Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-15 / 140. szám

JUBILEUMI ELNÖKSÉGI ÜLÉS A TIT-BEN Hétfőn este jubileumi el­nökségi ülést tartott a TIT megyei szervezete. Az ünne­pi ülésen megemlékeztek a Természefctudománvi Társulat megalakulásának 125. évfor­duló iáról. Az ülésen részt vett Illés Dezső, a megyei pártbizottság titkára; Hajdú Tibor, a TIT megyei elnöke; Kánya János, a szervezet megyei titkára; Várady Vil­mos, a TIT országos köz­pontjának munkatársa és dr. Gebbhardt József, a szerve­det városi elnöke. Az ünnepi ülést Hajdú Ti­bor nyitotta meg, majd át­adta a szót Kánya Jánosnak. — Az 1041. május 28-án megalakult Magyar Termé­szettudományi Társulat szép múltra tekinthet vissza — baladó értelmiség igazi fóru­mává vált. A Horthy-korszak ellenforradalmi állama a tár­sulat tevékenységét minden eszközzel akadályozta. Kánya elvtárs ezután a TIT-nek a felszabadulás utá­ni első közgyűléséről szólt, majd a Magyar Tudományos Akadémia 1953-ban megtar­tott országos értelmiségi an­kétjárói beszélt. — Még aibban az évben áp­rilis 29-én sor került a Ter­mészettudományi Társulat és a társadalmi tudományokkal foglalkozó más társaságok összefogására, és megalakult a Tudományos Ismeretterjesz­tő .Társulat. Az újjáalakított TIT tagság azóta az előadá­sok százezreit tartotta az or­szágban több milliós hallga­gondjairől, feladatairól be­szélt Az ünnepségen Hajdú Ti­bor jubileumi okleveleket adott át a TIT munkáját tíz éve vagy még régebb óta segítő tagoknak. Szentes Im­re csillagász 1913 óta, dr. Vetter Ambrus főorvos 1920 óta, dr. Erős István nagy­atádi főállatorvos 1932 óta tagja a TIT-nek. Rajtuk kí­vül még kilencvenen kaptak díszes jubileumi oklevelet A Pamutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyárának és a 13. sz. AKÖV-nek társulati okle- véUed köszönitek meg az is­meretterjesztő tevékenységet. Az ünnepi ülés baráti be­szélgetéssel ért véget Van kapu is... A húsüzem, Kapos-folyón túli részlegében dolgozó munkásnöknek, hivatalno­koknak nem szabad az ut­cára nyíló kapun át jár­niuk. A Kapóson inneni fő­portán át kell közleked­niük. Egy hídon jutnak el munkahelyükre. Ezt az utat naponta többször meg­teszik. Etelt, vizet ugyanis csak a Kapóson inneni üzemrészben kapnak. A hid és környéke enyhén szólva gusztustalan. Állati ürülék, kidobott húscafat tarkítja ezt a részt. Gyak­ran terelnek erre állatokat. Azok a nők, akik ezen a bűzös területen át járnak, kérték fölötteseiket, hogy hadd mehessenek az utcai bejáraton át ki és be. Ké­résüket visszautasították: »■Ha nem tetszik,v hogy a hídon át kell járni, ve­gyék a munkakönyvüket.« Mivel szolgáltunk rá erre a durvaságra? — kérdezik a dolgozók. Mind a rendelkezést, mind a bánásmódot helyte­lenítjük. Nem veszélyezteti a társadalmi tulajdont, ha a szóban forgó részleg az utcai kaput használja. Itt ugyanis portás teljesít szol­gálatot. Az üzembe való ki- és bejárás szabályait tehát a Kapóson túli üzem­részben is lehet érvényesí­teni. Különösen elítéljük azt a hangnemet, amelyet a ren­delkezés megváltoztatását kérő dolgozókkal szemben használtak. így nem szabad, nem lehet elutasítani a dol­gozók kérését. A »nem tet­szik, elmehet« tá-;ol áll el­veinktől. Vizsgálják felül a korábbi rendelkezést, s engedélyezzék a Kapóson túli üzemrészben dolgozók­nak, hogy a portán át jár­janak ki és be. Sz. N. kezdte beszédét Kánya eiv- társ. — A tudományos ered­mények népszerűsítésének út­törői között olyan neveket találunk, mint dr. Bugát Pál orvosprofesszoré, akit a tár­saság vezetőjévé választottak. A TIT megyei titkára ez­után a TIT feladatairól be­szélt majd a reformkorévei­nek eredményeit méltatta. Szólt arról is, hogy a szá­zadforduló után a TIT a Olcsóbb a piac, mint tavaly (Tudósitónktól.) Az idén szinte münden pri­mőr áru két héttel előbb jele­nik meg a piacon, mint a múlt esztendőben. A MÉK például már május 15-én megkezdte a szamóca árusítását. Tavaly el­ső ízben csák június 2-án ke­rült az elárusítóhelyekre ez a gyümölcs. 1905-ben a málnát csak június 28-án, az idén már június 9-én árusították. A cse­resznye kivételével minden ol­csóbban kapható, mint a múlt esztendő azonos időszakában, összehasonlításként közöljük a tavaly június 14-i és a teg­napi piaci áraikat: 5 9 |„ 3„ ‘3 1-4 — §3 13 yri r-4 Ft Ft Zffltdbomsó 6,— 4,— Fözőha.gyma, csomós 1,50 1,20 Gyökér, csomód 2,— 1,50 KöHkáposata 3,20 1,20 Karfiol 7,60 4,20 Kamlábé, csomós 3 — 2,80 Fejea káposafea 4,— 2 — Zöldpaprika tölteni való db 2,80 2,20 Retek 1.40 1,40 Saláta 0,90 9,80 Sárgarépa, csomós 1,40 1,10 Tok 6,20 4,60 Uborka 18.— 15,— Uj burgonya 5,40 4,—1 Cseresznye 9,— 12.— Bnamóca 8,60—r?,40 8,20—15,— Halálos késelés Kaposváron Szombaton esté a kaposvá­ri ÉDOSZ Kisvendéglőben szórakozott Takács László kaposvári lakos a feleségével és Székely Dénessel. Ugyan­csak itt töltötték az estét egy másik asztaltársaságban Hommaii Károly és Homman Rudolf kaposvári lakosok. Este fél tíz körül mindkét társaság távozott a vendéglő­ből. Kint szóváltás támadt köztük, amely tetüegességig fajult A verekedés közben Homman Károlyt és Hom­man Rudolfot megkéselték. Az utóbbit a mentők a ka­posvári kórházba szállítot­ták, de már nem segíthettek rajta: sérüléseibe belehalt. Mind az öten erősen ittas állapotban voltak. Az ügy­ben a megyei rendőr-főkapi­tányság folytatja a vizsgála­tot. A szúnyogok ellen — illatszer nélkül Az amerikai orvostudományi szö­vetség szaklapjában cikk jelent meg arról, hogy a szúnyogok nem bántják azt, aki nem hasznai sem­miféle illatszert, illatos szappant, kölnit stb. tóság előtt. Az utóbbi években bővül­tek az ismeretterjesztő mun­ka formái is. Eredményesen működtek a munkás- és a tsz-akadémiák, a szülők és nők akadémiája, a filmbaráti körök stb. A szakosztályok­ról szólva elmondta, hogy a jogi, az agronómiái, a művé­szeti és a pedagógiai szak­osztályok dolgoztak legjob­ban. Ezután á szervezet Önkiszolgáló tejivó nyílt Siófokon Minden eddiginél nagyobb forgalom az ünnepi könyvhéten (Tudósítónktól) A tahi földművesszövetke­zet könyvesboltjában most összesítették az ünnepi könyv­hét eredményeit A könyves- bolt, valamint a tabi járás harminc, a siófoki járás hu­szonegy könyvbizományosa az iskolai tanulók s egyes he­lyeken a nőtanács tagjainak segítségével az ünnepi könyv­héten 52 000 forint értékű könyvet adtak el a falvak­ban. Tabon például a nőtar nács tagjainak közreműködé­sével 1060, az általános isko­la hetedik és nyolcadik osz­tályos tanulói 2500, a gimna­zisták pedig 680 forint értékű könyvet adtak el. Zicsen 2316, Andocson 2156, Karár dón 2159 forintért vásárolt könyvet a lakosság. Negyedmillió forintba ke­rült a 401. számú siófoki tej­ivó. A Balaton fővárosának régi gondja volt, hogy nincs megfelelő reggelizőhelye. Az Élelmiszer-ki s kereskedelmi Vállalat korszerűen kialakí­tott és berendezett boltot nyitott meg az üdülőhely központjában. A tejivóban naponta több ezer kül- és belföldi üdülő, kempingező, kiránduló és turista reggeli­zik majd a szezonban. A gyors kiszolgálást elősegíti, hogy a betérők azt tesznek a tálcájukra a kikészített tej­termékekből, amire éppen gusztusuk van. Mivel Sió­fokon nagyon sok a külföldi, az önkiszolgáló rendszer mentesíti az eladókait, hogy hosszasan magyarázzanak. A tejivóban konzerveket édességet, kávét, teát, üdítő italt, befőttet és lekvárt is vásárolhatnak az üdülők. Egy hűtőszekrény és két hű tővitrin biztosítja, hogy ne romoljanak meg az élelmi­szerek, az üdítő italok pedig hidegen frissítsék fal a meg­szórni azokat. GUSZTÁV, ÖTVENKÉT FILM HŐSE Született: Budapesten, a Pannónia Filmstúdióban. Életkora: 45 év. SzeUemi szülőatyja: Nép p József filmrendező. Foglalkozása: Nincs. (Éppen azért, hogy mindennel foglal­kozhasson.) Különös ismertető jele: bo­hócorr, mindössze két szál haj és feltűnően rövid láb. Így festene Gusztáv, a hu­moros magyar rajzfilmalak személyi lapja. — Hogyan született Gusz­táv? — érdeklődtünk a Pan­nónia Stúdió celluloidillatú műtermében két fölvétel kö­zött Nepp József filmrendező­től. — Szerettünk volna soroza­tot készíteni a legköznapibb és a leggyakoribb hibákról — mondotta a fiatal, de máris si­keres rendező. — Az eredeti és egyúttal gondolati cím ez volt: Emberek vagyunk. Eh­hez kerestünk főhőst, akivel minden filmben más történhet. Nem különös ember, nincs rendkívüli tehetsége. Volta­képpen ő egy — a sok millió magyar állampolgár közül. A hétköznapok kedves hőse. — Milyen Gusztáv természe­te? — Gusztáv lényegében pró­bababa. Ahogyan azt a külön­féle, az éppen divatos ruhák­ba öltöztetik a kirakatrende­zők, ugyanúgy ruházzuk fel mi is Gusztávot különféle jel­lemeikkel. Az első filmet én csináltam. Címe: Gusztáv, az állatbarát. Azután más rende­zők jöttek. Volt olyan kollé­gám, aki Gusztávot vadászni küldte. En csak az első filme­ket rendeztem, azóta munka- közösség készíti a sorozatot Mindig más. Akinek éppen friss ötlete, jó forgatókönyve van. Egy rendező egyedül nem is bírná. Már éppen a har- minchartodiknál tartunk. Létre­I hoztunk egy Gusztáv-dossziét, ez az »aranyalapunk-. Harminc ötletet gyűjtöttünk össze ben­ne, de ehhez egyelőre nem nyúlunk. Ez csak tartalék. Egy sorozat ugyanis nem állhat meg. Folytatni kell. Megköny- nyíti helyzetünket — és ez egyúttal a Gusztáv népszerű­ségét is jelzi —, hogy áramla­nak a Pannónia Filmstúdió dramaturgiájára az ötleteik. Ismert írók és ismeretlen mo­zinézők egyaránt küldenek ja­vaslatokat. — Mennyi idő alatt készül el egy-egy Gusztáv-film? — Két hónapig tart a raj­zok elkészítése. Egy hónap a fölvételek és az utómunkála­tok ideje. Kilencven nápig dol­gozunk, hogy azután öt per­cig láthassa Gusztávot a kö­zönség a moziban. — Meddig folytatják a so­rozatot? — ötvenkét filmet szeret­nénk készíteni, előrelátható­lag 1967 első negyedében ju­tunk el odáig. Ez szerepel a gyártási tervünkben. Akkora azonban a siker itthon és kül­földön, hogy lehetséges a to­vábbi folytatás is. Már eddig is sok külföldi nézőt megmevet- tebeüt a különféle kalandokba keveredett magyar rajzfilím- hős. Gusztávnak már tapsoltak a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, a Német Demok­ratikus Köztársaságban, Ro­mániában, Finnországban, Olaszországban, Franciaország­ban és Belgiumban. Gusztáv tehát lassanként beutazza a világot. Munka közben mi is megszerettük komikus, de né­ha mégis sajnálatra méltó fő­hősünket. Ügy beszélünk róla, mintha élne. »Hallottad — kérdeztem egyik reggel a ze­neszerzőnket —, Gusztáv vá­lik.« »Szegény, mi lesz vele? Nem ímatkorik?- »Nagyon. De vett egv autót. Szombaton ki­rándulni megy a Balatonra.» Így alakul, kerekedik Gusztáv úiabb kalaudia. Sok ember szavaiból, képzeletéből. Akár a mese. Ezért is ilyen r-áp^e- Sfl- M. K. Forgács Egy kis asztrológia A Napnak sem köny- nyű: minden áldott nap hajnalban kell kelnie. * * * * Korunk orvosai még a Holdra is azt mondják: azért sápadt, mert sokat éjszakázik. * * * A jövő űrutasai így fognak szitkozódni: — Botrány, hogy még mindig nem javították meg ezt a Tejutat! Üzemzavar Olykor a haladás ke­rekét is érheti — gumi­defekt! Kategorizácin Kétféle embertípust is­merek: van, aki tisztele­tet parancsol, és van, aki parancsot tisztel; Szerényen Jő ember az, aki még semmit sem tett elle­nünk. Szakáll a divat Az arcszőrzetével büsz­kélkedő ifjú bízvást mondhatja XIV. Lajos után: — Az állam én va» gyok! • • * A műszivet már felta­lálták, csupán azt. kell még eldönteni, szőrrel fedjék-e vágy vajjal. t. Pintér Lajos (Grimasz) Autós lelkiismeret A súlyos karambol után az autó vezetője mély ájulásból ébred, s megkérdezi: »Hol va­gyok?» Az ápolónő gyen­géden föléje hajol, és azt mondja: »No. 117.« A be­teg néhány másodpercig töpreng, majd megkérde­zi: »Szobaszám vagy cel­laszám?« Ilyen a szerencse Tora Andersen dán hölgy életének 78 évéből ötvenhatot az Egyesült Államokban töltött. Nem­rég tért vissza hazájába, s nyomban, rámosolygott a szerencse: a lottón mindjárt az első szel­vénnyel jegyet nyert az Egyesült Államokba való utazásra. * * * Mindössze háromheti börtönre ítélte egy lon­doni bíróság azt a tol­vajt, aki a British Mú­zeumból ellopott egy fö­níciai szobrot. Az enyhe ítéletet a bíró a követ­kezőképpen indokolta: »4 vádlott akaratlanul is nagy szolgálatot tett az államnak, amennyiben leleplezte az illetékesek előtt a biztonsági rend­szerünkben rejlő súlyos hiányosságot.« Somogyi Néolap Az MSZMP Somogy megve! Bizottságra és a Somogy megyei Tanács lapja« Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor a. 2. Telefon 15-10. 15-11. Riadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latínka S. n. 2. Telefon 15-16# Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom