Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-22 / 146. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1966. június 22. Grisin Tokióban A szovjet szakszervezeti, küldöttség, amely Grisinnek, a szovjet szakszervezetek központi tanácsa elnökének vezetésével a japán főváros­ban tartózkodik, kedden ta­lálkozott a tokiói szakszerve­zetek aktivistáival. Kaoru Ota, a japán szak- szervezeti főtanács elnöke üdvözlő beszédében elisme­réssel szólt a szovjet szak- szervezetek lankadatlan bé­keharcáról, az imperializmus és a háború ellen küzdő nem­zetközi szakszervezeti moz­galomban betöltött aktív sze­repéről. (MTI) Luigi Longo a baloldali egységről Az Olasz Kommunista Párt Rómában nagygyűlést tartott, amelyen értékelték a június 12-i részleges közigazgatási választások eredményeit, és foglalkoztak a párt további feladataival. Luigi Longo, az OKP főtit­kára beszédében kijelentette: A kommunisták elítélik a kö­zépbal koalíció elfajulását, jobbra tolódását, és új több­ség megteremtését tartják szükségesnek. A jobbra tolódást csak úgy lehet megakadályozni, és az ország politikáját csak akkor lehet megváltoztatni, ha új kapcsolatok jönnek létre az összes baloldali erők között a középbal koalíción belül és azon kívül is — mondotta Longo. (MTI) Egymillió olasz sztrájkol Több mint egymillió vas­ipari dolgozó lépett sztrájkba kedden a három nagy szak­szervezeti szövetség, a CGIL, a CISL és az UIL együttes határozatának megfelelően. A sztrájk három napig tart. A sztrájkot azért hirdették meg, mert megszakadtak a tárgya­lások a kollektív szerződések megújításáról. (MTI) Döntés tankok gyűrűjében Az indonéz parlament szentesítette Suharto tábornok puccsát — Nasution: „Nincs mit szétzúznunk4 Az indonéz ideiglenes népi tanácskozó gyűlés 4. ülésszakának második napján, kedden megerősítette tisztségében Suharto miniszterelnök-helyettest, a hadsereg vezetőjét, mint az indonéz kormány leg­főbb ügyvezetőjét — jelentik a nyugati hírügynök­ségek. _ Az ezzel kapcsolatos hatá-1 hatáskörét, s meghatározhatja rozat, amelyet ellenszavazat I utódját. nélkül szavaztak meg, hang- A Tanjug jelentése szerint súlyozza: Át keik szabni a' az indonézy külügyminiszté­forradalmat a nép óhajának ________________________________ m egfelelően, s alá kell tá­masztani az elnök (Sukarno) politikáját, mint ahogy ezt március 11-i levelében meg­fogalmazta. A legfőbb törvényhozó szerv, az ideiglenes népi tanácskozó gyűlés tankok gyűrűjében hozta meg döntését. A gyűlés­nek már nincs baloldali tag­ja. Suharto megbízatása az új választásokig Jesz érvényes. Mint az UPI amerikai hír­ügynökség megfogalmazza, az ideiglenes népi tanács­kozó v-’űlés döntése el­oszlatja azokat a félel­meket, hogy Sukarno el­nök valaha megint telj­hatalmat élvezhet. A keddi ülésen felszólalt Nasution volt hadügyminisz­ter. Kijelentette, hogy feloszlatják a »Malaysia szétzúzására alakult pa­rancsnokságot«, az ország egykor oly hatal­mas, legfőbb politikai végre­hajtó szervét, mihelyt a Ma­laysiával való szembenállás politikája megszűnik. Malay­sia és Indonézia közöitt, mint ismeretes, béketárgyalások folynak és a legfontosabb kérdéseket már rendezték is egymás között. Nincs . mit szétzúznunk — magyarázta a döntést Nasution. Az indonéz ideiglenes népi tanácskozó gyűlés kedden Nasution tábornokot, volt hadügyminisztert (a március 11-én hatalomra jutott Su- harto kormány eddig Háttér­ben maradit befolyásos sze­mélyiségét — a szerk.) vá­lasztotta meg a testület el­nökévé — jelentette kedd es­te a djakartai rádió. A jobboldali körök már hu­zamos ideje erőteljesen sür­getik az alelnöki tisztség be­töltését, amitől azt remélik, hogy csorbíthatja Sukamo — egyébként is látszólagos —-64 rium szóvivője kedden meg­erősítette, hogy Indonézia hamarosan visszatér az ENSZ-be. Sukamo annak idején azért határozta el az ENSZ-ből va­ló kilépést, mert Malaysiát a Biztonsági Tanács nem állan­dó tagjává választották. Hogyan oldható meg a német kérdés AVAGY AHOGY AZT AZ NSZK-BAN ELKÉPZELIK A június 19-ről 20-ra vir­radó éjszaka a bajorországi Ludwigstadt határállomáson a Német Demokratikus Köztár­saság három állampolgárát a vonatban letartóztatták, s megakadályozták a továbbuta­zásban. A letartóztatott NDK- beli személyek mindhárman mint a Nemzeti Front küldöt­tei, a nyugat-németországi Saarbrückenbe igyekeznek hogy ott a Németek Szövet ségének és más, törvényesen működő nyugatnémet egyesü­letnek az írásbeli meghívásá­ra részt vegyenek abban a vi­tában, amelynek tárgya: »Ho­gyan oldható meg békésen a német kérdés?« A küldöttség tagjait, bér erőteljesen tiltakoztak ez el­len az eljárás ellen, a nyu­gatnémet határrendőrség más­nap délig fogva tartotta, s akkor kiutasították őket Nyu- gat-NémetországbóL Az NDK közlekedésügyi mi­nisztériuma azonnal megtette a szükséges ellenlépéseket ez­zel az önkényes akcióval szemben. (MTI) A nyugat-berlini rendőrség egy több tagú járőre június 19-én behatolt a magasvasút (S-bahn) papestrassei állomá­sára, és onnan a közeli rend­őrőrszabára hurcolta a Deut­sche Reichsbahn (az NDK-beti vasúti. társaság) két rendőrét. A vasúti rendőrök, kötelessé­güket teljesítve, a tulajdo­nosnő följelentése alapján, éppen annak földerítésén fá­radoztak, ki vagy kik törték fel június 19-ére virradó éjjel az állomás egyik kioszkját A nyugat-berlini rendőrség beavatkozása jogtalan és el­lentétes a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos egyezményekkel. Fejszal, Szaúd-Arábia ki­rálya kedden háromnapos hi­vatalos látogatásra Washing­tonba érkezett, hogy a Kö­zép-kelet problémáiról tár­gyaljon Johnson elnökkel. A franeóista hatóságok szabadon bocsátották Simon Sanchez Monterót, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága vb-tagját. A kom­munista vezetőt a bírósági tárgyaláson kiszabott börtön- büntetésének letelte után is még hónapokig fogságban tartották. A román államtanács tör­vényerejű rendelettel június 29-re összehívta a nagy nemzetgyűlés V. ülésszakát. Brnóban megnyílt a KGST közgazdasági állandó bizott­sága munkatermelékenységgel foglalkozó munkacsoportjának ülésszaka. A Bolgár KP meghívására Szófiába érkezett az SZKP küldöttsége, élén N. A. Pet- rovicsevvel, a központi bi­zottság pártszervezési osztá- tálya helyettes vezetőjével. Vita az angol alsóházban A miniszterelnök rágalmazó taktikája A konzervatív ellenzék ked­den az angol alsóházban kö­vetelte, hogy azonnal nyissa­nak rendkívüli vitát Wilson miniszterelnök hétfői nyilat­kozatáról. Az alsóház elnöke elutasí­totta a rendkívüli vitát sür­gető konzervatív javaslatot. Ezután Wilson és Heath kon­zervatív vezér bizalmas ta­nácskozásra vonult vissza, mi-> után a toryvezér felvilágosí­tásokat kért a miniszterelnök­től kijelentéseinek hátteréről. A Press Association parla­menti tudósítója szerint a. szakszervezeti mozgalommal szoros kapcsolatban álló mun­káspárti képviselők valósággal forrnak a felháborodástól. Az Evening Standard szerint a munkáspárti balszárnyon a pánik jelét látják abban, hogy a miniszterelnök rágalmazó taktikához folyamodott. Kedden a londoni kikötő­ben tartott gyűlésen a mat­rózok határozatot fogadtak el, amely kimondja: Elítéljük a, miniszterelnök felelőtlen ki­jelentéseit. Most még eltökél­tebben folytatjuk a harcot jo­gos követeléseinkért. (MTI) London féltékenyen figyeli a francia-szovjet közeledést Az angol közvélemény nagy érdeklődéssel kíséri De Gaul­le elnök szovjetunióbeli Láto­gatásának minden mozzana­tát. A sajtó, a rádió és a te­levízió vezető helyen, nagy terjedelemben tudósít az ese­ményekről. A kormánykörök felfogását tükröző hírmagya­rázatokból félreérthetetlenül kicsendül a féltékenység és az aggodalom, hogy Francia- ország és a Szovjetunió köze­ledése még inkább meggyengí­ti a NATO máladozó alap­jait. A szélsőjobboldali Daily Sketch keddi vezércikkében ezeket írja: — A brit kormányt resz- ketés fogja el arra a puszta gondolatra, hogy De Gaulle esetleg valamilyen megállapo­dást köt az oroszokkal, ami »hidegre tenné« Nagy-Britan­niát. Vessük csak össze De Gaulle mostani látogatásával Wilson februárban lezajlott moszkvai útját: ettől senki sem várt semmit, s ami igaz az igaz, nem is lett belőle semmi. Az ok: Nagy-Britan- niát, ezt az állítólag független országot amerikai csatlósnak tekintik. De Gaulle, bár tag­ja a Közös Piacnak, nyíltan vallja a maga felfogását, és saját elgondolásait követi. Szembe kell néznünk a kér­déssel: amerikaiak vagy eu­rópaiak akarunk-e lenni? De Gaulle tábornok — bármilyen nehéz is vele kijönni — meg­mutatta, hogyan foghat össze Európa, és hogyan őrizheti meg függetlenségét. Vajon Nagy-Britannia mikor fogja végre De Gaulle példáját kö­vetni? — teszi föl a kérdést a Daily Sketch. (MTI) Szovjet felszólalás a leszerelési értekezleten Kedden 35 perces ülést tar­tott a genfi tizennyolc hatal­mi leszerelési bizottság. A küldöttek Lukanov bolgár, Tahourdin brit és Foster amerikai küldöttek felszólalá­sát hallgatták meg. Lukanov rámutatott, hogy az Egyesült Államok állás­pontja gátolja az atomfegy­verek elterjedésének meg­akadályozásáról szóló egyez­mény kidolgozását. A szov­jet szerződéstervezet megfele­lő alapot biztosít az egyez­mény eléréséhez — mondot­ta —, és felhívta küldött társai figyelmét arra, hogy az ENSZ-közgyűlés 21. ülés­szakának megkezdése előtt kívánatos volna megállapo­dásra jutni az egyezményt il­letően. (MTI) BELGIUMI ÚTIJEGYZETEK (II.) VÖRÖS KAKAS KONTRA FEKETE OROSZLÁN Vacsorára invitált egy fiatal házaspár. Brüsszel kör­nyékén laknak, egy kétszin­tes modern házban. A férfi technikus, az asszonyka tit­kárnő az IBM nevű ameri­kai mammutvállalat brüsz- szeli lerakatánál. Evés közben a 11 éves Jean és a 7 éves Eric tisz­telettudóan viselkedett, de édesanyjuk, amint lefektette őket, panaszkodni kezdett. — El sem képzeled, meny­nyi bajunk van ezzel a két, gyerekkel. Percenként egy­másnak ugranak, s ilyenkor aztán »büdös flamand«-nak meg .»koszos vallon«-nak ti­tulálják egymást. Eléggé szokatlan, hogy édestestvérek »nemzetiségi konfliktusba« keveredjenek, de ez a furcsaság segített megértenem, milyen mélyek Belgiumban az úgynevezett nyelvi kérdés gyökerei. Belgium: ország — nyelv nélkül. Belga nyelv — mint ismeretes — nem létezik, az Észak-Belgiumban élő fla- mandok a holland egy sa­játos nyelvjárását beszélik, a déli részem lakó vallonok pedig a franciát. Brüsszel maga kétnyelvű város. A villamoson kétnyelvű felira­tok biztatják a közönséget, hogy fáradjon a kocsi bel­sejébe. s hogy leszálláskor csengessen; a hat brüsszeli színház közül öt franciául, egy flamandul játszik, vi­szont a másik legnagyobb város, Antwerpen színházá­ban csak flamand szavak hangzanak el. A flamand északot s a vallon délt egyébként az 1932-es nyelvi törvény által létesített hivatalos nyelvi határ választja el egymás­tól, és Brüsszel kétnyelvűsé­gét is ugyanez a statútum szabályozza. Nos, ez a ma­gyarázata a vendéglátóim '■■'ó belháború- nak. ök maguk ugyanis a nyelvi hátár közelében lak­nak, s mivel felső tagozatos iskola csak a határon in­nen, alsós meg csak azon túl van, a 11 éves nagyfiú más nyelvet s vele más szellemet, kultúrát szív ma­gába, mint a kisöccse. És a harc »nagyban« is éppily ádázul, éppily ma­kacsul tart évtizedek óta. Belgium az 1830-as polgári forradalom idején szakadt ki Hollandiából. E forradalom vezetői, tehát a belga álla­miság megteremtői vallonok voltak, s ők saját nyelvüket, a franciát tették egyedüli hivatalos nyelvvé. A fla- mandok viszonylagos háttér­be szorításához járult hozzá az is, hogy a XIX. század­ban, a gépi nagyipar meg­teremtésének korszakában a kis flandriai posztóüzemek­ről a déli, vallót területen levő szénbányákra terelő­dött a hangsúly. Ez a két körülmény okoz­za, hogy az 1947-ben kiala­kult flamand mozgalom számbeli fölénye ellenére is az elnyomott fél szerepét játszhat ja. Az 1961-es brüsz- szeli menetben tízezrek, egy évvel később, 1962 őszén, a második brüsszeli menetben már százezrek, de legalább is kétszázezer flamand vo­nult az utcákon, s hangoz­tatta a mozgalom jelszavait. »Flamand üzemekben ne le­gyen francia ajkú főnök!-« »Flamand földön ne legyenek francia nyelvű iskolák!« »A hadseregben a flamandok és vallonok aránya 67 százalék a 33 százalékhoz. A tiszteké ép­pen megfordítva. Nincs a had­seregnek egyetlen flamand tá­bornoka sem. Ez tarthatatlan!« »Követeljük a kulturális au­tonómiát !« »Az antwerpeni kereskedelmi iskolán szüntessék be a francia nyelvű tanszéket!« »A flamand gazdasági élet nyelve kizárólag flamand le­gyen!« »Arányosabban osszák el a beruházási összegeket Flandria és Vallonia között!« »Flamand és vallon munkás­nak egyenlő bért!« A néhány évvel később, az 1950-es évek derekán alakúit Vallon Népi Moz­galom törekvései és jelsza­vai viszont a legutóbbi időszak gazdasági fejlemé­nyeit tükrözik. A második világháború után az addig elmaradott, mezőgazdasági jellegű Flandria rohamos fejlődésnek indult. Belgium bekapcsolódása az Európai Szén- és Acélközösségbe végső soron a korszerűtlenné vált szénbányák bezárásá­hoz vezetett; másrészről pe­dig a nagytőke egyre szíve­sebben létesít iparvállalato­kat Flandriában, ahol meg­bízhat a flamand munkás állhatatosságában, konzeirva- tizmusában. A vallon jelsza­vak tehát ennek megfele­lően így hangzanak: »Vessenek véget a tőke elszí­vásának Valloniából!« »Állítsák meg a vallon mun­kanélküliek számának növeke­dését, a vallon munkások át­lagbérének relatív csökkenését!« »Számbeli kisebbségben va­gyunk, s ezért akaratunk elle­nére kormányoznak bennünket!­A flamandokat jelképező Fekete Oroszlán és a vallo­nokat szimbolizáló Vörös ka­kas ellentéte sokkal .mé­lyebb, bonyolultabb s ellent­mondásosabb annál, mint­hogy egyszerű kérdésfölte­véssel eldönthetné bárki is: melyiknek van igaza?! Tény, hogv a flamandok alapjában véve konzervatí­vak, sőt bizonyos esetekben a reakció támogatói. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint­hogy a második világháború idején sokan együttműköd­tek a németekkel, akik vi­szonzásképpen a koncentrá­ciós táborokból hazaenged­ték a flamand származású foglyok néhány csoportját. A választási eredmények is ar­ról tanúskodnak, hogy a flamandok a keresztényde­mokrata párt, míg a vallo­nok a szociáldemokrata párt fő támogatói. Mindez azonban nem azt jeleníti, hogy a flamandok kulturális autonómiára való igénye s bizonyos gazdasági követeléseik jogtalanok. El­lenkezőleg: mindkét fél kö­veteléseiben van jogos elem, természetes elégedetlenség a gazdasági struktúrával, or­szágrészük fejlődési ütemé­nek lassúságával vagy stag­nálásával. A társadalom mai urainak az az érdeke, hogy ezt az elégedetlenséget nyel­vi csetepatékkal, szüntelenül szitott ellentétekkel vezes­sék le. A nyelvi kérdések egyet­len érdem beli megoldását a Belga Kommunista Párt javasolta: önkormányzatot a két népcsoportnak, vagyis federalizmust, államszövetsé­get Flandria és Vallonia kö­zött, s ezzel egyidejűleg je­lentős gazdasági-strukturális reformokat. Hiszen ha a bezárt bá­nyák munkásainak hama­rabb biztosítanának munka- lehetőségeket, s az utak és gyárak gyorsabban épülné­nek Flandriában, akkor ta­lán az sem volna olyan fon­tos, hogy az Albertine temp­lom toronyórája negyedórán­ként' először egy flamand, majd rögtön utána egy val­lon népdal két-két taktusát játssza: az egyensúly ked­véért ... Zilahi Judit Következik: AZ ARANYVÁROS. Közület szolgálati lakás céljára házat vásárol. Föltétel: teljes beköltözhetőség és megfelelő jó állapot. Városrendezés során lebentásra kerülő ingatlan nem jöhet számításba. A bejelentése­ket június 25-ig 88503. számra a Magyar Hir­detőbe kell leadni. (88503)

Next

/
Oldalképek
Tartalom