Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-04 / 131. szám
Szombat, 1966. június 4. Egyéríe 1 iníí tanulüiúg'ok A feldolgozó és kiegészítő tevékenység fejlesztése a termelőszövetkezetekben ■■ ■■ ^ / MINDENKI ELŐTT ÉRTHETŐ és nem is vitatott tény, hogy a termelőszövetkezetek alapvető, fő feladata: földjeik művelése, a gabonafélék, takarmányok, ipari növények, zöldségfélék, gyümölcsök megtermelése; az állatok fölnevelése, tenyésztése, hizlalása. De afölött éveken át folyt a vita, hogy a szövetkezeti gazdaságok végezzenek-e mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó bizonyos feldolgozó, kiegészítő tevékenységet, vagy joguk van-e olyan vállalkozásra, amely ugyan nem tekinthető kimondottan mezőgazdasági ténykedésnek, de az üzennek munkaerőhelyzete azt lehetővé, az igények pedig szükségessé tennék. A vita mind- . máig nem tisztázódott mindenütt megnyugtatóan, bár a szövetkezetek helyzetének elemzése elég sok és egyértelmű tanulsággal szolgált. Először a kérdés első részéről: a mezőgazdasági termények és termékek bizonyos mértékű feldolgozásáról. Az országban azok a termelőszövetkezetek vannak túlnyomó többségben, amelyek a mezőgazdasági munka sajátossága miatt a bennük tömörült családok munkaerejét az évnek nem minden időszakában tudják kellően hasznosítani. Ezekben a szövetkezetekben jogosan mondják: még mi mindent megcsinálnának ők maguk — gyarapítva az egész közösség és saját családjuk jövedelmét —, ha egyes hatósági szervek és intézmények nem tekintenék ezt még ma is eretnekségnek, s ha a különböző rendeletek nem nehezítenék vagy akadályoznák az ilyen célú cselekvésüket A MÉG ALIG KIHASZNÁLT LEHETŐSÉGEK közül csak néhányat említünk. Tavaly például csupán ezer szövetkezeti gazdaság foglalkozott tejkezeléssel, pedig tehenészet csaknem mindenütt van, az állattenyésztésben a fölözött tej is nélkülözhetetlen. Technikailag és egészségügyileg is a tejszín- és vajkészítést már évtizedekkel ezelőtt a néhány tehenet tartó kisgazdaságok, kezdetleges tejszövetkezetek is sikeresen megoldották. Nincs ok kételkedni abban, hogy a termelőszövetkezetek is képesek korszerű tejkezelésre, -feldolgozásra. Sajnos, sok olyan esetre emlékezhetünk, amikor zöldséget vagy gyümölcsöt termelő gazdaságban vagonszámra ment tönkre értékes áru szállítási vagy pillanatnyi piaci gondok miatt. Ez a kár egyaránt sújtja a szövetkezetei és a népgazdaságot. Pedig részben vagy egészen el lehet kerülni az ilyesmit, ha a gazdaság berendezkedik tartósításra, alapfokú konzerválásra, szárításra vagy lékészítésre. Bizton állíthatjuk: a szövetkezeti gazdaságok ilyen tevékenységének megteremtésével százmilliós értékekkel gyarapítható a nemzeti vagyon. Sorolhatjuk tovább: a borászat, a méhészet, a takarmánykeverés, a magtisztítás, a piacra kerülő termékek osztályozása, csomagolása újabb munkalehetőségeket kínál a termelőszövetkezeteknek. Mindez olyan tevékenység, amely jól kiegészíti az állami élelmiszeripar termelését/ Most a feldolgozásból, a kiegészítő és melléktevékenységből eredő bevételek a termelőszövetkezetek árbevételeinek még alig néhány százalékát alkotják. Az sem vigasztaló, hogy ennek okai elsősorban nem a szövetkezeti gazdaságokban keresendők. Éveken át túlzottan »hódoltunk« a teljes élelmiszeripari központosításnak. Miközben szállítási és iparbővítési gondokkal küszködtünk, nem vettük igénybe még a töredékét sem annak a segítségnek, amelyet a mezőgazdasági üzemek nyújtható tak volna. AZ UTÖBBI ÉVEKBEN végzett elemzések tanúsága szerint a piacon — mind a fogyasztók, mind az egész népgazdaság számára — az élelmiszeripar túlzott monopolhelyzete gyakran kedvezőtlen következményekkel jár. Kevés a választék, elvész az oly fontos táji jelleg, ésszerűtlenül alakulnak az árak, túl sok kézen át jut a termék a fogyasztóhoz, és így tovább. Nos, a változtatás egyik eszköze: a szövetkezeti feldolgozás és értékesítés bővítése, kiterjesztése. Az is közismert, hogy hazánknak több olyan vidéke van, ahol a föld és az állat- tenyésztés hozama soha nem adott és most sem nyújt teljes megélhetést a mezőgazda- sági» lakosságnak. Itt csak az segíthet, ha a szövetkezetek tagsága — az alapvető mezőgazdasági tevékenységen kívül — más, kiegészítő munkaalkalmat is megragad. Emltíhetjük példaként egyes tsz-ek és erdőgazdaságok kapcsolatát, amikor munka- lehetőséget teremtenek az erdőművelésben, fakitermelésben. És még mennyi más mód van a helyi adottságok jobb hasznosítására! Ugyan kinek és milyen kára származik abból, ha egy-egy termelőszövetkezet például berendezkedik szerszámfaáru gyártására, kőbányát nyit, egyszerű építőanyagokat állít elő, háziipart folytat, bedolgozásra szerződést köt egy ipari vállalattal, megszervezi a lakosság elemi igényeit kielégítő szolgáltató tevékenységet? Teljesen nyilvánvaló, hogy mindez — a törvényes keretek megtartása mellett — olyan hasznos cselekedet lehet, amely egyaránt szogál- ja a szövetkezeti tagság, az egész lakosság és a népgazdaság érdekeit. És az sem hagyható figyelmen kívül, hogy éppen ezeken a vidékeken nagyon sok a gyenge termelősz ('/ rtkezet, amelyek megerősöcLsének egyik célravezető útja lehet a kiegészítő tevékenység jó megszervezése. A GAZDASÄGIRÄNYiTÄ- SI REFORM során a termelőszövetkezetek feldolgozó és kiegészítő tevékenységét korlátozó és visszaszorító jogszabályok helyébe olyan intézkedések lépnek, amelyek módot és támogatást nyújtanak arra, hogy a szövetkezeti gazdasagok jobban éljenek természeti vagy más helyi lehetőségeikkel. De ez a szándék csak úgy válhat valósággá, ha a tsz-ek vezetői, tagjai megfontolt számítások, az állami és szövetkezeti érdekek összehangolása alapján megtervezik és megoldják feladataikat. H. L. neG»ueno?s;oRos iijito r Óramű pontossággal működik a tejpalackozó A híradóból ismert kép fogad. Forog a palackozógép tárcsája, a szerkezet megemeli az üveget, s már csurog is bele a hófehér tej. Lehet, hogy ismert ez a kép, mégis van benne fölemelő, valami megható. Az ember alkotóerejéről beszél. Két éve kapta a Kaposvári Tejipari Vállalat ezt a gépet Három hónapot ha működött mindössze. Mindig elromlott a hidraulika, összekeveredtek a mozzanatok. Előbb emelkedtek az üvegek, mint kellett volna. Kiloccsant a tej, törött az üveg. Most olyan pontosan jár a gép, mint egy svájci óra. Óránként hatszáznegyven üveg telik meg tejjel. A palackozót Palkovics Béla műszaki előadó újjáformálta. A sok hibaforrást magában rejtő hidraulikát mechanikus szerkezetre cserélte kL Az ötlet egy értekezleten született. Többen szóba hozták, milyen nagy szükség volna a palackozógépre a nyáron, amikor megkezdik a tejszállítást a Balatonra. Palkovics Béla rögtön fölskicceit egy amőba alakú t' rcsát a jegyzetfüzetébe. Később kivágta keménypapírból, s úgy tanulmányozta, hogyan helyezze el az emelőt, amelyik sülyeszti és emeli a tejesüvegeket. Megszerkesztette a végleges tárcsát. Tiz másodpercig tart, amíg átfordul. Addig tölt a glép. Mást is meg kellett azonban oldania a többszörös újítónak. A percenkénti ezernégyszázról ötre csökkenteni a mechanikus berendezést meghajtó villanymotor fordulatszámát. Sikerült. Hogy mi mindenre volt szükség hozzá, arról beszéljen az újító. ( — Amikor ráértünk a műhelyben, mindig csináltunk valamit a mechanikus meg- hajtóművön. Felhasználtuk a Zenit fölözőgép csdgatengelyét, bronz fogaskerekét, a Moszkvics személygépkocsi fogaskerék-koszorúját, a Pannón-a motorkerékpár sebességváltó fogaskerekét. Ékszíjtárcsát a kézi fölözőgép ferde fogazású kerekéből készítettünk. — S mennyi idő alatt alakították át a gépet? —■ Kétszázötven óra alatt N T agy cseppekben hullt J az eső. A tv-antennák hajlongtak a szélben. Zengett az ég. Az egyik dörgés közepette hatalmas robajjal a járdára zúdult néhány mázsa kJinker burkolótégla az SZMT- saéfcház faláról. Égy nő, aki a környéken dolgozik, azt állítja, hogy a tégla olyan robajjal ért földet, mint a bomba. A környékbeliek az utcára szaladtak. JK törmelék láttán megdöbbentek. — De jó, hogy nem volt a járdán ember — sóhajtottak feL Szerencsére az eső miatt nem volt csúcsforgalom. Ha egy órával később, tehát fél öt körül omlik le a tégla, könnyen lehet, hogy végzetes baleset történik. Ezt mondják azok, akik gyakran járnak az SZMT-szélcház környékén, ismerik a forgalmat. A habarcsra gyanakodtam. Jó néhány évvel ezelőtt a székház építői elmondták, hogy rossz homokot kapnak, nem megfelelő a habarcs mi- nősége. Akkoriban meg is írtuk ezt a Somogyi Néplapban. Ä napokban beszéltem az omlásról az . ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójával és főtechnológusával. — Nem hiszem, hogy a habarcs okozta a bajt. A falon maradt klinker téglákat lefeszíteni is alig lehet. Szilárdan állnak. Szerintünk a víz idézte ©lő a vakolat lehullását. A csatornából a burkolat alá folyt. Ott megfagyott. A jég, a víz fellazította a téglát — mondta Zeleznik Sándor igazgató. — Hogyan folyhatott a víz a tégla alá? — Az SZMT-széfeház nem függőereszes. Úgynevezett fekvő csatornát írtak, elő a térKÖZÖN V vezőfc. Ez a mi éghajlati viszonyaink között nem válik be. Télen a lefolyólyuk eltemődik jéggel. A víz ráömilik az épület falára — így Faludi Imre főtechnológus. Ceruzát, papírt kér, rajzol. — Nézze csak, az SZMT- székházon így feíkszik a csatorna. Láthatja, hogy egészen kicsi az eresz. Ha nagyobbat építettek volna, a víz nem zúdul a falra. De hát egy-két ifjú titánunknak nem tetszik a hagyományos csatorna. A fekvő csatornát erőltetik. Úgy vagyunk ezzel, mint a lapos tetővel. Ezien a víz középen elhelyezett lefolyóba ömlik. A lefolyó télen rendszerint eljegesedik. Az épületen tó keletkezik. Ez befagy, és feszíti a középre lejtő tetőt A fagyás, olvadás következtében tönkremegy a szigetelés. Az ilyen tetőszerkezet Olaszországban jó, de nálunk nem. Egy sereg épületet el fogjunk szúrni vele. De hát hiába. Nekünk előírják, hogy ilyet készítsünk, s mi csináljuk. A z omlás előtt Varga György, az építők szakszervezete megyebizottságának titkára állványt kért a székház burkolatának javításához az Építőipari Vállalattól. — Észrevette, hogy hibás a burkolat? — kérdem Varga György tőL — Igen — hangzik a válasz. — Két héttel az omlás előtt láttam, hogy hiba van. Azonnal szóltam Horváth Sándor gondnoknak, veresse le a burkolatot. — Mit mondott a gondnok? — »-Jó, jó, le kellene verni. De honnan vegyek állványokat?« Amikor a törmeléket megláttam — folytatja —, azt mondtam a gondnoknak, na, látod, megmond am. Ha va’a- ká a tégla alatt marad, mész a hűvösre. »Hát valóban nagy szerencsénk van« — felelte a gondnok. — Ha később zuhan a tégla, nagy baj lehetett volna — mondja az építők megyebizott- ságának titkára. Fél öt és öt óra ‘között szinte egymást fedve haladnak el itt az emberek. Ujjaival szemlélteti, milyen sűrűn mennek a járókelők. Horváth Sándor gondnok néhány mondat után jegyzőkönyvet tesz elém. A szakértő véleményét tartalmazza. -Az omlás után szakértői vizsgálatot kértek.) Leírja, milyen repedéseket látott a tetőn. Véleménye szerint a bajt minden valószínűség szerint az Állami Biztosító neonreklámja idézte elő. Ezt ugyanis mozgásba hozza a szék Az ide-oda ingó reklám rezgést kelt a tetőn. — A neon fölszerelésekor kértük az Állami Biztosítót, vizsgáltasisa meg a tetőt — mondja Horváth Sándor gondnok.—Azt a választ kaptuk, nincs olyan szakember, akivel elvégeztethetnék a vizsgálatot. — Ügy hallottam, hogy kel lő időben figyelmeztették a veszélyre. — Nem igaz — hangzik a válasz. — Én vettem észre már jó régen. Annád nagyobb felelősség terheli. — Mit tett azért, hogy megelőzze a balesetet? — Hát ugye, a burkolatjavítás kis munka. Vállalat nem vonul fel rá. Tárgyaltam a kaposmérői ktsz-szel. Kértem, javítsák meg a falat — Van ennek írásos nyoma? — Nincs. Itt jártak egyszer a ktsz vezetői. Akkor beszéltem velük ... Szóval tárgyaltunk, tárgyalgattunk, de hát nem sokra mentünk. Az építők mindig él voltak foglalva. Közben aztán leomlott a burkolat. Amikor hallottam a robajt, tudtam, hogy hullik a tégla. No, mondom, megindult... — Az omlás után tudtak állványt és munkást szerezni — vetem közbe. — Egy brigád vállalta, hogy pluszmunkába megcsinálja a burkolatot — Amikor látta, hogy nem kap állványt és munkást, miért nem záratta le a forgalom elől a veszélyes járdaszakaszt? — Lezárattam. Eldobták onnan a léceket — Nem kellett volna ezt annyiban hagyni. És most mi lesz? — Megnézetjük, hói van még hiba, aztán kijavíttatjuk. Azon a falon, amelyikről lehullott a klinker, van még egy kipúposodás, meg kell csináltatni, hátha baj lesz. — Mikor latnaik munkához? — Majd ha ráér a brigád. — És addig lehet közlekedni a járdán? — Azért tettük a deszkákat, állványrudakat a fal mellé, hogy ne menjenek közel az épülethez az emberek. K ifelé jövet megnézem a járdát. A közepét senki elől se zárják él a deszkák. Itt a legnagyobb a forgalom. A múltkor néhány méterrel odébb, erre a középső részre zúdult a legtöbb tégla. Miért nem intézkedik gyorsan és hathatósan az SZMT gondnoka?! Szegedi Nándor A palackozó és az újító. Életében a legnagyobb elismerést ezért az újításért kapta. A Tejipari Tröszt vezérigazgatója megnézte, hogyan működik a mechanikus palackozó gép. Gratulált a kitűnő megoldáshoz. — Nagyon örültem az elismerésnek. Solt elvtárs az igazgatói tanácsülésen is beszélt az újításról. Húsz palackozógép van az ország tejüzemeiben ebből a típusból. Mindegyiket átalakítják Palkovics Béla újítása szierint. — Június 19-ig elkészül a mechanikus hajtómű a siófokiak palackozójához is. Nagy segítséget jelent majd a Balatcin-parton. Amikor kijöttünk a műhelyből, a műszaki újító odavezetett az épület mellett levő rozsdatemetőhöz. Ott hevert a rozsdás, poliphoz hasonló hidraulikus szerkezet — Nem csoda, hogy nem működött tökéletesen az a csőlabirintus — jegyezte meg az újító. Palkovics Béla céltudatos ember. Minden évben újít valamit a tejiparnak 1962 óta. Egyszerűsítette a hidraulikus sajtprést. A tizenöt gépen százhúszezer forint megtakarítást ért el. Hatvanháromban elkészítette a sajtdeszkamosó gépet. Ez volt az országban az első ilyen szerkezet. A gyorsan forgó keféik tisztára súrolják a deszkákat. A lúgos vizet szivattyú nyomja fel a szórórózsákba. Nagyon megkönn vitette a munkát ez a gép. Azelőtt kézzel súrolták a deszkákat Tavaly előrukkolt a sajt- formamosóval. Ezután következett a palackozógép átalakítása. — Mit tervez most? — Szeretnék a főmérnök elvtárssal közösen egy parafinozógépet szerkeszteni. Ügy gondoltuk el, hogy egyben tovább is vinné a sajtokat. Most kézzel végzik ezt a műveletet Minden évre tervezek valamit S mindig nagyobbat. Van mit újítani a tejiparban. — Hány újítása volt eddig? — Negyvenöt nagyobb. — Hogyan születik az újítás? — Van úgy, hogy egy pillanat alatt. Máskor hosszabb a kihordási idő. Ne vegye nagyképűségnek, ihlet kell hozzá. Tavaly szivattyút vettem az üzemnek az AGROKEft-nél. Megláttam egy berendezést Két és fél méterre emeli a zsákokat Eszembe jutott, hogy milyen nagyszerűen alkalmazhatnánk ezt a csurgói üzemben. Az érlelőből köbéllel húzott liften szállítják a sajtot a parafinozóba. A munkások találóan gályaraboknak titulálják magukat. Ezzel a géppel meg lehetne szüntetni ezt a kckorczakbe1i merő1 disk Megbeszéltem az ötletemet a vállalat vezetőivel. Megvettük a gépet. Átalakítottuk a műhelyben, hogy egy méterrel magasabbra vigye a sajtot. Meghosszabbítottuk a vezérlő- részt és a láncozatot Palkovics Béla Nagykanizsán érettségizett a gépipari technikumban. Tizenkét éve dolgozik a Tejipari Vállalatnál. Energetikusként kezdte, később a tmk-műhelyt vezette, most műszaki előadó. Jól érzi magát ebben a beosztásban. Szereti a gépeket. Harmincegy éves, de sokkal fiatalabbnak fest Talán azért, mert alkotó tűz lobog a szemében. Van valami vibráló a mozgásában. Mintha mindig újításokon, ésszerűbb megoldásokon tömé a fejét. Lajos Géza Ma nyit a Lídó Kemping Egyre több gépkocsi kanyarodik le naponta a 7-es főútvonalról a balatonszemesi Lídó Kempinghez, ahol egyelőre még kőművese«., parkosítok dolgoznak. A tarka sátortábornak a napokban még nem volt lakója. A bejárat mögött az utakon most terítik a sárga kőzúzalékot, a murvát Jobbra három új motel áll. Pasztellszínűkkel, tetszetős külsejükkel messziről felhívják ma. guíkra a figyelmet. Egyik-egyik tizennégy szobára osztva, minden szobában két fekhellyel. Megérkeztek a bútorok is. A vízcsappal, mosdóval ellátott szobákba egy-egy szekrény és lsét egyszemelyes modern heverő jut A villanyt már bekötőt tok, most a hallok és a folyosók cementlapozásán, a szobák parkettázásán dolgoznak. A frissen festett ablakok is hamarosan felkerülnek a helyükre. Ma reggel azoknak a kempingeknek a bejáratánál, ahol az építőmunkák miatt a nyitásra csak később kerülhet sor, a nyitva tartó kempingek sorában már ott van a balatonszemesi Lídó neve is. Bujdosó György gondnok szerint már az első napo- sok vendégre lehet. számítani. Az új motelokat már korábban lekötötték.
