Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-04 / 131. szám

Nagytakarítás az északnyugati város észben Lebontják a fölösleges felvonulási épületeket Megkezdődik a parkosítás Sok embert érdeklő és fog­lalkoztató kérdést tárgyaltak meg az ÉM Építőipari Vál­lalat, a lakásszövetkezet, a városi tanács építési és köz­lekedési osztályának, a me­gyei tanács tervosztályának, a megyei tanács építési, köz­lekedési és vízügyi osztályá­nak képviselői a megyei pártbizottság ipari osztályá­nak kezdeményezésére. Ho­gyan lehetne minél előbb rendbe tenni az északnyuga­ti városrész új házainak kör­nyékét, lebontani a fölösle­ges felvonulási épületeket? Az értekezlet részvevői a helyszínen tekintették meg, mennyi a szanaszéjjel ha­használt felvonulási épülete­ket pedig június 30-ig bont­ja le az Építőipari Vállalat A nagytakarítás az első lé­pés az északnyugati város­rész parkosítása érdekében. Enélkül nem lehet megkez­deni a talajcserét sem. A lakásszövetkezet elnöké­nek kérésére a városi tanács rendes salakos járdát építtet a Kossuth Lajos utcai olda­lon. Hamarosan megkezdődik, a parkosítás a házak körül és a kazánház előtti bokros ré­szen. Itt építteti meg a vá­rosi tanács a lakótelep ját­szóterét. Padok, homokozó, hinta teszi barátságossá a kialakított teret A tanácskozás nyomán megkezdődik a lakótelep szé­pítése. Az állami és a szö­vetkezeti házakban lakók ér­deke, hogy minél előbb rend és tisztaság legyen a telepen. Amikor megkezdődik a talaj­csere, a humusz elegyengeté- sét, a tőzegfekália elásását társadalmi munkában vé­gezhetik el a lakók. A közös összefogás gyümöl­cseként megszépült otthonuk környéke. L. G. MICSODA ŐTICT gyott építőanyag, hogyan le­hetne a már átadott házak környékét parkosítani. A bejárás és az értekezlet eredményeként az ÉM Építő­ipari Vállalat hamarosan megkezdi a nagytakarítást. Június 11-ig összeszedi a deszkákat, betonelemeket, drótokat, téglákat. A nem Cáncsoskodóh Nagyatádon kivágtak né­hány öreg fát, bokrot, s nyomában felbuzdult a nagy magyar öntudat. — Nekünk, ősi atádiak- nak minden szál fű és minden fa, minden bokor drága — hangzott a dörge­delem, méghozzá egy köz­ségi pedagógus tanácstag ajkáról. Mert micsoda do­log az kivágni a 150 éves vérbükköt, a szép cédrus­fenyőket csak azért, mert helyükre az OTP és az Állami Biztosító székházait, föléje pedig társasházat épít? A fa örök érték, dí­sze a járási székhelynek. Építeni meg máshol is le­het... 1 A folytatás nem maradt eL A TIT-klubban már egy agronómus szólalt fel a -vérlázító- cselekedet el­len, mert ugyebár át lehe­tett volna ültetni, telepíte­ni azokat a nagy fákat, máshol is csináltak már ilyet... Ha ez a sarki épület vol­na az első, amely Nagy­atád tervszerű fejlődését jelzi, talán meg is érte­nénk a gáncsoskodókat, hi­szen az elképzelés még nem látható. t)e ott van már a másik sarkon a hu­szonhét lakásos épület, új, korszerű lakóház. S hal­lottak már arról is az em­berek, hogy kollégium lesz a laktanyából, amihez húsz évig nem nyúltak hozzá; hogy sorház épül, s a park útjait, csatornázását rend­be tették. Hogy százmil­liókkal fejlesztik a kon­zervgyárat; kórház lesz Nagyatádon; hogy végre — nagy erőfeszítések árán — valóban megindult a fejlő­dés egyik legnagyobb já­rási székhelyünkön. Azt is tudjuk, hogy a legfrissebb adatok szerint háromszáz lakásigénylőt tartanak nyil­ván ... Szabad-e gáncsoskodnl egy ilyen • fejlődés láttán? Többet ér-e a cédrusfe­nyő, mint száz és száz la­kás? Az otthonért, a szű- kebb hazáért való ragasz­kodás vezérli-e a gáncsos­kodókat? Az igazán ősi atádiak akkor szeretik községüket, ha megbecsülik a vezető szervek hallatlan erőfeszí­téseit, ha megtanulnak lel­kesedni az újért, és dol­goznak is érte... < J. B. Öt földrészről 60 millióan kérik: legyen világnyelv az eszperantó Június utolsó napjával be­fejeződik az a nemzetközi alá­írás-gyűjtési akció, amelyet 1965-ben szervezett az Eszpe­rantó Világszövetség. A vállal­kozás célja az, hogy az ENSZ- hez indítvánnyal fordulnak az eszperantisták: tekintélyével és egyéb eszközeivel a világszervezet segítse, szor­galmazza az eszperantónak ennek a semleges nemzet­közi nyelvnek — széles körű ■lterjeszbését. Ruházzák fel hivatalos -védj eggyel- az esz­perantó nyelvet, tegyék világ­nyelvvé, és tanítását fokozato­san vezessék be, illetőleg az eddiginél jobban pártolják az iskolákban. A vilég-zö etség elhatározta, hogy e kérelem valamennyi támogatójának aláírását fölveszi az ENSZ élé terjesztendő beadványára, öt földrészre terjed ki az aláírás­gyűjtési akció. A nemes cél olyan hatalmas tömegű támo­gatóra talált, hogy az aláírá­sok 1965 végére tervezett ha­táridejét az Eszperantó Világ­szövetség fél évvel — tehát 1966 közepéig — meghosszab­bította. Hétszázezernél több szemé­lyi aláírás került eddig a gyűjtőívekre mintegy 60 öt­szögből, ugyanakkor csaknem 3500 különféle nemzeti szerve­zet, szövetség, társaság vezető­sége is aláírással csatlakozott az akcióhoz együttesen körül­belül 58 milliós tagsága nevé­ben. A Magyar Eszperantó Szö­vetségtől szerzett értesülés sze­rint a magyar aláírások száma jelenleg körülbelül 40 000-nél tart, s a -megtelt- ívek után most újabb űrlapokat igényel­tek, (MTI) A -Furcsaságok Könyve- c. kiadatlan, de naponta mégis megjelenő -könyv- egyik illusztrációját szemlélheti meg itt az olvasó. A kép egy talpraesett hölgyet ábrázol a hosszú ha­jával. A megoldás olcsó és nem ráz: ruhaszárító kőtélre füg­gesztve a nappal száríttatja a haját. Nem valószínű, hogy a hamburgi borbélyok — ahol az eset megtörtént — elragadtat­va vennék tudomásul az újítást. Jól sikerült irodalmi vetélkedő és író-olvasó találkozó Tabon (Tudósítónktól.) Jól sikerült középiskolai iro­dalmi vetélkedőt rendeztek a tabi Zichy Mihály Művelődé­si Házban a két középiskola tanulóinak részvételével szer­dán. A kérdésekre adott vála­szokat a Nagy Gyula magyar— történelem szakos gimnáziumi tanár vezette zsűri értékelte. A vetélkedőn részt vevő tanu­lók többsége nagy tájékozott­ságról tett bizonyságot. A leg­több pontszámot szerzett iiat középiskolást a zsűri értékes könyvjutalomban részesítette. Ugyancsak szerdán esite — szintén a művelődési házban A Magyar Újságírók Országos Szövetségének ajándéka A Gépipari Technikum tanulói lettek az elsők megyénkben a Szerencse-sorsjegy terjesztésében — került sor Szilvási Hajós író és a tabi olvasók találkozójára. Az általános iskola úttörői Ady Endre, Kosztolányi De­zső és Juhász Gyula verseiből adtaik elő. Szabó Károly, a já­rási tanács vb-elnökhelyettese köszöntötte az írót és Nyíró Jó­zsefet, a Kossuth Könyvkiadó főszerkesztőjét, továbbá a megjelent 160 vendéget, majd méltatta az ünnepi könyvhét jelentőségét A találkozót az olvasók kérdései, majd az író közvetlen hangú válaszai igen bensőségessé tették. Szilvási Lajosnak a járási könyvtár és az fmsz könyves­boltjának dolgozói által árusí­tott művei — az író dedikáció- jával — az utolsó darabig el­fogytak, sőt kevésnek is bizo­nyultak. Különösen az Apa»- sionata és a Kinek a sorsa cí­mű könyveit keresték sokan. Elgondolkoztató... A lengyel rádióipar készítmé­nyeire sok a panasz. A szakértők azonban kifogástalannak találtak egy tízdarabos cigarettadoboz nagyságú tranzisztoros rádiót, me­lyet Bogdan Grabowski, a lengyel hadsereg szakaszvezetője készí­tett. A rádiómémököket elgondol­kodtatja, hogy a kifogástalan kis készülék kizárólag a minden boltban kapható lengyel alkatré­szekből készült. . . (MTI) A Magyar Üjságírók Or­szágos Szövetsége által leg­utóbb kibocsátott Szerencse- sorsjegyek terjesztéséből de- ekasan kivették részüket a Somogy megyei általános és középiskolák tanulói. A ta­valy októberben megjelent sorsjegyekből a legtöbbet a Kaposvári Gépipari Techni­kum diákjai gyében. A terjesztés eredményeinek összesítése után a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­ge és a Művelődésügyi Mi­nisztérium úgy döntött, hogy ezért jutalomban részesíti a Gépipari Technikumot Kedves kis ünnepséget ren­tegnap az iskolában, ■ Gábor, a Somogy , megyei Lapkiadó Vállalat^ igazgatója átadta a techni­kum hallgatóinak az ajándé­kot, a legújabb típusú Favo­rit tv-készüléket. Az értékes jutalmat az iskola KISZ-tit- lcára vette át és köszönte meg tanulótársai nevében. Egy buszmegállói áthelyeztek A Béke Eszpresszóval szem­beni buszmegállót néhány mé­terrel följebb helyezték — ál­lítólag egy bizottság döntése. Illetve egy helyszíni vizsgáló­dás alapján. Érthetetlen, ho­gyan tehették a táblát éppen a Temetkezési Vállalat Május 1. utcai üzlete elé. Itt van a vállalat központi raktára, gyakran szállítanak el innen koporsót, s most az emberek kénytelenek nehéz terhükkel a forgalmas utcán jó darabon végigmenni, mert a buszmeg­álló miatt a Járművek csak messzebb várakozhatnak. De máskülönben is helytelen in­tézkedés volt a megállót ide tenni. Ebben az üzletben ugyanis naponta sok gyászoló hozzátartozó megfordul, s a nagy forgalmú buszmegálló­ban ki vannak téve a vára­kozók tapintatlan kíváncsisko- d ásónak. Mindez elkerülhető lenne, ha a megállót néhány méterrel lejjebb, és nem a Temetke­zési Vállalat üzletének ajtaja előtt jelölnék ki! Sz. I> — Hallotta, hogy a szomszédasszonynak ikrei születtek? Csak azt nem tudom, hogy fiúk-e vag-y lányok. — Hallottam, hallottam. Azt mondják, az egyik fiú, a másik kislány. Vagy fordítva, de már nem em­lékszem pontosan. ... — Amikor azzal fenye­gettem meg a férjem, hogyha nem vesz nekem új ruhát, meztelenül me­gyek ki az utcára; hogy mindenki lássa: nincs mit fölvennem, tudod, mit mondott? — Nem mondott sem­mit, hanem a kezedbe nyomta a pénzt az új ru­hára. — Szó sincs róla! így szólt: ha már úgyis ki­mész, akikor ezt a levelet dobd be a postaládába, és vedd meg az esti újságot. * * « — Mihelyt beülök a vo­natba, abban a pillanatban elalszom. Mit kellene ez ellen tennem, doktor úr? — Semmit, majd elmú­lik. — De mikor? — Majd ha valaki el­lopja a börödnjét. * * » — Mondja, anyóka, hány liter tejet ad naponta ez a tehén? — Tízet. — No és mit csinál eny- nyd tejjel? — Két litert megüssek, tázenkettőt pedig eladok! » » * A korzón Lazo és Plazo úr sétál. Egyszer csak egy gyönyörű nő halad el, akit Lazo illedelmesen köszönt. — Ki volt ez a csinos nő? — érdeklődik Plazo. — ö mentette meg az életemet... — Hogyhogy? — Egyszer azt mondtam neki, hogy öngyilkos le­szek, ha nem lesz az enyém. — Na és? — Mi az, hogy na és? Nem látod, hogy élek és egészséges vagyok? ... ... A professzor vizsgáztat ja az orvostanhallgatót. — Sebészeti beavatko­zással megrövidítettem a páciens bal lábát. A pá­ciens ennek következtében sántít. Mit tenne ön ilyen körülméyetk között? — Én is sántítanék, pro­fesszor úr — válaszolta az orvostanhallgató.* * * « Az angol televízió stábja egy krimisorozat legújabb részét filmezte a londoni utcán. A londoni belváros egyik forgal­mas vidékén két rendőrruhá- ba öltözött színész lélekszakad­va üldözött három betörőnek maszkírozott színészt. Egy ar­ra haladó túlbuzgó járókelő nem vette észre a kamerákat, csak azt, hogy három kétes alak menekül a rendőrök elől. Nosza mindjárt bele is avat­kozott! Kettőnek beverte \ a fejét a sétapálcájával, aztán, mint aki állampolgári köteles­ségének eleget tett, eltűnt a tömegben. A színészeket kór­házba kellett ' szállítani. Somogy' Néplap \2 MSZlVir Somogy mearve} Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WTRTH LAJOS. Szerkesztőség? Kaposvár, Latinka Sándor a. Z. Telefon 15-10. 15-1L Kiadja a Somogy megyei Laoklndó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. a. Z. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzfink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi nost»hf'■’ataloknál és postiskézbesftőknél. előfizetést díj egy hónapra 12 Ft. Index: 85067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka Sándor utca C

Next

/
Oldalképek
Tartalom