Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-05 / 132. szám
SOMOGVI NÉPLAP Elúszott húszon kétezer forint SZEDIK A ZÖLDBORSOT Néhány hónappal ezelőtt Horváth Gyvlánét, a So- mogyvár—Somogyvámosi Törpevízmű Társulat könyvelőjét leváltották másodállásban betöltött tisztségéről, és bűnvádi eljárást indítottak ellene a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás miatt. A kár huszonkét- ezer forint volt. Mit ellenőriztek? Amikor 1964 elején megalakult a társulat, Horváth Gyulánét, a somogyvári termelőszövetkezet adminisztrátorát kérték föl a könyvelői teendőknek másodállásban való ellátására. Közgazdasági technikumot végzett, de a pénzügyi-könyvelői munkákhoz nem sokat értett. A múlt év elején az általa készített 1964. évi pénzügyi összesítés, jelentés helyett például újat kellett csináltatni, mert az használhatatlannak bizonyult. Az első esztendőben a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei csak egyszer ellenőrizték a társulat munkáját, 1964. augusztus 27-én. Mivel jegyzőkönyv nincs róla, legalábbis a társulatnál nem maradt, így nem tudni, észleltek-e valamilyen hibát. Abból azonban, hogy ezután több mint egy évig nem mentek Somogyvárra, arra lehet következtetni, hogy elégedettek voltak a tapasztaltakkal. Jogos a kérdés: Vajos mit ellenőriztek 1964 augusztusában, ha nem figyeltek föl a könyvelő • alkalmatlanságára, arra, hogy nem ért a könyveléshez, s hogyhogy nem vették észre a visszaéléseket, a pénzügyi előírások durva megsértését? Ellátmányból tv-részíet A tavaly szeptember 13-án tartott vizsgálat, illetve ellenőrzés olyan megállapításokat rögzített jegyzőkönyvbe, amik hűen jellemezték Horváthné könyvelői »munkásságát'«: »A könyvelésben teljes a káosz ... 1965-ben még egyetlen adatot sem könyvelt le... Az ügyvitel a nullával egyenlő. s így á társulat pénzügyi helyzetéről megnyugtató képet nem kaptunk ...« Egy későbbi vizsgálat Hor- váthnénak már nemcsak a hozzá nem értését állapította meg, hanem szándékos kártevését is. Huszonkétezer forinttal nem tudott elszámolni. De nem tudta előadni a fontos pénzügyi okmányokat, a bérjegyzékeket és más bizonylatokat sem. Mentségére csak ezt mondta: — Megvolt, de elveszett. Pedig feltehetően kifizettem az egész összeget. Alá is írattam a munkásokkal a fizetés fölvételét. Lehetséges, hogy erről is elfeledkeztem. A felületesség, a nemtörődömség iskolapéldája, amivel persze elsősorban a sikkasztást igyekezett leplezni. — Mire kellett a pénz? — Házat építettünk, tévét vettünk. Férjem kevés pénzt adott haza, ha részletet fizetni kellett, vettem ki a bankból ellátmányt, s abból fizettem . .. — mondta. Jó információ, teljes bizalom 1961 nyarán kezdte. .Tűni’'s 9-én fölvette az esedé' es ellátni nvt. ebből 1000 forintot megtartott. Szentem bér 6 én már 2000 szeptember 26-án pedie 3000 forint vándorolt, illetve maradt a zsebében. December 23-án 2300 forintot vett ki a bankból. Mi lett ennek a sorsa? — Nem tudom, lehet, hogy hazavittem. — Ugyancsak ezt mondta az 1965. június 12-én fölvett 3500 és az augusztus 7-én fölvett 3500 forintról is: — Lehetséges, hogy kifizettem, de az is lehet, hogy megtartottam ... A társulat vezetője, Bálint Ferenc elnök így vélekedett az ügyről: — Megbíztam benne, mert kedvező információkat kaptam róla... Nem figyelt föl sem ő, sem pedig az ellenőrző bizottság elnöke, Ágoston Ferenc arra, hogy a munkások bérjegyzék es aláírás nélkül kapják meg fizetésüket. Nemegyszer a társulat vezetői is aláírás nélkül vették föl tiszteletdíjukat. Az ellenőrző bizottság elnöke azzal magyarázta mulasztását, hogy őt senki nem oktatta ki feladatára. Horváth Gyuláné visszaélve a bizalommal, kihasználva az ellenőrzés hiányát, illetve felületességét, 22 000 forintot sikkasztott. De nem csupán ennyi a társulat kára! Két éven át Horváthné olyan fizetést vett föl, amiért nem dolgozott meg. Így a vízmű társulatnak nenv-pk az elsikkasztott pénzt kell visszakövetelnie, hanem azt az összeget is, amelyhez Horváthné dologtalanul, érdemtelenül jutott hozzá. Szalai László Az aratásra és a cséplésre készülnek Somogyszobon (Tudósítónktól.) A tavaszi növényápolási munkák még javában folynak a somogyszobi Béke Tsz-Den, de mór készülnek az aratásra és a cséplésre. Az idén mintegy ötszáz hold őszi és tavaszi kalászost kell betakarítaniuk. A szövetkezet vezetősége már elkészítette az aratás- cséplés intézkedési tervét. Gondoskodnak arról, hogy kellő időben hozzáláthassanak az aratáshoz. Az őszi kalászosok zömét kombájnnal takarítják be, de kézi aratásra is marad 122 hold. Megkezdték az aratópárok szervezését Szűk ég esetén — ha az időjárás úgy kívánja — a KISZ brigádjai, az üzemekben dolgozó somogy- szobiak is segítenek a betakarításban. Az idén .vásároltak egy szalmabálázó gépet, ez meggyorsítja és megkönnyíti a szalma betakarítását. A szalmát a csépléssel egy időben szeretnék behordani. Arról is gondoskodtak, hogy a csépléssel egyidőben megfelelő gépierő legyen a tarlószántáshoz. A cséplőcsapatok névsora már elkészült Tsz-en kívüliekből is szerveztek egy brigádot, hogy a munkákkal idejében végezhessenek. a ságvári Egyetértés Tsz kertészetében. A két hold termését a MÉK-nek szállítják. AKI VILÁGOT AD A mikor Kapolyon 1937. október elején az egyik tanító bevonult katonának, a község vezetői elsőnek Faragó Gyulára gondoltak. Kapolyi gyerek volt, ismerték jól a szüleit is, akik szorgalmas, becsületes paraszt- emberek voltak. Ott járt iskolába, ott nőtt fel közöttük a »kis« Gyula is, aki közben már elvégezte a gyönki gimnáziumot, majd a nagykőrösi tanítóképzőt. Anyagot takarít meg, javítja a minőséget a darabolóbrigád Az ÉM Építő-Gépjavító és Gépgyártó Vállalat Pécsi Üzemének barcsi telepén gazdaságosan akarnak termelni. Ezért igyekeznek csökkenteni a költségeket. A műszaki fejlesztési terv szintén ezt a célt szolgálja. Ebben öbbek között szerepel egy olyan brigád nvg alakítása, ame’ynek fela ’ata az anyag-k vágása. A brigád már dolgozik. A Mep vezetői elégedettek munkájával. — A kollektíva tagjai jól begyakorolták a darabolást. ismerik már e munka minden csfnját-bínját. Éppen ezért jó minőségű anyag kerül ki a kezük alól. A kollektíva feldolgozza a hulladékot is. Így sok anyagot takarítanak meg. Beszélgettünk Kálmán Imre technikussal a brigád vezetőjével. A fia+alomber elmondta hogy a rájuk bízott feladatot igvekeznek jéi végrehajtani Mivel a kollektí-a rag'-szerű- en összeforrott, minden remény megvan rá hngv megfelelnek a várakozásnak. A telep műszaki vezetőie is Munkában a darabolóbrigád. elkísért bennünket Kálmánék műhelyébe. Megjegyezte, hogy az előkészítést még jobbá akarják tenni. Létrehoznak egy olyan brigádot, amely a darabolóktól kapott alkatrészeken elvégez még néhány műveletet (fúrást stb). A jól előkészített alkatrészeket a lakatosok gyorsan össze tudják szerelni. — örültem a helyettesítésnek is. Ez volt az első iskola, ahol már mint kész tanító kerültem szembe a gyerekekkel — emlékezik vissza Faragó Gyula balatonőszödi alsó tagozatos szakfelügyelő. — Az iskoláról, a tanításról szép elképzeléseim voltak. Elmondhatom, hogy huszonkilenc évi munka után sem kellett csalódnom fiatalkori Illúzióimban. Példaképem az egykori kapolyi tanító, Pécsi Benő már régen nyugdíjas. Olyan ember volt, aki a gyerekekért, a munkájáért és a falujáért élt. összefogta az ifjúságot, irányította a falusiak érdeklődését. Számomra azóta is ő maradt az eszményi pedagógus. A helyettesítés nem tartott sokáig. Az intézetnek kellett segítenie az elhelyezkedésben. Jó ajánlólevéllel került Szolnokra. Alig töltött ott egy évet, behívták katonának. Csak később, 1942-ben választották meg újra tanítónak Szabadszálláson. — Az Alföldet nem tudtam megszokni. Ide vágytam visz- sza, ahol most is élek, a Balaton partjára. 1947-ben már Balatonőszödön tanítottam. Az akkori református iskolában egyedül voltam nevelő. Minden gyerek, minden osztály gondját nekem kellett vállalni. Lassan megismerkedtem a faluval, az őszödi emberekkel is. Eljárt a tanácsülésekre, részt vett minden munkában, ahol a faluért tenni lehetett valamit. Beválasztották a tanácsba, ő lett a művelődési otthon igazgatója, és még lehetne sorolni társadalmi funkcióit. — Az alsó tagozatos gyerekeket szerettem leginkább. A betűk, a számok megismerésével a pedagógus egy egész világot ad a csöppnyi emberpalántáknak. A legszebb díja az alsó tagozatos nevelő mun-1 ^ ^nak- amikor azt tapasz- acjják neki a »Kiváló tanító« ; T az. erie T- nap«J kitüntetést, napra nő a rovidnadragos. fé- i lénk tekintetű nebulókban. 1 Nagy József A lsó tagozatos szakfelügyelő lett, a siófoki » és a tabi járás általános Iskolái tartoznak hozzá. Vonattal, motorkerékpárral járja a falusi Iskolákat, heti tíz órát Balatonőszödön tanít. — A gyakorlattól nem lehet elszakadni. Sokszor hallani manapság mindenfelé például, hogy a gyerekek milyen rosszak, nem lehet bírni velük még az iskolában sem. Ez nem egészen helytálló, mert a gyerek nevelése a pedagógus dolga is. Nem mondom, vannak rakoncátlan gyerekek, de nem rosszabbak, mint mi voltunk annak idején. Érteni kell a nyelvükön, tudni kell bánni velük. Ami pedig a tanulást illeti, jó eredményt csak úgy lehet elvárni tőlük, ha a pedagógus a legtöbbet adja. A sok vidéki út, a tanítás mellett marad idő a családra is. Amikor hazafelé tart Ba- latonszemes felől, a két gyerek már messziről megismeri a motorkerékpár hangját Véletlenül sem tévesztik össze. Emőke és Laci sokszor órákig faggatják, amikor fáradtan megérkezik. Türelmesen válaszol a kérdésekre. Gyakran indulnak kirándulásra is közösen a falu határába. Faragó Gyula megmaradt ifjúkori eszménye mellett. Olyan pedagógus lett, akinek tekintélye van a faluban. Barátságos, kiegyensúlyozott ember, szerelmese munkájának és a falunak. A Siófoki Járási Tanács Művelődésügyi Osztályán úgy beszélnek róla, mint aki a legtartalmasabb munkát végzi. Azok a nevelők is szeretik, várják látogatásait, akiknek módszereiben néha kifogást talál. T íz éve, 1956-ban az oktatásügy kiváló dolgozója lett. Az idei pedagógus napon ismét kitüntették. A hét végén Budapestre hívatták, hogy átJégkár esetére 1 • esn Di/íosítássai védekezhet! Sxőlő- és a^fí rmtrrí létükre a háztáji biztosítással rend-Ikéző tsz-tagok kedvezményes kiegészítő jégbiztosítást köthetnek. Szőlőjüket és gyümölcsösüket a magántermelők is biztosíthatják. Ha a termést jé? nem éri. ? M ' s t 'sT d i nem 'rinti érzékenyen, ha rétig a jég elveri, a biz. s íési díj sokszorosan megtérül. Kösse meg a jégbiztosítást mielőbb, mert jégvert növény már nem biztosítható. FeiviUgos (ást az Állami Biztosító körzetfelügyelői, helyi megbízottjai és a takarékszövetkezetek adnak. (3847)
