Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-24 / 148. szám
Péntek, 1966. június 24. s SOMOGYI NÉPLAP Amit ma megtehetsz... A z új gazdaságirányítási rendszer alapvető elemei másfél év múlva lépnek működésbe. A vállalatok önállósága sokkal nagyobb, döntési lehetőségük, joguk sokkal szélesebb lesz, mint eddig. Erre az új helyzetre minden vállalatnak föl kell készülnie. Mivel a felkészülésre riem lehet központilag receptet kidolgozni, már most szükség van a vállalatok öntevékenységére. Nem engedheti meg egyetlen gazdasági vezető sem, hogy vállalatát az új gazdasági mechanizmus felkészületlenül találja. Aki felkészül, saját hasznára teszi, aki »végigalussza« a másfél évet, a saját kárára cselekszik. Várható, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben az egyes ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági vállalatok változtatásokat fognak végrehajtani termelésük összetételében, vállalati gazdálkodásukban, beszerzési és értékesítési politikájukban. Minden vállalat kötelessége azonban megóvni saját termelő tevékenységének gazdaságosságát a külső váratlan fordulatoktól. Ha az utolsó percben veszik észre, hogy például nincs elegendő és kellő összetételű anyagkészlet, rendelésállomány, akkor a következmény csak kapkodás, anarchia lehet. Ezért már most ajánlatos elkezdeni az előzetes tárgyalásokat a szállító és a rendelő partnerekkel. Ki kell »tapogatni«, hogy az új körülmények milyen követelményeket támasztanak, milyen lehetőségeket teremtenek. Előzetes piackutatást kell végezni arra, hogy a vállalat hagyományos termékeire a jövőben mekkora mennyiségben és milyen minőségben lesz szükség. Ezzel egy időben ismerni kell az igények változását is. Azt is ajánlatos előre megtudni s előzetes megbeszéléseken rögzíteni, hogy a szükséges anyagok, alkatrészek, szerszámok kitől, milyen mennyiségben, ütemezésben lesznek beszerezhetők. Hiszen később nem lehet minden kis ügyben a felügyeleti szervhez, a minisztériumhoz, a tanácshoz fordulni. Rendkívül fontos, hogy az anyagot idejében beszerezzék, s a kooperációs szerződéseket megkössék, valamint kutatást végezzenek nemcsak az értékesítő, hanem a beszerző piacokon is. Megszűnik az anyagok egy részénél a kiutalásos, keretgazdálkodásos rendszer. Nem várhatja a vállalat, hogy majd kiutalják neki, amire szüksége van. Neki magának kell beszereznie. S zükséges előkészülni öntevékenyen, utasítást be nem várva a mimkaerő-gazdálkodás tekintetében is. Fontos a létszámmegtakarítás lehetőségeinek feltárása és a szakmunkaerő- szükséglet fölmérése. Mivel a vállalatok fontos munkájává Válik az »üzleti« tevékenység, a közgazdasági elemző munA Somogy megyei Ásványvíz- és Szik- vízipari Vállalat kereskedelmi ügyintézői beosztásra pályázatot hirdet. Jelentkezni lehet a vállalat központjában, Kaposvár, Május 1. utca 50. sz. (88525) M' ka, ezért már most gondoskodni kell szakképzett közgazdászokról, gyakorlott üzletemberekről. Szükségessé válik néhány mérnök átképzése közgazdásszá és »kereskedő-« mérnökké. Kádertervet kell készíteni új munkaerők fölvételére, régiek esetleges átcsoportosítására Az eddiginél hatékonyabb bérezési módszerek kidolgozására van szükség számos területen. Hasznos lenne, ha a vállalatok az új mechanizmus bevezetését megelőző negyedévekben fokozatosan alkalmaznának új bérezési, premizálási, jutalmazási formákat, S a szakmánkénti bérszinteket a terület vállalataival egyeztetnék. Így elkerülhető, hogy az első időkben túl nagy legyen a munkaerő-vándorlás és -csábítás. Üj módszerek szükségesek a jutalmazási alap felhasználásában, sőt esetleg a nyereségrészesedés személyekre való lebontásában is. Csak úgy van ezeknek a juttatásoknak igazi ösztönző erejük, ha a személyi teljesítmény szerint eléggé differenciáltak. Kipróbálható már a jövő évben — a vállalati szakszervezeti bizottsággal egyetértésben — a nyereségrészesedési alap egy részének új típusú elosztása. Ilyen például, amikor a művezetőknek utalványozási joguk van egy-egy napi nyereségrészesedés megadására. Így már év közben kiosztható a vállalati nyereségrészesedési összegből 3—i napi összeg. Ezt azután a végső elszámolásnál le kell vonni a kiosztható összegből, s csak az így fennmaradt részt kellene felosztani a kifizetett éves bér, illetve szolgálati idő arányában. ár most érdemes felülvizsgálni az állóeszköz- és a készlet- gazdálkodás rendjét s feltárni a tartalékokat, valamint megvizsgálni azt, hogy a meglevő géppark milyen termék- összetétel gyártására alkalmas; hol van hiány; hol nincsenek a gépek kellően kihasználva; hogyan lehetne ezekre munkát szerezni. Egyik fő törekvés: a gépeken olyan műveleteket végeztessünk majd, amelyek a gép műszaki adottságait a lehető legjobban ki tudják használni, sígy az egy gépórára jutó termelési érték és nyereség a legnagyobb. Fontos a kidolgozott újítási feladatterveket a dolgozók nyilvánossága elé bocsátani, felhíva minden dolgozót arra, hogy a jövő év közepéig minél több, olcsón megvalósítható újítást nyújtson be az új mechanizmusra való áttérés megkönnyítésére, az átállás esetleges többletköltségeinek fedezésére. A legfontosabb terület, ahol az átállásra meg kell tenni az előkészületeket: a műszaki fejlesztés. Mind az iparvállalatoknak, mind a mezőgazda- sági szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak nagy biztonságot nyújtana, ha 1968 januárjában valami újjal, korszerűvel, jó áron értékesíthetővel lepnék meg a piacot A vállalatok tudják, hogy miben van hiány, mi az, amit a vevő hajlandó megfizetni. Márl most szükséges elkezdeni aj felkészülést ezeknek az új ter-j mékeknek vagy hiánycikkeknek a gyártására. A felkészülés időigénye nagy. Sokszor konstrukciós, technológiai tevékenység előzi meg az új termék gyártását Az új gazdasági mechanizmus az ország lakossága előtt akkor arat majd teljes elismerést, ha megjelennek a piacon az új, korszerű termékek, megszűnnek a hiánycikkek. A vállalatok is könnyebben jutnak túl a kezdeti bizonytalanságon, ha valami újat, jövedelmezőt tudnak piacra dobni. G azdaságirányításunk új rendszere széles lehetőséget nyújt a demokrácia kiszélesítésére a gazdasági tevékenységben. A döntési jogkörök nagyfokú decentralizálása, az egyéni kezdeményezés kibontakoztatása új erőforrásokat mozgósít népgazdaságunk fejlesztésére. Vállalataink előtt szép perspektíva, nemes cél áll. Kezdjük el hát a felkészülést már ma, öntevékenyen, lelkesen és jó üzleti érzékkel. S közben hiánytalanul lássuk el folyó feladatainkat, megteremtve az anyagi, termelési föltételeket az új rendszerre való átálláshoz- Dr. P. O. ÖNIGAZOLÁS mint „társadalmi TÁLÁN FÉL ÉVE is elmúlt már, hogy beszélgettem egy régi osztályvezető ismerősömmel. Mondta, hogy van egy női beosztottja, de hiába bírálja évek óta, nem megy vele semmire. Emberségesen, őszintén beszélt hozzá, szerette volna meggyőzni arról, hogy képtelen ellátni a munkáját, próbálkozzon valami mással. De hát... negyvenhét éves, mindössze nyolc éve van hátra a nyugdíjig. Valahányszor szóba került, hogy nem tud bánni a gyerekekkel, rohant a megyére paORVOSI RENDELŐ ÉS KÖNYVTÁR épül Kaposváron, séggel. a Rokkant telepen 660 000 forintos költSZÉLJEGYZET Nem megfelelő az előkészítés A Kaposvári Ruhagyárban nemrég termelési tanácskozást tartottak a tizenkettes szalag dolgozói. A beszámoló szerint az első negyedévben nem teljesítették tervüket, áprilisban és májusban a tervezettnél többet termelték. Áprilisban például 116,2 százalékra teljesítették tervüket Sajnos, az említett két hónapban romlott a minőség, növekedett a belső visszavetés. Mi az oka a hullámzásnak, hogyan lehetne biztosítani a félévi terv teljesítését? Ezt kutatták a tanácskozás részvevői. Sokan felszólalták, s próbálták megvilágítani, mi okozza a zökkenőket. A felszólalásokból a2t lehetett megállapítani, hogy a hibák fő előidézője a rossz előkészítés. Hol ez nincs, hol az. A szalag gyakran nem megfelelően előgyártott anyagot kap. Dómján József műszaki vezető a tanácskozáson elmondta, egy idő óta óránként kér jelentést az előgyártótóL így jobban szinkronba tudják hozni a munkát. Ez kiküszöbölt néhány hibát. A termelési tanácskozás azonban azt mutatta, hogy az előgyártó részlegben van még jócskán tennivaló. Az üzem vezetői azért hozták létre az előgyártó részleget, hogy a szalagok idejében megfelelően előkészített anyagot kapjanak. Ezért a kezdeményezésért csak elismerés jár nekik. Az előgyártó részleget azonban nem elég csak megalakítani. Gondoskodni kell amról is, hogy állandóan kielégítően dolgozzon. Hisz- szük, hogy az üzem vezetői, akik az előgyártó részleg létrehozásával kifejezték, hogy fontosnak tartják az előkészítést, gondoskodnak a részleg zökkenőmentes működéséről is. (Szegedi) naszkodni: sír a lelke, mert bántják, üldözik, át akarják helyezni, nyugdíjjal fenyegetik. Tehetetlen vagyok — mondta az osztályvezető, meg kellene szabadulnom tőle. Da hát mit tegyek? ... A napokban újra találkozz tunk, s szóba hoztam a dolgot. Megkérdeztem, hogy mi a terve, mit tesz az ügyben. — Nézd, három-négy ilyen emberem van, akitől szakmai alkalmatlanság miatt meg kell szabadulnom. Az Idén nagyon tudatosan készítjük elő a dolgot. Névsorba szedjük a nevüket, munkatervbe fogjuk venni, következetesen figyeljük, ellenőrizzük a munkájukat, s a sor így alakul majd: figyelmeztetés, jegyzőkönyv, fegyelmi egyszer, kétszer, azután. . — Szóval fedezni kell magadat? — Nem. őket kell meggyőzni alkalmatlanságukról. — De hiszen tíz éve ezt bizonyítják... — Igen, csakhogy vannak nálunk jótékonysági intézmények. S ha panaszkodik, jön a vizsgálat. Megkérdezik, mikor voltunk nála, ismerjük-e körülményeit, hányszor beszéltünk vele, figyelmeztettük-e, segítettünk-e jobban ellátni a munkáját, megkérdeztük-e, hogy milyen személyes gondjai vannak, s hogy hányszor étkezik naponta. (Ezt már csak gúnyból mondom.) Hidd ”1, tiszta a lelkiismeretem. De nekem nem hisznek. Dokumentálnom kell. S jóllehet tíz éve a beosztottam, minden idegszálának rezdülését, jellemének, képességeinek minden részletét ismerem, bizonyítanom kell. Papíron kell bizonyítanom. S ez most nem megy ;: Megvallom, egy kissé nevetségesnek tartottam ezt a helyzetet, s talán az is. Először még hajlottam rá, hogy alaposan megmosom kedves ismerősöm fejét tehetetlenségéért, aztán rájöttem, hogy voltaképpen nem ő a hibás. VALAMILYEN FÉLMEGOLDÁST ÉRZÉK az ilyen — és számtalan hasonló — eset mögött. Egyik oldalon társadalmi rendünk egyik legszebb vívmányaként biztosítottuk, hogy senkit semmilyen bántódás ne érhessen jogtalanul. Ha az utolsó szót elhagyom, kiderül: el is túloztuk ezt a vívmányt A dolgozók védelme ugyanis nem lehet föltétien dolog. Nem lehet — és nem szabadna — védeni azt, aki következetesen hanyag, lusta, intrikus, áskálódó, vagy ezenkívül is alkalmatlan munkakörének ellátására. A mindenáron való védelem felszámolása természetesen nem sértheti az emberi jogokat, hisz mi büszkék vagyunk arra, hogy a Érthető bosszúság A Drávamenti Egyetértés Termelőszövetkezet tétújfalui központi irodájában vagyunk. Paprikás a hangulat. A főkönyvelő bosszúsan mondja: — Hát nem érthetetlen? Hiába kérjük haza embereinket a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóságtól, nem engedik őket. Most ismét levelet írok Pécsre, nem tudom, lesz-e értelme . .. Két termelőszövetkezeti tagról van szó. Ü?y vállalhattak munkát a gazdaságon kívül, hogy a szövetkezet bármikor visszahívhatja őket. Az ilyen — visszavo_ násig érvényes — engedély gyakori a tsz-ekben, hiszen nem minden munkaterületen tudnak munkát adni egész éven át, s ilyenkor máshova mehetnek dolgozni az emberek. Amikor ismét szükség van rájuk, visszakérik őket az ideiglenes munkaadótól. Az Egyetértés Tsz-ben is ez történt, és most nemcsak a szövetkezet vezetői méltatlankodnak, hanem az a két ember is, aki szívesen jönne haza, de nem engedik őket. A gazdaságnak mintegy másfél száz hold kertészete van, ilyenkor nehezen nélkülözik a munkaerőt. Mert itt van az aratás is. Azon túl, hogy megértjük a szövetkezetiek bosszúságát, azért sem mehetünk el me lette szó nélkül, mert ebben az esetben az engedménnyel való vlsz- szaélésről is sző van. A szövetkezetlek ugyanis megértették és megértik az üzemek, vállalatok gondjait, s ha tehetik, segítenek is nekik. Ezért is ad a vezetőség ideiglenes munkavállalási enge, délyt tagjainak. A Drávamenti Egyetértéssel előfordult eset semmiképpen sem fokozza a gazdaság vezetőinek jóindulatát, megértését. Segítő szándékukat inkább megérteni kellene, semmint visszaélni vele. H. F. i€ _ubák és nem az ember ellen küzdünk. Tehát az egyik oldalon a dolgozók védelmét biztosítottuk, a másikon nem mindig találtuk meg azokat az eszközöket, amelyekkel el lehet érni, hogy mindenki teljes, odaadással, a képességeinek legmegfelelőbb helyen dolgozzék. És ebből sok bonyodalom származik. Mindenekelőtt hiányzik a feszesség, a tartás, hiszen mi baj érheti a dolgozót, ha nem végzi el a munkáját? ... A vezetőtől általában önállóságot, felelősséget követelünk a maga posztján, másrészt viszont előfordul, hogy félelmet, aggódást keltünk benne, viszolygást az önálló és felelősségteljes cselekvéstől. Mert inkább vállal 280 ember között négy kölöncöt, mintsem hosszú tortúrának tegyék ki csupán azért, mert felelőssége teljes t>-d«t*ban meg akart szabadulni alkalmatlan munkatársaitól. Es mi maridén következik ebből? A békesség és a Munka Törvénykönyv rosszul értelmezett szelleme szerint — ha már elviselhetetlen a helyzet — bebizonyítjuk, hogy az alkalmatlan kereskedősegéd boltvezetőnek azért jó lesz, mert ritkábban akad össze a vevővel; elintézzük, hogy azt a nyolc évet már hadd húzza ki a pedagógus, hisz legföljebb csak néhány száz gyerek látja a kárát; és gondoskodunk arról is, hogy az illető fizetésének meghagyásával alacsonyabb vagy éppen csak egy kicsivel ma« gasabb beosztásba kerüljön. EZEK ELLENTMONDÁSOK, akár ki merjük mondani, akár nem! S ha nem merjük, hát megtanítjuk önmagunkat is arra,' hogy alkotó munka helyett igazoljuk magunkat, intézkedés helyett dokumentumok sorozatával bizonyítsuk, hogy voltaképpen jót akarunk. Csakhogy ez nem nagyon viszi előbbre a társadalom fejlődését ... Okoljam hát az osztályvezetőt. hoev alamuszi, tehetetlen, önáHótlan saját munka- területén? Volna ebben is valami igazság, de hát kevés ember akad, aki egy társadalmilag kialakult — helytelen — szokással szemben hirtelen — és úgy érzi. egyedül — cselekedni mer. Pedig nincs egyedül. Minden gondolkodó embert feszít egy kicsit az, ami rossz. Azt hiszem, nem kellene miniszteri rendeletet várni ahhoz, hogy az osztályvezető önállóan döntsön személyzeti kérdésekben, hogy egyáltalán szemébe merjük mondani az embereknek, hogy mit érnek, mire alkalmasak, mire számíthatnak ... Az önigazolás visszahúzó erő, energiát rabol, s nem igaz, hogy társadalmi szükségszerűség. Hogy ilyen helyzet alakulhat ki, abban egy kicsit mindnyájan hibásak vagyunk, nekünk kell hát egy másfajta, egy igazi szükségszerűséget kialakítani... Jávori Béla Kőműveseket és segédmunkásokat vesz föl az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári és környéki építkezéseire; csak kőműveseket pedig siófoki és környéki munkahelyekre vesz feL Különélés! pótlékot fizetünk Kaposvár területén: családfenntartóknak napi 15 Ft-ot, nem családfenntartóknak napi 10 Ft-ot; vidéki munkahelyeken: esaládfenntartókna k napi 20 Ft-ot, nem családfenntartóknak pedig napi 15 Ft-ot, ha vidéki lakásbejclentéssel rende Ikeznek. Munkásszállást, üzemi étkezést biztosítunk, A felvételkor tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés: Kaposvár, 43-as ifjúság útja 5. és Siófok, Fő u. 200. (88294)