Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-26 / 175. szám

Kedd, 1966. július 26. 3 SOMOGYINBPLAF Használt ruháért Ötéves tervünk NEMZETI ÖNÉRZETET Jókora papírzsákok érkeztek az utóbbi hónapokban mind gyakrabban Horvátkúlra. Ol­dalukon felirat: »Használt ru­ha« és a feladók meg a cím­zettek neve. A zsákok tartal­mát állítólag jólelkü apácák gyűjtik össze Becsben, Belgi­umban stb. még jobb lelkű gazdag adakozóktól, és küldik a »nyomorgó, nélkülöző, de mély vallásosságban élő és gyermekeiket is így nevelő horvá tkútia knak«. Vajon honnan tudták a ne­veket, a pontos címeket, és ki tájékoztatta őket a csoma­got kapó családok anyagi helyzetéről, vallásos érzületé­ről? Hazugság a cél érdekében Az adatok Horvátkútról mentek. A leveleket néhány héttel vagy hónappal ezelőtt azok írták — nem riadva visz- sza a túlzástól, a hazugság­tól sem —, akik most a cso­magokat kapták. — Nagyon fontos, hogy Nyugaton lássák: a levél író­ja szegény, nélkülöző, de val­lásos ember — oktatta ki Molnár József szódi lakos azo­kat, akiket — horvátkút! anyósánál járva — érdemes­nek tartott arra, hogy olyan külföldi címeket adjon nekik, ahonnan ajándékcsomagokat remélhetnek. A levelek rendszerint így kezdődtek: »Dicsértessék tíz Or neve«. Ezután pedig írtak nagy családról, kis keresetről, öt-hat gyermekről — még ak­kor is, ha csupán egy volt —, betegségről, agg, tehetetlen szülőkről, minden olyan léte­ző és nemlétező bajról, ami megindítja az érző szíveket. A levelek íróit egyáltalán nem zavarta, hogy soraik nem az igazságot tartalmazzák, őket csak a csomag érdekelte. A címzetteket sem érdekel­te, hogy igaz-e, amit a leve­lekben olvastak, őket csupán egy valami foglalkoztatta: »Lám, használt ruhák., szere- tetadományok után könyörgő levelek érkeznek hozzájuk éhe­ző, nyomorgó, de hithü ma­gyaroktól.« »Csak az igazat írtam.. ” Molnár anyósa, Szita Lajcs­iié meg az ő anyja is írt a vő által megadott címekre. S hamarosan híre futott a falu­ban, hogy több csomagot kap­tak valahonnan Nyugatról. — Csak az igazat írtam, s ez bizonyára meghatotta a címzetteket — mondja Szitá- né, miközben ravaszkás mo­soly villan át arcán. — Két gyermekem van, anyámat tar­tom, jövedelmem kevés. Ta­lán csak nem követtem el bűnt, hazaárulást, hogy az ajándékot elfogadtam? Valóban, két gyermeke van, A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Pécs, Köz­társaság tér 7. szám) PÁLYÁZATOT HIRDET tervező csoportvezető * mi • tőmérnöki álláshelyre Pécs állo­máshellyel. Pályázhat­nak általános, vizesta­gozatos mérnökök. Fize-, tés a 113/1962. Mü. M. 12. utasítás szerint Pá­lyázatokat részletes ön­életrajzzal a fenti címre. (4003) anyjával él közös háztartás­ban, és jövedelme sem túl sok. Néhány »apróságról« azonban nem tájékoztatta »jó­tevőit«. Arról, hogy leánya férjnél van, több száz kilo­méterre távol él, fia katona. Nem írt arról a Pannónia mo­torkerékpárról sem, amely fiát várja, s talán arról is megfeledkezett, hogy anyja nyugdíjat kap a tszjtől. ő maga viszont — noha jó erő­ben van — csak időközönként dolgozik, aratáskor vagy ka­páláskor vállal részes munkát a tsz-ben. Ezért kevés a jö­adakozók címéhez, levelet azonban nem írtak. Így pél­dául Kovács Istvánná sem, pedig kilenc gyermeke van, s jelenleg is hármat nevel. — Használt ruháért meg­alázkodni? Hazudjam, hogy a kilenc gyermeket most is mind egyedül nevelem? Biz­tos hatása lenne, de soha ... Így vélekedik Kovácsné, pe­dig nem él rózsás körülmé­nyek között, önérzete azon­ban nem engedte a megaláz­kodást s azt, hogy másokat félrevezetve kevéske viseltes ruhához jusson. íwóy.- ' • y: ' lisp1! tm®UhsM «lótnám é® . U ~£«***#mmm~? .*> ő/ m-*»«&**«$***%***, m »**«*■> vA o'-:«­**■»* Ml *£&*<*»** : i&mte <to & vedelme. Az már nem is lé­nyeges, hogy saját bevallása szerint több mint öt éve fe­léje sem nézett a templom­nak. Levelek mennek, csomagok jönnek Kanász Lászlóné is írt leve­let, de a címet meg a tartal­mat »elfelejtette«. — Lehet, hogy írtam benne nyomorgásról, éhezésről, de mások is ezt tették. Kétszáz- negyven forintot fizettem a csomagért, tele volt viseltes, használt ruhával. Bizony nem érte meg. Ha ezt tudom, de­hogy küldöm el a levelet... Látni rajta, hogy nagyon szégyelli a dolgot Egy gyer­mekük van, ha nem élnek is fényűzően, nem is éheznek. Férje az AKÖV-nél dolgozik, rendesen keres. Emellett ba­romfit tartanak, disznókat hiz­lalnak. Ammer Jánosné szintén res­tell! a levelet meg a csoma­got is. Szerinte sem érte meg, sajnálja is a 247 forintot, me­lyet a szállításért fizetett. És mégis akadnak a falu­ban, akik a csomagokat ka­pók határtalan szerencséjéről regélnek mondván, hogy a zsákokban több ezer forint ér­tékű ruhanemű volt Talán Kovács Jánosné az egyetlen, aki nagy hangon ki­abálja, hogy igenis rászorult as ajándékra, a jövőben is küld ilyen könyörgő levelet, mert férje a talajjavítóknál keve­set keres, s nagyon sok el­megy a buszra. Arról viszont hallgat, hogy ők és mások ia jobban élhetnének, ha rend­szeresen dolgoznának a ter­melőszövetkezetben, mert bi­zony sem az ő nevét, sem Kanászné nevét nem találni a rendszeres munkavállalók kö­zött Használt ruháért megalázkodás... Az említetteken kívül még ijkan hozzájutottak a nyugati Szegény cselédemberek él­tek a múltban Horvátkúton, a kevés kenyérért nagyon meg kellett verejtékezniük, de ökölbe szorított kézzel néz­ték, amikor a Hunyady gró­fok karácsony táján a nagy­lelkű adakozót játszva néhány fillért hullattak azoknak, akiknek verejtékén meggaz­dagodtak. Most némelyek mé­gis ... Persze előfordulhat, hogy egy család betegség miatt ne­héz helyzetbe kerül, vagy egyedül maradnak beteg, te­hetetlen öregek. A tanács évente csaknem tízezer forin­tot ad a rászorultaknak, £ nem kell érte megalázkodni, valótlanságokat állítani. Horvátkutat ma sem úgy emlegetik a járásban, mini ahol bőség, jólét van. A ke­nyérért ma is meg kell dol­gozni. De az egykori cselédek most a sajátjukban, maguknak dolgoznak a Szorgalom Tsz- ben. S az évről évre javuló eredmények azt mutatják, hogy egyre jobban és többet tesznek a közösségért. Tavaly például 34,20 forintot ért a. munkaegység. Elég csak végigmenni a fa­lun. Egymás mellett épülnek a két-háromszobás, modem téglaházak. A Kossuth Lajos u. 49. szám alatt befejezéshez közeledik Nemes Károly tsz- fogatos házának építése. Fele­sége és az idős szülők is a szövetkezetben dolgoznak, in­nen és a háztájiból van min­den jövedelmük. Mellettük se­rénykednek Horváth János hozzátartozói, lassan ők is be­fejezik az építést. A családfő vállalatnál, a felesége pedig a tsz-ben dolgozik. Farkas Lászlóék is új házat építe­nek Ezek a horvátkútiak — és hozzájuk hasonlóan legtöb­ben a faluban — becsületes munkával önmaguk kívánják biztosítani boldogulásukat, és nem várnak könyöradományo- kat. Rájuk vagyunk büszkék s nem azokra, akik »ügyesen« megfogalmazott levelekkel áruba bocsátják nemzeti ön­érzetüket 8zalai László I smert a program, raj­tunk a sor! — így le­het summázni a me­gyei pártbizottság és a megyei tanács minap megtartott együttes ülésének eredményét. Mint arról már beszámoltunk, a tanácskozáson megvitatták és jóváhagyták Somogy har­madik ötéves tervének főbb irányelveit. A terv tehát most már kétszeresen törvény me­gyénk minden lakója számá­ra: az országgyűlés legutóbbi ülésszakán az egész harmadik ötéves tervet törvénybe ik­tatták, most pedig Somogy fejlődésének 1970-ig szóló programjáról döntöttek. A terv célja — mint azt Szi­geti István elvtárs, a megy« pártbizottság titkára, a napi­rend előadója megfogalmazta a tanácskozáson —, hogy még gyorsabban fejlődjön az ipar és a mezőgazdaság, javuljanak az emberek életkörülményei. Somogy megye történetében még soha nem fordítottak olyan hatalmas összeget ipar­fejlesztésre, mint amennyit a harmadik ötéves tervben fog­nak. Ez érthető is: megyénk az ország egyik leggyengébben iparosított vidéke. A felszaba­dulás előtt alig kétezer ember dolgozott az iparban — ötven százalékuk a kisiparban —, azóta ez a szám megtízszere­ződött, de még így sem érte el az országos átlagot az ipar­ban foglalkoztatottak aránya. Minden illúzió nélkül elmond­hatjuk, hogy a harmadik öt­éves terv sem old meg min­dent, mégis rendkívül nagy haladást jelent. Nézzünk csak néhány példát. A Világítástechni­kai Vállalat és a TRANSZ- VILL tervezett fejleszté­sével Kaposvár az erős­áramú ipar egyik bázisa lesz. A fejlesztés mintegy százöt­venmillió forintot emészt föl, és újabb ezer munkás foglal­koztatását teszi majd lehető­vé. Több mint százmillió fo­rintos beruházás eredménye­ként erőteljes gépi rekon­strukció valósul meg a Pa- mutfonó-ipari Vállalat Kapos­vári Gyárában, s újabb há­romszáz ember számára nyílik munkaalkalom. Az ország és a külkereskedelem igényei alapján fölmérés folyik a Ka­posvári Ruhagyár bővítése céljából. Mintegy huszonöt­millió forintos fejlesztés révén szintén ezer új dolgozót al­kalmazhatnak majd. Befejező­dik a tervidőszakban a Dél- magyarországi Fűrészek csur­gói üzemének harmincötmillió forintba kerülő bővítése, s ezáltal háromszáz ember fog­lalkoztatását biztosíthatják. Lehetne folytatni a sort to­vábbi példákkal, hiszen szép számmal akadnak még. S ezek már eldöntött fejlesatések. a terv törvény jellege biztosíték arra, hogy meg is valósulnak. Nem titok azonban, hogy még újabb beruházásokról is van szó, amelyek később valósul­nak meg. Ezek telepítési he­lyéről egyelőre még nem dön­töttek, de bízunk abban, hogy Somogy sem marad ki az or­szágos iparosítási program új beruházásaiból. M agától értetődik, hogy — a megye jellegének megfelelően — a me­zőgazdaság fejlesztését tovább­ra is a gazdasági előrehaladás alapvető föltételének kell te­kinteni. Az ipari fejlődés mel­lett megyénk lakossága több­ségének jólétét ezután is a mezőgazdaságnak kell biztosí­tania. A termelés emelkedésére a mezőgazdaság minden szek­torában szükség van, s ehhez megyénk viszonylag kedvező adottságokkal is rendelkezik. Alapvető cél a nagyüzemi ter­melés fokozása, de természe­tesen fontos feladat a háztáji és kisegítő gazdaságok terme­lésének fejlesztése is. A me­gye mezőgazdaságában a har­madik ötéves terv idejére 1 milliárd 800 millió forint a be­ruházási előirányzat, s ebből körülbelül 870 millió forint jut mezőgazdasági építkezések­re. Mindezek az intézkedések lehetővé teszik, hogy me­gyénk 1970-ben lényegesen több terményt és terméket ad­jon a népgazdaságnak, mint 1965-ben. A második ötéves tervhez hasonlítva a lakosság foglal­koztatási színvonala tovább javul majd, de még így sem leszünk képesek egyensúlyba hozni a munkaerő-kínálatot és -keresletet Továbbra is szá­molhatunk elvándorlással, s ez rontja majd a népesség korösszetételét, viszont a mun­kaképes korúak számában mégsem lesz nagy csökkenés, tekintettel arra, hogy a terv­időszakban lépnek munkaké­pes korba az 1950-es évek ele­jén született nagyobb létszá­mú korosztályok, mintegy 1 ki­lencezren. Várható, hogy 1970- ig mintegy nyolcezerrel nö­vekszik majd a foglalkoztatot­tak száma. Mivel az urbanizáció, a vá­rosiasodás világjelenség, a terv számol azzal, hogy 1970- ig ötvenötezerre emelkedik Kaposvár lakóinak száma. Ez természetesen az ipari fejlesz­tés egyik következménye is. Mindez komoly kommunális intézkedéseket tesz szükséges­sé, így például a vízellátás megoldását, a lakáshelyzet ja­vítását, a kereskedelmi háló­zat fejlesztését. Húszmillió fo­rintos költséggel épül a város­ban egy modem iparcikkáru­ház. Megyénk harmadik ötéves terve reális és megvalósítható. A tervezett fejlődés azonban csak úgy érhető el, ha napról napra, lépésről lépésre céltu­datosan küzdünk megvalósítá­sáért-« — mondotta többek kö­zött a tervismertető ülés elő­adója. Valóban így van. S a terv ismeretében most már fokozottabban kibontakozhat a Tegyünk többet Somogyért!- mozgalom, a legkisebb köz­ségtől a legnagyobb üzemig mindenütt szükség van az em­berek szívére, lelkesedésére, hogy a program megvalósul­jon. em lesz könnyű mun­kánk, hiszen felada­taink igen nagyok. Az új ötéves terv időszakában lép életbe a gazdasági mechaniz­mus reformja, s ez szintén meghatározó tényező a mun­kában. Üj módon, új szellem­ben — és ez nagyon fontos! — — kell dolgozni régi célunkért, a szocializmus teljes felépíté­séért. A reform — köztudott — az előrehaladás meggyorsí­tását szolgálja, azonban a szép (Tudósítónktól.) A múlt év elején a nagybe- rényi, a bedegíkéri, a taibi és a samogytmeggyesi termelőszó­vetkezetek építőbrigádjai kö­zös vállalkozást hoztak létre Tabon. Az alapító tsz-ek a meginduláshoz 50—50 000 fo­rint forgóalappal járultak hoz­zá. Tavaly a vállalkozás 5 704 000 forint értékű, a tervezettnél 500 000 forinttal több építőipa­ri munkát végzett a járásban. Az idén megnövekedett a fel­adatuk. A járás szövetkezetei­nek több mint tázennégymil- lió forint értékű építési mun­káiból csaknem tízmillió fo­rintnyi beruházás várt rájuk. A múlt évről áthúzódó 1 189 000 forint értékű terme­lőszövetkezeti építkezés befe­jezése mellett az év végéig meg kell építeniük egy 114 fé­rőhelyes n övén dékmarha-istál - lót, hat 300 férőhelyes sertés- hizlaldát, két 30-as fiaztatöt, 6 vasvázas gépszínt, egy 10 va- gonos fcukoricatárolót, három (tervek jelentőségüket veszíthe­tik, ha az emberek — adott posztjukon — nem tesznek meg mindent a sikerért. »Harmadik ötéves tervünk összhangban áll a mechaniz­musreform követelményeivel. A terv a fejlődés olyan prog­ramja, amelyben a párt poli­tikája ölt testet, és amelynek teljesítésére harcba hívjuk a magyar dolgozók millióit.-« Ajtai Miklós elvtárs, az Or­szágos Tervhivatal elnöke mondotta ezeket a szavakat az országgyűlés legutóbbi ülés­szakán a harmadik ötéves tervről szóló törvényjavaslat ismertetésekor. A magyar dolgozók milliói­nak munkájában megyénk dolgozóinak munkája is benne van: a termelőszövetkezeti pa­rasztságra éppen úgy számít az ország, mint az üzemek szocialista brigádjaira, a jól összeforrott munkáskollektí­vákra. Népünk életszínvonalát csak akkor emelhetjük a ter­vezett szintre — a reáljövede­lem 14—16 százalékkal,- a reál­bér 9—10 százalékkal emelke­dik öt év alatt —, ha min­denütt! becsülettel, tisztesség­gel dolgoznak majd. Erre van most szükség rrte- gyeszerte már ezekben a na­pokban is, hiszen idei tervünk az ötéves terv része. S ennek a tervnek a teljesítésétől sok minden függ. Az első félért eredmények biztatóak: a Köz­ponti Statisztikai Hivatal kö­zelmúltban napvilágot látott jelentése már beszámol róla, hogy iparunk termelése kb. nyolc százalékkal volt maga­sabb a bázisidőszaknál, és a mezőgazdaság eredményed is kedvezőek. E zek az eredmények bi­zonyítják, hogy népünk már az év elején lelke­sedéssel látott munkához, hí­ven a párt határozataihoz, hogy a szocializmus építésé­nek nemzett proramját sike­resen megvalósítsa. Most, hogy pártunk IX. kongresszu­sára készülnek a dolgozók, a szocialista munka nagyszerű tettei következnek. Legyen hát ott a szívünk és az eszünk. A jövőnk érdekében. Polesz György 300 férőhelyes juhhodályt, öt szénaszárítót Emellett tervez­tek még 312 000 forint értékű községfejleszóési munkát, és terven felül vállalták 8 üzem­anyagtároló építését. Éves tervét a vállalkozás időarányosan, a félév végéig 53 százalékra teljesítette. Mun­kájukat megkönnyítette, hogy szakipari vonatkozásban beve­zethették az önálló anyaggaz­dálkodást. Az első félévben az építkezések általában még jó ütemben haladtak. Most azon­ban egyes építőanyagok iiiá- nya egyre jobban akadályozza a folyamatos, tervszerű mun­kát. Hiba, hogy a tavaly meg­kötött szerződés ellenére a Ti­sza,szálkái Gépjavító Állomás a különféle kötőelemeket na­gyon vontatottan és nem is a szükséges sorrendben szállítja. A vállalkozás elegendő épí­tési kapacitással rendelkezik. Jobb anyagellátásísal az eddi­ginél lényegesen több munkát is el tudtak volna végezni. Újítsa fel régi bútorát9 szerelje föl új, korszerű bútorveretekkel (fogantyúval, gombbal). Kaphatók a vasszaküzletekben. ____________________________________________________(5547) A nyaghiánnyal küzd a tabi tsz-közí építőipari vállalkozás

Next

/
Oldalképek
Tartalom