Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-28 / 151. szám

Kedd, 1966. június 28. 3 SOMOGYINÍPtA» DERŰS ARCOK illetlenül esős nap volt a szombati. A Balaton partján június végén nem szabadna esni. Bosszantó, hogy az időjárás mégis esernyőt bontat az emberekkel. Pedig de jó lett volna, ha már reggel jobb időt fognak ki a gye­rekek a Balatonboglári Szak­munkásképző Iskola első bal­lagásának előkészületeihez! A gyönyörű dekorációt így is elkészítették, a hangulat Így is ünnepi volt, és a hozzá­tartozók szép számban el­jöttek. A ballagási dalt még délelőtt is gyakorolták a vég­zett szőlész- és gyümölcster­mesztő tanulók, s délutánra, a ballagásra már kifogástala­nul ment. Az arcokon az el­fogódottság után felcsillant a derű. Fiatal, boldog emberek derűje. _ —Kwstos Margit vagyok. A Balatonboglári Állami Gaz­daság szól észtan utó jaként vé­geztem el ezt az iskolát Most fejeztem be a harma­dik évemet — kitűnő ered­ménnyel. Három évvel ez­előtt kerültem a gazdasághoz a Veszprém megyei Balaton- rendesről... Margitka nagyon helyes, szőke kislány. — Hogyan kapott kedvet a szőlészkedéshez ? — Nincs otthon szőlőnk, Ismerőseimtől hallottam, mi­lyen szép ez a munka. ök akkor végeztek a bogiári gazdaságban, amikor még nem volt itt ez az iskola. Szóval nem örököltem a szakma szeretetét, nem volt a véremben, utóbb szerettem meg a gazdaságban és ebben az iskolában. Három év alatt nagyon közel kerültem a szőlőhöz... — Igen, hallottam, hogy Balatonfüreden a szakma ki­váló tamulója-versenyen is helytállt. Milyen szőlőfajták­kal ismerkedett meg, amíg szakmunkástanuló volt? — Sokkal. A saszla, a Csabagyöngye, az oportó, a kékfrankos, a rizling. Az olaszrizlinget már régebbről ismerem. A metszőollőről is beszél, amely szokatlan munkaesz­köznek bizonyult, és annak idején nyomot hagyott a ke­zén. De nem bánta. A sző­lészkedést a jövőben még magasabb fokon akarja mű­velni, levelező úton szeretne tovább tanulni. kézben van a szakmunkás-bi­zonyítvány? — Jókora gyümölcsöse van a gamási tsz-nek, lesz mun­kám bőven. A Balatonboglári Állami Gazdaság péntekhelyi gyümölcsösében sok gyakor­lati ismeretet szereztünk, az iskolában meg elméleti tudnivalóval gazdagodtunk. Mindenki azon volt, hogy mi­nél többet tudjunk. Ezt akarta a gamási ter­melőszövetkezet is, amikor gyümölcstermesztő szakmun­kástanulónak szerződtette. Es Colos nem maradt adós. Káldi Mária bemutatásához annyit, hogy ugyanazok a jelzők megilletik ezt a bar­na hajú kislányt is, mint a Veszprém megyei Kustos Margitot Marika somogyi, a bogiári gazdaság szerző­dött tanulója, és Lengyeltóti­ban lakik, ö is szőlész szak­munkás lett. — Szüleim is a gazdaság­ban dolgoznak, s még otthon szerettem meg a szőlőt. És hogy alaposabban megismer­jem, azért jöttem ide. — Találkozott-e újdonság­gal? . — Igen. A szőlőfajták bő­sége meg a korszerű műve­lés, az új volt. Magasműve­lést például itt láttam elő­ször. Próbálkoztam saját szőlőnkben is új tudomá­nyommal, és ültettem né­hány vesszőt. Nem eredt meg mindegyik. Talán nem volt jó a vessző, de az is lehet, hogy rosszul ültettem. Most mór persze tudom, hogy mit hogyan és mikor kell csi­nálni. Ég azt is látom, hogy szebb ez a szakma, mint ahogy korábban hittem. 4. Hegedűs Gábor az Alföld­ről jött, az Izsáki Állami Gazdaságtól. Bogláron a gyümölcstermesztő szakmun- káSr-bizonyítványt szerezte meg. — Az Alföldről csak én voltam egyedül az iskolán, mégis nagyon jól éreztem magam. Ügy összeszoktunk, hogy ezt a kollektívát soha­sem felejtem el. Jóban, rossz­ban együtt voltunk. Hogy miért kaptam kedvet a gyü­mölcstermesztéshez? Otthon is vannak gyümölcsfáink, és édesapám is szakmunkásvizs­gát tett, hogy jobban ért­sen a termesztéshez. Én is próbálkoztam, igyekeztem segíteni, de nem ismertem a szakmai fogásokat. Most megtanultam, és ezután már nagyüzemben is magabizto­sabban hasznosíthatom a sok­sok ismeretet. Sokat tanultak, és taná­raik szerint sokat is tudnak ezek a fiatalok. A gazdasá­gokban már várja őket a munka, és bizonyítaniuk kell. Bizonyítani, hogy az iskolá­ban hasznosan töltötték az időt. Rajtuk a sor, hogy megmutassák, képesek meg­oldani feladataikat. Azoknak az idősebb szakembereknek, akiknek a gondjára bízzák őket, ügyelniük kell árr•> s. hogy ezekről az arcokról so­hase szökjön el a bizakodás, a derű. Hogy a lelkesedés, a munkaszeretet végigkísérje a huszonnégy szőlész és ugyan­annyi gyümölcstermesztő szakmunkás egész életét. Hemesz Ferenc A szakma ismeretéért Egy nemrég végzett fiatal szakmunkáinak tették föl a kérdést: Véleménye szerint jobban járt a szakmával, mint egy gimnáziumi érettségivel? Ezt válaszolta: »Ha három évvel ezelőtt fölvesznek a gimnáziumba, érettségi után is ezt a szakmát választottam volna, mert nagyon szeretem. Persze, ha lehet, azért a szak­munkás-bizonyítvány mellé szeretném megszerezni az érettségit is.« Ezen a beszélgetésen eszem­be jutott egy idős munkás. Immár harminc esztendeje dolgozik ugyanazon a mun­kahelyen. Ott volt lakatos­inas, ahol most csoportveze­tő. Nehéz munkát végzett ak­kor is, most is. De az elszállt évtizedek nem maradtak nyomtalanok benne. Néhány éve érettségizett a cukoripa­ri technikumban. Tőle ezt kérdeztem: Mi szüksége van az érettségire? Hiszen a cu­koripari technikum nem tar­tozik a könnyű iskolatípusok közé. Ezt a munkát pedig érettségi nélkül is el tudta volna végezni. Röviden vála­szolt: »Az sohasem baj, ha tud valamit az ember.« To­vább faggattam: Ezzel a ké­pesítéssel miért nem kért könnyebb beosztást? »Ha más­hol nagyobb szükség lesz rám — válaszolta —, tudják, hogy mihez értek, de amig ők — mármint a gyár vezetői — nem szólnak, addig én nem mozdulok el innen. Hívtak már másik üzembe műszaki beosztásba, talán több lett volna a pénz is, de én ma­radtam, mert ezt a környeze­tet nem biztos, hogy másutt is megtalálja az ember.« De most is vallja, hogy jó, ha többet tud a szakmájánál az ember. S a szavakat tett is követte. Az érettségi után esti egyetemre iratkozott be, mert képezni akarta magát. Vajon mi ösztönzi az ilyen munkásokat a tanulásra? Hi­szen nem várnak magasabb beosztást, nem akarnak több fizetést, jogtalan előnyöket sem. Csupán jól akarnak dol­gozni. S a jobb munkához nagyobb tudásra is szükség van. így fogalmazta meg ezt a TRANSZVILL egyik fiatal munkása: •*Esztergályosokra száz év múlva is szükség lesz. De akkor másként nézik ők is a munkát. Most is vannak automata meg félautomata esztergagépek. De ezek sem dolgoznak emberi kéz nélkül. S annak az embernek, aki hozzájuk nyúl, nagyon sokat kell tudnia.« E három ember néhány mondatának valahol nagyon mélyen egy közös mozgatóru­gója van. Az, hogy a tanu­lás, a képzés elengedhetetle­nül szükséges, bármilyen mun­kakörben dolgozzék is vala­ki. Hiszen az élet rohamosan fejlődik. Nap nap után új konstrukciójú gépek kerülnek az üzembe, egyre jobban gé- pesedik az építkezés. S ezek a gépek mindig nagyobb tu­dású embereket kívánnak. Egy szakképzett lakatos — aki mellesleg egy nagy gyár csak* nem valamennyi javítási mun­káját irányítja — sokkal töb­bet tud tenni, ha ismeri azo­kat a munkafolyamatokat is, amelyeket az általa javított és karbantartott gépek végeznek. De így van ez minden terü­leten. Aki többet tud, széle­sebb látókörrel rendelkezik. 3 akinek szélesebb a látóköre, jobban tudja értékelni a saját munkáját is. Látja, milyen kapcsolatban áll azzal a vér­keringéssel, amely keresztül- kasul fogja az egész üzemet* s amely tulajdonképpen be­kapcsolja őt az ország vérke­ringésébe is. Röviden: na­gyobb lesz előtte a munkar hely becsülete. A jobb mun­ka és a tanulás elválasztha­tatlanul összefügg. Ahhoz* hogy valaki jobban termeljen* elengedhetetlen a tanulás. Ahogy nem tud meglenni tu­dományának szakirodalma nél­kül egy kutató, ugyanúgy egy­re nagyobb szüksége van a munkásnak is arra, hogy mes­tersége eredményeit jól is­merje. A szakma ismeretéért pedig sokat kell tenni. Leg­többet mindenki maga tehet A vállalat csak segítséget tud ehhez adni. Kercza Imre Háromnapos határidő Nyári szezon a Patyolatnál •— Tóth Istvánnak hívnak, a gamási termelőszövetkezet szerződtetett annak idején gyümölcstermesztő tanulónak. Hosszú növésű fiú, nem véletlenül ruházták fel tár­sai a Colos becenévvel, ö is, csakúgy, mint a többiek, mindössze három hónapot töltött ebben a szép iskolá­ban, mert itt a most zárult tanévben volt először okta­tás. Az év többi részében otthon sajátította el a gya­korlati tudnivalókat. — Mik a tervei, miután — Melyik a legkényesebb üzletfelük? — Az Európa Szálló. — Miért? — Mert nagyon precíz munkát kér. Még azt is meghatározza, hogyan hajt­suk össze a szalvétákat. Megnövekedett feladatok Ebben az évben körülbelül két héttel korábban indult a nyári szezon a kaposvári Patyolatnál. Már megnyitot­ták kapuikat a Balaton-parti ifjúsági táborok, a gyermek­üdülők, s hamarosan meg­érkezik az első szállítmány az Európa Szállótól is. Ka­nalas László, a Patyolat igazgatója örül annak, hogy korábban kezdődött a nyári idény, de sok gondot is ad ez a vállalatnak, mert a feladatok is nagyobbak eb­ben az évben, mint tavaly. A Balaton-part valamennyi ven­déglátóhelye Kaposváron mo­sat. A büfék éppen úgy ide küldik a szennyes ruhát, mint a szállodák. A tavalyi megrendelőkön kívül most a zamárdi gyer­meküdülő, az Európa Szálló is itt mosat, s ez lényegesen több munkát ad a vállalat dolgozóinak. Hatszázra emel­kedett a megrendelők száma. Legtöbb üdülő és szálloda rövid határidőre kéri a mun­kák elvégzését. S ez külön feladat Csak jobb munka- szervezéssel tudják elvégezni a mosást 20—22 százalékos termelésnövekedés A megsokszorozódott munka tette szükségessé, hogy a be­rendezések jobb kihasználá­sával növelje termelését a vállalat A tavasszal a fővá­rosi Patyolathoz küldték ta­pasztalatcserére Török Lász­lót, a fehérneműrészleg ve­zetőjét. Az ottani tapasztala­tok alapján átszervezték a kalanderek munkáját. Általá­ban minden évben a gőz- mángorlónál tolódott össze a kimosott ruha. Az emberek nem győzték a szán'tást Él­őig három brigád dolgozott a kalandereknél. Ebben az év­ben összevonták a brigádo­kat, s úgy szervezték meg a Nyaralásnál szórakozást nyújt a gyermeksátor Kemping- és indiánsátor, táborozási fölszere­lés nagy választékban a kaposvári és a siófoki sportszerből tok bon és a fonyódi Balaton Áruházban. Gyermeksátor Kempingsátor 150 és 200 Et 500 Ft-tói 2400 Ft-ig Kempingfölszerelés 1000 Ft fölött OTP-hitellevélre vásárolható. (88582) munkát, hogy a berakónak ne legyen holtideje. Az em­berek kézre adják neki a ru­hát, s így növelni tudták a kalanderek kapacitását is. De végeztek konstrukciós változtatásokat is a gépeken. Horváth László főmérnök számításai alapján úgy állí­tották be a nyomóhengereket a kalandereken, hogy job­ban érvényesüljön a mángor­ló hatás. Így simább lesz a ruha, s gyorsabban megy a vasalás is. Ezek az átszervezések, il­letve változtatások mintegy húsz-huszonkét százalékkal növelik a vállalat termelését. Ezt figyelembe véve mondta az igazgató, hogy különösebb fennakadás nem lesz a mo­sásban. Hiszen naponta 65— 70 mázsa fehérneműt tudnak kimosni a három műszak­ban. Előre meghatározott program szerint Viszont továbbra is gondot okoz a szállítás. A Balaton- part vendéglátóhelyei leg­többször háromnapos, rit­kábban egyhetes határidőre kérik a munkák elvégzését A vállalat gépkocsiparkja ne­hezen tudja ellútni a meg­növekedett feladatokat. Igaz, július elsejétől már segít a kaposvári AKÖV is. Kötbé- res gépkocsikat bocsátanak a Patyolat rendelkezésére. A baj az, hogy a gépkocsikat nem tudják jól kihasználni, hiszen összekötözött ruhából nem fér el annyi, amennyi az autók megengedett ter­helése. A gépkocsivezetőknek és a szállítást irányító szak­embereknek egyaránt arra kell törekedniük, hogy ne legyen kiesés a nyári sze­zonban. A Patyolat előre meghatározott program sze­rint indítja a gépkocsikat. Csak így lehet biztosítani, hogy idejében beérjen a vál­lalathoz a mosásra váró ru­ha, és az üdülők is pontosan megkapják a tiszta fehérne­műt. Málna- és borsószüret a tabi Egyetértés Tsz-ben Az »édes« szüret. A tabi Egyetértés Termelő- szövetkezet kertészetében mál­naszüret folyik. Az egyik táb­la mellett megállunk, és besé­tálunk a lekopasztott cserjék közé. — Már harmadszor szürete­lünk az idén erről a területről — mondja a családjával dol­gozó tsz-tag. — Két és fél hol­don van málnánk, kis része ta­valyi, a többi már évek óta termést ad. — A málna holdanként kö­rülbelül 11 000 forint jövedel­met hoz a szöve.ke/etr.ek, így a szedést is jól meg tudjuk fi­zetni — büszkélkednek a rak­tárban. Kilogrammonként há­rom forintot kap a munkás. Személyenként 12—16 kilót szednek naponta. — Eddig a málnával fog­lalkoztunk legtöbbet, mei ez a legkényesebb — tájékoztat a kertészeti agronómus. — Je­lenleg a legnagyobb g ndot az okozza, hogy elromlott a g p- kocsink, és csak két h nao múlva lesz készen. így kényte­lenek vagyunk Zetorral szállí­tani az árut Siófokra. Most reggel fél négykor indultunk, és hat órára már le is rakod­tunk. Érdekünk, hegy a lehető leggyorsabban elszállítsuk a K. I. málnát, mert csak a kifogásta­lan minőségű g-ümölcsért ti­zet a MÉK 11,60 fori.itot kálón­ként. Ha raktál ra szállítunk, csak másod- vagy h-.imadosz- tályú áron veszik át tőlünk, s ez tetemes veszteséget okozna. Mi vagyunk a MÉK siófoki ki­rendeltségének egyetlen köz­vetlen szállító szövetkezete, érthető, hogy igyekszünk meg­tartani pozíciónkat. Ha a szü­ret lezajlott, rövid számvetést készítünk, hogyan jövedelme­zett szövetkezetünknek a mál­na. — Többet keresünk a bor­són — szólal meg az egyik bedolgozó. — S édeséért egy forintot kapunk, itt egy három­tagú család minden megeről­tetés nélkül megkeres napi 220—250 forintot. Nem ritka személyemként a 100 forinton felüli kereset. A kertészet termékeinek egyharmada szerződéses, Két­harmada piacra kerül. Ha csak az időjárás közbe nem szól, az Egyetértés T z teliesítá köíe- lez-ttsézeit, ebben az esetben többe* fog érni a munkaegy­ség Tav-ly a tóvári term- tósi versenyben elsők lettek. Mi­vel ez is kötelezi őket. minden erejükkel azon vannak hogy az e'sőséget mseón -^rék, a termelőszövetkezet jó hím -»vét még jobban megalapozzak. S. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom