Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-04 / 131. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! ÁK4t 50 FILIÉR MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam 131. szám. ■Ä 1966. június 4., szombat Fehér Lajos vezetésével pártküldöttség utazott Ulánbátorba A Mongol Népi Forrásain.1 Párt Központi Bizottsá­gának meghívására Fehér Lajosnak, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesének vezetésével pénteken küldöttség utazott Ulánbátorba, a mongol testvérpárt XV. kongresszusára. A küldöttség tagjai: Koieies Jenő altábornagy, az MSZMP KB póttagja, a honvédelmi miniszter első he­lyettese és Andrásfi Gyula, a a gyár Népköztársaság ulánbátori nagykövete. V.r "•< ii i * A NÉMET KÉRDÉS VILÁGKÉRDÉS! Közlemény a Német Szövetségi Köztársaság kormányának a Magyar Népköztársaság kormányához intézett jegyzékéről A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Német Szövetségi Köztársaság londoni nagykövet­sége — kormánya nevében — jegyzéket adott át a Ma­gyar Népköztársaság londoni nagykövetségének a Magyar Népköztársaság kormányához való továbbítás kérésével. A jegyzék öt fejezetből áll, és a következőket tartalmazza: a Egy új háború gondola fa elviselhetetlen a német nép számára, mely békében kíván élni, és nemzeti fő felada­tának a megosztottság felszámolá­sát tekinti. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya kijelenti, hogy a megosztottság felszámolá­sáért áldozatra is kész. (A jegy­zékben nem jelöli meg, milyen áldozatra kész. A Német De­mokratikus Köztársaság létét meg sem említi.) O Az NSZK jó viszonyt akar szomszédaival, á kelet-eu­rópaiakkal is. Sajnálatos­nak mondja viszont, hogy poli­tikáját »megalapozatlan bizalmat­lansággal« figyelik. Hivatkozik arra, hogy hivatalos kapcsolatba lépett Bulgáriával, Lengyelor­szággal, Magyarországgal, Romá­niával, s ilyenre törekszik Cseh­szlovákiával is. fitt sem e nlíti a Német Demokratikus Köztársasá­got, de egyébként is csak a kap­csolatok javításáról, és nem nor­malizálásáról beszél.) O Az NSZK föltételezi, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország békét akar, de rossz néven veszi, hogy súlyos kritikák érik ezek részé­ről a »nyugatnémet reyansistá- kat«. O Az NSZK lemondott az atomfegyverek gyártásáról. »Nem folytathat támadó háborút«, mivel »valamennyi harci egységét a NATO-nak, egy csak védelmi jellegű szövetség­nek vetette alá«. Viszont nyíltan bevallja ez alkalomal is saját fő törekvését, hogy »valamennyi szö­vetségi partner részesedjen a nukleáris védelem felelősségében«. O A bonni kormány javasol­ja, hogy az atomfegyve­rekkel nem rendelkező or­szágok ilyen fegyvereket ne ál­lítsanak elő, a nukleáris hatal­mak pedig ilyen fegyvereiket ne adják át más országok nemzeti ellenőrzésébe. A Szovjetunió, Len­gyelország, Csehszlovákia és az ezt óhajtó más kelet-európai ál­lamok kormányaival is »formai nyilatkozatokat« kíván cserélni, melyekben a vitás kérdések ren­dezésével kapcsolatban lemonda­nak az erőszak alkalmazásáról. Az NSZK és egyes európai szo­cialista országok megfigyelőket cseréljenek egymás hadgyakor­latain való részvétel céljából. (Nem tesz ilyen ajánlatokat a Német Demokratikus Köztársa­ságnak.) Végül a jegyzék azt ál­lítja, hogy az NSZK kész közre­működni olyan leszerelési kon­ferenciákon, melyek eredményes­nek ígérkeznek. A Német Szövetségi Köz­társaság kormányának jegyzé­kével kapcsolatban illetékes helyen a Magyar Távirati Iro­dát az alábbiak közzétételére hatalmazták fel: I. A nemzetközi viszonyok megváltozását és a Német Szövetségi Köztársaság ren­dezetlen nemzetközi helyzetét jól világítja meg az a szokat­lan mód, ahogyan megkísérel diplomáciai eszmecserét foly­tatni olyan országokkal, ame­lyekkel nincs diplomáciai kap­csolata. Kényszerítő erejűek azok a tényezők, amelyek a Német Szövetségi Köztársasá­got erre az útra s új hangú megnyilatkozásra terelték. Kormányainak eddigi nézeteit és igényeit, jelszavait és ter­veit túlhaladta a történelem, s már a NATO legorthodo- xabb tagjai részéről sem kap­nak teljes támogatást. A változó viszonyok között a Német Szövetségi Köztár­saság is kénytelen olyan kül­politikai vállalkozás útjára lépni, amely legalábbis azt a látszatot kelti, hogy igazodik az új történelmi tényékhez és viszonyokhoz. A Német Szö­vetségi Köztársaság kormá­nya jegyzékében arra hiyatko- zik, hogy a legutóbbi években hivatalos kapcsolatokat vett föl Magyarországgal, Lengyel- országgal, Bulgáriával, Romá­niával. és hasonló kapcsola­tokra törekszik Csehszlovákiá­val is. Ezeknek a kapcsola­toknak diplomáciai szempont­ból nem kielégítő voltát ép­pen a kísérletezéseknek az a sokfélesége mutatja, ahogyan a bonni kormány »diplomáciai jegyzékét« ezeknek az orszá­goknak a kormányához útra indította. Ennek a diplomáciai vállal­kozásnak nemcsak a módja érdemel figyelmet, hanem a tartalma is, illetve a tartal­mából éppen' az, ami hiány­zik belőle. A Német Szövet­ségi Köztársaság kormánya azzal az igénnyel lép fel, hogy az európai biztonság kérdéséhez szóljon hozzá. A jegyzék azonban a maga egész teljességében elvéti a célt, mert nagy terjedelme ellené­re sem jut benne egyetlen mondat sem a német kérdés megoldásának ésszerű, igazsá­gos és reális elképzelésére. Európai biztonságról beszélni, s a német kérdés reális meg­oldásának problémáit megke­rülni — éppen németek ré­széről — elfogadhatatlan. II. Az új kezdeményezés kísér­letébe valóban a kérlelhetet­len tények ereje szorítja a Német Szövetségi Köztrsasá- got. Az út ugyanis, amelyen az NSZK mai kormányának elődei elindultak, elérkezett a végéhez. Az eddig járt úton, az eddig követett irányvona­lon nincs tovább. Amikor több mint másfél évtizeddel ez­előtt a nyugati hatalmak a nyugatnémet vezetőkkel együtt elkezdtek hátat fordítani an­nak, amiben Potsdamban meg­egyeztek: a nemzetközi együtt­működésnek az Európa törté­netében oly felmérhetetlenül jelentős szerepet betöltő né­met nép egységes, békés és demokratikus jövőjének mun- kálásában, akkor még hamis illúziók ködképei között ál­tathatták magukat, hogy cél­hoz érnek. Űj világháborúra készültek, s a nyugati hatalmak és a nyugatnémet területek veze­tői arról álmodtak, hogy erő­szak alkalmazásával befolyá­suk alá gyűrik a keleti terü­leteket is, és így a revansiz- mus, a militari zmus ék a fa­sizmus örökségét továbbte­nyésztő Németországgal t fu­tatják állandó fenyegetés, a háborús konfliktusok állandó veszélye alatt a kelet-európai országokat. A ködös illúziók szertefoszlottak, az útról ki­derült, hogy zsákutca. A nemzetközi erőviszonyok alapvetően megváltoztak. A nyal gáti hatalmak vezető kö­rei ma már tudják, hogy az új világháború esélyei szá­mukra sem ígérnek semmi jót. Ezért a Német Szövetségi Köztársaság eddigi revansista, militarista külpolitikai prog­ramja saját szövetségeseit is ingerli. Az utóbb hónapokban még a Német Szövetségi Köztár­saság szövetségeseinek a saj­tóorgánumai is több pozitív hangú cikket közöltek a Néz met Demokratikus Köztársa­ságról, mint a Német Szövet­ségi Köztársaságról. A Német Demokratikus Köztársaság külpolitikai szerepe a saó na­gyon komoly erkölcsi és po­litikai értelmében valóságos jóvátétel mindazért, amit a hitleri fasizmus Európa és a világ népeinek szenvedésében jelentett. Németország nyugati szomszédai is nem utolsó sor­ban a Német Demokratikus Köztársaságnak köszönhetik, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság revansvágyó és ter­jeszkedési törekvései nem so­dorták eddig még őket súlyos konfliktusokba. Ez a mostani bonni jegyzék a Német Szövetségi Köztársa­ság kormányának nagylelkű­sége jeleként kezeli azt a készséget, amellyel viszonyát rendezte nyugati szomszédai­val mindazokban a kérdések­ben, amelyek a második vi­lágháború után nyitva marad­tak. Eire a nagylelkűségre a, Német Demokratikus Köztár­saság léte is nevelte az el­múlt különböző időszakok nyugatnémet kormányait. A Német Demokratikus Köztár­saságnak különböző jellegű gazdasági kapcsolata van ma már a Német Szövetségi Köztársaság minden szövetsé­gesével, és az csak idő kér­dése, hogy ezek a kapcsola­tok mikor fejlődnek át foko­zatos menetben hivatalos és diplomáciai kapcsolatokká. (Folytatás a 2. oldalon.) A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa pénteken Kállai Gyulának, a Mi­nisztertanács elnökének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének elnöklé­sével ülést tartott a Parla­ment Vadsáz-temiébcn. Kállai Gyula időszerű bél­és külpolitikai kérdésekről szólt. Megemlítette, hogy o harmadik ötéves tervről szó­ló törvény tervezetét az or­szággyűlés legközelebbi ülés­szaka tárgyalja meg. Az új terv az eddigi nagy eredmé­nyek alapján jelöli ki az iparban, a mezőgazdaságban és a népgazdaság többi ágá­ban a feladatokat. A harmadik ötéves terv időszakában látunk hozzá a gazdasági mechanizmus re­formjának bevezetéséhez —• folytatta. — Ennek irányel­veit annak idején országos tanácsunk elnöksége is meg­vitatta, s megtette észrevéte­leit. Elmondhatom, hogy ab­ban a határozatban, amelyet pártunk Központi Bizottsága nyilvánosságra hozott, benne vannak mozgalmunk tapasz­talatai. és elnökségünk ja­vaslatai is. Szilárd meggyőződésem, hogy népfrontmozgalmunk megta­lálja és sikeresen megoldja, a maga feladatait a szocializ­mus teljes fölépítésének idő­szakában, a harmadik ötéves terv és a gazdasági reform megvalósításában is — mon­dotta. Az MSZMP IX. kongresz- szusával kapcsolatban meg­említette: Ügy tervezzük, hogy pártunknak ez a legfel­sőbb vezető fóruma ez alka­lommal is mélyrehatóan elemzi társadalmunk életé­nek, hazánk fejlődésének leg­Haiuarosau összeül az országgyűlés Miről tárgyal majd az MSZMP IX. kongresszusa? fontosabb politikai, gazdasági, kés tudományos és kulturális kér­déseit, s olyan határozatokat hoz majd, amelyek újabb lendületet adnak a szocialis­ta Magyarország teljes ,föl­építéséért folyó munkának. Nemzetközi kérdésekről szólva Kállai Gyula rámuta­tott, hogy a népfrontmozga- lam — népünk képviseletében — hallatta szavát az elmúlt időszakban minden olyan fó­rumon, ahol a béke megvédé­séről volt szó, s a világ-bé- kemozgalommai egyeztetett akciókat hajtott végre a nem­zetközi feszültség csökkenté­se érdekében. A népfront­mozgalom híven kifejezésre juttatta, hogy népünk szo­lidáris mindazokkal, alcik a békéért, a különböző társa­dalmi rendszerű államok bé­eggmas mellett éléséért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és szuvereni­tásért, a társadalmi haladá­sért küzdenek. Az aktív bé­keharcra ma nagyobb szük­ség van, mint valaha — mon­dotta többek között Ezután Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára terjesz­tett elő beszámolót az orszá­gos tanács legutóbbi ülése óta végzgít munkáról és a mozgalom előtt álló további feladatokról, majd vita kö­vetkezett. A vitában elhangzott észre­vételekre Erdei Ferenc vála­szolt, majd Kállai Gyula mondott zárszót. A Hazafias Népfront Országos Tanácsé az ülésen határozatot foga­dott el. (M'ft) DOMINIKA csalással VJ GEPEK EGYMILLIÓ FORINTÉRT A jobboldal jelöltje győzött Puskatűz a fővárosban -- Röplapok az utcán: „Csalás! Csalás! Bo$ch az elnök! A jenkik menjenek haza!" A dominikai választások, kön Bosch forradalmi A kefeüzem a BNV-n öt darab nyugatnémet gépet vá­sárolt. A fésülő-, keverő-, vágógépeket . szerda este hozták meg. és csütörtökön már elkezdték beállításukat Joseph Veeler nyugatnémet szerelő segítségével. eredményeirpl szóló legutóbbi AFP-jelentés adatai szerint összesen 1 123 395 szavazat közül Balaguer 673 870-et ka­pott, míg Bosch 449 525-öt. Mivel a szavazatokat össze­számláló bizottság már majd­nem teljesen befejezte mun­káját — csupán néhány vi­déki körzet eredménye ma­radt hátra —, Balaguer meg­választása biztosnak tekinthe­tő. A 224 345 szavazatnyi kü­lönbség Balaguer javára ugyanis olyan nagy, hogy a hátralevő szavazatok száma már nem befolyásolhatja az eredményt. Meg nem erősített hírek szerint Juan Bosch Domini­kai Forradalmi Pártjának ügyvédei már arról tanács­koznak, hogy jogilag megtá­madják a választások érvé­nyességét. Az utcákon ezrével ter­jesztik a Dominikai Kom­munista Párt röplapjait, amelyek harcra szólítanak a választási csalás ellen. és tiltakoznak a demokrati­kus szavazás meghamisítása miatt, Az ország déli részében a Dominikai Forradalmi Párt két megbízottját elhurcolták és meggyilkolták, majd meg­semmisítettek mintegy 40 C00 szavazatot tartalmazó urná­kat A reakció áldozatainak holttestét egy folyóban talál­ták meg. A fővárosban a feszültség óriási. A dominikaiak ugyan­azokon az utcákon, ahol az 1965. áprilisi események ját­szódtak le, most hangosan kiáltják: »Csalás/ Csalás/ Bosch az elnök! A jenkik menjenek haza/« Egyébként az AFP péntek pult­jának hívei tüntettek a fő­városban. Katonaság támadta meg a tüntetőket, s azok a karhatalom egyik gépkocsiját felborították. Ezután a rend­őrség is közbelépett, a tün­tetőket szétoszlatta, és egy embert letartóztattak. A je­lentések szerint három ka­tona megsebesült. WASHINGTON Hírügynökségi szerint jelentések Washingtonban nem tit­kolt örömmel fogadták Balaguer megválasztását! Johnson elnök köszönő táv­iratot intézett Hector Garcia Godoy ideiglenes dominikai elnökhöz, hogy sikeresen ol­dotta meg nehéz feladatát. Egyúttal a Fehér Házban közölték, hogy elkészítették a Dominikai Köztársaság gaz­dasági segítségét tartalmazó tervezetet, BALAGUER ÉLETRAJZA Joaquim Balaguer CD éves. a jogtudományok tanára. Politikai karrierje szorosan összekapcsoló­dott Trujillo volt dominikai dik­tátor rendszerével. A - -cjillo- uralom éveiben volt na , „övei. az ország ENSZ-képviselöje, kül­ügyminiszter, 1957-ben pedig al- elnök lett. 1960-ban, Trujillo bu­kása után. a Dominikai Köztársa­ság elnöki székébe került. 1962-ben egy katonai junta le­váltotta, Balaguemak távoznia kellett, és 1965-ig tartó külföldi száműzetése idején szervezte meg a reformista pártot, amely szá­mára kivívta a hazatérést, és amelynek jelöltjeként indult a je­lenlegi választásokon. Balaguer! támogatják a kereszténydemokra­ták is, akik viszont a nagy- és középburzsoázia érdekeit képvi­selik, a hadsereg rokonszenvei élvezik* Ami külpolitikai programját il­leti, Balaguer az Egyesült Álla­mok barátja, belpolitikai lére» reggel közölte, hogy csütörtö- ! pedig a -megbékélés« hive.

Next

/
Oldalképek
Tartalom