Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-30 / 153. szám

VIZSGÁZNAK A SZÉPSÉG ÁPOLÓI Somom Mépfap £.f‘ MSZMP MERVE! f1 l?'j'TT5' é/~' á EfyA MCf-Vgi TAMACS LAPJA A NIMRÓD. ÁMETRESZES A TÖBBIEK „Derbigyőztesek“ Balatonszabadiban — Zsiga bácsi, a pedagógus Mesél a vendégkönyv — Látták a bejáratnál azt a táblát? Aki csinálta, talán sohasem látott lovat Ha rá­nézek, mindig egy vicc jut eszembe. Egy parasztember fölmegy az állatkertbe, és órá­kig ácsorog a zsiráf előtt. Né­zi, le meg föl, föl meg le. Zár­árakor odamegy hozzá az ál­latgondozó, és megkérdezi, miért nézd annyira azrt a zsirá­fot — Ez zsiráf?! — fakad ki az öreg. — Nem létezik. Ilyen állat nincs is. — Hát olyan ló sincs! Üjházy Zsiga bácsi, a bala- tonszabadi lovasiskola vezető­je panaszkodik a bejárat előtti hirdetőtáblára és az egész pro­pagandára. Nagyobb ismerte­tést kívánna az iskola, jó lová­szaik, remek lovaik vannak. Mint már hírül adtuk, a ku- tasi gazdaság lovainak helyét a Lótenyésztési Igazgatóság te- livérjei foglalták eL A nyolc ló közül öt pályáról jött, s egy­általán nem panaszkodhatnak a »vidékre«, mert jól, tisztf^i tartják őket. Az itt megforduló idegenek kedvencei a Nimród, a Metresz, a Sólyom, a Röpke, a Párhuzam és a többiek. An­gol telivérek, magyar félvérek, valamennyien kifogástalanul iskolára vannak lovagolva. Szelídek, ügyesek, s ami fon­tos, türelmesek. Május 15-én nyílt meg az iskola. Zsiga bácsi az azóta eltelt időről beszél. Sok vendé­gük volt, főként nyugatnéme­tek. A kezdőkkel először a kö­rökben, aztán az elkerített négyszögben lovagoltatnak, majd jöhet a sétalovaglás. — Egyedül is elengedik a vendégeket? — Nem. Bár csaknem min­denki kijelenti, hogy majd­nem megnyerte a német der­bit, de aztán pillanatok alatt kiderül, hogy bizony eléggé tá­vol áldhattak tőle ... Negyvenöt éve foglalkozik a lovakkal Zsiga bácsi. Már ab­ból meglátja, hogy ért-e a ló­hoz valaki, ahogy közeledik az állathoz. — Ha hátulról közeledik, akkor teljesen tapasztalatlan. Ez nagy hiba egy lovasnál. Az sem ült még lovon, aki nem emeli a lábát, hogy felsegít­sük. Ilyenkor aztán könnyön szakad a nadrág. Hasonló epizód akad az is- koláhan elég A múlt héten az egyik vendéggel ügetésben hirtelen megállt a ló az istál­ló előtt. Lovasa az állat fején keresztül nyomban a földön ta­lálta magát. — Megérkeztünk — nyögte ki ijedtében a nézők kacagása közepette. Sok kemény, időnként fáj­dalmas, de mindenképpen kel­lemes percet töltöttek itt a vendégek, erről tanúskodnak a vendégkönyv bejegyzései. A hálás köszönet szavait ol­vashatjuk több nyelven. A legérdekesebbek Fara­gó Ágnes sorai: »Nagyon szeretem az állatokat, de eddig csak a kutyákkal ke­rültem közelebbi ismeretségbe. Most végre megismerkedhet­tem egészen közelről egy ked­ves lovacskával is, a Nimród­dal. Igazán elragadó élmény lehet, ha valaki már tud is lo­vagolni!-* Strubl Márta Ezekben a napokban ötven fodrásztanuló matatja meg a szakmunkásvizsgán, hogy mit tud. Kedden a női és a férfifodrász-tanulók férfi angol hajvágásból vizsgáztak, a nőknek pedig utcai frizurát készítettek, majd ugyan­azon a modellen eső frizurát fésültek. Képünkön: Ja­kotok Éva jól sikerült estélyi frizurája. Kíváncsiság — A halakat itatja? — Nem, a békaembereket A tárgyalóteremből Hazaárulónak jelentkezett A Táncsics Gimnázium IV/E osztályának ballagói kö­zül az idén hiányzott Gelen­csér István kaposvári fiú. Társai tudták, hogy valami­lyen ügye van, amiatt nem lehet közöttük, de hogy való­jában mi történt, arra még csak gondolni sem mertek. Gelencsért zárkózottságáról ismerték az osztályban. A jó­kedvű közös tréfálkozásokban ritkán vett részt, a szokásos házi összejövetelekre sem igen ment el. Inkább tanult. Ki­váló érzéke volt a nyelvek­hez. önszorgalomból megta­nult németül, oroszul, s jól beszélt franciául, angolul és eszperantóul. Rajongott a zenéért is. Elő­szeretettel hallgatta a Szabad Európa Rádió fiataloknak szó­ló zene- és lélekraérgező mű­sorát, a népi demokratikus ál­lamok, köztük hazánk elleni uszítását. Talán maga sem vette észre, hogy teljesen en­nek hatása alá került. Levelezett is több külföldi fiatallal, hogy a nyelveket minél jobban megismerje. Egyszer egy külföldi ismerősé­nek küldött levelébe egy bo­rítékot tett, amelyet a Szabad Európának címzett. A levél tartalma arról tanúskodik, hogy sikerült a SZER mun­katársának egy fiatalt meg­fertőznie és hazája éllen for­dítania. »■Utálom ezt a demokráciát, ezt a proletárdiktatúrát. Azért fordulok önökhöz, mert tu­dom, hogy foglalkoznak az el­nyomott országok felszabaditá- m-vaL Továbbítsák levelemet illetékes szervekhez, és ké­rem, bízzanak meg feladat­tal. ..« A bíróság előtt döbbent csak rá Gelencsér István, hogy mit is tett: hogy haza­árulónak, kémnek jelentkezett. Azt mondta, hogy nem gon­dolta komolyan, s ha a Sza­bad Európa Rádiótól értesí­tést kap, akkor nem vállalja a megbízatást De a levelet el­küldte, s abban szocialista or­szágunk ellenségének tüntette föl magát, aki hajlandó el­árulni népét, hazáját Kémkedésre való ajánlko- zásért vonta felelősségre a bíróság, s jogerősen kétévi szabadság- és ötévi jogvesz­tésre ítélte. Sz. L. Véradás Somogy babodon Június végén, a legnagyobb do­logidőben került sor az önkéntes véradásra Somogybabodon. A Vö­röskereszt községi titkára, a ta­nács és a körzeti orvos már jc előre mindent megtett, hogy si­kerüljön a véradónap. Az aktívák az orvos külön is meghívták azo­kat, akik alkalmasak véradásra. A véradó állomás dolgozói a tantermekben rendezték be rög­tönzött nyilvántartó, vizsgáló- és műtőszobájukat, öt óra felé meg­teltek az iskola folyosói. Az egész­ségügyi vizsgálatok után a vér­adók hármasával feküdtek fel a műtőasztalokra, hogy oda tarthas­sák kezüket a gyűjtőpalackok fö lé. ötvennégyen adtak vért — összesen tizenhét literi; — a me gyei kórház számára térítésmen­tesen­DÍJNYERTES ALKOTÁSOK, CHAPLIN-KAVALKÁD ÉS INDIÁN TÖRTÉNET a harmadik negyedév filmjei között A következő három hónap­ban 42 filmet mutatnak be országszerte, közöttük 35 új játékfilmet, két egész estét betöltő dokumentumfilmet és öt felújítást. A nagy művészi értékű fil­mek közül kiemelkedik a Domb című angol filmdráma, amely Cannes-ban elnyerte a legjobb forgatókönyv díját. A második világháborúból vett történet rendezője Sid­ney Lumet, a 12 dühös ember és a Pillantás a hídról című filmek alkotója. A Mar del Plata-i fesztiválon nyert nagy- díjat az Éljen a Köztársaság című cseh film, amely egy kisfiú szemén keresztül mu­tatja be a felszabadulás nap­jait. Az újvidéki vérengzést idézi művészi erővel Kovács András új filmje, a Hideg na­pok. A film Cseres Tibor re­gényéből készült, és Karlovy Varyban képviseli majd film- művészetünket Belmondo si­keres filmjét, a Két nap az életet augusztus 4-től láthat­ják a mozilátogatók. Két érdekes újdonságot is ígér a nyári szezon: Chaplin­filmet és szórakoztató kalan­dos indián történetet. Július 21-én mutatják be országszer­te a Chaplin-kavalkádot a nagy nevettető némafilmburleszk- jeiből. A Nagy medve fiai cí­mű indián filmet először a Balaton partján üdülők lát­hatják majd. Két másik filmsiker pre­mierje is a Balaton mentén van. A Házasság olasz módra címűt Vittorio de Sica rendez­te, a Nyugodj meg, kedves című francia filmvígjátéknak pedig Fernandel a főszerep­lője. Ezen a nyáron ismét lát­hatjuk Vittorio Gasmannt a Beszéljünk a nőkről című ösz- szeállításban, amely hét epi­zódot mutat be a férfiak és a nők kapcsolatáról, a fősze­repben Gasmannal. Jean Gabin, Lilli Palmer és FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL VÖRÖS CSILLAG mese n penész mÓRRÓL Magyarul beszélő, színes román film Michéle Merrier a sztárja a júlíus 14-től látható Egihábo- rú című francia—olasz—nyu- gatnémet filmnek. Zbigniew Cybulskit az ... És aztán Me­xikó című lengyel filmben lát­hatjuk. A Beatles-együttest sok más neves angol jazz-band társaságában a Slágerrevü mutatja be, amelyben olyan híres számokat hallhatunk, mint A felkelő nap háza, a Kisgyerekek és a Afi bajod van című slágereket. Bemutatásra kerül egy Vaj­da-film is, a Légió, amelyet Lengyelországban Hamvak cí­men játszottak. A szovjet filmek közül a legnagyobb érdeklődésre i velencei fesztiválon dijat nyer Hűség című alkotás számít­hat, amelyet Pjotr Todorovsz- kij első filmes rendező ké szí tett. Öt magyar filmet mutat be a MOKÉP ebben a negyedév­ben. A már említett Hideg napok mellett a szórakozni kí- -vánók jó filmre számíthatnak Palásthy György Sok hűség semmiért című szatírájában és Gertler Viktor saját élmé­nyeiből merített filmjében amelynek címe: És akkor a pasas... Főszereplője — 16 szerepben — Sinkovits Imre. A felújítások között talál juk a Rangon alul és a Csen­des otthon című magyar fii meket meg a sikert aratott Békében élni című olasz fil­met Végül néhány érdekesség' még a nyári filmújdonságok közül: Az ideális nő (angol), Hófehérke és a hét vagány (olasz), Csengetnek, nyiss aj­tót (szovjet), Utazás a hitvesi ágyba (NDK), A nagy buli (francia), a Szerelemre szava­zok (jugoszláv) című alkotás. J. Gy. Volt egyszer valaha régen egy öreg király s annak három fia. A három közül a legkisebbik a főhőse a mesének, amely egy ré­gi népmondán alapszik. Az öreg király elküldi legkiseb­bik fiát, hogy örököljön a Zöld uralkodótál. Az ifjú hős, mint fe­hér mór, sok izgalmas kalandot él M, lengetne nahte próbát kell kiállnia. Kitartással, optimizmus­sal és bő humorral nemcsak sze­relmét és jogait nyeri vissza, ha­nem a csalókat is megbünteti, le­győzi. A Mese a fehér mórról 1965-ös moszkvai filmfesztiválon díjat kapott. A filmet a Vörös Csillag Filmszínház csütörtöktől vasárnapig játssza. Ék Sándor kiállítása Becsben Ek Sándor Kossuth-dijas érdemes művész grafikáiból nyílt kedden kiállítás Bécs- ben a Zentralbuchlandlung galériában. A tárlat alkalmá­ból Surányi László tanácsos, hazánk bécsi nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője szer­dán délben fogadást adott. Ezen az osztrák művészeti élet számos jeles képviselője . találkozott Ek Sándorral. Voltaire — aki köztudo­másúan istentagadó volt — egy barátjával sétált. Köz­ben egy pappal találkoz­tak, aki egy haldoklónak vitte az utolsó kenetet. Voltaire megemelte a ka­lapját, erre a barátja meg­kérdezte, vajon megbé- kólt-e istennel. — Köszönni köszönünk egymásnak — válaszolta a filozófus —, de nem t, szé­lünk egymással... * * * X. Y. úrnak házasságot ajánlottak. Az válaszolta: — Két dolog van a vilá­gon, amihez ragaszkodom: a nők és a nőtlenség. Mi­vel az előbbi szenvedély kiveszett belőlem, az utób­bit feltétlenül meg aka­rom őrizni. * * » Rousseau-t faggatták, miért kedveli annyira a magányt. — Azért — válaszolta —, mert jobban megszoktam a magam hibáit, mint a másokét * * • Egy francia gróf és egy márki faggatnak egy höl­gyet, hogy elvek tekinteté­ben milyen különbséget tenne közöttük. A hölgy válasza: — Maguk között az a különbség, hogy egyikük a habverőt lenyalná, a másik meg lenyelné. * * * Ki az abszolút önző? Az, aki felgyújtaná a há­zadat, hogy megfőzzön két tojást. * * * Egy hölgyismerösöm társaságában megnéztem a Pál utcai fiúkat. Csodál­koztam, hogy nem sírt a kis Nemecsek halálán, mert én bizony elég gyak­ran lörölgettem szemüve­gemet. — Miért nem sírsz? — kérdeztem tőle. — Szívesen sírnék, de a színház után táncolni me­gyek. ... . X. Y., a híres lóverseny­ző állandóan vesztett a futtatásokon. Utána bána­tosan beült a kávéházba, fogyasztott, majd amikor a fizetésre került volna a sor, mindig ezt mondta: — Főúir, írja a többihez! A pincér zordan vála­szolt: — Tisztelt uram, ön éppen olyan, mint a favo­rit, mindig bejön, de soha­sem fizet. * » * Barátommal együtt meg­hívást kaptunk egy össze­jövetelre. A beszélgetés nehezen indult, de bará­tom formában volt, és állandóan ő irányította a témákat. Hazafelé menet megkérdeztem tőle: — Mondd miért beszél­tél annyit annak a sok unalmas embernek? — Nagyon egyszerű — válaszolta —, hogy ne kell­jen hallgatnom őket! — ya — Pistike a papájához: — Mondd, apuka, te csu­kott szemmel is alá tudod írni a neved? — Persze, kisfiam. — Csukd hát be a sze­med, és írd alá az értesí­tőmet. Somogyi Néplap A7. MSZMT* Somoci mesve! Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-19, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-10« Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postdskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében» Kaposváré Lat.inka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom