Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-23 / 173. szám

Szombat, 1966. július 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP Napirenden A falusi KISZ-fiatalok szervezeti élete A KISZ megyed végrehajtó bizottsága a napokban a KISZ-szer vezetek szervezeti életével, tömegbefolyásával és programjával foglalkozott A fölmérések szerint a so­mogyi fiatalok 85 százaléka falun él, és valamilyen módon kapcsolatban áll a mezőgaz­dasággal. A 300 mezőgazdasá­gi jellegű KlSZ-alapszervezet- nek mintegy 8000 tagja van, ennek ellenére közülük csak mintegy 3000 dolgozik mező- gazdasági üzemekben. A fa­lusi fiatalok meglehetősen ve­gyes összetétele megnehezíti a mozgalmi munkát, mivel még mindig érezhető ellentét a tsz-ben dolgozó és a falun lakó, de középiskolába vagy iparba eljáró fiatal között A KISZ kb 1963. évi határozata kimondta, hogy minden fiatal ott legyen KISZ-tag, ahol dol­gozik vagy tanul. Ez a kisebb létszámú alapszervezetek tar­talmi munkáját gyengítette. Különösen a kaposvári já­rás alapszervezeteinek mun­kájára volt ez negatív ha­tással. Elsősorban a bejáró ipari tanulók eltávozása ha­tott károsan a falusi alap­szervezetek munkájára; Foglalkozott a jelentés az akcióprogramok jelentőségével is. Megállapította, hogy'az új rendszer erősítette az alap­szervezetek demokratikus jel­legét, és megteremtette an­nak lehetőségét, hogy az egyéb társadalmi szervek kö­zelebbről is megismerjék a KISZ tevékenységét. A prog­ramok tervszerű végrehajtá­sát nehezíti a társadalmi túl- szervezettség: a fiatalokra, főként a KISZ-esekre támasz­kodik a TS, az MHS, és kü­lönböző feladatokkal kötik le őket A továbbiakban foglal­kozott a jelentés a fiatalok falun tartásával, a munkára nevelés meg a szakemberkép­zés kérdésével. A jelentés fölött indított vitában sok szó esett a fia­talok elvándorlásának »miérte­jéről és a megoldás lehetősé­geirőL Fölvetették a hozzászólók, hogy ahol a termelőszövetke­zetek vezetői a pártszerveze­tekkel közösen kezdettől fog­va tervszerűen foglalkoznak a fiatalok otthon tartásával, ott meglátszik az eredmény is. Helyemként a KlSZ-szerveze- tek többségét már ezek a fia­talok alkotják, mint például Katádon, Felsőmocsoládon, Há­romfán. Nem közömbös az anyagi ösztönzés sem, a fia­talok jutalmazása. Vidák Mi­hály, a nagyatádi járási KISZ bizottság titkára elmondta; sokat jelent az is, hogyan használják el szociális-kultu­rális alapjukat a tsz-ek. Egy- egy jól dolgozó fiatal kül- vagy belföldi jutalomüdülte­tése feltétlenül jó és ösztön­ző hatású lehet, mint ahogy ezt a göllei tsz példája is bi­zonyítja: egy 12 tagú ifjúsá­gi munkacsapatot küldtek C sehs v\ o vákiába jutalomból. Arról is beszélt, hogy egyre inkább igénylik a fiatalok, hogy a tsz-elnök tárgyaljon velük, keresse föl őket. Ki­rály György barcsi járási tit­kár arról beszélt, hogy a fia­talok falun tartása érdekében nem szabad megfeledkezni — a gazdasági élet megerősítése mellett — a kulturális igé­nyek kielégítéséről sem. A szakmunkásképzéssel fog­lalkozva kifejtették, hogy a fiatalok meggyőzése mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni a környezetet, a szü­lők hatását. Egyedül a KISZ- től nem lehet várni a beisko­lázások megoldását; a felnőt­tek nevelésében, kedvez» be­folyásolásában a többi tömeg­szervezet segítségére van szükség. S. >T. 31 000 vagon cukorrépa Négy megye cukorrépáját dolgozza fel a kaposvári cu­korgyár. A 16 200 hold répá­val nemcsak akkor találkoz­nak a vállalat szakemberei, amikor megérzik, hanem év közben is ellenőrzik, vizsgál­ják. Tíanaiponként úgyneve­zett érési kísérleteket végez­nek. Olyan adatokat szerez­nek ilyenkor, amelyek elen­gedhetetlenek a gyártási technológia összeállításához. Ugyanis a répa minősége a gyártási folyamatot is befo­lyásolja. Ilyen nagy területen pedig nem lehet csupán föl- tételezésekre adni, hanem gon­dosan számba kell venni a termés adottságait. — Nagyon szépen fejlődnek a répák — mondja Tóth La­jos, a cukorgyár igazgatója. Becslések szerint Somogybái, Tolnából, Baranyából és Bács-Kiskun megyéből har- miincegyezer vagon répára számítunk. Ennek a nagy tömegű répá­nak a legnagyobb részét vas­úton szállítják a cukorgyárba. Autóval és vontatóval csak a városhoz közel eső termelő­szövetkezetek hozzák be a termést. Ez mindössze négy­ezer vagont tesz ki. A távo­labbi területekről vasúton szállítják az üzembe a répát. Ez olcsóbb is, gyorsabb is, mint a közúti szállítás. Az illetékes válaszol Június S0-án Kevesebb áru, nagyobb választék, emelkedő forgalom című írásunkban szóvá tettük, hogy a balaton- márlai földművesszövetkezet­hez tartozó boltokban akado­zik a töltelékáruval és a főtt hússal való ellátás. Kádas Pál, a MÉSZÖV osz­tályvezetője értesítette szer­kesztőségünket, hogy a cikk megjelenése utátn tárgyaltak a Zala megyei Húsipari Válla­lattal, és megállapodtak, hogy a gyár a balatonmáriai terü­letet teljes mértékben ellátja töltelékáruval és főtt hússal. A MÉSZÖV a megállapodást követő időszakban több ellen» őrzést tartott a területen. Meggyőződtek arról, hogy a Zala megyei Húsipari Válla­lat az ellátást zökkenőmente­sen biztosítja. A pártoktatás tapasztalatai Kaposváron Nemrég értékelte a városi párt-végrehajtó bizottság az 1965/66-os pártoktatási év ta­pasztalatait. Megállapították, hogy az oktatási év eredmé­nyes volt, »ismét több egyén­hez jutott el szervezett for­mában a marxizmus, a párt igazsága«. Nemcsak a szám­szerű eredmények igazolják ezt — 171 tanfolyamon 4054 hallgató vett részt a foglal­kozásokon a korábbi 3453 hall­gatóval szemben —, hanem azok a jelzések is, amelyek a» oktatáson elsajátított politi­kai ismeretek gyakorlati al­kalmazásáról érkeznek. És úgy vélem, ez a legfontosabb: nem elég csak végigülni a tanfolyamokat, a (gyakorlati életben kell aprópénzre válta­ni az ott elhangzottakat, és szószólójává kell lenni a párt politikájának. A területi mun­kához az oktatásokon kielé­gítő elméleti tudást szerezhet­nek a részvevők, csak kama­toztatniuk kell a hallottakat. Igaz, ez nem mindig egysze­rű feladat, hiszen az adott el­méleti tételek alapján kell úgymond életközeibe hozni a gyakorlati tevékenységet, hogy mindenki megértse szüksé­gességüket. A most lezárult politikai oktatási év azt bizonyította, hogy a legnépszerűbb az Idő­szerű kérdések című tanfo­Negyven fiatal kapott szakmunkás-bizonyítványt Öreglakon Szerda délután tartotta első ballagási ünnepségét az öreg­laki Mezőgazdasági Szakmun­kástanuló Iskola. A három év elmúltával két osztály nö­vendékei: a zöldségtermesztők meg a kerti mag-termesztők búcsúztak iskolájuktól, taná­raiktól. ök negyvenen az el­ső fecskék, akik innen szárny­ra keltek, és Somogyon kívül Szolnok, Békés, és Heves me­gyében hasznosítják majd a tanultakat. A tizenkilenc zöldségter­mesztő szakmunkás mind so­mogyi. Tizennyolcán termelő- szövetkezetekből jöttek, egy pe­dig a Balatonúj helyi Állami Gazdaságból. Tanulmányi át­laguk jobb, mint a másik osztályé. Közülük került ki A ballagási ünnepségen kapták meg a fiatalok a szakmunkás- bizonyítványt. Veszünk l db jó állapotban lévő páncélszekrény*. Kossuth Tsz, Beleg (4007) Kőműves­éé ácsszakmában ipari tanulókat fölvesz a Kaposmérő- Kadarkút Építőipari Ktsz Itt mindenki így köszön: Jó szerencsét! Akik ebben a szép szállóban laknak, vala­mennyien olajbányászok. Gépkocsi hozza őket naponta a fúrásokról, s itt zuhanyozó, meleg ebéd és kikapcsolódási lehetőség várja őket. Ha a Balaton partján látnám ezt az épü­letet, nyugodtan rávágnám: üdülő. Babócsán munkásszállásnak nevezik a falubeliek. Az olajbányászok azt mondják rá: legényszállás. A magyarázatot Magyar István fúrómester így fogalmazza meg: — Itt mdndeiniki legényként él. S ezalatt azt érti, hogy távol van a család, minden embernek magának kell gondoskod­nia tiszta ruháról, kikapcsolódásról. A szó­rakozást nem sorolhatom ide, hiszen a jól fölszerelt klub meg a könyvtár minden le­hetőséget megad. S az olajbányászok élnek is vele. A munkásszállás lakóinak harminc százaléka rendszeresen olvas. — De lehet, hogy többen — mondja Lö- rincz László technikus, a könyvtár vezetője. Én csak azt tudom, hogy hány embernek adok ki könyvet. A szobákban már lehetet­len nyomon kísérni a könyv útját. Hiszen egyik kézből a másikba vándorol, s többen is elolvassák, mire visszakerül a polcra. Akik viszont olvasnak, azok nagyon sok könyvet visznek ki. Az ember szinte csodálkozik azon, miilyen gyorsan elolvasnak egy-egy na­gyobb művet. Egy kicsit művelődési központ is a mun­kásszállás Babócsán. Az olajbányászoknak nagyon sok olyan rendezvényük van, amelyen a fél falu részt vesz. A televíziót pedig nem­csak az olajbányászok, hanem a környék la­kói is itt nézik. — Miért tartják maguknál, hogy fúrós csak akkor nősüljön meg, ha nyugdíjba megy? Magyar István hangosan fötoevet. — Ez az én javaslatom is. Lőrincz László folytatja: — Az emberek ritkán kerülnek haza. Ván­dorélet a miénk. S ebben a vándorlásban na­gyon sok nőtlen ember »elvérzik-. — Ezt nem értem. — Aki sokat jár egyik munkahelyről a másikra, annak jobban hiányzik a család. Egy kút fúrása általában három hónapig tart Aztán felszedjük a berendezést, s me­gyünk tovább. De a családhoz nagyon jó visszatérni. A legtöbben zalaiak közülünk, s ha van egy szabadnapjuk, már utaznak is a vonattal. Akik viszont itt telepedtek le Ba­bócsán, sokkal könnyebb helyzetben vannak. Azt tartják, hogy ők mostohább körülmé­nyek között dolgoznak, mint a szénbányászok. — Nálunk a reuma éppen olyan foglalko­zási betegség, mint lent a bányákban a szili­kózis. Ehhez társul gyakran a gyomorbeteg­ség, mert nem mindig érünk rá a munkás- szállásra bejönni. Kint a lakókocsiban pedig nincs, aki főzzön. Ha az embernek nincs ked­ve hozzá, akkor hideg koszton él. Jók ezek a lakókocsik, csupán egy a hibájuk: az, hogy nyáron olyan meleg van bennük, mintha trópuson lenne az ember, télen meg jégve­rem. S ott tanulni is nehezebb — Tanulni? — Igen. Nálunk nagyon sokan tanulnak. Azt hiszem, nincs is olyan ember, aki ne végezte volna el az általánost. Sokan pedig a Nagykanizsai Olajipari Technikumba jár­nak meg Pécsre a gépipari technikumba. — Mégis: otthonnak vagy munkásszállás­nak tartják ezt az épületet? Berkes József ezt válaszolja: — Vetekszik az otthonnal. Ügy érzi magát az ember, mintha a saját lakásában lenne, csak a család hiányzik. Ezekben a napokban nagy a felfordulás munkásszálláson. Festik az ajtókat, ablako­kat, s bizony a klub egy részét is elfoglalták a festők. Egy 'kicsit csöndesebb most az élet. De semmivel sem színtelenebb. Délután, ami kor az autók megérkeznek a fúrásoktól, meg­elevenednek a folyosók. Van, aki a napi iz­zadságot mossa le magáról, mások munkára készülnek, mert a tornyokon éppel-nappal dolgoznak a gépek. S akik útnak indulnak •goktól így búcsúznak a pihenők: «■» Jó szerencsét! Kercza Imre Simon József kálmáncsad ker­tésztanuló is, aki a szakma kiváló tanulója címért indult országos versenyen első lett. A zöldségtermesztők a há­rom évből kettőt más megye ilyen típusú iskolájában töl­töttek, pontosabban évenként három-három hónapot, mert gyakorlati képzésben ki-ki sa­ját gazdaságában részesült. A termelőszövetkezetek általában egy szakmunkástanulót küld­tek öreglakra, de akad olyan gazdaság — mint például a sávolyi, a Somogy geszti meg somogyszentpáli —, ahon­nan ketten voltak az iskolán. Hiányosság viszont némelyik szövetkezetben — és ez nagy­mértékben hátráltatta a fia­talok előmenetelét —, hogy nem tudják biztosítani a szak­mai képzést, a fiatal nem tud elegendő gyakorlati is­meretre szert tenni. A tanulmányi eredmény azonban így is kielégítő. Ha­tan kitűnő eredménnyel fejez­ték be tanulmányaikat A ballagási ünnepségen elbú- csúztattók a fiatalokat a he­lyi tanács, az állami gazdaság, a termelőszövetkezet és a leányotthon vezetői, majd Dancsó József, az iskola igaz­gatója méltatta a fiatalok helytállását. A szakmunkás- bizonyítvány ünnepélyes át­adásakor a legjobb tanulók az értékes okmány mellet juta- lomkönyveket is kaptak iskolától. lyam; legtöbb a hallgatója s legnagyobb az aktivitása is. Itt több mini 1400-an vettek részt rendszeresen a foglalko­zásokon. Az időszerű kérdé­sek fogalmába sok minden be­lefér: kül- és belpolitikai té­máktól kezdve a város gazdag­sági, kommunális és egyéb tudnivalóig. S ez utóbbi kü­lönösen érdekli Kaposvár la­kóit, a város fejlesztéséről, terveiről szóló előadásokon mindig nagy volt az aktivi­tás, a vita. Beváltotta a reményeket a Szocializmus építésének kér­dései című tanfolyam is: első alkalommal szerepelt az okta­tási formák között. Elöadás- nrozatot elsősorban azonban az üzemekben, intézmények­ben rendeztek, ahol nem vol­tak meg a föltételei más ok­tatási formák bevezetésének, ezzel sikerült elérni, hogy nem maradt a városban olyan üzem vagy intézmény, ahol ne lett volna valamilyen politikai oktatás. A most lezárult pártokta­tási év egyetlen momentuma, amit feltétlenül szóvá kell tenni: kevésbé volt érezhető a párttagok aktivitása. Né­mely helyen nagyon könnyel­műen fogják fel az ideológiai munkát, nem tulajdonítanak nagy jelentőséget az oktatás­nak. s bizony esetenként sa­rokba szoríthatók »kényes« vagy kényesnek vélt kérdé­sekkel Ez a tény rávilágít ar­ra, hogy alapszervezeteinknek hol kell erősíteniük. Nem sza­bad mechanikusan felfogni a munkát, nagyon tudatosan és tervszerűen kell törődni az oktatásban részt vevőkkel. Az 1966—67-es pártoktatási év fő feladatait — mint azt az MSZMP KB Titkárságának határozata kimondja — ­a gazdaságirányítási reform és az ötéves népgazdasági terv fő követelményei, az SZKP XXIII. kongresszusának esz­mei-politikai tartalmából, pár­tunk IX. kongresszusából adó­dó követelmények szabj'k meg«. Ennek alapján hatéko­nyabbá kell tenni a marxiz­mus—leninizmus igazságainak, a párt politikának terjeszté­sét. A párt közelgő IX. kong­resszusa, a gazdasági mecha­nizmus reformja azt követeli minden kommunistától, hogy tudásához mérten a legjobban ismerkedjék meg a dialekti­kus szemléletmóddal, erősöd­jék cselekvő aktivitása, szo­cialista meggyőződése. A párt ideológiai irányel­veinek szellemében nagyobb helyet kap az oktatásban a szocialista erkölcs és a szo­cialista hazaszeretet kialakí­tására irányuló törekvés, a? ellenséges nézetek elleni harc, a kispolgári önzés leleplezé­se. Az új pártoktatási év akkor éri el eredményét, ha nem az elvont, akadémikus viták jellemzik majd, hanem az életből merített időszerű pél­dák marxista megvitatása és bemutatása. A viták vezérfo­nala minden esetben a mar­xizmus legyen. Az új helyze­tet mindig konkrétan kell elemezni, ellenkező esetben a jó marxista is dogmatikussá válhat. A közelgő IX. pártkong­resszus komoly feladatokat ró valamennyi alapszervezetünk­re. Nem szabad azonban, hogy a kongresszusra való készü­lődés miatt egy kicsit is könnyebben kezeljék a párt­oktatást. Hiszen az elméleti alapot itt kapják meg a kom­muna''1'' és a pártankívüliek, s c "'' marxizmus—leniniz- mus "s ismeretében tud­ják maid valóra váltani a az | IX. kongresszus határozatait. Polesz György Figyelem! Személy-és tehergépkocsik szervizmunkáit, futójavítását és II-es szemléjét vállalja a Tapsonji Gépjavító Állomás. (3986)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom