Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-18 / 143. szám
A JÖVŐT FAGGATJÁK Nevek helyett számok Alsó-Ausztriában van egy kis község, amely arról nevezetes, hogy az emberek nem használják a vezetéknevüket, hanem a házszámukat A furcsa szokásnak az az oka, hogy Rauchenwarthban rengeteg azonos nevű paraszt- család lakik. A könnyebb megkülönböztetés végett divatba jött, hogy egymást »az 55-ös Poldinak« vagy »a fiatal 25-ös Kariinak titulálják aszerint^ hogy ki melyik házban lakik. Szemrehányás A tisztviselő a takarítónőhöz: — Hová lett a por az asztalomról? Oda írtam fel a legfontosabb telefonszámokat! Nem probléma — Mivel szándékozod eltölteni a szabadságodat? — Számomra a szabadság sohasem jelent problémáit. — Hogyhogy? —. A főnök eldönti, mikor megyek, az asszony eldönti, hogy hová Az emlékezet fejlesztése J. Barklay professzor, londoni pszichológus előadást tartott a diákoknak az alábbi témakörből: »Hogyan fejlesszük emlékezőtehetségünket?« Ám az előadásnak csak az első részét sikerült megtartaTegnapelőtt még ezeket kérdezték egymástól: »Sikerült?*' »Mit húztál?« »Nagyon nehéz?« Ma már államvizsgázott tanítók. A Tanítóképző Intézet három elsőnek végzett fiataljával arról beszélgetek, hogy most mi foglalkoztatja őket. A vizsgák után, a pályakezdés előtt. Némeih Éva, Gulyás János és Fonyódi Tibor szeptembertől megyénkben fog tanítaná. A beszélgetés során ők kérdeznek. A jövőt faggatják. — Hogyan tudok majd beilleszkedni a falu életébe? — Hogyan szerettethetem meg magamat? Mert ha ez nem sikerül, hiábavaló minden igyekezet. — És ki segít? — Találok-e olyan embereket, akikkel problémáimat megbeszélhetem’ Lesznek-e olyanok, akik utat mutatnak? — Tele vagyok ambícióval, nem égek-e ki? Lesz-e energiám mindenre? — Mi lesz velem öt év után, szakmailag képezhetem-e magamat? Az újat megismerhetem-e? Tudok-e mindig modern tanító lenni? A továbbképzések segítenek majd. de az még nem minden. — »Te még fiatal vagy« — mondják az idősebb kollégák. Ezziel mindent ránk akarnak kényszeríteni. Vannak rá példák. A tavaly végzettek mondták. Pedig mi az idősebbektől elsősorban segítséget, támogatást vá;*>k.- A szakmai gyakorlatot nem hasonlíthatjuk teljesen össze a jövővel. Akkor rbég az intézet, az iskola közeit tőlünk nrir.t hallg-ttóktől. Szeptembertől elsősorban már magunk követelünk magunktól. A kérdésekkel megostromolt jövőben felvillan! a tanító felelőssége is. Csak! állandó felelősségérzettel lehet megragadni ezen a pályán igazán. Mindhárman másként fogalmazták ezt megt de véleményük azonos a tar ni tóról, hi váltásukról. Tudják, mit követel tőlük a társadalom, és hogy azt egyeztetni kell egyéni törekvéseikkel, életükkel. Kérdéseikre a válaszd éppen ezért társadalmunktól, a falutól, a falu vezetőitől, idősebb kollégáiktól várják. Se* kérdésre maguknak kell tudni megválaszolni. Előbb vagy utóbb erre is sor kerül. , H. B. \ magyar barlangkutatás nagy eseményei beli igazolást arról, hogy A speleológia, a barlangkutatás tudománya az egész világon, így hazáinkban is nagy eredményekért ért el az utóbbi években. Ezekről és hasznosítási lehetőségeikről kértünk tájékoztatásit dr. Dénes Györgytől, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat főtitkárától. — A közelmúlt hónapokban — mondotta — az észak-borsodi Alsó-hegyen és a Meteor-barlangban biológiai kutatások kezdődtek. A különleges csapdákból begyűjtött anyag nagyszerű eredményt hozott: a barlangokból három eddig ismeretlen állatfaj került elő; most tanulmányozzák őket az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állatrendszertani Intézetében. A Bükk hegységi Tarkői-kőfülkóben évszázezredek alatt felhalmozódott töltést a barlangkutatók — tudós szakemberek és lelkes diákok — több éves munkával rétegenként kitermelték; az innen előkerült állati csontokból és növényi magvakból kirajzolódik az elmúlt évezredek éghajlatának, állat- és növényvilága átalakulásának képe. Jelenleg mintegy félmillió évnél tartanak a történelem »visszaforgatásában«, és a barlangi üledéksor még nem ért véget! — A barlangok feltárásánál milyen eredményeket értek el eddig a magyar kutatók? — A barlangfeltáró kutatások lendületesen haladnak az ország minden részén. Legfontosabb idegenforgalmi körzetünkben, a Balaton vidékén a keszthely—cserszegtomaji Kút-barlang csaknem kilométernyi hosszú járatainak feltárása igen figyelemreméltó. Nagy érdeklődést keltett a Balatonederics közelében nemrég fölfedezett cseppkőbarlang is, amelynek szakszerű kutatásán éppen meet dolgoznak. A Bükkben, Lillafüred közelében tárták fel pár hónapja miskolci kutatók az ország legmélyebb barlangját, amely a bejárattól mintegy 250 méter mélységbe nyúlik le, és feltevésünk szerint egy több kilométeres, hatalmas cseppkőbarlang-rendszer része. A feltárás itt is folyamatos. Világviszonylatban a legnagyobb feltűnést a budapesti ősi hévforrásbarlangok sorozatos feltárása keltette, hiszen fővárosi barlangjaink hosszúsága eléri a világ leghosszabb barlangjai között nyolcadik helyen álló aggteleki Baradla hosszát. Hozzátehetem: aggteleki barlang- óriásunk, a 22 kilométeres Baradla kutatása sem tekinthető befejezettnek. A közeljövő kutatásai itt is új fölfedezéseket ígérnek. — Sok szó esik napjainkban a gyógyhatású barlangok felbecsülhetetlen értékű levegőjéről. Hogyan hasznosítható a magyar barlangkutatók munkája a gyógyászatban? — Kutatóink az utóbbi időben figyeltek föl a barlangi levegő gyógyhatására. A Béke-barlangban a kísérleti kezelések meglepően kedvező eredményei után most már rendszeres kúrákat tartanak, és rövidesen megkezdik a bányászok gyógyüdülőjének építését. Köziben tovább kísérleteznek az abaligeti és legújabban a tapolcai tavasbarlangban a légzőszervi betegségek gyógyításával... Barlangkutatóink — szakemberek és amatőrök — szívós tudományos munkája eredményeképpen hazánk ma már Európa egyik legsajátosabb barlangkincsével rendelkezik, amelynek tudományos, egészségügyi, népgazdasági és idegenforgalmi jelentősége felbecsülhetetlen — mondotta befejezésül dr. Dénes György. Egy utca nevet változtat Cache-des-Rois francia városka hatóságai a pénzügyminisztériummal folytatott hosszas vita után csatát veszítettek. Az utcát, ahol az adóhivatal áll, korábban Rue-des-Bri- ganda-nak (Zsiványok utcája) nevezték, most át kell keresztelniük Rue de la Bourse-nak (Tőzsde utca). Somogyi Nétolap Az MSZMP Somoerv mesrveS Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár* Latinka Sándor u. 8. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár* Latinka S. u. 2. Telefon 15-1G. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem Őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postlskézbesftőknél. Előfizetést dij egy hónapra 12 FL Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár* Latinka Sándor utca t. Újra felfedeztük Paizs Goebei Jenőt Fölfedezések és ismételt fölfedezések teszik izgalmassá mai képzőművészetünket. Csontváry a pár évvel ezelőtt megrendezett székesfehérvári kiállításon mutatkozott be. Paizs Goebel Jenő művészetét a korabeli fölfedezés után, amit hosszú felejtés követett, újra felfedeztük. A Magyar Nemzeti Galériában képeiből gyűjteményes kiállításit rendeztek a tavasszal Ezután Szentendrén láthatta a közönség a tragikus sorsú festő kiállítását. Június második vasárnapján Kaposváron nyílt emlékkiállítás ebből az anyag- bői, Haulisch I*enke művészettörténész rendezése összefoglaló képet kíván nyújtani' a nézőknek Paizsról. A képtár első szobájában egymás mellett áH a festő két önarcképe. Az egyiket 1925-ben festette, a másikat pedig 1938-ban. Már az előbb készült portré is Paizs Goebed Jenő aszkótizmusra hajló vonásait tükrözi A barbizoni iskola sötét színeiben még. Amiben különbözik a másik önarckép: a megváltozott látásmód. Szt. Sebestyén megfeszített alakja — ez a kép 1927-ben készült — mit sem bizonyít jobban, mint Paizs hitét a művészetben s a ma* ga rendeltetését. Szt Sebestyén portréjában sajáít arcát festette meg. Barbizon nagy hatással volt a művészre, itt készült a Fatanulmány című rajza. Paizs Goebel Janő különös utakat járt be, de törést, hanyatlást sosem érzünk művészetében. A két világháború közti időszak művészetének jellemző és mégis egyéni festője Paizs. Az 1830-as években piktú- rája naív mesevilágot mutat be. H. Rousseau, Csontváry neve idéződik fel a nézőben az e korban festett képek láttán. Az álomvilág, különyilág jellemzésére hadd szolgáljon itt egypár cím: Őserdőben (1930), Aranykor (1931). Görög emlék (1933), Madárdái (1934). A kortól — 1933-ban jutott hatalomra Hitler — elfordult; a magába zárkózott festő saját, zárt világot teremtett. Menekülése során a természet adott ihlető forrást neki-; növényekkel, állatokkal népesítette be világát. Aztán ez a színes mesevilág tartalomban, színben átalakul, pasztell hangulatú lesz. 1943-ban újra megfestette magát Paizs, ki tudja, hányadszor. Tágra nyílt szemű önarckép, ez lett a címe. Tekintete hatalmas »befogadást« próbál jelezni, hogy mát, nem tudhatjuk. 1944-ben hirtelen meghalt Horányl Barna — Na, mi lesz, a lábam kimarad? (A L’Europeo karikatúrája) nia. A szünetben ugyanis a trésfás kedvű diákok elcsenték a katedráról az előadás vázlatát, és anélkül a professzornak nem jutott eszébe, miről is kell beszélnie. A törvény — törvény EF— 03—27 Ezt a rendszámot bizonyára sokan megjegyezték maguknak csütörtökön a kora esti órákban Balatonszárszón meg Szemesen, ahol a járókelők megdöbbenve figyelték egy motorkerékpáros ámokfutását. Az országúton 100—110, Balaton- szemes belterületén 90 kilométert mutatott a motorkerékpárt üldöző Volga sebességmérője, és a követési távolság csak nem csökkent... Bizony jó időbe és hosszú kilométerekbe telt, amíg sikerült megállásra kényszeríteni Papp György balatonboglári autószerelőt, aki az igazoltatás után már tudta, hogy a nagy forgalmi balatoni út mégsem versenypálya, K. S. TAKTÖS RÖNTGEN Giapolo szicíliai városka városi tanácsának három jelöltjét — egy pedagógust, egy városházi tisztviselőt és egy orvost — törölték a választói névjegyzékből. Az indokolás ez volt: nem adtak írásA közlekedési rendőrség és a városi rendőrkapitányság korábban már kísérletezett itt a forgalom irányításával. Ez eléggé nehéz volt, mert a keskeny útest veszélyeztette a rendőrök életét, testi épségét. A balesetek megelőzése és a forgalom meggyorsításának érdeke mégis megköveteli a csúcsfo rgalom irányítását. Reggel és délután a legnagyobb forgalomban rendőrnek vagy rendőrlámpának kellene szabályoznia a város központjában, a Béke Szálló előtti útkereszteződésnél a forgalmat. Sőt nemcsak itt, hanem a Kossuth téren is, elsősorban szombat délután, vasárnap a reggeli órákban és délutántól estig. Ilyenkor ugyanis százával igyekeznek a Balatonra, illetve onnan hazafelé a gépkocsik, motorkerékpárok. A Kossuth téren fölfestett forgalomirányító jeleket az idegen gépjárművezetők csak későn veszik észre, hiszen nem ismerhetik a város közieked ési rendjét. Gyakran csak a szerencsének köszönhető, hogy nem történik baleset. Zavart okoz az is, hogy a Korona Szálló épülete eltakarja a kilátást az Ady Endre utca felé és az onnan érkező gépjárművezetők elől. Sürgősen kell intézkedni, hogy elejét vegyék a közlekedési baleseteknek! t A—2-es minősítő vitorlázóve rsenyt rendeznek Kaposújlakon vasárnap. Képünkön: Előkészületek a versenyre az M HS központi műhelyében. 4 cvócvítás szolgálatában Re bízzuk a szerencsére... Egy nő élesen felsikoltott, szeme elé kapta a kezét. A baleset szerencsére nem következett be. A kaposvári vasútállomás felől a Május 1. utcára kanyarodó személy- gépkocsi vezetője az utolsó pillanatban fékezett, s a rohangáló gyalog járók közül ki hajtó kerékpáros sértetlenül jutott tovább. Reggelenként és délutánonként hajmeresztő jelenetek játszódnak le a Corso Cukra szda előtti útkereszteződésnél. Egymást követik a személy- és teherautók, autóbuszok, és százával sietnek az állomásra a város üzemeiben dolgozó vidékiek. A gépjárm űvezetők ilyenkor szinte képtelenek megtartani a KRESZ előírásait és a gyalogosok iránti udvariassági szabályok at. Gyakran nyolc-tíz gépko esi áll dudálva egymás mögött — közöttük autóbuszok is — arra várva, hogy szabaddá váljon az úttest. A gyalogosok azonban ezzel mit sem törődve úgy rohannak át a forgalmas Május 1. utcán, mintha a járműveknek tilos lenne addig továbbhaladniuk, amíg ők egytől egyig át nem mentek egyik oldalról a másikra.
