Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-19 / 144. szám

cfyo % ^ & k/wékgvm) V V A AA A A A $ MÚZEUMAINK A BALATONSZÁRSZÓI JÓZSEF ATTILA EMLÉKMÚZEUM Nevét, a magyar költészet egyik legnagyobb költőjéről, József Attilláról (1905—1937) kapta, aki itt a balatonszárszói vasútállomáson egy tehervonat kerekei gá zolták halálra 1937. december 3-án este. Borsi Darázs József: Aranyeső Aranyesőáradat Lepte be az ágakat, Az egész völgy sárga tó, Aranyosan hullámzó ... Aranyeső virágzik, Sárgarigó flótázik, Aránylik a kedvünk is; Dalunk vidám, zengő, friss! A rét felett pillangó, Ügy ring, mint fehér hajó, Szárnya csöppnyi vitorla. Tavasszal száll el tova... CICAMÓKA Beh kevély a Cirmoska, Mert a képét megmosta. Ám belelát a tükörbe, Fel is jajdul üvöltve! — Jaj! A fülem csúf nagyon, Hej, ha volna kalapom, Mit fejembe nyomhatnék, Hát nem lennék ily pocsék! Gombához fut: — Jó napot, Add kölcsön a kalapod! Az csak néz, mi neki jó, Macskafejre nem való. Mit tehet a cica mást, Megvárja a holdlámpást. S dicsérve az éjszakát, Felhangzik a szerenád! Márkus Ferenc: Időjárás Április, május, november... ne értsenek félre, a június hónapot nem adtam cserébe. Bimbózó, meleg hónapok jöttek szépen, sorban, hideg szelek süvöltöztek június hónapban. Kedves időjárás bácsi! Üzenem a széllel, a november hónapot majd novemberben küldd el. A múzeum a József At­tila u. 7-es számú házában van. Ez a ház az egykori Magda pen­zió, amelyet a költő nővérei béreltek. Itt élte József Attila utolsó napjait, 1937. novem­ber 4~e és december 3-a kö­zött. Az emlékmúzeumban min­den tárgy a költőre, a köl­tő magányos, belső világára emlékeztet: a kis szobák sárga padlója, a függönyök, a zsalugáteres ablakok és maga az emlékkiállítás. Az első két szoba a költő életének, művészetének váz­latát tárja elénk. Megismer­jük sívár gyermekkora öröm- telen nélkülözését, az ifjú költő Juhász Gyulával kötött barátságát, Bécsben, Párizs­ban és a munkásmozgalom­ban szerzett széles körű iro­dalmi műveltségét, harcos forradalmi egyéniségét. Kor­társak fényképei, a költőre vonatkozó dokumentumok, kis papírszeletkéken javított kéziratai, versek első fogal­mazványai, megjelent ver­seskötetei, néhány személyes vonatkozású tárgya mind­mind a látogatók szívébe, emlékébe vésik József At­tilát, aki példának e sorokat írta: *Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égem úgy érdemes.-« K ülön szobában találjuk élete utolsó hónapjá­nak emlékeit. 1936- ban még nyugodt nyarat töltött a költő Balatonszár­szón, melynek derűs emlékét Balatonszárszó című verse őrzi. Az utolsó hónap levele­zése barátokkal, munkatár­sakkal viszont már a meg­tört, vívódó ember lelkivilá­gát tükrözi: a levelek hang­ja hol kétségbeesett, hol gyermekien bizakodó. Megismerjük utolsó há­rom, Szárszón írt versét (Karóval jöttél, Talán eltű­nők hirtelen, Íme, hát meg­leltem hazámat) és utolsó verstöredékét (Drága bará­taim ...). Bennük mintegy önmagát túlélve a költő, megbékél a »haragvó halfl«- lal, megtalálva a megbékélés megmásíthatatlan, végleges formáját. A házon márvány em­léktábla őrzi a költő itt-tartózkodásának emlékét. A vasútállomáshoz közel, a Szabadság kert be­járatánál áll a költő bronz­szobra. Egykori sírhelyére 1964-ben emléktölgyfát ülte­tett a Somogy megyei Mú­zeumok Igazgatósága. Tizenkét „lépcső” az égbe... Tizenkét «-lépcső-«, tizenkét Jecskefészek formájú erkély ka­paszkodik az ég felé a podmosz- Kovjei 300 méter magas meteoro­lógiai kutatótornyon. Az égretörő *>fecskefészekből« a meteorológu­sok és a fizikusok tanulmányoz­zák az atmoszféra tulajdonságait. A megfelelő magasságban elhe­lyezett, erkélyről kényelmesen megfigyelhető például az alacso­nyan szálló felhőzet, a jégképző­dés, a szél jellege, áramlása, a levegő nedvességtartalma slb. A torony viszonylag kis átmé­rőjű, egymáshoz forrasztott acél­hengerekből áll. A több tonnás súly betontalapzatba épített gömbcsapágyon. nyugszik. A na­gyobb biztonság végett a tornyot négy különböző metszőponton acéldrót huzalok tartják rugalmas, de megbízható ölelésükkel. D. B. EZ LEGYEN A JELSZAVUNK Ha helyesen fejtitek meg a függőleges sorokat, a megfejtés után a vízszintes középső sorban egy felhívást kaptok, melyről la­punkban már többszőr olvastatok. Függőleges:.!. Vízi állat. 2. Testedzés. 3. Magyar női Egry József és a Balaton név. 4. Időjelző. 5. Neheztel. 6. Nyakvédő. 7. Alaszka folyó­ja. 8. Ékszer. 9. Tejtermék. 19. Egy kutyafajtát 11. Kemény gyümölcs. 12. Ilyen szék is van. 13. Keres. 14. Bő. 15. Esdek- lós. 16. ötórai ital. 17. Egyik járásszékhelyünk. 18. Mértani test. 19. Kopasz. 20. A Nagyerdő városából való. 21. Hálásan emleget 22. Erős zöldségféle. 23. Latyakos. 24. Madár. 25. Búsan. 26. Nem szelíd. 27. Nem megy. 28. Sértő. 29. Erőd. 30. Méhek jelzője. 31. Portéka. 32. Azonos a 7. számmal. 33. Fel­tartó. 34. Nagy fájdalom. 35. A siló is ez. 36. Szúró fegyver. 37. Édes tészta. Takáts Sándor JÁTÉKA TÁBORBAN CSAK ÓVATOSAN! Egyenes sorban, kb. 20—30 cm távolságban a földön 7— 8 üveget kell elhelyezni. A feladat: a vállalkozó bekö­tött szemmel úgy tudjon vé­gigmenni a sorok között, hogy egyetlen üveget se döntsön el. Próbálni lehet majd bekötjük a játékos sze­mét. Mielőtt azonban elin­dul, gyorsan felszedjük az üvegeket, így a társaság azon derül a legjobban, hogy a társaság »legügyesebbje« milyen mókásan kerülgeti a nemlétező üvegeket. KI SÚGOTT? A játékosok kört alkotnak, s egy bekötött szemű játé­kos a kör közepére áll. Egy­másután mindenki odalép hozzá, és fülébe súg valamit. Figyelnie kell, hogy megál­lapíthassa, ki a súgó. Ha ki­találta, akkor a megnevezett Játékossal helyet cserél. KIHAGYÓ NÓTÁS A tábortűz mellett jó szó­rakozás ez a játék. A nótafa jelére énekelnek a játékosok, majd intésre abbahagyják az éneket, de magukban köve­tik a dal szövegét és a dal­lamot. A vezető intésére mindenki ismét hangosan folytatja az éneket ott, aho­va eljutott magában. Aki el­téveszti, kiáll a játékból. Az a győztes, aki utoljára ma­rad. SEPRŰ KOPOGÓS A táncoló párok vagy a za­katoló párok között egy fiú seprűvel jár. Amelyik játé­kospár előtt a seprűvel hár­mat koppant, annak a párját elviszi, s a hoppon maradt a seprűvel táncod tovább, amíg ismét párral cserélheti ki seprűjét. VÍZSZINTES: I. Lószán névelővel. 6. Női ruhadarab. 9. Ezt a képét 1936-ban fes­tette. II. Kavics. 12. Babonás időjósló nap. 14. örsi István. 16. Gábor Andor. 17. A szamár mondja — éke­zethiánnyal. 18. Kedvenc vízinövényeiről fes­tette 1937-ben ezt a képét. 21. Cukor gyermeknyelven. 22. A jó késnek van. 23. Ász betűi keverve. 25. Azonos mássalhangzók. 26. Egyhelyben lépeget. 23. Indulatszó. 30. Ilyen, szarvas is van. 31. Mássalhangzó kiejtve. 33. A lakás részét névelővel. 36. 1941-ben festette meg ezt a jellegzetes balatoni figurát. 38. Visszafelé állóvíz névelővel. FÜGGŐLEGES: 1. A. V. 2. 1929-ben festette Egry ezt a kénét. 3. Csapadék. 4. Sásdi Sándor. 5. Mez betűi keverve. 6. Utolsó művei közül ez egyik legszebb képe. 7. Nál betűi keverve. 8. Szökdel-e. 10. Sebhely. 14. Magáét. 15. Kicsinyítő képző. 19. Ellentétes kötőszó. 20. Laza ellentéte. 24. Fizetési eszköz névelővel és ékeze tf ölösieggel. 27. Pihenés járkálva. 29. Vízben élő állat. 31. Az árvíz ellen emelik. 32. Meleg visszafelé. 34. K. A. 35. Téli csapadék. 37. Nevelő. K. J. Megfejtésül beküldendő a víz­szintes 9., 18., 36. és a függőleges 2., 6. Beküldési határidő 1966. június 24-én, pénteken délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermek kereszt- rejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Nád; Patkó; Bödő Bös- ke; Séta Pista; Sobri. Karinthy Frigyes Tanár úr ké­rem című könyvét nyerték a kö­vetkező pajtások: Ujj Klára, Ka­posvár; Orbán Ferenc, Balaton- boglár; Tárcsa Aranka, Mernye; Csordás Irén, Kéthely. A könyveket postán küldjük el. 1 2 3 4 5 ■ UM MM BNM M«H b 7 8 9 10 aaaa caaa aaaa aaaa ■■55 ■■■■ ■■■■ 11 UH 12 13 14 ■■■■ ■■•a ■■■■ HM 15 MM BSM MM ■ ■■■ 16 ■ ■■■ ■■■■ MM MM 17 18 19­20 5555 ■■na ■ ■■■ 21 22 MM aaaa MM ■ IBI 23 24 ■■■■ ■■■■ BUM ■ ■■■ aaaa aaaa MBB ■aaa 25 5555 ■■■■ 26 • *■* MM aaaa 27 :::: !28 29 .... ■ KM 5555 30 .... ■■■a aaaa 31 32 ■ ■■■ aaaa ■■■■ 33 31 35 36 37 ■ ■■■ ■ MM ■ ■■■ 38 mossz hal^ sz&z száz arany ÉLT EGYSZER a fáraó udvarában egy nagyon ha­mis, nagyon ravasz szolga. A szolga nagyon szerette a pénzt, és minden utat-módot megragadott, hogy pénzét szaporíthassa, még a csalárd­ságtól sem riadt vissza. Tör­tént egyszer, hogy a fáraó szakácsa maga elé hívatta a szolgát, és egy csomó ara­nyat adott neki, majd így szólt hozzá: — Menj ki a piacra, és vedd meg a legszebb és leg­jobb halakat, mert urunk es­tére vendégeket fogad, és halat kíván. Ne takarékos­kodj az arannyal, mert azt akarom, hogy urunk is és a vendégek is elégedettek le­gyenek. Fogta a hamis szolga az aranyakat és elindult a piacra, megkérdezte az egyik árust, azután megkérdezte a másikat is, mennyiért adják a halat, de persze a szép, friss áruért sokat kértek, és a kapott pénzből nem tudott volna megtakarítani magá­nak egyetlen aranyat ' sem. Fogta hát magát a kapzsi, ravasz szolga, és elment a piac legvégében árusító öreg banyához, aki romlott halat árult, és ezért azt a többiek­nél sokkal olcsóbban adta. Így a szolgának jó csomó aranya megmaradt. A sza­kács átvette a halakat, meg­sütötte, és este feltálalta a. fáraó és a vendégek elé. A fáraó megérezte a hal rom­lott ízét, és nagyon megha­ragudott a szakácsra. Maga elé hívatta, és iszonyú ha­raggal támadt rá: — Hogy mersz az aszta­lomra romlott halat feltálal­ni? — HATALMAS FÁRAÓ — felelt reszketve a szakács —, nem én vettem a halat, ha­nem egy szolgát küldtem el érte a piacra. Táblás házak Egyre több lakóházon, csa­ládi házon látható ma már egy kis táblácska. Ez arról tanús­kodik, hogy lakóik szeretik a szépet. Ennek a táblának a szövegét rejtettük el mai rejt­vényünkben. A megfejtést úgy kapjátok meg, ha a bal felső sarokban levő R betűtől a labirintus kacskaringós útjain át, minden betűt egyszer érintve eljuttok a jobb alsó sarokban találha­tó R betűig. Értesítjük a t utazókö­zönséget, hogy Kapos­váron az ű- ViM-: si­rató bérletjegyen árusítását június 21-től (keddtől) a MAVAUT jegypénz­táránál megkezdjük. 13. sz. AKÖV. (88488) — Hívasd hát elém a szolgát — parancsolta a fá­raó, és mikor az. megjelent, megkérdezte tőle is: — Hogy mertél romlott hal­lat hozni a szakácsnak? — Hatalmas fáraó — fe­lelt reszketve a szolga —, én nem hoztam rossz halat és vem is hiszem el, hogy az asztalodra feltálalt hal rossz. — Nos, ha nem hiszed el, hogy rossz — felelt a fáraó —■, akkor rögtön megeszed a halat, mert ha nem, száz botot veretek rád, vagy száz aranyat fizetsz. — MEGESZEM, MEG­ESZEM — kiáltotta a szolga, és hozzá is fogott, de minél többet evett, annál jobban tiltakozott a gyomra ellene. Végül annyira megundoro­dott, hogy nem bírta tovább. — Uram, nem bírom — mondta —, inkább a száz botot, mint még egy falatot. — Így is jól van — fe­lelt a fáraó, s hívta porosz­lóit, s azok megkezdték a botozást. Egy darabig csak tűrte a kapzsi, ravasz szol­ga, de a hatvanadik botütés­nél felugrott. — Nem bírom tovább, uram, szólj a poroszlóknak, hogy ne üssenek, inkább fi­zetek. — Legyen a kívánságod szerint — felelt a fáraó, s hívatta a kincstárnokát, aki könyörtelenül behajtotta a kapzsi szolgán a száz ara­nyat. egész vagyonát, amit a fáraó udvarában kapzsisá­gával és ravaszságával meg­takarított. ÍGY TÖRTÉNT, hogy kap­zsiságáért meg is ette a hal javát, hatvan botot is ka­pott, és száz aranyat is fize­tett. Nem is próbált többé soha csalárd úton meggazda­godni. . (Egyiptomi mese) R D E S E N Á H Á T z T U Z s I D V A R A múlt heti rejtvény helyes megfejtése: Labirintus rejtvény; A ho­mokot nem lehet kévébe kötni! Ugorj: Tavaszi kampány Vietnamért. A Kaposvári Ingatlan- kezelő, Közvetítő Felújító Válla la* ipari tanulókat fölvesz. Jelentkezni lehet a vál­lalat központjában, Ka­posvár, Ady Endre u. 18. sz. (3909)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom