csakha­mar tálalta nekik a gulyást, ezúttal persze cseh módra, gombóccal. Megdicsértük a »nemzetkö­zi« csárda vezetőjét, aki büsz­kén jelentette ki, hogy népi zenészeik sem mindennapiak. — Ezt hogy értsük? — Ügy. hogy ők minden női névre tudnak nótát Ro­záliára például azt, hogy »Hal­lod-e Rozika te.. .*, Katalin­ra: »Kati, gyere ki.. .*, Bözsi­re: »Bözsi, ne sírjon, Eözsike drága.. .*, Ilonkára: »Ica, Vi­ca, kukorica repce __* és í gy tovább. Társaságunkban volt egy fiatal nő, aki mosolyogva kér­dezte. — Az én nevemre it tud­nak nótát? — A prímás nevében kije­lenthetem, hogy nincs olyan női név, amelyre ne tudna nótát. — Engem ugyanis Erikának hívnak. A csárdás meghökkent: — Tessék egy pillanatig várni... Odament a prímáshoz, aki éppen a hegedűjét hangolta, és tárgyalni kezdett vele. Pár perc múlva visszajött és dia­dalmas hangon mondta: — Kérem, én nem beszél­tem a levegőbe! Azt állítot­tam, hogy minden női névre tud a zenekarunk nótát mu­zsikáim. — Erikára is? — Természetesen. Tessék csak odafigyelni! A zenekar rázendített és a prímás már énekelte is: — »Erika, Erika búzakalász, nálamnál hűbb szeretőt nem találsz...« Palásti László tele nélkül gazdálkodik a Klá­rád és Vidéke Földművesszö­vetkezet. Az év első felében kiskereskedelmi egységei 9 498 000, vendéglátó egységei 2 427 000 forint forgalmat ér­tek el, a felvásárlók pedig 1 840 000 forint értékű zöldsé­get, gyümölcsöt és egyéb ter­méket vettek át a gazdáktól, így kiskereskedelmi áruforgal­mi tervét 110,7, vendéglátó­ipari tervét 117,3, felvásárlási tervét pedig 121 százalékra teljesítette a földművesszövet­kezet. A forgalom növelésével, a takarékos gazdálkodással az első félévben 615 000 forint gazdálkodási eredményt értek el, csaknem dupláját a tavalyi év hasonló időszakának. Az ürnsz dolgozói a boltok csinosítására, festésére több mint 28 000 forint értékű tár­sadalmi munkát fordítottak, s ezzel a megyében elsők lettek. A lakosság jobb ellátása érde­kében a közelmúltban Kató­don zöldséges pavilont állítot­tak be, Andocson pedig rövide­sen fagylaltot, üdítő italt, édes­séget és dohányárut árusító pavilont hoznak létre. Most fo­lyik a karádi kisvendéglő fel­újítása és korszerűsítése, ami­re 200 000 forintot fordítanak. A Cicababákra váltok jegyet a magam és kis­fiam részére, nem ismer­ve a film témáját. Egyszei- csak a jegyszedő karon ra­gad, és megkérdezi: — A kisfiú hol lesz az előadás alatt? — s hatéves fiamra mutat. — Természetesen mellet­tem — válaszoltam —, hi­szen neki is vettem je­gyet! — Kérem, a filmet tizen­nyolc éven aluliak nem látogathatják! Mit tehettünk egyebet, továbbálltunk egy házzal, s a Kati és a vadmacskat néztük meg. Mielőtt a né­zőtérre léptünk volna, fiam aggodalmasan meg­szólalt: — Mondd, anyu, és te bejöhetsz a gyermekfilm­hez? Pistike irigykedve nézte édesapját favágás közben, és addig könyörgött, amíg felügyelet mellett a kezébe vehette az eddig csak cso­dált fejszét. Később a fel­ügyelet is elmaradt. Édes­apja kevesellte a fát, s kér­dőre vonta a fiatal favá­gót: — Mondd csak, 'kisfiam, azokkal a csomós fákkal, amit nem tudsz elvágni, mit csinálsz? A gyerek körülnézett, s amikor látta, hogy senki sincs a közelben, nevetve rábámult: — Átdobálom a szom­széd néninek, kínlódjon vele ő! * * » Jamika bukósisakkal a fején jelent meg az évzáró ünnepségen. —< Hogy nézel ki, fiam? — kérdi a tanító bácsi. — Azt mondta a tanító bácsi, hogy bukni fogok — felelte Janika. A dolgozó nők második műszakjának megkönnyí­téséről beszélgetünk na­gyobb társaságban. —i> Hát, te, Imre, mivel járulsz hozzá nejed szabad idejének növeléséhez? — kérdezzük a passzív hall­gatót. — Ö, én ezt nagyon praktikusain szerveztem meg: mialatt az asszony­kám mos, vasal stb., én felolvasok neki. Ezzel nemcsak szórakoztatom, hanem el is terelem figyel­mét a munka nehezéről. • * » A Múzeumkertben szel- lemeskednek a diákok, miközben a nők lábait szemlélik, birálgatják. — Ez aztán komoly, tu­dományos láb, komám! — Már miért lenne tudo­mányos? — Mert előfordul a ma­tematikában. ? — Mint X. H. S. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megve! Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztős WIRTH LAJOS. Szerkesztőségi Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-19, 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lankiadó Vállalat. Kanosvár, Latinka S. n. 2. Telefon 15-lti Felelős kiadós Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom