Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-14 / 139. szám
Kedd, 1966. június 14. s lOHOGTI NÉPLAP Őszinte beszélgetés — őszintén szólva, nem értek egyet ezzel a megoldással— — Az igazat megvallva, én sem helyeslem... — Megvallom, nekem mégis tetszik... — Köztünk maradjon, szerintem is van benne valami __ H át ami azt illeti, köztünk maradjon — mármint az olvasók és én közöttem —, terjednek beszédünkben az ilyen mondatok. Ha valaki azt mondja, hogy most pedig .tessék odafigyelni, mert őszintén szól, ez bizony furcsa gondolatokat is ébreszthet Miért, egyébként nem beszél őszintén, hogy ezt most úgy hangsúlyozza? Vagy ott van a másik embertársunk, aki azzal kezdi, hogy tessék fülelni, mert az iglazat fogja megvallami. A harmadik bevallással kezdi véleményét, a negyedik meg arra kéri hallgatóságát, hogy köztük ma- nadjon, amit mond. Szeretném hinni, hogy ezek az emberek akkor is őszinték, ha nem adnak ennek külön nyomatéket Csupán egy rossz divatot kreálnák, anélkül, hogy észre- vennéfc. A parasztemberek, ha valamit mondanak, nem hangsúlyozzák, hogy őszintén mond- ják. Mégis a beszélgetés után nyugodt lelkiismerettel állíthatják: őszinte beszélgetés volt Telepedjünk le például négy, éppen munkaszünetet tartó zákánya asszony közé. A Csokonai Tsz-ben dolgoznak, ötoven év körüliek, s a szénakazlazás közben keletkezett géphiba miatt állnak most a munkával — Maguknál asszonyok rakják a kazlat? — Férfi híján így muszáj. . — Hová mentek a férfiak? — Amikor megalakult a téesz, sokan szedték a sátorfájukat — Pedig megleltek itt azelőtt is a parasztok, még az egyéni gazdálkodás idején is meghálálta a föld a fáradságot Nézzük csak sorjában, hogyan kerültek el innen a férfiak. Egy részük még a begyűjtés esztendeiben fordított hátat a földnek, sokan közülük a falunak is. Később csajkarendszert emlegettek némelyek, akik még azt sem tudták, mi fán terem a termelőszövetkezet. Akadtak, akik bedőltek a rémhíreknek, és a szövetkezetek szervezésekor ezeknek már csak a családtagjai lépték be azzal a földdel, melyet nem olyan régen még együtt munkált az egész család. — Ezért kell most az asszonyoknak megfogni a munka nehezebbik végét, így kerültünk a szénakazalra. — No persze, azt sem szabad elfelejteni, hogy a mi téeszünkben éveken át alig jutott részesedés, és néhány embert ez is útnak indított. — És visszatartaná senkit sem sikerült? — Hogyan lehetett volna? Hiszen a megélhetésről volt szó. — Nézze, idős asszony vagyok már, én megszerettem a földet. Tudom, hogy akik naponta elutaznak hazulról, vagy csak hetenként egyszer jönnek haza, nem dicsekedhetnek. Az utazás, a hideg koszt — nem jó az. — Vannak, akik elmentek, azonban nem érzik jól magukat máshol sem. De ha már egyszer elment, hát marad, mert ha hazajönne, azzal be» vallaná, hogy felsült próbálkozásával. Ezért inkább ott marad, és próbálja megszokni azt a munkát, azt az eletet — Ilyenek is akadnak. De azt a munkát már nem végzik egész szívvel, hiszen érzik, hogy visszahúzza ókét a föld, a falu. — Maguk itt helytállnak he. lyettük is. — Megpróbáljuk. Most már van pénz is, termény is a szövetkezetben, persze nem annyi, hogy több már nem is kellene. De talán több is lesz majd, az idén nagyon szép a határ. — Az elnökükkel hogy vannak megelégedve? — Mióta ő vezeti a szövetkezetét, növekedett a részesedés. Mindig azon töri a fejét, hogy jobban menjenek a dolgok, és nekünk könnyebb legyen. A szénahordásnál kiok oskodta, hogy traktor vigye a petreneéket, ezzel is könnyít a mi munkánkon. — Ha egyszer a fejébe vesz valamit, abból nagyon nehezen enged. Lehet, hogy jót alkar, hiszen a férfiak hiánya neki is éppen elég gondot ókoz, de azért nem kellene mindig olyan konoknak lennie. Felzúg a gép motorja, az asszonyok felkászálódnak. Elindul ki-ki a helyére. Egyszer sem mondták, hogy őszintén beszéltek, hogy csak az igazat mondták. Mégis tudom: őszinte beszélgetés volt... Hernesz Ferenc Folytatódott a somogyi siker Balatonbogláron a szakma kiváló tanulója címért folyó versenyben A múlt hét szerdáján befejeződött Balatonbogláron a zöldségtermesztő szakma kiváló tanulója címért folyó országos verseny, s azon — mint megírtuk — somogyi tanuló szerezte meg az első helyet. Csütörtökön és pénteken a gyümölcstermesztő szakma kiváló tanulója címért versengtek az ország szakmunkástanuló-iskoláinak hallgatói. A somogyi fiatalok ezúttal is sikeresen helytálltak, s ha az első helyet nem is, de az erős mezőnyben jó teljesítménynek számító második és harmadik helyet szerezték meg. A TRANSZVILL kaposvári gyáregysége villanyszerelőket, műszerészeket és lemezlakatosokat keres fölvételre azonnali belépéssel. Jelentkezés a Vasvári Pál u. 1. sz. alatti telephelyen. (88371) Az országos vetélkedő első helyén Papik Tibor, a Balatonfüredi Szakmunkástanuló Iskola hallgatója végzett 113 ponttal. Szorosan mögötte következett a Balatonboglári Szakmunkástanuló Iskola két növendéke, a második helyezett Molnár Erzsébet 116 ponttal és a harmadik helyezett Bojtor Zoltán 112 ponttal. Mindketten állami gazdaságban dolgoznak, ott készültek föl a gyakorlati versenyre. A szakmunkás-bizonyítványon és az emiékplaketten kívül értékes jutalomtárgyakat kaptak. Honorálták a szakoktatók jó munkáját is, akik a versenyzőket a gvakorlati tudnivalókból fölkészítették. A második helyezett szakoktatója 700, a harmadiké pedig 500 forint jutalomban részesült. A somogyi fiatalok a négy napig tartó országos versenyen a többi megyéhez képest legjobban szerepeltek, ugyanis nem volt még egy olyan megye, amelynek tanulói egy első, egy második és egy harmadik, tehát a három legértékesebb helyet megszerezték volna. A TRANSZVILL ÜJ GYÁRTMÁNYA Szakaszolható kocsiszerkezetek gyártását kezdte meg egy hónappal ezelőtt a TRANSZVIll 1-es telepe. Az új készülék a terhelés ideje alatt is képes megszakítani a villamos vezetékek áramkörét, s ezzel lehetővé teszi a javítást. Az új készülékeket elsősorban transzformátorállomásokon használják. Eddig hat készült el belőle, de még ebben a hónapban hetvenegy készüléket szeretnének gyártani. Az első megrendelők a Villamos Államásokat Szerelő Vállalat és a Fővárosi Elektromos Művek. Az új készülék magyar szabadalom. Eddig külföldről vásároltak hasonló berendezést. Ezért lett rövid idő alatt nagyon keresett cikk a kaposváriak új gyártmánya. A tervek szerint a következő negyedévben 180 darabot gyártanak belőle. Vizsgák a Felsőfokú Pénzügyi és Számviteli Szakiskolában FINIS (Tudósítónktól.) Második éve működik Pécsen a Felsőfokú Pénzügyi és Számviteli Szakiskola kineljezett levelező tagozata. A hallgatók hét félév alatt sajátítják el az igen gazdag szakanyagot. A középká- derképzésben Pécsről tizenegy, Kaposvárról pedig hat dolgozó vesz részt. A szakiskola mérlegképes könyvelői, középfokú terv és statisztikus, árszakértői, valamint ügyvitelszervezői képesítést nyújt a levelező tagozaton. A gazdag tantervben már figyelembe veszik az új gazdasági mechanizmus követelményeit is. Így például számvitelből a minden hónapban megtartott konzultációkon már szerepelnek a legújabb közgazdasági rendelkezések. A szakiskola kihelyezett levelező tagozatán június L3-án kezdődtek meg és június 24-én fejeződnek be az év végi vizsgák budapesti tanárok és közgazdasági szakemberek részvételével. — Azt hallottam az irodában, hogy az első félévi tervteljesítésből még hiányzik 1 200 000 forint. — Tévedés — vágja rá Sebestyén István. — Nem a miénkhez, hanem a vállalati tervhez kell még ez a pénz. Aztán magyarázni kezdenek. A TRANSZVILL vasöntőinek kétféle tervük van. A forinttervbe csak azt veszik be, amit más vállalatnak készítenek. Amit itt használnak fel az üzemben, csak a tonnatervben szerepel. — Eddig minden hónapban túlteljesítettük tervünket — mondja Rajczi Rudolf. _ E bben az üzemben minden ember arra törekszik, hogy ne legyen hó végi hajrá. A kongresszus tiszteletére tett versenyvállalásuk egyik pontja is az, hogy nemcsak negyedévenként, hanem havonta is teljesítik időarányos tervüket. Ez eddig mindig sikerült. Méghozzá nem is akárhogyan! — Júniusi tervünket június 1-én teljesítettük. Akkor jöttek hozzánk, hogy kellene még 1 200 000 forint értékű anyagot gyártani. Gondolkodtunk, aztán vállaltuk. — Feszített lesz ez a hónap — veti közbe Somogy- vári Bajos. — A múlt hónap is feszített volt, pedig akkor csak 1 140 000 forint értékű anyagot gyártottunk — mondja Rajczi Rudolf művezető. — Persze ezt a mostani vállalásunkat úgy kell elkészíteni, hogy közben ne maradjunk le a tonnaterwel sem. Hiszen a vállalatnak is kell az anyag. Havonta 120—130 tonna készérut öntöttünk eddig. A vállalatnak 60—80 tonna öntvényt. Ez nem szerepel a forinttervben. — Ez az 1 200 000 forint nagy munkaintenzitást követel — mondom. — Ha túlóra volna — mondja Sebestyén István —, kétszázezerrel még meg is tudnánk toldani. De túlóra nincs, így munkaidő alatt kell a többletet adni. — Ne úgy vegye. hogy mennyiségre gyártunk többet — veszi át a szót a művezető —, hanem értékesebb darabokat készítünk. Persze megisszuk ennek levét majd a második félévben. Most kicsemegézzük azt a tervet. Előrehozzuk a salgótarjáni és a pécsi vasipari vállalatok munkáit. — Ez nem üt vissza a má- sodik félévben? — Akkor nehezebb gyártmányokból kell majd teljesíteni tervünket. Volt ehhez hasonló problémánk az első és a második negyedévben is» Ajkkor szabályos piackutatást végeztünk, hogy kinek milyen gyártmány kell. Ez a brigád még mindig megtalálta a megoldást, akármilyen nehéz körülmények voltak is. Nemcsak a szakmaszeretet él az emberekben, hanem nagyfokú leleményesség is. Szükség van erre, hiszen amit itt ezrekben fejeznek ki, az esetleg egy másik vállalatnál milliókat jelent. Olyan alkatrészeket gyártanak, amelyek más üzemekben válnak készáruvá, s jutnak be a kereskedelem vérkeringésébe. Ha viszont egy alkatrész hiányzik, már nem tudják a milliókat érő gépeket elkészíteni. Ezért olyan fontos láncszem ez az üzemrész az országos ellátásban is. S ezért olyan fontos a még hátralevő 1 200 000 forint értékű anyag elkészítése. A kohóban forr a vas. A mintákat már sorra odakészítették, aztán megjelenik a vörösen izzó vaskígyó: megkezdődött a csapolás, és kezdődik az öntés. Nem lehet tudni, mennyit segít ez majd a terven. De a finisben senki sem gondol a tervre. Búcsúzóul azt mondja So- mogyvári Lajos: — Ez az 1 200 000 forint biztosan meglesz. A művezető hozzáteszi: — Ha megszakad a szívünk, akkor is megcsináljuk. Sebestyén István még rávágja: — Egymillió-kétszázezret ígértünk. Ennél többet lehet, kevesebbet nem! Kercza Imre HALLÓ, r w f FIUK, HALLO. LÁNYOK! Nemrég, amikor először olvastuk a Rádióújságban a műsorcímet: »Halló, fiúk, halló, lányok!«, kíváncsian kapcsoltuk be a tv-készüléket. Vajon mi újat kapunk? Mivel rukkolnak ki a műsor szerkesztői? Ha figyelmesen átnézzük a tv programját, megfigyelhetjük, hogy a legtöbb újat, a legbátrabb kísérletezést az Ifjúsági osztály nyújtja. Ki ne emlékezne az országos sikert aratott »-Ki műt tud«-okra, a ma is népszerű »Ki miben tudós«-ra, a »Riporter kerestetik«-re, a »Versengő városokéra? És most a legutóbbi, a »Halló, fiúk« azonnal a sikerek közé sorakozott Jött látott és győzött! Levelek ezrei érkeztek a műsor készítőihez. A fiatalság örömmel, lelkesedéssel fogadta. »Végre a miénk! Üdvözöljük saját fórumunkat ... !« A stáb — sok izgalmas műsorkészítésben összekovácsoló- dott együttes — valóban a fiatalsághoz kíván szólni. Békés József író-szerkesztő a »Halló, fiúk« egyik szülőapja, bábája. Vele beszélgetünk a műsorról, születéséről, fejlődéséről, gondjairól. Könnyen kezdődik a beszélgetés, hiszen az interjúalany most kolléga. — Műsorokat »általában« az ifjúság részére eddig is készítettünk. Voltak kisgyermekeknek, úttörőknek szóló műsoraink. Csak éppen az egyik legkritikusabb, legösz- szetettebb problémákkal vívódó korosztálynak nem biztosítottunk megfelelő fórumot. Pedig a 14—18 évesek igénylik ezt — mondja Békés József. Az első adást széles körű köfevélemény-ku tatás előzte meg. A beérkezett válaszok igen érdekes tapasztalatokkal, tanulságokkal • szolgáltak a szerkesztőknek. — A műsor jelszava: minket minden érdekel — mondja a szerkesztő. — Már ebből is következik az összetettség. Az adás önmaga szülte a nehézségeket. Főtt is eleget a fejünk. Hiszen e műsorban egyaránt otthon vannak a sztárok, a sportolók, az űrhajósok. Egymás mellé került a könnyűzene, a klasszikus opera, a technika és a művészet sokféle problémája. Csak most tapasztalhattuk igazán közelről, hogy fiataljaink érdeklődése milyen széles, körű — mondja Békés József. Havonta egyszer jelentkezik a »Halló, fiúk«. Egyhónapi megfeszített munka sűrűsödik benne. A stáb egyik legnagyobb sikere talán a fiatal, rokonszenves Antal Imre fölfedezése. A sokoldalú, kulturált műsorvezető egyébként zongoraművész, a Filharmónia szólistája, több nyelven beszél — eszményi riporter. Két társa, Farkas Zsuzsa és Kern András, aki szintén a TV fölfedezettje, a mai fiatalok képviselője, s az ő nevükben beszél is. Kevés tv-adásban volt rá példa, hogy a műsor alatt a stúdióban jelenlévő közönség véleményt mondhat, kritizálhat Bátor kezdeményezés! Igen érdekes az eredmény is: őszinték, lakkozatlanok s olykor megfontolatlanok e vélemények. A szerkesztés alapszabálya itt — mondja Békés József —, hogy állandóan nyomon kövessük a fiatalok mindennapi problémáit Közöttük, velük élni. Napirenden tartjuk az őket foglalkoztató, izgalmas etikai kérdéseket Ha nekik akarunk műsort készíteni, velük együtt, egyszerre kell reagálnunk mindenre, ami új! — mondja befejezé- süL Június 16-án lesz a következő adás. Már együtt az anyag. Érdemes lesz megnézni. Üj, fiatal zeneszerző. Szerb György mutatkozik be sanzonjaival. Akit érdekel, megtudhatja, hogyan lehet valaki szuperszonikus repülőgépen pilóta; milyen elméleti felkészülést és biológiai adottságot követel ez a hivatás. A »Barátság expedíció« pozsonyi hajóútjáról számol be, a verskedvelő fiataloknak Berek Kati mondja el legkedvesebb verseit Természetesen a dzsessz sem maradhat ki: a második »Ki mit tud« győztese, az ötéves Kék Csillag együttes jelentkezik. Most folynak a próbák. Paulo Lajos rendező vezetésével a stáb minden tagja, a vezetőoperatőr Nagy József, Katona Péter gyártásvezető és a többiek teljes erővel dolgoznak, hogy amikor felhangzik Ambrus Kyri hangján a szignál: »Halló, fiúk, halló, lányok!«, kellemes és hasznos perceket szerezzenek ifjú és kevésbé ifjú néző táboruknak. R. L FIGYELEM! A MÁVAUT az új bérletjegy-igazolványokat június 13-tól, hétfőtől árusítja és érvényesíti a MÁVAUT- állomáson. A bérletjegy-igazolvány váltásához 1 db 4x4 cm-es fénykép szükséges. A július 1-től érvényes bérletjegyeket a MÁVAUT pénztára előreláthatólag június 18-tól, szombattól árusítja. 13. sz. AKÖV. (88378)
