Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-01 / 154. szám
Péntek, 1966. július 1. 3 SOMOGYI NÉPLAP Fő cél: a hozamok növelése, a költségek csökkentése A megye harmadik ötéves tervének főbb állattenyésztési célkitűzéseiről A MUNKABIZOTTSÁGOK megbeszélései után most a főállattenyésztők és az állatorvosok tanácskoztak a megye harmadik ötéves tervének főbb állattenyésztési céljairól, arról, hogy milyen módszerekkel, eszközökkel válthatják valóra a feladatokat A mezőgazdaság szocialista átszervezése után a megye állatállománya lényegesen megnövekedett és fejlődött A nagyüzemi állattenyésztés megszilárdítása és továbbfejlesztése azonban még sok feladat elvégzését, számos probléma megoldását követeli meg. Vitaindító előadásában Partos Nándor megyei főállatenyésztő azokra a nehézségekre irányította a figyelmet, amelyeknek megszüntetése elengedhetetlen föltétele annak, hogy a megye állattenyésztésének színvonala a tervben meghatározott mértékben emelkedjék. Ahogy Solymosi Dezső, a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályának munkatársa is mondta, adottságainkat, lehetőségeinket nem használtuk ki teljesen, s amikor az állattenyésztés fejlesztésének kérdéseit elemezzük, ezekre a tényezőkre feltétlenül szükséges figyelmet fordítani. A tanácsi szintet 100 hold szántóra jutó számosállat 32,3 darabról 35,2-re nő a megyében a tervidőszak végére. Ezen belül a fő feladat a szarvasmarha- és a juhállomány gyarapítása és minőségének fejlesztése. A mezőgazdasági termelés emelésének egyik kulcskérdése a szarvasmarha-tenyésztés megjavítása. A tennivalók sokasága közül csak egynéhányat ragadunk ki és elemzőnk a megbeszélés alapján. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN a szocialista nagyüzemek többségét)«! nem volt jövedelmező a szarvasmarhatartás. Ez csökkentette a tenyésztési kedvet, nem fordítottak elég gondot a tenyésztés és tartás korszerűsítésére. Sokszor elvonták az abrakot a növendékneveléstől, a tejtermeléstől más állattenyésztési ágazatok számára Ennek következtében nem javult megfelelően az állomány minősége. Mivel a szarvasmarhatartás termelési értékének 70 százalékát a tejhozam adja, az első feladat a tejtermelés jövedelmezőségének növelése. Ez a cél a ráfordítások csökkentésével, a hozamok emelésével érhető eL Az ötéves terv végére a szövetkezetek közös állományában az átlagos tejhozamr nak 2600 liternek kell lennie. Állami gazdaságaink az a jó szarvasmarha-tenyésztő szövetkezeteink háromezer literes hozama bizonyítja: elérhető cél ez! A megyében levő magyartarka-állomány jó teljesítőképessége is biztosítéka a feladatok elvégzésének. A hozamok növekedése — a nagyüzemi termelés tapasztalatai szerint — együtt jár a költségek csökkenésével. Emellett azonban sok egyéb tényezőt is figyelembe kell venni, ha a jelenlegi magas költségszintet csökkenteni kívánjuk. Elsősorban a gazdaságosabb takarmányfogyasztásra gondolunk, arra, hogy nagyüzemeink jó része nem használja ki a szarvas- marhának azt az előnyét, hogy olcsó tömegtakarmány- nyal tartható. Másrészt a munkatermelékenység alacsony színvonala miatt magasak a bérköltségek. Ezért sürget mindjobban a specia- lizáció és a koncentráció. Ez a folyamat a megyében — főként az állami gazdaságokban — megindult Termelő- szövetkezeteinkben a közvetlen feladat a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés kialakítása, azonban feltétlenül meg kell ragadni minden lehetőséget a szakosítás előkészítésére. A harmadik ötéves terv időszakában szövetkezeti állattenyésztésünk fejlesztését 350 millió forint értékű beruházással segítik elő. Az új épületek, istállók tervezésekor ezért nem szabad megfeledkezni a korszerű, a nagyüzemi szakosítás feladatairól. A MODERN TECHNIKA, technológia bevezetésének, az állattenyésztés gépesítésének kérdésein kívül a szakemberek a tenyészállatok jobb kihasználásának módjaival is foglalkoztak. Megállapították, hogy nagyüzemeink általában1 korán kiselejtezik a teheneket, és túlságosan hosszú a két borjazás közötti idő. Ez is a jövedelmezőség rovására megy. Ez a hiba minden különösebb beruházás nélkül megszüntethető. A juhtenyésztésben is fontos feladat a gazdaságosság növelése. Sok a tennivaló nemcsak a gyapjú-, hanem a jelenleg még elég mostohán kezelt tej- és hústermelés fokozása végett is. A cél az, hogy a tervidőszak végére a gyapjúhozam átlagosan 4,2 kg, a 100 anyajuhra jutó bárányszaporulat pedig 95 darab legyen. Sokrétű munkát követel a sertéstenyésztés megjavítása. Igen fontos a megfelelő fajtakiválasztás, a kocák jobb kihasználása. Kétszeri éltetésük esetén 40—44 százalékkal több a szaporulat, s ez végső soron takarmánymegtakarítást eredményez A hizlalá- si idő megrövidítésével any- nyi abrak takarítható meg, amennyit megyénk jelenleg a központi készletből kap. Állattenyésztésünk színvonalának emelése, a költségek csökkentése a kellő mennyiségű és minőségű takarmány termesztésén alapszik. A célok elérésének első föltétele, hogy évről évre elegendő takarmány álljon rendelkezésre. Bár a hozamok — főleg az abrakféléknél — emelkedtek az utóbbi években, korántsem tettek meg mindent a takarmányhiány megszüntetéséért. Főleg a fehérjehiámy okoz gondot; a lucerna termésátlaga például nem éri el a háború előttiét. Ezért az egyik legfontosabb feladat, hogy a tervidőszak végére a lucerna és a vöröshere egy-egy holdja átlagosan 25—30. mázsás termést adjon mind állami gazdaságainkban, mind pedig termelőszövetkezeteinkben. Igen nagy tartalékai vannak a biztonságos takarmánybázis megteremtésének a rétég legelőgazdálkodás megjavításában. Nem csupán a takarmánytermelés, hanem a takarmányozási módszerek tökéletesítése is a gazdaságosság növelését szolgálja. E téren a legtöbb tennivaló a helyes tápanyagarányok kialakításában, a hizlalást serkentő anyagok felhasználásában, az önetetési rendszer széles körű alkalmazásában és a takarmányok jobb előkészítésében van. NAGY FELADATOK várnak a termelést irányító és szervező szakemberekre, az állatállomány egészségéért felelős állatorvosokra, hogy növekedjék az állattenyésztés hozama. Ahogy elhangzott az említett tanácskozáson is, a maga területén még felelősségteljesebb munkát kíván mindenkitől, hogy a célok elérhetők legyenek. Vörös Márta Magyarázat és magyarázkodás A kommunisita közösségekben — a pártcsoportoktól a pártbizottságokig — sok szó esik mostanában a politikai munka módszerességének elmélyüléséről, a változó körülményekkel való lépéstartásról, a pártmunka korszerű, új útjairól. Kongresszusra készülünk, a gazdasági mechanizmus reformja pedig már ma is feladatok sokaságát szüli, érthető tehát a kommunista kollektívákban tapasztalható élénkülés.. Kívánatos és indokolt, hogy a tapasztalatok összegezése egyúttal a túlhaladott, korszerűtlen módszerek kirostálását is hozza magával. Nem nézőpont kérdése Több helyen találkozni olyan felfogással — elsősorban a gazdasági vezetőik körében —, hogy az a helyes politikai munka, ha a feladatokat mindenkor alárendelik a helyi körülményeknek. Mi más lehelne a politikai munka célja — hangzik tovább ez az első hallásra tetszetősnek tűnő okoskodás —, miipt az adott területen jelentkező akadályok leküzdésének elősegítése, a nehézségek megmagyarázása? Rész és egész fölcserélése, okok és okozatok összetévesz- tése, a politikai munka lényegének meg nem értése — ez sűrűsödik e nézetekben. A szervezetlenség, a rossz anyagellátás miatt baj van a termelési eredményekkel? Segítsen a pártszervezet, ►»mozgósítsa-* az embereket, győzze meg őket, hogy vállalják a hó végi vagy negyedév végi hajrát. Néhány dolgot elrontottak a beruházási program meghatározásánál? Álljanak az emberek elé a politikai munkások: majd ők «-megmagyarázzák a bizonyítványt«. Jó néhány példát idézhetnénk még arra, hogy sokan valamiféle »men- tőoszteaniak« tekintik a kommunistákat, a pártszervezeteA barcsi színjátszók országos fesztiválon vettek részt (Tudósítónktól.) A legjobb földművesszövetkezeti színjátszó csoportok bemutatóját Szarvason rendezte meg a SZÖVOSZ. A Justh Zsigmandról elnevezett szín- játszónapakan — június 25— 26-án — kilenc csoport vett részt. Somogyot a barcsi földművesszövetkezeti színjátszók képviselték. Műsorukban Csehov Medve című vígjátékát mutatták be. Jó előadásukat hosszan tartó tapssal köszönte meg a közönség. Poszovácz Vendel és partnere, Ila Aranka, valamint Halmai Ferenc játéka tetszett a legjobban. A somogyiak sikerét elismerte a szakemberekből álló zsűri is. A nagytkállóiaik és a vecsésiek után, akik Albert Camus Sziszifusz és a halál, valamint Hubay Miklós Szőr- mókus című egyfelvomásosait mutatták be, harmadikként a barcsiak előadását értékelték. A rendezvénysorozat tapasztalatcsere jellegű volt. Megyénkből öt más színjátszó csoport vezetője is részt vett a szarvasi színjáitszónapokon. FIGYELEM! A Megyei Kórház igazgatósága értesíti a megye lakosságát, hogy 1966. július 1-től a kórház osztályain a látogatási idő az alábbiak szerint megváltozik. Látogatási idő: Szerda Péntek Vasárnap I4-től 15 óráig 17-től 18 óráig 10-től 12 óráig 1. A látogatási idő pontos megtartása mindenki számára kötelező. . 2. Étel és ital behozatala csak orvosi engedéllyel lehetséges. 3. 10 éven aluli gyermeket látogatás céljából betegosztályra beengendi nem szabad. Minden kedves látogatót arra kérünk, hogy a beteg érdekében rendszabályainkat támogassa. Dr. Tarján László kórházigazgató. (88452) TÍZEZREKET hoz a gomba Négy hónappal ezelőtt vetődött fel a bál- ványosi Aranykalász Termelőszövetkezet fő- agronómusában, Klútyik Józsefben az a gondolat, hogy jó volna hasznosítani a tsz kétszáznegyven négyzetméter alapterületű pincéjét. Erre a sampinyontenyésztést tartotta a legalkalmasabbnak. — Eleinte a tagok, de magia az elnök is vonakodott a gombatenyósztéstől, nem látták értelmét, fölöslegesnek tartották még a próbálkozást is — mondja a főagroncmus. A meggyőzésben jó segítőtársra talált a MÉSZÖV illetékeseiben. Kisded!c István, a földművesszövetkezet felvásárlója a MÉSZÖV költségén megtanulta a gombatenyésztés tudnivalóit, a főagronómus szintén tanfolyamon vett részt, és szorgalmasan bújta a szakkönyveket. A felvásárló a tenyészet vezetője, vagy ahogyan Bálványoson mondják, pincemester leüt. A termelőszövetkezet vezetősége asszonyokat adott mellé. Eddig mintegy két és fél mázsa gombát értékesített az Aranykalász Termelőszövetkezet, kilónként átlagosan harminc forintért. — Az öthónapos idényben öt szedési hullámra számítunk, egy-egy ilyen hullám csaknem egy hétig tart — tájékoztat az agronófőagronómus elégedett a gombafejek láttán. sűrűsödő Némi tisztítás után a vásárlókhoz kerül a frissen szedett gomba. mus. — a hozamok — az utolsó szedés kivételével — még nagyobbak lesznek, mint amennyit először eladtunk. Országos átlagban öt kiló a hozam négyzetméterenként, ezzel szemben mi — a mostani képből következtetve — nyolc kilót is letakaríthatunk négyzetméterenként egy tenyészidőben. Körülbelül augusztus végén indulnak a második turnussal, és november végién, decemberi elején ezt is leszüretelhetik. Egyébként akkor lesz legmagasabb a gomba felvásárlási ára, következésképp jóval nagyobb bevételhez jutnak, mint most. Egy négyzet- méter tenyészterület összes költségei fedezhetők egy kiló gomba árából. Ebben a költségben benne van a fertőtlenítéssel, a villanyvilágítással kapcsolatos kiadás, sőt az épület amortizációja is. A többi gomba ér téke tehát tiszta haszonként marad a gazdaságban. \ Most elhatározták, hogy növelik a gomba termő területet. A pince légtere erre lehető sé'get nyújt, tehát semmi akadálya sines annak, hogy még több gombát telepítsenek. Hiába, evés közben jön meg az étvágy... H. F. két, akiknek, illetve amelyeknek elsődleges dolga, hogy ellensúlyozza mindazt, amit masok mulasztásai okoztak. Igen szemléletes — s végső kifej leiében rendkívül pozitív — példát szolgáltatott erre az egyik textilüzem. A technológiai előírások sorozatos megsértése, a fonodái felületességek következtében nagy mennyiségű kelmét kényszerültek ón. osztályos áruvá leminősíteni. Mindez a dolgozók körében felháborodást keltett, s rendkívül éles kritikát váltott ki. A gyárvezetők azonnal .»politikai kérdést-« véltek az ügyben fölfedezni, s kérték, álljon sorompóba a pártszervezet. A kommunisták meg is tették ezt, csakhogy a gazdasági vezetés óhajaitól eltérően. Nem azt magyarázgatták-menteget- nók, ami bekövetkezett, hanem arról beszéltek, mindez miért történhetett meg! Személy szerint megjelölték a felelősöket és egységenként a mulasztást elkövető műhelyeket. Nem nézőpont kérdése tehát, mi határozza meg a politikai munka feladatát; a meghatározó tényező csakis egyetlen dolog, az objektív valóság lehet! A valóság teljes megismerése Egyik cikkében Lenin azt hangsúlyozta, hogy a kommunisták alapvető kötelessége a valóság, az igazság teljes megismerése, függetlenül attól, hogy e teljes igazsáig az adott helyzetben a kommunistákra nézve kedvező-e vagy kedvezőtlen. E lenini tétel furcsa értelmezését tapasztalhatjuk sokszor mindennapi életünkben: vannak, akik úgy vélekednek, hogy a teljes valóság kellemetlen vetületiéivel való szembenézés csakis a kommunisták dolga lehet. Azaz: ha simán, jól mennek a dolgok, akkor ebben nem döntő a politikai munka részesedése. Ha azonban bajok vannak, ha kellemetlen feladatokat keil megoldani, akkor ez »csakis« a politikai munkára hárulhat, s az egyéb tényezők szerepe jelentéktelen. Hamis, de sajnos, Létező «munkamegosztás" ez! Az igazsághoz tartozik, hogy jó időn át üzemeinkben, vállalatainknál, mezőgazdasági termelő egységeinknél az agi- táciős munka leszűkült a terv- feladatok teljesítésére, a kommunista aktívák egy része pedig különböző »ügyek« — az anyagbiztosítástól a munkaruha kiadásáig — intézője lett. Az utóbbi esztendők gyakorlata mindinkább szakít ezzel, ám végleges felszámolása nem megy egyik napról a másikra. A megfordított sorrend A bevezetőben említett eszmecserék egyikén kötetlen, őszinte elvtársi beszélgetés keretében hangzott el: »A gazdasági mechanizmus reformja érvényesülni hagyja a döntő, de eddig másodlagosként kezelt törvényszerűségeket; a politikai munkában is még erőteljesebbé lesz az évek óta tartó folyamat, s a termelés legdöntőbb tényezője kerül a középpontba, az ember.« Valóban, megfordul a sorrend: a politikai munka lényege a napi, operatív termelési feladatok »alátámasztása« helyett mindirikálbb a fő folyamatok átfogása, elemzése lesz. Mindez nem a gazdasági vezetés helyett, hanem abból a sajátos helyzetből kiindulva, amit a pártszervezetek, a tömegszervezetek — tömegkap- csodataifc alapján a szocialista demokratizmus letéteményeseiként s az össztársadalmi érdeket kifejező pártpolitika helyi érvényesülésének biztosítóiként — betöltenek. Mindez egyúttal annak lehetősége is, hogy — ahol még létezik, ott — a »kellemes-kellemetlen« feladatok alapján történő »munkamegosztásnak« véget vessenek: a magyarázkodást valódi politikai munka, a tényeket megvilágító, a kérdésekre őszinte választ adó, a teljes valóságot átfogó magyarázat váltsa fel. UL B.
