Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-09 / 135. szám

Somogy Héplap Lr mS7 M O Virnvri ÜÍ7QTT 5: é F/ú MEGYEI TftNACS IftfJA AZ UTOLSÓ TANÍTÁSI NAPON EGY „EDES OSZTÁLYBAN Az általános iskolák után tegnap a középiskolákban is befejeződött a tanítás. Ez al­kalomból látogattunk el a kaposvári cukoripari közép­iskolába. Bekukucskáltunk az első osztályosok tantermébe, ahol Kiss István tanár az utolsó gyári foglalkozást ér­tékelte. Az utolsó tanítási napon újra felidéződnek az ér diákosínyjei, humoros jele­netei. — Romeo és Júlia... — hallom innen is, onan is, mint sugdossák a gyerekek egymásnak. Megkérem őket, meséljék ej nekünk is. — A cukorgyárban egy , munkafolyamat megfigyelése volt a feladat, kerekedik a történet több szájon. Az egyik fiú azonban (akinek termé­szetesen neve is van) mit sem törődve a foglalkozással, kü­lön vonult, s a Romeo és Júlia című drámát olvasgat­ta. A kötelező olvasmány úgy meg tetszett neki, hogy még a »vészt« sem vette ész­re: a tanár egyenesen felé tartott... A fáma szerint Júlia leg­újabb lovagja elvesztette a párbajt... ( A történet vége mégsem olyan véres, mint Shakespea­re mester művéé, s ez csak­is a tanár jóindulatának kö­szönhető. A vidám kacagás után megkérdeztük: Mit csinálnak a nyáron? Mától kezdve négyhetes szakmai gyakorlaton vesznek részt a cukorgyárban — újsá­golták.» Munkájukért »tanuló­fizetést« is kapnak. S aztán? — Pihenünk, nyaralunk — mondták, mint mondja ilyen­kor minden diák. rí. a A tábla nem elég! Kendőrségi Mr: -Figyel­metlenül hajtott ki Siófokon egy kapu alól tehergépko­csijával Takács László lga- li lakos, és a falhoz szorí­tott egy általános iskolai tanulót... « A kislány, Lendvai Júlia életveszélyes sérüléseket szen­vedett, a kaposvári kórházba szállították. Néhány napja történt a baleset, de állapota változatlanul súlyos. Hogy meg tudják-e menteni az életnek, s egészségét vissza tudják-e adni, ma még kér- dós'es. s mindez azért, mert egy gépjárművezető figyel­metlenül hajtott ki a legfor­galmasabb üdülőhely egyik udvaráról. Nemegyszer tapasztalni, hogy a gépjárművezetők fi­gyelmetlenül hajtanak ki a kapu alól. Kaposvár jó né­hány forgalmas utcájában, az üzletek, - vállalatok melletti kapualjaknál tábla figyel­meztet: ­Vigyázat, autókihaj- tás.'« (Bijta táblát azonban a gyalogjárók ritkán veszik észre, mert magasan a fejük fölött van, a kihajtó gépkocsi kürtjeiét pedig a forgalom zajától nem hallják meg. Sokkal inkább kellene egy tábla a kapu belső oldalára ezzel a szöveggel: »Vigyázat, gyalogjárdal) Ugyanis a személy- és tehergépkocsi-ve­zetők, motorosok olyan sebe­sen hajtanak ki körültekintés nélkül, hogy a gyalogjárók nem győznek elugrálni az autók, motorok elől. Ügy tesznek a gépjárművezetők, mintha legalábbis nekik len­ne elsőbbségi joguk, nem pe­dig a gyalogosoknak. A na­pokban egy kapu alól kihaj­tó motorkerékpáros csaknem elgázolt egy gyermekkocsit toló fiatalasszonyt. A 13. sz. AKÖV Berzsenyi utcai telepén forgalomirányí­tó szabályozza a járművek kihajtásdt, állítja meg, ha kell, az utcai forgalmat is. Erre nincs mindenütt szük­ség, azt azonban meg kelle­ne követelni kivétel nélkül mindenhol, hogy a járművek utasai közül egy menjen ki a kapu elé, figyelmeztesse a gyalogosokat és a sofőrt is. Ezzel egy-két percet késnének ugyan, de elejét vehetnék a baleseteknek. Sz. L. Érettségizik a IVZc —- Napok óta véres hulló» kát cipelek álmomban... Na­gyon megvisel ez az izgalom. Csak egyszer legyen már vége... — A lányok azt mondják, hogy valamennyien olyan té­telt húztak, amit nem is néztek át. Direkt balszeren­cséjük volt. — És pont a 13-as terem­ben érettségizünk. Nem va­gyok babonás, de azért... — Nyugi, lányok, gondolja­tok a macska szájában levő papagájra. Mit mondott? Nem kell be ... Sok izgalmas percet láthat­tak ebben a tanévben a Munkácsy Gimnázium falai, de ezek a »forró» napok bi­zonyára mindenen túltesznek. Tegnap reggel kezdte meg a tizenhárommal számozott klubteremben az érettségit a IV/C, Azóta egyfolytában nagy a nyüzsgés a szomszé­dos tanteremben. Az első napra azok is bejöttek, akik­re csak holnap vagy holnap­után kerül sor. Érthető is ez, hisz értékes értesüléseket le­het ma szerezni: Milyen az elnök? Segít-e a szaktanár? Hatásos-e a frizura, a bájos mosoly? És azért jólesik a barátnők szurkolása is. Vö­dörrel, kalappal kívánnak egymásnak a »szerencséből«. Most éppen egy szőke fiú készülődik a »vesztőhelyre«. — Menj már, Csaba —nó­Ai illetékes válaszol KI HOVÁ KERÜL? gatják a lányok —, legalább előbb túlesel rajta. De ki ne húzd a hatos töri tételt! Lapuink április 17-1 számában Tűzrendészet! őrjáraton címmel diók jelent meg, amelyben kifogá­soltuk, hogy a kaposvári ÄFOR- tiefljep víztárolója évek óta használ­hatatlan állapotban van- Megírtuk, hogy az olajat és benzint tároló telepen nincs óLegendő tűzoltó víz, s tűz esetén a telep dolgozói és a tűzoltók a környék vízcsapjaira lennének utalva A cikkre válaszolva az A KOR budapesti központjának: műszaki osztálya a következőket írta szer­kesztőségünknek: »Az a megállapítás, hogy a medence megépítése óta nem üzemel, mert hibásan építet­ték meg, sajnos teljes mér­tekben fedi a valóságot. Meg­javítására hagyományos mód­szerekkel eddig is többször tettünk kísérletet, azonban a javítás egyetlen esetben sem sä került, a víztároló továbbra sem tartotta a vizet Tudatában vagyunk a víz­tároló fontosságának, ezért mi is mindent elkövetünk helyre­állítása érdekében. A vállala­tunk rendelkezésére bocsátott beruházási keret azonban nem teszi lehetővé új medence építését. Egyetlen megoldás marad, a meglevő víztároló javítása. Mivel a hagyomá­nyos módszerek nem vezettek eredményre, új, használható módszert kellett keresnünk, és ez most már talán sikerrel jár. Az Alumínium Alkalma­zástechnikai Szolgálattal kö­zösen aluminiumszórással szi­geteljük le a tárolót. Az ez­zel kapcsolatos munkákat már meg is kezdtük. A tárolók ki­szárítása után — előrelátha­tólag június végéig — meg­történik a tároló aluminium­szórással való szigetelése, és utána ismét föl lehet tölteni vízzel.«--------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Színtiszta Uazufy&áfy! ben jobban szoritot­Előszőr az üzemi étkezdében figyeltek fúl Sábáé Flórtó i lelki egyensúlyának f ölbillenésére, ami­kor az átlagnál több gránátos tésztát ha­gyott a tányérján. Midőn a Kinizsi vesztes mérkőzésein a szokott indulatos kitörések helyett csak mélyeket sóhaj­tott, akkor barátai ) már aggódni kezd­tek érte. Hiába fag­gatták, csak bú^ko­moran hervadozott. Névnapján fény derült a titokra. Amikor Sabácné a felköszöntésre ér­kezett barátok elöl nagy sebbel-lobbal kivonult a laká ból, és az üdvözlő gá**da a bolti Italokon kí- vül semirrt vem ta­lált a terítetten asz­talon, akkor nyil­vánvalóvá vált, hogy Flórián boldognak vélt házassága körül van valami baj. A negyedek koc i tásig mindenki í pintatosan hallgatott Az ötödik kör után — Flórián elfogódottan beszélni kezdett. — Az én rendes asszonyom, mielőtt téli ruháimat a vegy­tisztító ba vitte, át­vizsgálta zsebeimet, éa az egyikben talált egy régi lottócédulát öt áthúzott számmal: 12, 22, 35, 39. 65. Ez a nyomorult öt szám lett az életem meg­rontó ja. Az asszony egyből kisütötte, amiről én mit sem tudtam, hogy tulaj­donképpen család­tag iáim évszámait tettem meg a lottón. 12 éves kislányunk, Marika: 35 a felesé­gem évszáma, 39 az enyém, 65 a mamáé. A kisebbik háborús ok az volt, hogy ő még csak december végén lesz 35 éves, tehát inkább meeil- leti a 34-es kocka. De a 22 miatt már egv hónapja mar Nem tudom meg­győzni arról, hn?ry nem a géntóó Micike ?2 évérc cro^doltam. már a szilveszteri üzemi bálon észre­vette, hogy Micikét az egyik tangó k óz­tam magamhoz, mint öt, nem is szólva a férjeknek megenge­dett normáróL Oda a nyugalmam! Ár­tatlanul felborult a családi békénk egy vacak cédula miatt! Flórián még a ha­todik rund után is vigasztalan maradt. Csak úgy a tizedik körül nevette el ma­gát. Tyű, mi lenne, ha megtudná az asz- szonv, hogy Erzsiké, az én szép szőke vi­rágszálam a bér- számfejtésben, 22 éves! — Volt nekem egy fehér szárnyú bóbi­tás galambom . . . — bars an t fel Flórián rezgő tenorja hé!szó­lamét kísérettel. Sabácéknál mégis helyreállt hamarosan a családi béke, ami­kor Flór’án véletle­nül rájött, és sze­mérmesen bevallot­ta: a 22-es számhoz az adta az ihletet, hogy az ő kis feledé­se esküvőik n-r»já“* éppen 22 éves volt. —kb— _______________________J N égy színházrendező- és 13 színészhallgató végzett idén a Színház és Filmművé­szeti Főiskolán. Ott úgy em­legetik őket: »A szerencsés évfolyam.« Miért? Talán azért is, mert az előző évhez mér­ten kevesebben voltak, de főképpen azért, mert vala­mennyien jó szerződéshez ju­tottak. Egy rendező- és hat színészhallgató Budapestre szerződött, három rendező- és a másik hat színészhallgató pedig olyan kitűnő és a tv- közvetítések révén ország­szerte ismert színházakhoz kerültek, mint többek között a debreceni, a pécsi és a miskolci színház. Babarczi Lászlót a pécsi színház hívta meg rendező­nek, miután diplomamunká­jával, Gorkij Anya című drá­májának színrevitelével a helybeli közönség körében már sikert aratott. Félix László Kaposvárra szerződik, bár az ottani színházlátogatók még nem ismerik. Télen Veszprémben rendezett egy Gyárfás Miklcs-darabot, dip­lomarendezését, Macchia vedül Mandragóráját a győriek lát­hatják. Ugyanitt »diplomá­zott« Dániel Ferenc is Shaw Pigmalionjával. A színészhallgatók közül Kránitz Lajos Szolnokot vá­lasztotta, s ott szeretné foly­tatni ' a főiskolán elkezdett művészi szerepformálást.-Anniyan játszunk ott főisko­lát végzett fiatalok! — mond­ta. — Tapasztalt, idősebb kollégáinkkal együtt egyre magasabb nívójú színházi él­ményt nyújthatunk. Ma már a közönség is egyre inkább ezt igényli.« így vélekednek a többiek is. Űjréti László Miskolcra megy, Vajda Márta Fécsre. Mindketten évek óta dolgoz­nak a szinkron filmstúdióban. Vajda Mártát egyébként sokan ismerik már a Tenkes kapitányából. Káldi Nórát is a film mutatta be or­szágszerte. A Szerelmes bi­ciklisták női főszerepét ját­szotta. Most Miskolcra szer­ződik. Szakács Eszter, a fő­iskola »tragikája« Debrecen­ben kezdi életpályáját. A Csokonai Színháztól az idén több fiatal színész szerződik árt; más színházakhoz. tehát nagy szükség van rá. Sok szerepben bizonyíthatja majd tehetségét. Ugyancsak Debre­cenbe kerül Csernák Árpád is. A főiskolán Arthur Mil­ler Salemi boszorkányok c. darabjában John Proctor szerepét játszotta nagy si­kerrel. J. Gy. A fiú nyugodt. Csak akkor pirul el egy kicsit, amikor a magyartanár megjelenik az ajtóban. — Kérem a következőt! — Mi van? Hogyan sike­rült? — Mit húztál? — ost­romolnak meg egy szemüve­ges, barna hajú lányt. — Meghúztak. — Szent Kleofás! Miből? — Azt hiszem, háromból... — hangzik a letört válasz —, a történelemmel kezdték. Mintha bomba vágott vol­na be. Nekilátnak a lányok a tételeknek. Lapozgatás, iz­galom, egy kis idegesség. Jól tudják, hogy teljesen hiába­való most már a tanulás, hisz oda sem tudnak figyel­ni, de mégis kell ez, meg­nyugtató. S talán hagyomány is a diákoknál. Hisz nem ők az elsők, de nem is az utol­sók, akik ezt csinálják. Iz­galom, idegesség, szinte vib­rál körülöttük a levegő. Ért­hető, hiszen ez az első ko­moly forduló az akadályver­senyen. S. M. NÖVÉNYÁPOLÁS és a családtagok — No lám, ez a Pali bácsi világéle tóben szorgalmas ember veit. Jóska elment megláto­gatni barátját a kórház­ban. Mielőtt belépett a kórterembe, így szólt a fo­lyosón álló nővérhez: — Nagyon kérem, mond­ja meg őszintén az iga­zat. Reménykedhet-e a barátom? — Nem — válaszolt az ápolónő. — Egyrészt hoz­zám már túlságosan öreg, másrészt, nekem mór van komoly udvarlóm. ♦ » » A termelőszövetkezet­ben elnökválasztásra ké­szülnek. Az elnökjelölt így búcsúzik a feleségétől: ■— Viszontlátásra. Vagy elnökként, vagy józanul jövök haza. * * * Az egyik bacilus dicsek­szik a másiknak: — Barátocskóm! Ha lát­nád, milyen csodálatosan szép asszonyt fektettem a múlt heten az ágyba! * * * A vendég a pincérhez: — Nem látja, hogy ott a sarokban tüzet fogott a papírkosár? Miért nem oltja el? — Az nem az én terü­letem. • * * Orvos a beteghez: — ön kleptomanias. — Igen, doktor úr, a diagnózisa helyes. Mit szedjek? — Szedni? Isten ments! * * * A párizsi orvos a pá­cienshez: — Ha szükség lenne a műtétre, meg tudná fi­zetni? — S ha nem tudnám megfizetni, szükség lenne a műtétre? • * * Az egyik spanyol stran­don napozó amerikai hölgyhöz lép a rendőr e szavak kíséretében: — Hölgyem, nagyon saj­nálom, de Spanyolország­ban a kétrészes fürdőruha viselése tilos. — N*m baj, csak azt mondja meg, hogy melyik részt vegyem lg! • * • Egy háziasszonyt meg­kérdeznek, hogyan lehet­séges az, hogy mindig mintaszerű rend van a la­kásában. Így válaszolt: — Reggel mindig arra gondolok, hogy váratlanul megjelenik az anyósom. • » • Az utóbbi hetek legjobb viccét Mr. Johnson mond­ta el, ezúttal a princetoni egyetem diákjai előtt A vicc így hangzik: »A mai nemzedék létkérdése, -ho­gyan tud bánni a rendel­kezésére álló erőkkel egy olyan társadalomban, amely... mindig arra tö­rekedett, hogy igazságos, becsületes és humánus le­gyen ...« Johnson ezt az Egyesült Államokról je­lentette ki. S még mondja valaki, hogy az elnöknek nincs humorérzéke! Somogyi Néplap A.2 MSZMP Somom >w •» i-; Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: . WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-19. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lankiadó Vállalat. Kanosvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi nosta hi 'utalóknál és postiskézbesftóknél. Előfizetést díj egy hónapra 12 Ft. índex: 2506? Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üz^mébeiij Kaposvár, Latinka Sándor utca L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom