Somogyi Néplap, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-03 / 156. szám

TTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Ara 80 FH»! FB TARLÓHÁNTÁS SomogyiMéalap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS* LAPJ A XXIII. évfolyam 156. szám. TP'r 1966. július 3., vasárnap V' ' ői? 5.V fl Minisztertanács és s SZOT közös határozata az állami-gazdasági szervek és a szakszervezetek rendszeres munkakapcsolatáról és együttműködésiről A forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke és elnökhelyettesei, valamint a SZOT titkárságának tagjai megbeszélést tartottak. Tájékoztatták egymást az ország gazdasági életével, a dolgozok élet- és munkakörülmé­nyeivel kapcsolatos tapasztalatokról, néhány időszerű kérdésről, s áttekintették a kormány és a SZOT előtt álló közös feladatokat. A megbeszélésen abból indultak ki, hogy az országgyűlés elfogadta az új ötéves terv­ről szóló törvényt, eredményesen folyik az 1966. évi népgazdasági terv végrehajtása, mindjobban kibontakozik az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett szo­cialista munkaverseny, megkezdődött a gaz­dasági irányítás reformjából adódó feladatok kidolgozása. Figyelemmel arra, hogy a fel­adatokat helyesen kialakítani és végrehajtani csak úgy lehet, ha ebben a dolgozók — min­denekelőtt a szervezett dolgozók — javasla­taikkal, tanácsaikkal tevékenyen részt vesz­nek, az állami és társadalmi szervek össze­fogását meg kell erősíteni, együttműködésük formáit tovább kell fejleszteni, tartalmát pe­dig tovább kell javítani és bővíteni. A megbeszélés részvevői kialakították az állami-gazdasági szervek és a szakszervezetek rendszeres munkakapcsolatának, együttmű­ködésének főbb vonásait és módszereit. Meg­állapodásukat a Minisztertanács és a SZOT elnöksége jóváhagyta. A megbeszélésen létrejött megállapodás az alábbi főbb intézkedéseket tartalmazza. hogy a továbbiakban is tegye­nek meg mindent a dolgozók aktivitásának kibontakoztatá­sára. A Minisztertanács és a SZOT elnöksége felkéri a dol­gozókat, hogy e nemes moz­galom keretében segítsék elő műhelyük, üzemük, vállalatuk, intézményük ez évi feladatai­nak megvalósítását, mert ez alapozza meg a további fej­lődést, ez biztosítja az ország termelő erőinek fejlődését és ezzel az életszínvonal továb­bi növekedését (MTI) A bizei Búzakalász Tsz-ben learatták az őszi árpát. Csillag István és Radios László, a tsz traktorosai most a tarlót szántják. Az őszi árpa helyébe másodvetésként horgonyát ültetnek. Nemzetközi tiltakozás a VDK terrorbombázása ellen A megbeszélés részvevői egyetértettek abban, hogy a soron lévő legfontosabb feladat az 1966. évi nép- gazdasági terv, valamint az új ötéves terv sikeres megvalósítása. A kormány & a SZOT erőtel­jesebb együttműködése arra irányul, hogy előmozdítsa a terv legfőbb céljainak eléré­sét — közöttük a munka ha­tékonyságának növelését, a termelékenység emelését, a minőség javítását, a takaré­kosság fokozását —, valamint a termelés és a fogyasztás, to­vábbá az egészségvédelem, a kulturális előrehaladás és a szociális gondoskodás további fejlesztését A Minisztertanács és a SZOT elnöksége egyetért ab­ban, hogy a szakszervezetek tevéke­nyen részt vesznek az új gazdasági mechanizmus részletes kidolgozásában. Az állami vezetőszervek és a szakszervezeti központi szer­vek között tovább fejlesztik az állandó konzultációs kapcsoló­tok javaslataikat közösen egy­más ülésein előterjesztik, s arra törekednek, hogy a kér­dések megítélésében előfordu­ló véleménykülönbségek nyíl­tan felszínre kerüljenek, és egyeztetésük megtörténjék. Közösen biztosítják, hogy maradéktalanul érvényesüljön a M un Ica Törvénykönyvének az a rendelkezése, amely sze­rint a dolgozók életkörülmé­nyeivel kapcsolatos kérdések­ben a Minisztertanács a SZOT véleményének meghallgatásá­val döntsön, a miniszterek pe­dig az érintett szakszerveze­tekkel egyetértésiben határoz* zanak, és az e kérdésekben hozott fontosabb határozato­kat együtt adják ki. A gazdasági irányítás re­formja szükségessé teszi, hogy a dolgozók jobban részt ve­gyenek a közügyek intézésé­ben, és ez a dolgozók aktivi­tásának újabb forrását nyitja meg. Ebből következik, hogy az üzemi demokráciának, az üzemi szakszervezeti munká­nak tovább kell fejlődnie, ma-» gasabb színvonalra kell emel­kednie. Mindez szükségessé teszi, hogy a szocialista válla­latok vezetésében együttesen és egyidejűleg érvényesüljön az igazgató egyszemélyi veze­tése és a dolgozók kollektív részvétele. A szakszervezetek és a gazdasági vezetés közös feladata, hogy mozgósítsák a dolgozókat kötelességük tel­jesítésére, egyszersmind a ve­zetésben való részvételre, jo­gaik érvényesítésére. A vállalati gazdasági ve­zetés és a szakszervezetek megállapodásait kollektív szerződésben kell össze­foglalni. A dolgozók napi ügyeivel való alaposabb, lelkiismerete­sebb foglalkozás, a dolgozók hathatósabb érdekvédelme in­dokolttá teszi, hogy a szak- szervezeti szervek a gazdál­kodás jobb megszervezését, az egészségesebb és biztonságo­sabb munkafeltételeket bizto­sító fokozottabb követelménye­ket állítsanak a gazdasági ve­zetés elé. Szükséges, hogy a dolgozók élet- és mun­kakörülményeivel kapcso­latos meghatározott kér­désekben a gazdasági ve­zetők üzemi szinten is csak a szakszervezetekkel való egyetértés alapján döntsenek. Az így létrejött döntéseket és intézkedéseket a szakszerve­zetek támogassák, viszont emeljenek vétót minden olyan intézkedéssel szemben, ame­lyek a törvényes rendelkezé­seket, a közös megállapodáso­kat, a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot sértik, s ne járuljanak hozzá ilyen intézkedések végrehajtásához. A jövőben az üzemi és üzemegységi gazdasági vezetők tevékenységének megítélésé­nél, vezető tisztségükben tör­ténő megerősítésüknél vagy leváltásuknál a szakszervezeti szervek véleményét ki kell kérni. Ennek rendszerét is kö­zösen dolgozza ki a Minisz­tertanács és a SZOT elnök­sége. Egyetértés alakult ki abban is, hogy a SZOT és a szak­szervezetek a törvényes ren­delkezések megszegőivel szem­ben az illetékes állami szer­veknél eljárást kezdeményez­zenek, s a szakszervezetekkel kötött megállapodások meg­szegése esetén — ha szükséges — tiltakozásukat nyilvánosan is kifejezzék. Az új gazdasági mechaniz­musban a szakszervezetek jo­gainak fokozottabb érvényesí­téséhez szükséges intézkedé­sekre a javaslatokat a Szak- szervezetek Országos Tanácsa dolgozza ki. Ezzel egyidejűleg a SZOT javaslatot tesz az üze­mi demokrácia továbbfejlesz­tésére is. A megbeszélésen foglalkoz­tak néhány más időszerű kér­déssel is. Megállapították, hogy az üzemi dolgozók szo­ciális, kulturális, munkavédel­mi, egészségügyi és munkás­ellátási helyzetének javításá­ra — ahol ez még nem kielé­gítő — további intézkedése­ket kell tenni. E kérdés ren­dezésére a SZOT elnöksége — megfelelő időben — előter­jeszti javaslatait a kormány­nak. A Minisztertanács és a SZOT elnöksége elismeréssel állapította meg, hogy az MSZMP IX. kongresz- szusára kezdeményezett szocialista munkaverseny- mozgaiom egyre jobban kiszélesedik, s már eddig is jelentős eredményeket hozott. Felhívják a gazdasági, mű­szaki, szakszervezeti vezetőket, Saigontól mintegy száz ki­lométerrel északnyugatra, a kambodzsai határ közelében dél-vietnami szabadságharco­sok rajtaütöttek egy amerikai századon, é» veszteségeket okoztak neki. A légi úton odaszállított erősítések elől a partizánok visszahúzódtak. B—52-es amerikai stratégiai bombázók szombaton hajnal­ban két támadást hajtottak végre dél-vietnami terület el­len: az egyiket Saigontól 96 kilométerrel északnyugatra, a másikat Hue városától 16 ki­lométerrel nyugatra. A két körzetben az amerikai had­vezetőség nagyobb partizán- csapatösszevonáisokat gyanít. A saigoni amerikai katonai parancsnokság szóvivője kö­zölte, hogy pénteken Hai- phomgtól 96 kilométerre dél­nyugatra, a Tonkini-öböl nem­zetközi vizein az amerikai ha­ditengerészet gépei elsüllyesz­tettek három észak-vietnami gyorsnaszádot. Az 1964 au­gusztusában lezajlott Tonkini- öbölbeli incidens óta ez az el­ső eset, hogy az amerikaiak tengeri összecsapásról számol­nak be. Ky tábornok, a dél-vietna­mi kormányfő szombaton reg­gel Da Nangba utazott, hogy megkezdje körútját Közép- Vietnamban, az utóbbi hóna­pok kormányellenes mozgal­mának központjában. Megfi­gyelők szerint Ky esetleg ta­lálkozni kíván riválisával, Thi tábornokkal, akinek a kato­nai vezetőségből való eltávo­lítása kirobbantotta a tavaszi válságot. tői környezetben fekvő Szar­vason szombaton ünnepi ta­nácsülést tartottak. A Vaj dia Péter Művelődési Házban ren­dezett ünnepség díszelnöksé­gében foglalt helyet Fehér hajós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kor­mány elnökhelyettese, Kiss Károly, a Népköztknsaság El­nöki Tanácsának titkára, Frank Ferenc, az MSZMP Bé­kés megyei Bizottságának el­ső titkára, Klaukó Mátyás, a Békés megyei Tanács vb-elnö- ke, a viharsarki munkásmoz­galom számos veteránja és több országgyűlési képviselő. A tanácsülésen — amelyen Szarvast ünnepélyesen városa sá nyilvánították — Klaukó Mátyás köszöntötte a megje­lenteket. Ezután Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a kormány el­nökhelyettese emelkedett szó­lásra. — A mai ünnepi tanácsülés­sel új fejezet kezdődik Szar­vas életében — mondotta be­vezetőben Fehér Lajos — Szarvas község immár har­madszor és ezúttal visszavon­hatatlanul elnyerte a városi státuszt. Első alkalommal .118 évvel ezelőtt, 1348. május 25- én az első felelős magyar kormány, második alkalom­mal pedig 1919. április 8-án — a Magyar Tanácsköztársaság avatta várossá Szarvast. A nagybirtokos és tőkés rend­szer urai a szabadságharc, il­letve a Tanácsköztársaság le­verése után eltörölték a vá­rosi önkormányzatot. Mi ma­gunkénak tekintjük a szabad- sáaharc és a Tanácsköz*ársa- \ ság örökségét, és a mai ünne- I pi tanácsülésen — haladó elő­deink nyomdokán járva — I párossá avatjuk Szarvasit Világszerte folytatódik a til­takozás a Hanoi és Haiphong ellen indított amerikai légi­támadások miatt. A nyugati kormányok fenntartásokat és aggodalmukat fejezik ki. Az AP Tokióból jelenti, hogy japán kormányforrások szerint a tokiói kabinetet ag­gasztja Hanoi és Haiphong — A várossá nyilvánításnak — a történelmi és politikai vonatkozások mellett — gaz­dasági tekintetben is megér­tek a feltételei. A Népköztár­saság Elnöki Tanácsának dön­tése tehát helyes és időszerű volrt. A város lakosainak szá­ma csaknem 19 000, s döntő többségük belterületen él. A keresők 40 százaléka a mező- gazdaságban, a többi pedig az iparban és egyéb területeken dolgozik. Szarvas kiteriedl, fejlett helyi iparral •— elsősor­ban szövetkezeti iparral — rendelkezik. — Eredményesen dolgoznak a helybeli mezőgazdasági üze­mek is, — folytatta Fehér La­jos. — Közülük első helyen említhetjük a Szarvasi Kísér­leti Gazdaságot, amely 21 és fél ezer hold területen, csak­nem 17 900 hold szántón gaz­dálkodik. Kiemelkedő jelentő­ségű az öntözéses legelőgaz­dálkodás legjobb módszereit kialakító munkássága. Szarvas területének egyhairmadán ter­melőszövetkezetek gazdálkod­nak. — Szarvas város tanácsa és lakosai számára a most el­nyert városi státusz új lehe­tőségeket teremt a további fejlődéshez, ami egyben azt is jelenti, hogy a feladatokat az eddiginél még jobb, maga­sabb szintű munkával kell megoldani. Eddigi eredménye­ik alapján nincs kétség az iránt, hogy nagy múltú váro­sukat következetes. szorgal­mas munkával moci.rn, virág­zó szocialista közösséggé fej­lesztik — mondotta befejezé­sül Fehér Lajos. Az ünnepi beszéd után ha­zánk legfiatalabb városa — Szarvas — első tanácsülésén megválasztották' a végrehajtó bizottság és az állandó bizott­ság tagjait (MTI) OTP-irodaház és háromlakásos társasház épül Barcson Az építkezés 1200 000 forintba he»«. Az épületet november 30-án adják át rendelte­tésének. (Folytatás a 2. oldalon.) Harmadszor és visszavonhatatlanul Várossá alakult Szarvas A Holt-Körös partján íes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom