Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-24 / 148. szám
flLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA. 50 FTLI EB Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXIII. évfolyam 148. szám. ! 1966. június 24., péntek ÖN IGAZOLÁS mint társadalmi szükségszerűség (3. o.) CSÖNDBEN? (5. o.) Interpelláció gázügyben (6. o.) fái A harmadik ötéves terv Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke benyújtotta a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, amelyet — előzetes tárgyalásra — megkaptak az országgyűlés állandó bizottságai, s szétosztották az országgyűlés tagjai között. Kézhez kapták a képviselők az Elnöki Tanács jelentését is, amely az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről számol be. Az ország- gyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Vass Istvánná ezután bejelentette, hogy az ipari bizottság megvizsgálta Klujber László képviselő interpellációját — amely az 1965 novemberi ülésszakon hangzott el a bauxtibányászat ügyében —, továbbá az interpellációra adott miniszteri választ. Ez utóbbit, mint ismeretes, az országgyűlés nem fogadta el. Az ipari bizottság vizsgálatának eredményéről az ülésszakon jelentést terjeszt az országgyűlés elé. Az elnök indítványára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: A népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat; O az ipari bizottság jelentése Klujber László interpellációja és az arra adott miniszteri válasz tárgyában; €» O a legfőbb ügyész beszámolója; interpelláció. Ezután napirend szerint dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette a harmadik ötéves tervről szóló törvényjavaslatot Dr. Ajfai Miklós beszéde A kormány az országgyűlés elé terjeszti az 1966—70. évekre vonatkozó harmadik ötéves tervről szóló törvény- javaslatot. A tervjavaslat figyelembe veszi gazdaságfejlesztésünk eddigi tapasztalatait, támaszkodik a Magyar Szocialista. Munkáspárt Központi Bizottságának 1964 decemberi határozatában foglalt, hosszú időre étlapul szolgáló irányelvekre, szem előtt tartja a társadalmi, gazdasági építésünk legközelebbi feladateiit. A törvényjavaslat alapjául szolgáló irányelveket a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1966 májusi ülésén megvitatta és jóváhagyta —mondotta bevezetőben Ajtai Miklós. A harmadik ötéves népgazdasági terv szerves folytatása a párt és a kormány eddig folytatott gazdaságpolitikájának, amelynek eredményei tükröződnek az előző ötéves terv teljesítésében. Második ötéves tervünk eredményei A szocialista ipar termelése az előző öt év alatt 47 százalékkal emelkedett, és a kitűzött céloknak megfelelően változott az ipari termelés szerkezete is. Leggyorsabban Ugyanis a vegyipar és a gépipar termelése nőtt Sikerült megfelelő módon biztosítani a lakosság iparcikkellátását, lényegében realizáltuk beruházási céljainkat, és egyidejűleg 67 százalékkal emelkedett az ipari termékek (élelmiszer nélkül) kivitele. Ipari termelésünk anyagellátása, elsősorban a KGST-országokkal létesített megállapodások alapján lényegében zavartalan volt, és lehetővé^ tette az éves tervek rendszeres túlteljesítését is. Az elmúlt tervidőszakban sikeresen befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Mezőgazdaságunk teljesítette az átszervezés idején célul kitűzött kettős feladatot: a mezőgazdaság termelése öt év állagában mintegy 10 százalékkal volt tö'ob, mint az azt megelőző öt évben. A nemzeti jövedelem öt év alatt 25 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem 22 százalékát fordítottuk felhalmozásra. Ezen belül — a harmadik ötéves terv készítésénél alapul vett árakon és konstrukcióban számítva — keréken 200 milliárd forintot fordítottunk beruházásra a népgazdaság szocialista szektorában, ami körülbelül 15—20 milliárd forinttal haladta meg a tervelőirányzatot. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme öt év alatt a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben, több mint 18 százalékkal növekedett: lényegében ugyanilyen mértékben nőtt a parasztság egy főre jutó fogyasztásának reálértéke is. A nkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. Tizenhárom százalékkal nőtt a munkások és alkalmazottak száma. A társadalmi juttatások 1965-ben körülbelül egyhaimaddal haladták meg az 1960. évi szintet. Mindezek alapján az egész lakosság fogyasztása öt év alatt 21 százalékkal emelkedett. Az élelmiszereladás 36 százalékkal emelkedett, a lakosság élelmdszerfogyasztása pedig körülbelül 12 százalékkal nőtt. Jelentősen, 23 százalékkal nőtt a kiskereskedelem iparcdkkeladása, és ezen belül csaknem másfélszeresére emelkedett a tartós fogyasztási cikkek forgalma. Dolgozó népünk odaadó munkája, alkotó tevékenysége alapján népgazdaságunk tovább erősödött, az elért eredmények szilárd alapot adnak az új terv céljainak megvalósításához —mondotta, majd arról beszélt, hogy az előttünk álló időszakban mind nagyobb mértékben kell az intenzív fejlődés módszereit alkalmaznunk. Míg korábban nagyobb, mértékben lehetett mozgósítani a népgazdaság munkaerőtartalékait — a mezőgazdasági munka szervezése egy ideig lehetővé, sőt szükségessé tette a munkaerő egy részének átirányítását más termelőágazatokba —, addig ma már ilyen lehetőségekkel nem, vagy csak korlátozott mértékben rendelkezünk. Ezért abból indultunk ki, hogy a tervidőszakban növekedni fog a rendelkezésre álló eszközök felhasználásának hatékonysága. Az ipari termelés emelkedésének a korábbinál nagyobb hányada származik majd a munkatermelékenység növekedéséből, rendszeresen csökkennek a fajlagos termelési költségek. Szükséges, hogy az ipari termelés az eddiginél rugalmasabban alkalmazkodjék a belföldi és a külföldi piacok igényeihez, és ezáltal a termelés mennyisége és választéka az eddiginél jobb összhangban legyen a kereslettel. Öt év alatt 250—260 milliárd forint beruházásra A gazdaságfejlesztés említett jellegzetességei szükségessé teszik, hogy az iparban és a népgazdaság egyéb ágaiban gyorsítsuk a műszaki haladás ütemét, az életszínvonal — politikában növeljük a bérek ösztönző szerepét, a mezőgazdaságban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával gyorsítsuk a mezőgazdasági termelés növekedési ütemét az elmúlt időszakhoz képest. Mindezzel elérhetjük, hogy népgazdaságunk fejlődésének üteme az előző évekhez hasonló lesz, miközben a fejlődés minőségi jellemzői kedvezőbben alakulnak, és egyidejűleg biztosítjuk a gazdaság szilárd egyensúlyát. A nemzeti jövedelem emelkedése a terv szerint évi átlagban mintegy 4 százalék lesz. A nemzeti jövedelem emelkedésének ütemét lényegében a termelés két fő ágában, az iparban és a mező- gazdaságban előirányzott fejlődés alapozza meg. A terv keretei lehetőséget biztosítanak arra, hogy az ipari fejlődés üteme meghaladja a tervezettet, ha az ipar exportképessége a terv megvalósítása során a számításba vettnél kedvezőbben alakul, s ha az ipari üzemek a termelésben kedvezőbb hatékonyságot érnek el. így az ipar hozzájárulhat az egész népgazdaság fejlődési ütemének gyorsításához. Ez a terv túlteljesítésének kívánatos, lehetséges iránya. Ami a mezőgazdaság tervét illeti, fő törekvésünk az, hogy a fejlődést mennyiségi és minőségi szempontból — az ösz- szes számításba vehető tényező gondos figyelembevételével, az időjárási viszonyok öt év alatti kiegyenlítettségét föltételezve — a reálisnak vélhető színvonalon irányozzuk elő. Az ismert körülmények miatt a magyar népgazdaságban rendkívül nagy jelentősége van a külkereskedelemnek, ezért a népgazdaság egészséges fejlődésének egyik alapföltétele, hogy a verseny- képes áruk exportjának növelése révén — egyéb lehetőségeket is kihasználva — fokozódjék az ország devizaszerző képessége, erősödjék és sokoldalúvá váljék gazdasági együttműködésünk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal; szélesedjenek gazdasági kapcsolataink azokkal a nem szocialista országokkal is, amelyek a kölcsönös előnyök alapján készek az együttműködésre. Mindez megfelelően tükröződik a harmadik ötéves terv előirányzataiban. A kivitel valamivel gyorsabb ütemben nő, mint a behozatal, és a külkereskedelmi forgalom növekedési üteme a következő öt év alatt meghaladja a nemzeti jövedelem növekedési ütemét. A kormány a szocialista szektorban 5 év alatt végrehajtható beruházások összegét 250—260 milliárd forintban javasolja meghatározni. Egyidejűleg szociális-kulturális létesítményekre és lakásépítésre körülbelül 47 milliárd forintot fordítunk, többet mint a második ötéves tervben. (Folytatás a 2. oldalon) Somogyi pártküldöttség Jugoszláviában A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége bjelovári területi pártbizottságának meghívására tegnap öttagú pártmunkásküldöttség utazott Jugoszláviába. Az MSZMP Somogy megyei Bizottságénak delegációját Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára vezeti. Tagjai: Böhm József, a végrehajtó bizottság tagja, a megyei tanács vb-elnöke; Szőke Pál, a végrehajtó bizottság tagja, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára; Mandik Béla, a Barcsi Járási Pártbizottság első titkára és Bertalan József, a Csurgói Járási Pártbizottság első titkára. Küldöttségünk — mely a jugoszláv pártmunkás-delegáció június 13-i látogatásának viszonzásaként utazott Bjelovárra, tanulmányozza a terület gazdasági, politikai, társadalmi helyzetét és a pártmunka módszereit, ezenkívül ipari és mezőgazdasági üzemekbe, kulturális intézményekbe látogat. A megyei pártküldöttség egy hetet tölt Jugoszláviában. Mongol pártküldöttség Kaposváron Háromtagú mongol delegáció érkezett tegnap Kaposvárra a Hazafias Népfront megyei bizottságának vendégeként. A vendégek — D. Dem- csig, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB tagja, a Mongol—Magyar Baráti, Társaság elnöke; P. Hurbazár, a Béke és Barátság Társaság alelnö- ke és Noroszambu, a Mongol —Magyar Baráti Társaság titkára — délelőtt fölkeresték a Hazafias Népfront megyei székházát, ahol Róna Imre tájékoztatta őket a megye gazdasági és kulturális fejlődéséről, majd Takács Béla megyei munkatárs beszélt a somogyi népfrontmozgalomról. Délután a mongol vendégek a KISZÖV-höz látogattak el, majd megnézték az asztalos- ipari és a textilipari ktsz-t. Este a megyei könyvtárat kereste föl a delegáció. Ma a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárával és a ruhagyárral ismerkednek meg a vendégek, este pedig Mosdóson barátsági esten vesznek részt. Holnap Bala- tonboglárra utazik a küldöttség.
