Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-08 / 134. szám
Szerda, 1966. június 8. 3 SOMOGY? NÉPLAP LEVÉL A RÁDIÓHOZ Tóth Ferencnével már a gyerek megszületése előtt is alig lehetett beszélni. Naphosszat sírt, idegeskedett. — Itt van a két kislány, és most jön a harmadik gyerek. Nem lesz helye a lakásban. Négyünknek is kicsi a pár négyzetméteres kis szoba — panaszkodott ismerőseinek. A baba azóta megszületett, egészséges, keveset síró fiú. Mintha csak tudná, hogy nem illik zavarni pihenő szüleit, testvéreit. Napközben a kocsijában fekszik, eljátszik csöpp kis kezével. — Éjszaka csak az asztalon van hely, ott alszik egy fürdőkádban — panaszkodik sírva az asszony. — Higgye el, mindent megpróbáltam. Jártam a Siófoki Községi Tanácson, a férjem munkahelyén is, de még csak ígéretet sem kaptam A két kislányom iskolás, a férjem dolgozik, de este öten alszunk a parányi szobában. Háromszázötvenet fizetünk érte. Ez a konyha, a fürdőszoba és az éléskamra is. Amikor Siófokon nem kaptam ígéretet, írtam a Rádiónak. Férjemnek nem is mertem megmondani, mert nagyon megszidott volna érte. A tanács, tudom, nehéz helyzetben van, mert hozzánk hasonló, rossz lakáskörülmények között élő család akad még Siófokon. De ott a vállalat, a férjem munkahelye. Három turnusban tizennyolc-tizennyolc lakást osztottak el a közelmúltban. — Mi történt azután, hogy a levelet elküldte? — Megtudta a férjem, de ez még nem lett volna baj, hanem amikor a munkahelyén is megtudták, azt mondták neki, most már ne is számítson rá, hogy valaha sorra kerül. A Magyar Rádió levelezési rovata kéréssel fordult a Szakszervezetek Megyei Tanácsához, vizsgálja meg, mit lehet tenni Tóthék lakásügyében. — Amikor először Siófokon jártunk — mondja dr. Fonal János —, a Kőolajvezeték Vállalatnál, Tóth munkahelyén, beszéltünk az igazgatóval. Tudomásunkra hozta, hogy az új házakban csak azok kaphatnak lakást, akik az új részlegek fontos műszaki vezetői, beosztottai lesznek. Hangsúlyozta, hogy erre kapták a pénzt és nem a régi dolgozók lakásigényeinek kielégítésére. Az SZMT legutóbbi vizsgálatán magam is részt vettem. A vállalat párttitkárával és a szakszervezeti bizottság titkárával végignéztük a három új ház lakóinak névsorát. Azt láttuk, hogy főként az öt- nyolc-tiz éve a vállalatnál dolgozó családok kaptak itt lakást. — Nem azt vitatjuk — mondta dr. Fomai János —, hogy a régóta lakásgonddal küszködő családok kapjanak-e lakást vagy sem, hanem az elosztás jogellenességét. Ha az új házak a létrehozandó részlegek műszaki dolgozóinak elhelyezésére épültek, miért nem tartja magát ehhez a vállalat? — Már egy üzenetet is kaptam Budapestről, hogy ha az új műszaki állomány dolgozói nem kapnak megfelelő lakást, még hozzám is beköltöztetnek valakit — mondja a párttitkár. — Szerencsére még építhetünk új lakásokat, ahol ezeket a dolgozóinkat elhelyezhetjük. — Tudnak Tóthék lakáskörülményeiről? — kérdezte Fonal elvtárs. — Őket miért nem vették számításba? — Nem kaptak, és nem is fognak kapni — hangzik a válasz. Tóth Ferenc nem olyan gépkocsivezető, aki kifogástalanul végzi munkáját. Nemrégen kapott fegyelmit, sőt el is bocsátották, de a vállalati munkaügyi döntőbizottság nem hagyta helyben az elbocsátását, csupán áthelyezték egy nehéz gépre. A fegyelmivel kapcsolatban tudni kell, hogy Németh Gyula, a gépkocsivezetők irányítója és Tóth Ferenc között éppen a lakáselosztás és a Rádióhoz küldött levél miatt nagyon megromlott a viszony. Beszélgettem a telep dolgozóival is, akik név nélkül mondták el véleményüket. Idős és ifj. Török Péter, noha Pesten saját lakásuk van, külön-külön kaptak egy- egy új lakást a vállalattól... — Egyik kollégánk a harmadik turnusban is csak úgy kapott lakást, hogy előző nap reggelre eltűnt a feje fölül a tető. Addig hiába kért, nem kapott... — Mórocz Péter, miután megkapta az új lakást, elcserélte egy régire ... Az szb-titkár, Vörös'Vendel erről a következőket mondta: — Móroczék már egyszer várományosai voltak egy új otthonnak, de azért nem kapták meg, mert a vállalatnál megsejtették, hogy Mórocznak »tervei« vannak az új lakással. A községi tanácson dr. Pán- czél Lajos vb-titkár elmondta, hogy felülvizsgálják a vállalat lakáselosztását, és aki nem tudja igazolni, hogy korábbi főbérleti lakását a tanács visszavette, megtagadják tőle a kiutalást. Tóth Ferenc és családja hiába próbált meg mindent A következő új ház elkészülte után sincs reményük, hogy jobb körülmények közé kerüljenek, mert azokban a lakásokban a korábban épített házakból kiszorult műszakiak kapnak majd helyet A Rádió kérésére az SZMT mindent megtesz, hogy segítsen megváltoztatni Tóthék lakáskörülményeit. A Kőolajvezeték Vállalatnál a paragrafusokra hivatkozva mindent megmagyaráztak, egy dologról azonban megfeledkeztek. A vállalat A minap Fehér Józseffel, a Somogy—Zala megyei Tégla- ós Cserépipari Vállalat igazgatójával beszélgettünk. — Kedvez-e az időjárás a téglagyártásnak ? — kérdeztük. — Áprilisban és májusban az időjárás nem akadályozta a termelést. Sok volt a napsütés, gyakran fújt a szél, a nyers tégla gyorsan száradt. Csak márciusban volt rossz idő. Ez viszont erősen hátráltatta a munkát. Mintegy hárommillió nyers téglával készítettünk kevesebbet a tervezettnél Egyébként 3 900 000 égetett téglával gyártottunk többet, mint amennyit előirányoztunk. Sajnos, nyers téglával még mindig adósak vagyunk. A kiesést nem tudtuk pótolni. — Van-e remény az elmaradás megszüntetésére? — Szeretnénk június végéig letorlesztem adósságunkat. A IX. kongresszus tiszteletére indított munka versenyünknek ez az egyik fő célja. Remélem, e hónap végén már arról számolhatok be, hogy teljesítettük időairáinyos tervünket. A munkások lelkesen dolgoznak. Túlnyomó többségük megértette, hogy az építőanyagra nagy szüksége van az országnak. Sokan bekapcsolódtak a hétnapos folyamatos kemencekiszolgálási mozgalomba. Dolgoznak vasárnap is. Ilyenkor felét termelik a hétköznap gyártott téglának. Ez igen szép eredmény. Nagy gondot fordítunk az anyagi ösztönzésre. Azok között, akik a kiesés pofásáért legtöbbet tesznek, 40 000 forint jutalmat osztunk ki. — Gazdaságosan termel-e a vállalat az idén? — Annak ellenére, hogy lemaradtunk, gazdaságosan dolgozunk. A költségeket igyekeztünk leszorítani. Előreláthatóan mintegy tizennégy napi személyzetise szerint Tóth Ferenc nevelhető, és egyáltalán nem eldobni való ember, mégis miatta büntetnek egy egész családot Azért nem vizsgálták meg a család la- káshelyzetetét, mert Tóth Ferenc éppen akkor vétett a munkafegyelem ellen, és így nem tartották érdemesnek arra, hogy utánanézzenek, hogyan laknak. Ennek ellenére reméljük, az SZMT vizsgálatának befejeztével megnyugtató választ küldhetnek Tó- théknak Siófokra és a Magyar Rádió levelezési rovatának. fizetésnek megfelelő nyereség- részesedést osztunk a jövő év elején. — Mivel foglalkoznak mostanában a legtöbbet? — A beruházással. Pontosabban a Kőröshegyen és a Zalaegerszeg mellett levő Tes- kándon épülő gyárakkal. A kőröshegyi téglagyár 1968. május 1-re készül él. A munka zöme 1967-re esik. Az idén a csarnok és a kemence alapjait készítik el. A köröshegyi téglagyár megyénk legkorszerűbb üzeme lesz ebben az iparágban. Az építőanyagot alagút- kemencékben égetik. Az egyes műveleteket automatizáljuk. 27 000 000 forintot költünk a gyárra. Évente 17 000 000 téglát gyártunk majd. Az építőanyag lengagyobb részét a Ba- laton-paríra szállítjuk. — Mit tesz a vállalat azért, hogy az új gyár határidőre elkészüljön? — A műszaki gárda tervezte a berendezést. Ehhez a nagy munkához segítséget nyújtottak a tröszt műszakijai is. Igyekeztünk megfelelően felkészülni. Korszerű külföldi gyárakat néztünk meg, tanulmányoztuk a szakirodalmat. Ügy érzem, idejében és jól készítettük elő az építkezést. Most egy fő-építésvezetőséget akarunk létrehozni az építkezés irányítására. Az újságban láthatta, hogy hirdetés útján keresünk szakembereket Kőröshegyre. Itt jegyzem meg, hogy az építésvezetőségen dolgozó mérnököket, technikusokat az építkezés befejezése után nem küldjük el. Azt akarjuk, hogy nálunk maradjanak, és ők üzemeltessék a kőroshegyi téglagyárat. LASSAN HOZZÁSZOKUNK a milliós nagyságrendű turistaforgalom hoz, s ahhoz is, hogy nyugatiak százezerszám keresik föl hazánkat Vendégeink általában elégedetten, jó véleménnyel távoznak tőlünk, saját szemükkel bírálják felül azt a kedvezőtlen képet, melyet az ellenséges propaganda festett, és fest rólunk még ma is. Terjed a világban a magyarokról, a vendégszeretetünkről alkotott hízelgő vélemény. S ha most, az idénykezdet után pár nappal mégis az árnyoldalakról beszélünk, nem ünneprontásból tesszük, hanem mert komolyan fontolóra kell vennünk, milyen magatartást tanúsítunk az ideHuszonöt százalékkal nőtt a Kaposvári Kefeanyag-kikészi- tő Vállalat exportja a tavalyi - hoz képest. Tizenötmillió forint értékű tömőanyagra kötött szerződést a vállalat az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat révén. A hagyományos partvisanyag mellett cipőkefe- anyagot is exportálnak az idén. Eddig is gyártott a vállalat rövid cipőkefeamyagot belföldil célra, a kereslet azonban megcsappant. A múlt év végé» szállított először külföldre ebből az anyagból. Tizenöt tonnáit szállít Nyugat-Németországiba és Hollandiába 1966- ban. Ez a kefeanyag sízintén marhafarokból készül. Amikor levágják a partvisanyag szato ványméretét, a megmaradó szőrből kitelik a cipőkefer anyag. Kétmillió forintot kap ezért az új anyagért a kaposr vári üzem. Kelemen Ferenc, a vállalat igazgatója elmondta, hogy a partvisainyagból jóval többet gyártanak külföldi megrendelésre, mint tavaly, s mind Hollandiába küldik. Az év első öt hónapjában hétmillió forint értékű tömőanyagot indított útnak a vállalat. Érdekes tárgyalásokat folytai a vállalat. Eddig csak hosz- szú szőrt exportált. Most lehetőség nyílt rá, hogy kikészített serte tömőanyagot szállítson külföldre. Előnye, hogy belföldi anyagot dolgozhat fel az üzem, nem külföldről kell behozni, mint a hosszú szőrt. Egymillió forint értékű serte- anyagot exportál at második félévben az űztem a tizenötrml- liós terven felül. A vállalat most új festési eljárást dolgozott ki, hogy a termékek minősége megfeleljen a világpiaci követelményeknek. A kül- | földi cégek előírják, hogy há- 1 genforgalommal kapcsolatban is gyakran nallott fogalommal — a fellazítással — szemben. EGY ORVOS MESÉLTE, hogy 70 dolláros útlevelével Franciaországban járván megismerkedett, majd összebarátkozott egy ottani famíliával. Elmesélték, hogy egy társasutazással korábban már voltak Magyarországon, igen jól érezték magukat, s meghívták az orvost, nézze meg azt az amatőr filmet, melyet a társaság hazánkról készített. A képek előbb a határt, Győrt, a Balatont mutatták, majd Budapest következett. Az orvos csaknem el- érzékenyült, amikor a fiirom percig kell főzni az anyagot hetvenöt fokos vízben, s nem szabad elszíneződnie a folyadéknak. A hagyományos festéssel nehezen tudott megfelelni ennek a követelménynek a vállalat. Két hónap alatt dolgozták ki az új eljárást. A tapasztalatok kedvezőek. Nyugodtan főzhetik az anyagot, siav- és lúgálló. Most egy argentin cég érdek, lődik a kefeanyag-kikész'tő hulladék anyaga iránt Ha sikerül megkötni az üzletet- tizenkét tonna hulladékot szállít az üzem a tengeren túlra. A Budapesti Nemzetközi Vásáron vásárolt nyugatnémet gépekkel időt takarít meg az üzem, jobb minőségű anyagot készít, s javítja az anyagkihozatalt Ez az export szempontjából nagyon előnyös. men megjelent egy képsor a Royal Szálló épületével a háttérben. A csoporthoz tartozó franciákat jól öltözött magyar fiatalok gyűrűjében lehetett látni, ahogy egy kis csomagot — kidérült, rágógumit — osztogattak. A magyar fiúk tülekedve rohantak hol az egyik, hol a másik ajándékosztoga tóhoz, marakodtak a filléres ajándékért, és boldogan mutatták a felvevőgép felé zsákmányukat. A filmet itt kínos zavarral leállították, és kellemetlen magyarázkodás kezdődött, hogy a képeket más csinálta, mert voltak, akik vadásztak hasonló »érdekes« jelenetekre ... EGY »EMIGRÁNS MAGYAR« GRÓFNŐ nemrég régi birtokára visszatérvén ösz- szegyűjtötte a hajdani cselédeket (akik közül, ki tudja, hánynak jár ma már egyetemre a fia, s hánynak megbecsült ember a rokona), szóval a grófnő ezeknek a süveg nélkül álló volt cselédeknek férje közeli visszatértéről és földtulajdoni kérdésekről tartott zavartalanul előadást. A jelenlevő hallgatók nem verték meg a grófnőt, sőt megdöbbentő zavarodottságukban el sem kergették. Máshol az évenként hazalátogató disszidehs érkezésekor egyes emberek szinte versengenek, hogy vendégül láthassák, mert csecsebecséket: golyóstollat, nylonkendőt osztogat Ez már nem politikai józanság kérdése, hanem egyszerűen emberi mivoltunk megcsúfolása. Talán fölösleges is hangoztatni : senki nem esik olyan esztelen túlzásba, hogy e kirívó eseteket akár a vendégekre, akár a vendéglátókra általánosítsa. Nyugati vendégeink közül kevesen jönnek hozzánk ellenséges céllal; egyszerűen pihenni, világot látni jönenk, nem pedig nekünk valamiképpen is ártani. Mégis a világ másik oldaláról jönnek, s így sokan akaratlanul is részesei, eszközei lesznek annak a politikai törekvésnek, melyet a világ felőlünk nyugatra eső felén ártó szándékkal, lélektani megfontolással irányítanak. Itt minden nyugati barátunk is otthon érezheti magát addig, amíg tiszteletben tartja törvényeinket, szokásainkat, munkánk eredményét s az életünkről alkotott elképzeléseinket. A vendégek elsőrendű kötelessége, ha már idejön, s amíg itt van, ezeket magára nézve is irányadónak elfogadnia. De ez még nem elég: nekünk, akik fogadjuk őket, szintén ereznünk kell ezt. VENDÉGSZERETETÜNK csak ezután következik, csak ezután igyekezhetünk vendégeink kedvében járni. Elsősorban magunknak élünk, s csak azután vagyunk vendéglátók. Ezt azok sem vehetik rossz néven tőlünk, akik hozzánk jönnek, mert ők sem tesznek másként, ha mi hozzájuk látogatunk. E. P. A Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó V. fölvesz több évi gyakorlattal rendelkező lakatosokat a megye területén folyó karbantartási munkákhoz. Jelentkezés: Kaposvár, Füredi utca 1-, üzemeltetési osztályon. A Kaposvári Bőripari Ktsz cipész javítórészlegei megkezdték a női cipők fémsarkalását. Rövid határidőre vállalják a munka elvégzését. Megrendeléseket a javítórészlegek vesznek föl. (88204) Nagy József HETVEN ASSZONY GYŰJTÖTTE ÖSSZE a levágott és megszáradt őszi takarmánykeveréket a görgetegi Búzakalász Tsz 25 holdas tábláján. A megtisztított földbe silókukorica kerül m ásodvetésként. II hónap végéig pótolják a kiesést a téglagyárak Már az idén elkészülnek a kőröshegyi téglagyár alapjai Cipőkefeanyagot is exportál a Kefeanyag-kikészítő Vállalat Új festési eljárást dolgoztak ki Sz. N.