Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-01 / 154. szám
Somogyi Néplap MSZMP MPRVfl CI70TT rí<";'A 1 ?yÁ MEGYE! TAN ÁCS LAPJA A grúz balett követei Szegeden Hétköznap Csisztapusztán A szegetfi szabadtéri játékok idei produkciói közül a közönség a grúz balett augusztusi vendégszereplését várja talán a legnagyobb érdeklődéssel. A program szerint a Lendn-renddel kitüntetett tbiliszi Opera- és Balettszínház művészei augusztus 14-én és 20-án A. Macsavarianá Öté Hó, augusztus 16-án és 19-én pedig Dl Toradze Garda című balettjét mutatják be a szegedi színpadom. A napokban Szegeden jártak a grúz balett első küldöttei: R. T. Vahtangov, a Grúz SZSZK művelődésügyi müHsztériurná- nak főosztályvezetője és I.A, Aszkurava, a színház fődíszle- tezője és jelmeztervezője. Két napot töltöttek a városban, de Szeged megtekintésére nem jutptt idejűk. Minden percük két lefoglalta a vendégjáték előkészítése, jóformán csak a Dóm téren és a játékok irodájában jártak. A két előadás magúikkal hozott díszletterveit és makettjeit mutatták be a játékok művészeti vezetőinek, a helyszínen tanulmányozták a színpadot, a különlegesen nagyméretű játéktér lehetőségiéit. A szemlén megállapították, hogy a fiér adatainak ismeretében készült terveik jól Sikerültek, csak néhány apró részleten kell majd változtatniuk. A két nap alatt többször találkoztunk a grúz balett vezetőivel. Ott voltunk a téren, helyszíni szemléjükön, részt vettünk a játékok művészeti vezetőivel folytatott tanácskozásaikon. Ezeken a beszélgetéseken a leggyakrabban elhangzó szó egy név volt, a grúz balett művészeti vezetőjének, a Lenin- és Állami-díjas V. Csabukianinak a neve. Mind a két küldött elmondta, hogy Csabukiani nemcsak világhírű táncos, koreográfus, hanem nagyszerű pedagógus is, egy egész nemzedék nevelője. A grúz balett megteremtése az ő nevéhez fűződik. Csabukiani koreográfiájára 1936-ban mutatták be Tbilisziben Andrej Balancslvadze Hegyek szíve című balettjét. Ez a grúz balett születésének dátuma. Csabukiani azóta sok új balett alkotásában részt vett, közreműködött több balettfilm létrehozásában, s mint táncos és vezető rendező sokáig dolgozott Leningrádban is. Együttesének kisebb csoportjával vendégszerepeit már az L A. Aszkurova (jobboldalt) bemutatja az Otelló makettjét a szegedi szabadtéri játékok igazgatójának, Tart Jánosnak (középen). Baloldalt R. T. Vahtangov. USA-ban, DéhVVmerikában, Angliában és Ausztriában. Augusztában természetesen 6 is ott lesz majd Szegedem az Otelló címszerepét táncolja. A szegedi szereplés lesz a tbiliszi balettszínház első olyan külföldi vendégszereplése, amelyben az egész 85 tagú együttes részt «nesz. Utána Párizsba indul a balett A francia fővárosban szegedi műsorukat, az Otellót és a Goráét mutatják be. A küldöttek elmondták: A. Macsavariamá balettje Shakespeare tragédiája nyomán készült. S mint a grúz balett többi reprezentatív alkotása, ez is egyesíti magában a klaszszákus hagyományokat, és a népi-nemzeti vonásokat Bemutatója 1957-ben volt, azóta rendszeresen szerepel a színház műsorán. A másik balett, D. Toradze Gordája hangsúlyozottabban népi ihletésű. A sok népmeséi elemet, romantikus fordulatot tartalmazó cselekmény a hazaszeretet himnusza. Alkotói műfaját így határozták meg: hazafias koreográfiái poéma. — Együttesünk — mondták elutazásuk előtt a grúz vendégek — készen áll a szegedi szereplésre, örömmel és lelkesedéssel jövünk a nagy hírű színpadra. S reméljük, hogy a Szegeden már szerepelt sok kiváló művészhez és együtteshez hasonlóan a mi balettünknek is sikerül majd elnyernie a közönség elismerését ö. I*. Társasutazás a grúz balett előadásaira Most kaptuk a hírt, hogy a Magyar-Szovjet Barati Társaság és a Hazafias Népfront külön, autóbuszokat indít Kaposvárról a híres grúz balett előadásaira. A tárgyalások már megkezdődtek, sőt az első társasgépkocsi is megtelt. A kétnapos szegedi kirándulás 329 forintba kerül, ebbe már beleszámítottak egy 50 forintos belépőt, két étkezést és egy éjszakai szállást is az utazási költségen kívül. Ahogy az MSZBT illetékesei elmondták, még július 15-ig lehet jelentkezni a grúz balett előadására a Magyar—Szovjet Baráti Társaság 13-08-as és a Hazafias Népfront 11-23-as telefonján. Vetélkedők, filmvetítések a Kilián György Ifjúsági és Úttörőház nyári programjában A nyáron is nyitott ajtók várják az úttörőket és a KISZ- fiatalokat a kaposvári Ifjúsági Házban. Körösi János igazgató elmondta, hogy júniusban tovább folytak a tánccsoportok próbái. A modellezők is rendszeresen megtartották foglalkozásaikat, ugyanis júliusban Csillebércen versenyeznek. A nyáron a rádiós szakkör és az MHS rádiótávirász szakkör tagjai hetenként fölkereshetik a házat. Úttörőknek és kisdobosoknak minden csütörtökön délelőtt mesefilmeket, tudományos, ismeretterjesztő és dokumentumfilmeket vetítenek. A napközis gyerekeket egy helyen, a Bartók Béla iskolában helyezik el. Számukra minden kedden délelőtt vetélkedőket, sport- és ügyességi versenyeket rendeznek. Tikkasztó a meleg. A csisz- tapusztai termálfürdő fiiaíal platánjainak enyhet adó hősében jó étvággyal esznek az idősebb generáció képviselői, ök már módjával mártóznak a vízben: csak úgy, ahogy a test megkívánja. Hétköznap van. Idehallik, hogy Buzsáfcon delet harangoznak. Szó esik fürdés közben sok mindenről, politikáról, betegségekről. orvosokról, gyógyszerekről. Gyorsan kötődnek az ismeretségek, a vízben mindenki beszédes. Most éppen egy kopasz kádármester viszi a szót — Én már sokfelé jártam, sok vizet kipróbáltam, de ez a legjobb. Ha itt töltök háromnégy napot, szinte teljesen rendbe jövök. — Így igaz — helyeseinek a többiek. — Nagyon jó víz ez, csak nem csinálnak neki reklámot. Pedig lehetne ám! Járnak ide még Ausztriából is. Vannak olyan külföldi vendégeink, akik évek óta minden nyáron visszatérnek, ök is azt mondják, hogy a csisztei víznek nincs párja. — Nincs bizony! — mondják egyszerre többen is. — Ez a víz olyan orvosság, hogy az már szinte hihetetlen. Él Buzsákon egy ember, akit hol kocsival, hol talicskával hordtak ki ide. Ma, kérem, munkaképes, úgy rendbe jött a lába, hogy még biciklizni is bír. Egy foghíjas öreg veszi át a szót: — Nékem az orvos mondta: Nézze, Imre bácsi, az lesz a legjobb, ha elmegy valahová fürdőre. MegLá/tja, többet ér az, mint tíz injekció... A medence másik végében két anyóka és három bácsika diskurál — Azt mondta a kantinos, hogy nincs bora. A fene se érti ezt... — Pedig jólesne egy pohárkával. — Jól bizony ... — A fene vinné el a maguk jó dolgát! — csattan fel az egyik anyóka. Két napja vagyunk itt, és mást se hallunk, mint hogy így az ital, meg úgy az ital. Éppen úgy csinálnak, mint odahaza. Nem tudom, máért jönnek gyógyfürdőbe az ilyenek? Ha inni akarnak, menjenek pinceszerre. Ott ko- mázhatnak. Békülékenységre indító zsör- tölődés a válasz: — Bezzeg odahaza maga se így beszél! Csak most az idegen asszony emberével ilyen szigorú... — Hagyja el, szomszéd — kacsint huncutul a másik öreg. — Az ilyen fehérnépek odahaza olyanok, mint a kezes bárány. Reggelente ágyba viszik az uruknak a stampedli szilvóriumot. Nekem is van egy ilyen ismerősöm, szinte tönkretette már az urát, a nagy hízelkedésével teljesen elkényeztette Most aztán odáig fajult a dolog, hogy a komám hatvanéves fejjel útilaput kötött a talpa alá. Az anyókák hallgatnak, nem akarnak újabb vitát — Van sörünk! — kiált a büfés. Az öregek úgy jönnek ki a vízből, mintha mágnes húzná őket Gavallérok, mint régen, legénykorukban: az anyókákat is megvendégelik. Azok szabódnak eleinte, kéretik magukat, de aztán elfogadják az üvegeket A szomszédos medencében bikinis széplányok unatkoznak. Sajnos, a legfiatalabb férfi is túl van a negyvenen... Németh Sándor A Park TC toborzót tar- tott a homokozó mellett. A jelentkezőknek labdakezelés, tizenegyesrúgás és fejelés után elméleti tudásukat is bizonyítaniuk kellett. Sikeres fölvételi vizsga esetén tagjai lehettek az északnyugati városrész klottnadrágos tizenegye ellen készülő csapatnak. A szeplős csapatkapitány rendre elutasította a nyafka hízelgőket, a papájuk közbenjárásával érkezőket, s az önző cselezőknek a tartalék szerény szerepét juttatta. Fél óra múlva ütőképes gárda végezte bemelegítő mozgásait. Ellenfél hiányában a sétáló nyugdíjasokat »átrázva« vezették mutatós támadásaikat a hinta felé. Közben egymás népét tanulgatták, hogy a közönség szerepét is vállalva harcolják ki a győzelmet. A kapitány — hét, tapasztalatban gazdag életév büszke tulajdonosa — elégedetten füty- tyentett. Csak akkor keseredett el, amikor Cint, a pöttyös labda tulajdonosa kijelentette, hogy játszani kíván az északnyugatiak ellen. Cinl hatéves, és legnagyobb bánatára — kislány. A fiúk felháborodva állták körül. — Még mit nem! — kiabálták —, hogy kikapjunk? De Cini a végsőre is elszánta magák Fenyegetőzött, hogy hazaviszi a labdát. Ekkor érdeklődők gyűltek köréjük. A vélemények megoszlottak. Egy napszemüveges fiatalember azt fejtegette, hogy a korszerű futball férfit követek — Hogyisne — mondta a kancsal, körA PTC játékosai megkönnyebbülten, sziú csatakiáltással rohamozták meg passzív nyugdíjas ellenfeleiket. — Úgysem fog sikerülni — gondolták —, Cin* csak lány. A vidám színű új háztömbök felöl mohikán csaszakállas parkőr —, tridd csak haza a labdádat. — Elvégre a tied — toldotta meg egy fátyolos tekintetű öreg hölgy. A tartalékok is zúgolódtak, s a fiúk már- már belenyugodtak a vereséget jelentő középcsatárcse- rébe, amikor a szeplős kapitánynak mentőötlete támadt. A krétára gondolt, amellyel a »-HAJRÁ, PTC!« feliratot szokta villanyfákra firkálni. Kézen fogta Cinit, s ravaszul kacsintva a rollerpálya betonjához vezette. A többiek pisszenés nélkül sompolyogtak utánuk. — Rajzolj le egy helyzetet! — mondta a kapitány diadalmasan. — Jó, veszélyes helyzetet, hogy lássuk, fnti tudsse f jváról. takiáltás harsant. Nagyság szerint fölfejlődve befutották a klottnadrágosok. í^ini leguggolt, és bűz- ^ gón rajzolni kezdett. Nézője is akadt, egy bőbeszédű néni, aki idegesítette tanácsaival. A kapufa minduntalan elgörbült, s amikor a háló harántcsíkjai ráfeszültek, porolóra vagy no- kedliszaggatóra emlékeztetett. Cini lehangoltan nézte, aztán reménykedve labdát kerekített alá. A kompozíció ekkor már félreérthetetlenül nokedliszaggatót ábrázolt működés közben. A csapatok eleget tettek a formalitásoknak. Elhangzottak az üdvözlések, térfelet választottak, hitelesítették egymás svájcisapkával jelölt kapuját. És megkezdődött • küzdelem. A kislány görcsösen szorongatta a krétát, szája elvékonyodott, kék szemébe imbolygó fények gyűltek. Legszívesebben felkapta volna a labdát, de aztán átfutott egy röpke mosoly az arcán. Újra lekuporodott a betonra. — Pont, pont, vesszőcske — mondta, és határozottá váló mozdulatai nyomán megjelent egy asszony. Modern, nyújtott nyakán kicsi fej ült, amelyről artisztikus vonalak: hajszálak meredez- tek. Az asszonynak keze is volt meg babakocsija. Cini alkotó fantáziával pólyát álmodott belé, de az oldalnézetben megfogalmazott, zárt kocsi nem tette lehetővé a rögzítést. Kárpótlásul egy négy és fél szirmú virágot rajzolt az asszony mellé. A tudálékos néni ekkor már nem volt jelen. A közeli virágágy fölött méhek zenéltek okos táncukhoz, harkály kopogott a fán, és szikrázva sütött a nap. Cini hirtelen nagyon kicsinek érezte ma gát. — Ez is egy helyzet — motyogta, és lehunyta bizonytalanul csillogó szemét. Pedig a győztesek sziú csatakiáltással rohantak hozzá, és rövid értéke■ lés után fölvették a Park TC-be — labdaszedőnek. Vallató Gábor Számtalan eset igazolja, hogy a házasság mindaddig nem biztos, amíg a vőlegény ki nem mondja a boldogító igent. Erről meggyőződött Susan Ren aid amerikai menyasszony is, akinek szülei annyira emlékezetessé szerették volna tenni az esküvőt, hogy különleges menedzsert is szerződtettek, aki az ünnepélyes külsőségeket megszervezi. A jó fantáziájú üzletember úgy képzelte el a dolgot, hogy a fiatal pár a ház kijáratánál kékes füstfelhőből bukkan elő, akárcsak két földre szállt angyal. Kezdetben minden remélőül ment Még a jó minőségű, egyáltalán nem köhögtető kékes színű füstöt is könnyedén előállították. Belőle, mint egy földre szállt angyal, ki is lépett a boldog menyasz- szony, aztán a lakodalmas nép várt, várakozott, hiába ... A vőlegény a nagy füstben meglépett. Tanár úr a tévében (Kesztyűs Bérenc rajza) • • * Jean Cocteau, a neves francia irodalmár így határozza meg az esküdtbíróságot: »Az esküdtszék néhány emberből álló csoport, amely eldönti, hogy melyik fél fogadta fel a jobbik ügyvédet.« • • • Egy amerikai olajfestékgyár ügyes reklámfogással hívia fel a kezdő festők figyelmét jó minőségű készítményeire: »-Ügy fog festeni, mint Tizian vagy Rembrandt, ha a íesték- kollekci ónkhoz mellékelt utasításokhoz tartja magát.« Az utasítások ezt mondják: «■Fogja a palettát, nyomjon rá a tubusból egy kis festéket. Az ecsetet mártsa bele a kívánt színbe, aztán húzgálja le-föl a vásznon. Tizian és Rembrandt ugyanígy csinálta.« * * * — Miért álldogálsz az esőn, Jancsi? Teljesen átázol ... — Elszaladtam hazulról, mert anyukám meg alkart fürdetni. Somogyi Nétolap A2 MSZMP SomoRv trieeveí Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor a. 2. Telefon 15-19. 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lankiadó Vállalat. Kanosvár, Latinka S. n. 2. Telefon. 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helvi postahivataloknál és postiskézbesftőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár* Latin ka Sándor utca 4,
