Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-10 / 162. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1966. július 10. Heves Űjabb földrengés Taskentban Négynapos nyugalom után szombaton helyi idő szerint 16.17 órakor (magyar idő sze­rint 10.17 órakor) ismét ötös erősségű földrengést észleltek Taskentban. A földrengés epi­centruma, mint előzőleg is, a város központja volt. A földlökések ellenére to­vábbra is lázas ütemben foly­nak a helyreállítási munkák Taskentban. Sok család szép új lakásba költözött. A vá­rosban naponta 180—200 la­kást állítanak helyre, de meg akarják kétszerezni a helyre- állítási munkák ütemét, hogy őszig befejezzék 50 000 lakás helyreállítását. I----------------------------------------— K önyv Leninről Mihail Szokolov szov­jet író nemrégen tért vissza angliai és finnor­szági tanulmányútjáról, ahol a Lenin életével és munkásságával kapcsola­tos helyeket kereste föl. A szovjet író, Szikrák címmel négykötetes regé­nyében dolgozza fel Lenin életművét. Saigon (Folytatás az 1. oldalról.) egyenként 60 napi szigorított elzárásra ítélték. Ezenkívül valamennyi üknek meg kell válniuk az aktív ka­tonai szolgálattól. A 20 tábornokból álló kü­lönleges katonai bíróság a ve­zérkar épületében ült össze, a saigoni légitámaszpont köz­vetlen közelében. Tagja volt a bíróságnak Nguyen Cao Ny légimarsall, miniszterelnök és Nguyen Van Thieu tábornok, saigoni államfő. Bruno Pittermann, a Szocia­lista Intemacionale elnöke és Albert Carthy, a szervezet titkára táviratban tiltakozott Johnson elnöknél az Észak- Vietnam elleni bombatáma­dások kiterjesztése ellen — jelenti az APN hírügynök­ség. A pakisztáni ellenzék vezetői szombaton tilta­kozásképpen elhagyták a parlamenti üléstermet, mert a nemzetgyűlés el­nöke nem volt hajlandó körül napirendre tűzni. Az Egyesült Államok ag- ressziós háborújának ki- terjesztése nyomán előállt súlyos helyzet a megvi­tatását — jelenti az AFP. A nyugat-pa­kisztáni nemzetgyűlés 60 tag­ja felszólította Lahore lakóit, hogy békés tüntetéssel fejez­zék ki gyűlöletüket és meg­vetéseket az amerikai agresz- szorokkal szemben. New Yorkban letartóztattak három amerikai katonát, mert megtagadta, hogy Dél-Vieb- namba utazzék. A katonákat éppen fél órával azelőtt vet­ték őrizetbe, hogy felszólaltak volna egy templomi gyűlésen, amelyet a vietnami békéért küzdő bizottság szervezett. A három fiatal amerikai — Johnson, Móra és Samas — egy héttel ezelőtt sajtóérte­kezletet tartott, s hangoztatta, hogy az egyre veszélyesebb méreteket öltő vietnami há­ború erkölcstelen és igazság­talan. A templomi gyűlés rész­vevői, miután értesültek a letartóztatásról, a sorozóiroda elé mentek, és követelték az őrizetbe vettek szabadonbo- csátását. (MTI) Támadás Sukarno eilen Szombaton páncélkocsik és géppuskával fölfegyverzett ka­tonaság vette körül a djakar- tai egyetem épületét, ahol több ezer diák harmadik nap­ja tüntet Sukarno_ ellen. A diákok fő követelése: alakul­jon új kormány a Sukarnót támogató politikusok nélkül. A hadsereg napilapjászom- bati számában foglalkozik Sukarno elnöknek az ideigle­nes népi tanácskozó gyűlésen elmondott beszédével. A lap sértőnek találja Sukarno be­szédének azt a részét, amely­ben általános választásokat követel az indonéz nép igazi érzelmeinek megismerésére. Megszállás orok időre? Rusk, az Egyesült Államok külügyminisztere szombaton elutazott Szöulból, ahol tár­gyalásokat folytatott a dél- koreai junta vezetőivel a vi­etnami kérdésről és az ame­rikai—dél-koreai kapcsolatok­ról. Elutazása előtt aláírta az úgynevezett amerikai—dél­koreai közigazgatási egyez­ményt, amely formálisan »•örökkévalóvá« teszi az ame­rikai csapatok dél-koreai tar­tózkodását. De Gaulle népszerűbb lett A franciák 58 százaléka elége­dett De Gaulle tábornokkal, mint köztársasági elnökkel — ezt bi­zonyítják a francia közvélemény kutató intézet június 21-én föl­tett kérdéseire adott válaszok, amelyeket a France Soir ismer­tet. A május 10-én végzett leg­utóbbi közvélemény-kutatásnál mindössze 56 százalék válaszolt a kérdésre »-igen-«-nel. A hírügy­nökség emlékeztet rá, ho^y a két közvélemény-kutatás közötti időre esett De Gaulle elnök szov­jetunióbeli látogatása. Űjabb francia atomrobbantás A Csendes-óceán térségében tervezett francia atomkísérlet második robbantására július 14-én, vagy közvetlen ezután kerül sor — jelentették be a francia fővárosban. A mostani kísérletsórozat- ban Franciaország július 2-án hajtotta végre első nukleáris robbantását a csendes-óceáni Mururoa-szigeten. A második robbantás ugyanezen a helyen zajlik majd le. McNamara fegyvert árul Bonn-nak Bonnban hivatalosan beje­lentették, hogy július 23-án a nyugat-német fővárosba ér­kezik McNamara, az Egyesült Államok hadügyminisztere. Tárgyalásokat folytat arról,: hogy Nyugait-Németország vá­sároljon amerikai fegyvereket azoknak a valutáris kiadá­soknak a kompenzálására, amelyek a 200 000 főnyi ame­rikai hadsereg nyugat-német­országi állomásoztatásával kapcsolatban terhelik az Egyesült Államokat. Tűzvész New Yorkban Péntek éjjel a Hudson fo­lyó környékének csendjét ha­talmas robbanások verték föl, majd csaknem száz méter ma­gas lángnyelvek csaptak az égbe, s a New York államot New Yerseyvel összekötő csa­torna hömpölygő lángtengerré változott. A helyszínre siető öt tűzoltó hajó több órás megfeszített munkával tudta csak lokalizálni, majd elolta­ni a hatalmas tűzvészt. A tűz Perth Amboy kikötőben keletkezett, ahol pillanatok alatt felrobbant majd lángba borult a kikötőben tárolt, vegyianyagokat tartalmazó sok hordó. A tűz csaknem elérte a kikötőben hor­gonyzó több mint tizenötezer ton­nás amerikai tankhajót, amelyet azonban az utolsó pillanatban si­került a veszélyeztett részről ki­vontatok Sztrájk bénítja az USA légiforgalmát Az Bgyesült Államok öt leg­nagyobb repülőtársaságának mintegy 35 000 repülőgépsze­relője lépett pénteken bér­sztrájkba. Mivel a sztrájk erősen befolyásolhatja az amerikai csapatok és hadi­anyagok szállítását Dél-Viet- namba, a Pentagon rendkívü­li intézkedések megtételére kényszerült. Cyrus Vance hadügyminisz­ter-helyettes rendeletet adott ki arról, hogy a légierő re­pülőgépeit kell igénybe venni a katonai személyzet és ha­direndeltetésű szállítmányok továbbítására mind az orszá­gon belül, mind annak hatá­rain túl. A rendelet értelmé­ben minden esetben elsőbbsé­get H.ell biztosítani a délke­let-ázsiai hadműveletekkel összefüggő szállítmányoknak. A hadügyminisztérium ille­tékes szerveinek ellenőriznie kell, hogy a légitársaságok feltétlenül megtartsák a mos­tani rendelkezést, és tartóz­kodjanak minden olyan lé­péstől, amely károsan befo­lyásolhatja az amerikai ka­tonai szállításokat. A sztrájk egyébként a Ca­pe Kennedy rakétakilövő köz­pontot is érinti. Itt körülbelül 1100 ' szakember szüntette be a munkát. Részben leállítot­ták az Apollo-terwel és a Satumus 5. rakétarendszer szerelésével kapcsolatos mun­kálatokat. (MTI) Kubai segítség Kongónak A kongói népoktatás, a me­zőgazdaság és a polgári véd­erő szakembereinek kiképzé­sére Kuba 265 ösztöndíjat ajánlott fel a Kongói (Braz­zaville) Köztársaság kormá­nyának Osztrák engedmény a jobboldalnak Az osztrák parlament, amelyben a polgári néppárt­nak abszolút többsége van, a héten a szocialista ellenzék tiltakozása ellenére több nagy fontosságú törvényt fogadott el. A törvények égjük cso­portja évi ,több milliárdos nagyságrendben csökkenti a magántőke adókötelezettsége­it, hogy ezáltal elősegítse a beruházási tevékenységet. Szabó László: ORVTÁMADÁS — ÉS VISSZAVÁGÁS 1941. december 7-én a japán légierő min­den előzetes hadüze­net nélkül megtámadta az Egyesült Államok legna­gyobb csendes-óceáni tá­maszpontját, Pearl Harbourt. A támadás, amelynek kö­vetkeztében több mint há­romszáz amerikai repülőgép és a csendes-óceáni flotta túlnyomó része megsemmi­sült, maga után vonta az USA hadbalépését és a má­sodik világháború csendes­óceáni frontjának megnyitá­sát. (Pearl Harbour a Hawaii szigetek Oahn szigetén fek­szik.) Az egyre terjeszkedni aka­ró japán imperializmus ezt a nagyméretű támadást már évekkel előbb előkészítette. Az amerikai földrészen fél évszázada letelepedett japán kolóniák tagjaiból olyan hír­szerző hálózatot épített ki, amellyel kevés ország dicse­kedhetett. Ez a szervezet, a Pearl Harbour-i támadást megelőzően, már egy jó fél évtizeddel előbb mozgásba jött: Japán állandóan tudni akarta, milyen amerikai erők mozognak a Csendes­óceán térségében. 1940-ben a San Franciscó-i világkiállításon egy különös »intézmény« csalogatta a ki­állítás látogatóit. A cégtábla ugyan nem sokat árult el, mert mindössze ez állt raj­ta: »Művészi fényképészek modellstúdiója«, viszont amit benn lehetett látni, már in­kább' ... Csekély belépődíj ellenében bárki bemehetett Egy fiatal nő vette át a ka­bátot, aztán megjelent a tu­lajdonos, és a belső helyiség­be invitálta látogatóját Oda­benn három feltűnően csinos fiatal hölgy üldögélt Amikor vendég érkezett, mindhárman ledobták magukról a selyem­pongyolát, a látogató elé lej­tettek. Néhány beállítás, és máris kattant a fényképező­gép: bárki lefényképezhette a meztelen modelleket. Óriási volt a forgalom, és a tulaj­donos, bizonyos Al Blake, közismert amerikai artista elégedetten dörzsölgette a ke­zeit. Blake, ez a kiöregedett artista, úgy érezte, össze tud szedni annyi pénzt, ameny- nyi a nyugodt öregkorhoz kell. Pedig valamikor milyen jól ment neki: még azzal is óriási pénzeket keresett, hogy tökéletesen uralkodva izmain, a nagy szabóságok kirakataiba helyezett próba­babák közé állt, s a járóke­lők —■ a kellő nyeremény re­ményében — »totózhattak:« melyik a baba és melyik az élő ember . .. Blake ezzel a képességével megszerezte magának Amerikában a »ro­botemberek királya« címet. De aztán ahogy öregedett, úgy csökkent iránta az ér­deklődés, s persze ezzel együtt a pénzbeli honoráció is. De talán ez az ötlet a meztelen lányok fényképe­zésével, ismét »bevág...« S valóban, a San Franciscó-i világkiállításon gyorsan híre kelt, hogy csinos, fiatal, mez­telen lányokat lehet néhány centért fényképezni a »Mű­vészi fényképészek modell- stúdiójában«. Blake éppen egy látogatót bocsátott el, amikor egy zö­mök, ötven év körüli japán férfi lépett a stúdióba, nya­kában az elengedhetetlen fényképezőgéppel. Ezekben az években amerikai földön azzal lehetett megkülönböz­tetni egymástól a japánokat és a kínaiakat, hogy az előb­biek, bármilyen nyomorúsá­gosán is éltek — mindenütt fényképezőgéppel a nyakuk­ban jelentek meg. S ha már itt tartunk, elárulhatjuk azt is, hogy ezeket a gépiket egyetlen Amerikában élő ja­pán sem maga vásárolta, ha­nem ajándékba kapta, még­pedig — ismeretlen feladó­tól. S a nagylelkű ajándéko­zó — amint ezt már tudjuk a japán hírszerző szolgálat volt, amely elsősorban a faji hovatartozásukra apellálva, tízezerszámra dolgoztatta mint kémeket a világ külön­böző tájaira letelepedett hon­fitársakat. A zömök japán férfi, mi­után belépett a különös stú­dióba, néhány felvételt ké­szített, aztán jól szemügyre vette a tulajdonost... — Mi már találkoztunk valahol — mondta angolul, Jurták és nagyüzemek 45 ESZTENDŐS A MONGOL NÉPKÖZTÁRSASÁG A század első évtizedei­ben amikor sorra jelentek meg a technikai és tudomá­nyos forradalom korszakjel­ző nagy fölfedezései, amikor már létrejött a világ első szocialista állama is — Mongóliában egy utazó meg­állapítása szerint »még min­dig a középkori skolatiszti- kus világfelfogás uralkodott, amely mindent alárendelt a templomoknak és kolosto- roknak«. Ezért — folytatta a tudós a gondolatsort, meg­vonva ezáltal a századeleji Mongólia kulturális fejlett­ségi fokát »a Föld gömb­alakjáról, s a saját tengelye és a Nap körüli forgásáról szóló tanítás itt ugyanolyan forradalmi jelentőségű volt, mint Európában Galilei vagy Kopernikusz idején«. Természetesen nemcsak a tudomány nem nőtt túl az emberiség középkori ismere­tein, hanem Ázsia e távoli, világtól elzárt birodalma fe­lett társadalmi és gazdasági vonatkozásban is megállt az idő. Hogy mire képes egy nép, amely lerázza külső és belső elnyomóit, ha lehetőségei adottak, népe óhajta, s ve­zetői sürgetik és segítik e fejlődést, arra kevés olyan nagyszerű példát lehetne ta­lálni. mint a testvéri Mon­gol Népköztársaság dolgozói­nak az elmúlt 45 esztendő alatt megtett útját. A polgári Nouvelle Ob- ^servateur tudósítója is kény­telen n\egállapítani: »Meg­szoktuk, hogy Mongóliát el­maradott országnak tekint­sük. Ez nem felel meg a valóságnak. Mongólia a Szovjetunió segítségével meg­szűntei te évszázados elma­radottságát, és ugrást tett a feudalizmusból a szocializ­musba«. E megállapítás olyan té­nyeken alapul, hogy a füg­getlensége kivívásakor ipar­ral egyáltalán nem rendel­kező ország termelési érté­kének ötven százalékát ma az ipar szolgáltatja. És csu­pán a legutóbbi öt esztendő alatt 90 új iparvállalat és nagyüzem létesült. Többsé­gében a szocialista országok közreműködésével és segít­ségével. Az ország népe kiemelke­dő fejlődést ért el állatte­nyésztési és növényt ermesz- se terén is. Nemcsak két és fél millióval nőtt állatállo­mánya az utóbbi években, hanem egész történelme fo­lyamán első ízben kenyér­gabona-szükségletét is hazai termelésből fedezi ma már. Valamikor jurtákban lak­tak, s az időjárás szeszélyeit követve ide-oda vándoroltak Mongólia lakói. A jurták né­péből szakmunkások, tudó­sok, agronómusok nőttek fel. Együtt nőttek és nőnek a július 11-én fennállásának 45. évfordulóját ünneplő, szocializmust építő ország városaival és nagyüzemeivel, boldog, békés hétköznapjai­val. (Ö. Gy.) A kínai főiskolákon megszüntetik a felvételi vizsgákat A Komszomolszkaja Pravda »Saját információ« jelzéssel ismerteti a főiskolai felvételi vizsgák megszüntetéséről szó­ló kínai párt- ég kormányha­tározatot, valamint az intéz­kedésnek a kínai diákság kö­rében keltett visszhangját. A szovjet ifjúsági lap rámu­tat, hogy a határozat a ta­nulmányi előmenetelről való gondoskodást »burzsoá revizio­nista fekete vonalnak« minő­síti, a kínai lapok pedig az 1966 előtt kiadott tankönyvek bevonását, az oktatási rend­némi amerikai akcentussal. — Nem hiszem... — vá­laszolta Blake. — Én nem emlékszem önre. Bár, ha meg nem sértődik, az én sze­memben a jellegzetes japán vonások elmossák az egyéni­séget ... A tulajdonos észrevette, hogy az ötven év körüli fér­fi arca egy pillanatra össze- rándult, ezért újra és újra bocsánatot kért tőle, hang­súlyozva, hogy nem volt sér­tő a szándéka. — De azt nem tudom, honnan ismer... Öh, talán az egyik filmbeli szerepem­ből emlékszik rám — csa­pott a homlokára Blake. — Igen, valószínű ... Chaplin filmjében, a Shoulder Anná­ban léptem fel, még 1917- ben... — Ugye, mondom, hogy találkoztunk valahol!. .. Meg Is van: én voltam Char­lie Chaplin komornyikja ... Nem a filmen, a valóságban. Torzitohi Kono vagyok — mutatkozott be a zömök kis japán Blakenak. A két férfi néhány percig ezután a közös emlékekről beszélgetett, majd Kono, már távozóban, még vissza­szólt a tulajdonosnak: — Hogyhogy már nem szolgál a flottánál, Mister Blake? Mintha egyszer ott szolgált volna ... Nem? — De — dadogta Blake, s fogalma sem volt, honnan tudja ezt a japán. De meg sem kérdezhette, mert Kono így folytatta: — Sok pénzt kereshetne, ha most a flottánál lenne ... — s eltávozott. (Folytatása következik) szer »europacentrizmusának« megszüntetését sürgetik. A határozat nyilvánosságra hozatala után — amely egyéb­ként megjelöli, hogy milyen szinten Mao Ce-tung milyen műveivel kell foglalkozni — a kínai sajtóban számos bírá­ló cikk jelent meg a korábbi főiskolai felvételi rendszerről. A csangsai középiskola di­ákjai a felvételi vizsgák rend­szerének 21 nagy bűnéről szó­ló vádiratban azt kifogásol­ják, hogy a vizsgaelőkészüle­tek miatt kevesebb időt for­díthatnak politikai munkára és Mao elnök műveinek ta­nulmányozására. A pekingi IV-es számú középiskola di­ákjai kijelentik: »Nem csu­pán a vizsgák rendszerét zúz­zuk szét, hanem a kultúra év­ezredes béklyóit is, amelyek a nép nyakára nehezednek«. Vang Pej-ina, a pekingi egyetem bölcsészhallgatója a Renmin Ribao szerkesztőségé­hez küldött levelében a kö­vetkezőket írta: »Rendkívüli örömet és lelkesedést éreztem, amikor rádión értesültem a KKP Központi Bizottságának és az államtanácsnak a főis­kolai felvételi vizsgákat meg­szüntető irányelveiről. Hatá­rozottan támogatom ezeket a bölcs irányelveket... A pe kingi egyetem bölcsészkar:’ i eltöltött két év alatt nem ta­nulmányoztam kellő módon Mao elnpk munkáit, időmnek nagy részét a revizionizmtr< mérgével átitatott lélektan - nak, annak a bűnös és elnj tott logikának, idegen nyel­veknek, matematikának, bio­lógiának, fizikának, kind nyelvnek szenteltem. Mivel az idegen nyelvi, a lélektani és a matematikai vizsgán nem szereztem elég pontot, há­romszor kellett megismétel­nem a vizsgát, és ezért nem tudtam, különböző forradal­mi jelentőségű mozgalmakban részt venni. E. kímélet’«- • rendszer elnyomása al~ amelyben fő szerepe van tanulmányi elő "Menetelnek, e kölcsileg rengeteget szenved­tem, egészségem is megren­dült. Ezt a reakciós rendszert gyökeresen meg kell változ­tatni!«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom