Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-28 / 151. szám

Kedd, 1966. június 28.

3

SOMOGYINÍPtA»

DERŰS ARCOK

illetlenül esős nap volt a szombati. A Balaton partján június végén nem szabadna esni. Bosszantó, hogy az időjárás mégis esernyőt bontat az emberekkel. Pedig de jó lett volna, ha már reggel jobb időt fognak ki a gyerekek a Balatonboglári Szakmunkásképző Iskola első ballagásának előkészületeihez! A gyönyörű dekorációt így is elkészítették, a hangulat Így is ünnepi volt, és a hozzátartozók szép számban eljöttek. A ballagási dalt még délelőtt is gyakorolták a végzett szőlész- és gyümölcstermesztő tanulók, s délutánra, a ballagásra már kifogástalanul ment. Az arcokon az elfogódottság után felcsillant a derű. Fiatal, boldog emberek derűje. _

—Kwstos Margit vagyok. A Balatonboglári Állami Gazdaság szól észtan utó jaként végeztem el ezt az iskolát

Most fejeztem be a harmadik évemet — kitűnő eredménnyel. Három évvel ezelőtt kerültem a gazdasághoz a Veszprém megyei Balaton- rendesről...

Margitka nagyon helyes, szőke kislány.

— Hogyan kapott kedvet a szőlészkedéshez ?

— Nincs otthon szőlőnk,

Ismerőseimtől hallottam, milyen szép ez a munka. ök akkor végeztek a bogiári

gazdaságban, amikor még nem volt itt ez az iskola. Szóval nem örököltem a szakma szeretetét, nem volt a véremben, utóbb szerettem meg a gazdaságban és ebben az iskolában. Három év alatt nagyon közel kerültem a szőlőhöz...

— Igen, hallottam, hogy Balatonfüreden a szakma kiváló tamulója-versenyen is helytállt. Milyen szőlőfajtákkal ismerkedett meg, amíg szakmunkástanuló volt?

— Sokkal. A saszla, a Csabagyöngye, az oportó, a kékfrankos, a rizling. Az olaszrizlinget már régebbről ismerem.

A metszőollőről is beszél, amely szokatlan munkaeszköznek bizonyult, és annak idején nyomot hagyott a kezén. De nem bánta. A szőlészkedést a jövőben még magasabb fokon akarja művelni, levelező úton szeretne tovább tanulni.

kézben van a szakmunkás-bizonyítvány?

— Jókora gyümölcsöse van a gamási tsz-nek, lesz munkám bőven. A Balatonboglári Állami Gazdaság péntekhelyi gyümölcsösében sok gyakorlati ismeretet szereztünk, az iskolában meg elméleti tudnivalóval gazdagodtunk. Mindenki azon volt, hogy minél többet tudjunk.

Ezt akarta a gamási termelőszövetkezet is, amikor gyümölcstermesztő szakmunkástanulónak szerződtette. Es Colos nem maradt adós.

Káldi Mária bemutatásához annyit, hogy ugyanazok a jelzők megilletik ezt a barna hajú kislányt is, mint a Veszprém megyei Kustos Margitot Marika somogyi, a bogiári gazdaság szerződött tanulója, és Lengyeltótiban lakik, ö is szőlész szakmunkás lett.

— Szüleim is a gazdaságban dolgoznak, s még otthon szerettem meg a szőlőt. És hogy alaposabban megismerjem, azért jöttem ide.

— Találkozott-e újdonsággal? .

— Igen. A szőlőfajták bősége meg a korszerű művelés, az új volt. Magasművelést például itt láttam először. Próbálkoztam saját szőlőnkben is új tudományommal, és ültettem néhány vesszőt. Nem eredt meg mindegyik. Talán nem volt jó a vessző, de az is lehet, hogy rosszul ültettem. Most mór persze tudom, hogy mit hogyan és mikor kell csinálni. Ég azt is látom, hogy

szebb ez a szakma, mint ahogy korábban hittem.

4.

Hegedűs Gábor az Alföldről jött, az Izsáki Állami Gazdaságtól. Bogláron a gyümölcstermesztő szakmun- káSr-bizonyítványt szerezte meg.

— Az Alföldről csak én voltam egyedül az iskolán, mégis nagyon jól éreztem magam. Ügy összeszoktunk, hogy ezt a kollektívát sohasem felejtem el. Jóban, rosszban együtt voltunk. Hogy miért kaptam kedvet a gyümölcstermesztéshez? Otthon is vannak gyümölcsfáink, és édesapám is szakmunkásvizsgát tett, hogy jobban értsen a termesztéshez. Én is próbálkoztam, igyekeztem segíteni, de nem ismertem a szakmai fogásokat. Most megtanultam, és ezután már nagyüzemben is magabiztosabban hasznosíthatom a soksok ismeretet.

Sokat tanultak, és tanáraik szerint sokat is tudnak ezek a fiatalok. A gazdaságokban már várja őket a munka, és bizonyítaniuk kell. Bizonyítani, hogy az iskolában hasznosan töltötték az időt. Rajtuk a sor, hogy megmutassák, képesek megoldani feladataikat. Azoknak az idősebb szakembereknek, akiknek a gondjára bízzák őket, ügyelniük kell árr•> s. hogy ezekről az arcokról sohase szökjön el a bizakodás, a derű. Hogy a lelkesedés, a munkaszeretet végigkísérje a huszonnégy szőlész és ugyanannyi gyümölcstermesztő

szakmunkás egész életét.

Hemesz Ferenc

A szakma ismeretéért

Egy nemrég végzett fiatal szakmunkáinak tették föl a kérdést: Véleménye szerint jobban járt a szakmával, mint egy gimnáziumi érettségivel? Ezt válaszolta: »Ha három évvel ezelőtt fölvesznek a gimnáziumba, érettségi után is ezt a szakmát választottam volna, mert nagyon szeretem. Persze, ha lehet, azért a szakmunkás-bizonyítvány mellé szeretném megszerezni az érettségit is.«

Ezen a beszélgetésen eszembe jutott egy idős munkás. Immár harminc esztendeje dolgozik ugyanazon a munkahelyen. Ott volt lakatosinas, ahol most csoportvezető. Nehéz munkát végzett akkor is, most is. De az elszállt évtizedek nem maradtak nyomtalanok benne. Néhány éve érettségizett a cukoripari technikumban. Tőle ezt kérdeztem: Mi szüksége van az érettségire? Hiszen a cukoripari technikum nem tartozik a könnyű iskolatípusok közé. Ezt a munkát pedig érettségi nélkül is el tudta volna végezni. Röviden válaszolt: »Az sohasem baj, ha tud valamit az ember.« Tovább faggattam: Ezzel a képesítéssel miért nem kért könnyebb beosztást? »Ha máshol nagyobb szükség lesz rám — válaszolta —, tudják, hogy mihez értek, de amig ők — mármint a gyár vezetői — nem szólnak, addig én nem mozdulok el innen. Hívtak már másik üzembe műszaki beosztásba, talán több lett volna a pénz is, de én maradtam, mert ezt a környezetet nem biztos, hogy másutt is megtalálja az ember.«

De most is vallja, hogy jó, ha többet tud a szakmájánál az ember. S a szavakat tett is követte. Az érettségi után esti egyetemre iratkozott be,

mert képezni akarta magát.

Vajon mi ösztönzi az ilyen munkásokat a tanulásra? Hiszen nem várnak magasabb beosztást, nem akarnak több fizetést, jogtalan előnyöket sem. Csupán jól akarnak dolgozni. S a jobb munkához nagyobb tudásra is szükség van. így fogalmazta meg ezt a TRANSZVILL egyik fiatal munkása: •*Esztergályosokra

száz év múlva is szükség lesz. De akkor másként nézik ők is a munkát. Most is vannak automata meg félautomata esztergagépek. De ezek sem dolgoznak emberi kéz nélkül. S annak az embernek, aki hozzájuk nyúl, nagyon sokat kell tudnia.«

E három ember néhány mondatának valahol nagyon mélyen egy közös mozgatórugója van. Az, hogy a tanulás, a képzés elengedhetetlenül szükséges, bármilyen munkakörben dolgozzék is valaki. Hiszen az élet rohamosan fejlődik. Nap nap után új konstrukciójú gépek kerülnek az üzembe, egyre jobban gé- pesedik az építkezés. S ezek a gépek mindig nagyobb tudású embereket kívánnak. Egy szakképzett lakatos — aki

mellesleg egy nagy gyár csak* nem valamennyi javítási munkáját irányítja — sokkal többet tud tenni, ha ismeri azokat a munkafolyamatokat is, amelyeket az általa javított és karbantartott gépek végeznek.

De így van ez minden területen. Aki többet tud, szélesebb látókörrel rendelkezik. 3 akinek szélesebb a látóköre, jobban tudja értékelni a saját munkáját is. Látja, milyen kapcsolatban áll azzal a vérkeringéssel, amely keresztül- kasul fogja az egész üzemet* s amely tulajdonképpen bekapcsolja őt az ország vérkeringésébe is. Röviden: nagyobb lesz előtte a munkar hely becsülete. A jobb munka és a tanulás elválaszthatatlanul összefügg. Ahhoz* hogy valaki jobban termeljen* elengedhetetlen a tanulás. Ahogy nem tud meglenni tudományának szakirodalma nélkül egy kutató, ugyanúgy egyre nagyobb szüksége van a munkásnak is arra, hogy mestersége eredményeit jól ismerje. A szakma ismeretéért pedig sokat kell tenni. Legtöbbet mindenki maga tehet A vállalat csak segítséget tud ehhez adni.

Kercza Imre

Háromnapos határidő

Nyári szezon a Patyolatnál

•— Tóth Istvánnak hívnak, a gamási termelőszövetkezet szerződtetett annak idején gyümölcstermesztő tanulónak.

Hosszú növésű fiú, nem véletlenül ruházták fel társai a Colos becenévvel, ö is, csakúgy, mint a többiek,

mindössze három hónapot

töltött ebben a szép iskolában, mert itt a most zárult tanévben volt először oktatás. Az év többi részében

otthon sajátította el a gyakorlati tudnivalókat.

— Mik a tervei, miután

— Melyik a legkényesebb üzletfelük?

— Az Európa Szálló.

— Miért?

— Mert nagyon precíz munkát kér. Még azt is meghatározza, hogyan hajtsuk össze a szalvétákat.

Megnövekedett feladatok

Ebben az évben körülbelül két héttel korábban indult a nyári szezon a kaposvári Patyolatnál. Már megnyitották kapuikat a Balaton-parti ifjúsági táborok, a gyermeküdülők, s hamarosan megérkezik az első szállítmány az Európa Szállótól is. Kanalas László, a Patyolat igazgatója örül annak, hogy korábban kezdődött a nyári idény, de sok gondot is ad ez a vállalatnak, mert a feladatok is nagyobbak ebben az évben, mint tavaly. A Balaton-part valamennyi vendéglátóhelye Kaposváron mosat. A büfék éppen úgy ide küldik a szennyes ruhát, mint a szállodák.

A tavalyi megrendelőkön kívül most a zamárdi gyermeküdülő, az Európa Szálló is itt mosat, s ez lényegesen több munkát ad a vállalat dolgozóinak. Hatszázra emelkedett a megrendelők száma. Legtöbb üdülő és szálloda rövid határidőre kéri a munkák elvégzését. S ez külön feladat Csak jobb munka- szervezéssel tudják elvégezni a mosást

20—22 százalékos termelésnövekedés

A megsokszorozódott munka tette szükségessé, hogy a berendezések jobb kihasználásával növelje termelését a vállalat A tavasszal a fővárosi Patyolathoz küldték tapasztalatcserére Török Lászlót, a fehérneműrészleg vezetőjét. Az ottani tapasztalatok alapján átszervezték a kalanderek munkáját. Általában minden évben a gőz- mángorlónál tolódott össze a kimosott ruha. Az emberek nem győzték a szán'tást Élőig három brigád dolgozott a kalandereknél. Ebben az évben összevonták a brigádokat, s úgy szervezték meg a

Nyaralásnál szórakozást nyújt a gyermeksátor

Kemping- és indiánsátor, táborozási fölszerelés nagy választékban a kaposvári és a siófoki sportszerből tok bon és a fonyódi Balaton Áruházban.

Gyermeksátor

Kempingsátor

150 és 200 Et 500 Ft-tói 2400 Ft-ig

Kempingfölszerelés

1000 Ft fölött OTP-hitellevélre

vásárolható.

(88582)

munkát, hogy a berakónak ne legyen holtideje. Az emberek kézre adják neki a ruhát, s így növelni tudták a kalanderek kapacitását is.

De végeztek konstrukciós változtatásokat is a gépeken. Horváth László főmérnök számításai alapján úgy állították be a nyomóhengereket a kalandereken, hogy jobban érvényesüljön a mángorló hatás. Így simább lesz a ruha, s gyorsabban megy a vasalás is.

Ezek az átszervezések, illetve változtatások mintegy húsz-huszonkét százalékkal növelik a vállalat termelését. Ezt figyelembe véve mondta az igazgató, hogy különösebb fennakadás nem lesz a mosásban. Hiszen naponta 65— 70 mázsa fehérneműt tudnak kimosni a három műszakban.

Előre meghatározott program szerint

Viszont továbbra is gondot okoz a szállítás. A Balaton- part vendéglátóhelyei legtöbbször háromnapos, ritkábban egyhetes határidőre kérik a munkák elvégzését A vállalat gépkocsiparkja nehezen tudja ellútni a megnövekedett feladatokat. Igaz, július elsejétől már segít a kaposvári AKÖV is. Kötbé- res gépkocsikat bocsátanak a Patyolat rendelkezésére. A baj az, hogy a gépkocsikat nem tudják jól kihasználni, hiszen összekötözött ruhából nem fér el annyi, amennyi az autók megengedett terhelése. A gépkocsivezetőknek és a szállítást irányító szakembereknek egyaránt arra kell törekedniük, hogy ne legyen kiesés a nyári szezonban. A Patyolat előre meghatározott program szerint indítja a gépkocsikat. Csak így lehet biztosítani, hogy idejében beérjen a vállalathoz a mosásra váró ruha, és az üdülők is pontosan megkapják a tiszta fehérneműt.

Málna- és borsószüret a tabi Egyetértés Tsz-ben

Az »édes« szüret.

A tabi Egyetértés Termelő- szövetkezet kertészetében málnaszüret folyik. Az egyik tábla mellett megállunk, és besétálunk a lekopasztott cserjék közé.

— Már harmadszor szüretelünk az idén erről a területről — mondja a családjával dolgozó tsz-tag. — Két és fél holdon van málnánk, kis része tavalyi, a többi már évek óta termést ad.

— A málna holdanként körülbelül 11 000 forint jövedelmet hoz a szöve.ke/etr.ek, így a szedést is jól meg tudjuk fizetni — büszkélkednek a raktárban. Kilogrammonként három forintot kap a munkás. Személyenként 12—16 kilót szednek naponta.

— Eddig a málnával foglalkoztunk legtöbbet, mei ez a legkényesebb — tájékoztat a kertészeti agronómus. — Jelenleg a legnagyobb g ndot az okozza, hogy elromlott a g p- kocsink, és csak két h nao múlva lesz készen. így kénytelenek vagyunk Zetorral szállítani az árut Siófokra. Most reggel fél négykor indultunk, és hat órára már le is rakodtunk. Érdekünk, hegy a lehető leggyorsabban elszállítsuk a

K. I. málnát, mert csak a kifogástalan minőségű g-ümölcsért tizet a MÉK 11,60 fori.itot kálónként. Ha raktál ra szállítunk, csak másod- vagy h-.imadosz- tályú áron veszik át tőlünk, s ez tetemes veszteséget okozna. Mi vagyunk a MÉK siófoki kirendeltségének egyetlen közvetlen szállító szövetkezete, érthető, hogy igyekszünk megtartani pozíciónkat. Ha a szüret lezajlott, rövid számvetést készítünk, hogyan jövedelmezett szövetkezetünknek a málna.

— Többet keresünk a borsón — szólal meg az egyik bedolgozó. — S édeséért egy forintot kapunk, itt egy háromtagú család minden megerőltetés nélkül megkeres napi 220—250 forintot. Nem ritka személyemként a 100 forinton felüli kereset.

A kertészet termékeinek egyharmada szerződéses, Kétharmada piacra kerül. Ha csak az időjárás közbe nem szól, az Egyetértés T z teliesítá köíe- lez-ttsézeit, ebben az esetben többe* fog érni a munkaegység Tav-ly a tóvári term- tósi versenyben elsők lettek. Mivel ez is kötelezi őket. minden erejükkel azon vannak hogy az e'sőséget mseón -^rék, a termelőszövetkezet jó hím -»vét még jobban megalapozzak.

S. O.