Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-17 / 115. szám

Kedd, 1966, május 11. 3 I SOMOGYI SfiPtAP Ami pluszként jelentkezik A kommunisták szerepe az államigazgatási munkában Az alap szervezeti párttitkú- rok járási értekezletén a fel­szólalók egyike alaposan moz­gásba hozta az addig pihenő véleményeket: szavait köve­tően pro és kontra újból és újból összecsaptak a nézetek; szenvedélyes szavak, higgadt okfejtések egyetlen téma kö­rül sűrűsödtek: a kommunis­ták feladatai a tanácsappará­tus munkájának javításában. Látszat és valóság Jó néhányon varrnak, akik nehezein találják meg a helyes és célravezető módszereket az államigazgatási munka és a pártszervezetek tevékenységé­nek összekapcsolására — hely­ben. Azon nincs vita, hogy or­szágos szinten hogyan érvénye­sül e területen is a pártirányí­tás. Annál több azon, hogy a községi, városi, járási taná­csoknál mi a kommunisták feladata, mivel törődjenek, mibe «szóljanak bele«, és így tovább. A látszat: törvények, rende­letek, felsőbb szervek utasítá­sai határozzák meg a helyi ál­lamigazgatási feladatokat. A valóságban azonban mindeze­ken túl ezernyi más hatás is érvényesül, illetve kell hogy érvényesüljön. A község politi­ka irányelveinek jó megala­pozásától a szakosztályok, szakelőadók munkáján keresz­tül a lakosság panaszainak, beadványainak intézéséig az államigazgatási munka egyet- len részterülete sem nélkülöz­heti a kommunisták aktív se­gítségét, a pártszervezetek kol­lektív bölcsességét. Nem egy esetben, elsősorban a községi pártszervezeteknél tapasztalható, hogy olykor e tanács helyett intéznek ügye­ket; elmerülnek apró-cseprő dcfigok részleteiben, s közben a lényeget, a munka politikai részét elhanyagolják. Megtör­tént, hogy a párttitfcár szalad­gált anyag, építőipari kapaci­tás bizosítása után, hogy a mű­velődési házhoz tervezett bő­vítés mielőbb meglegyen. Ez és ehhez hasonló lenne a kommunisták dolga? Semmi esetre sem. A lényegre rátapintva Az áilaimigazgatásban dol­gozó kommunisták munkastí­lusa az utóbbi években sokat fejlődött, csakúgy, mint a pártszervezetek e területre ki­terjedő tevékenysége. Sok he­lyen jól átgondolt munkaterv alapján időről időre megtár­gyalják a szakigazgatási terü­letek munkáját s döntő súllyal az ott dolgozó kommunisták tevékenységét. A törvények­nek, rendeleteknek érvényt kell szerezni, de hogyan? A panaszokat gyorsan és jói kell elintézni, de mik ennek a föi­Közöljük kedves vevőinkkel, hogy a PIÉRT kaposvári lerakata 1966. május 23— június 3-a között leltároz Ez idő alatt az árukiadás szünetel. (3810) tételei? Segíthetnek-e ebben a kommunisták? Igen sokat! A szakmai képzettség növelése, az emberek ügyének alapos, megértő, türelmes és tapinta­tos intézése mind olyan kér­dés, amelyekre elsősorban a kommunistáknak kell felfi­gyelniük. Az áll-migazgatísi munka szocialista humanitás­tól átitatott légkörének meg­teremtése nagyszerű és nehéz feladat. A ridegség, a lélekte- Ienség általánosságban idegen a mi közigazgatásunktól, de itt-ott mégis meglelhető. Az ügyintézés bonyolultsága, az aktatologatás, a döntések las­súsága ugyancsak olyan prob­léma, amelyre ki kell hogy terjedjen a kommunisták fi­gyelme. Az említett értekezlet egyik felszólalója ezt úgy fogalmaz­ta meg: «Esete válogatja, hogy mi kerül előtérbe: a mit vagy a hogyan. Az kell hogy meg­határozza: hol tapintható ki leginkább a lényeg, hol a leg­hatásosabb az észrevételezés.- Ez utóbbi kifejezésnél érde­mes megállni: az intézkedés nem a kommunistáik dolga. Hogy mivel lehet csökkenteni a papírmunkát, azt határozzák meg a szakigazgatási szervek. Annak észrevételezése azon­ban, hogy — például — a vég­rehajtó bizottság vezetői igen keveset járnak a lakosság kö­zött, mert idejük nagy részét az értekezletek és az akták foglalják le, már a kommunis­ták feladata. Az önállóságra nevelve A kommunisták, a párt­szervezetek dolga az is; hogy alaposan tanulmányozzák, ösz- szevessék az államigazgatási munka elveit és gyakorlatát, az országosan meghatározott feladatok helyi valóra váltá­sát, a tanicsap parátusban meghonosodott munkamódsze­reket. A helyi tanácsok végre­hajtó bizottságának apparátu­sa nem egy helyen önülótlan, a legkisebb ügyben is a vb- titkámak, az elnökhelyettes­nek vagy magának az elnök­nek kell döntenie. Az előadók, a csoport- és osztályvezetők nem is igénylik az önállóságot, sőt örömmel áthárítják az az­zal járó felelősséget Az ilyen hibás munkastílus feltárása, az önállóságra nevetés, az egy­személyi felelősség fokozása megint csak a kommunisták dolga, itt ismét olyan pluszt —• mégpedig nélkülözhetetlen pluszt — jelent munkájuk, amit senki m's, csakis ők ad­hatnak meg őszinte szó, bará­ti-elvtársi bírálat, ösztökélő kéznyújtás formájában. Az önállóságnál is, akár­csak az említett többi esetben, lényegében mindig azonos a központi feladat: az eszmei-po­litikai nevelő munka. Nem az apparátus helyett kell a kom­munistáknak tevékenykedniük, nem nekik kell meghatároz­niuk, hogyan csökkentsék a késedelmes adófizetéseket, mi­képp szervezzék meg az épít­kezéseket stb. Az ő feladatuk — egyénenként és pártszerve­zeti összefogottságban egy­aránt — a légkör formálása, az államigazgatási munka esz­mei tisztaságának, határozott­ságának biztosítása, a munka­stílus korszerűsítése, finomítá­sa, annak elérése, hogy az ál­lampolgárok bizalma, hite a közigazgatási szervek, s azok dolgozói iránt tovább növeked­jék. Somogybán nincs kiárusítás Hétfőn a rádió Reggeli kró­nikájában híradás hangzott el arról, hogy több budapesti RÖLTEX-üzletben készietren- deaést hajtottak végre, és ki­árusítás kezdődött Ezzel kap­csolatban több olvasónk érdek­lődött, vajon Somogybán is lesz-e készletrendezési akció a ruházati üzletekből. A rádió híradása nyomán sokan kértek felvilágosítást az illetékes vál­lalatoktól, valamint a megyei tanács kereskedelmi osztályá­tól is. A közvélemény tájékoztatá­sára a következő információt kaptuk a megyei tanács keres­kedelmi osztályától. — Az 1966. évi rendelkezé­sek lehetővé tették a kiskeres­kedelmi vállalatoknak, hogy kockázati plapot létesítsenek, s év közben fölöslegessé váló készleteiket ennek az alapnak a terhére kedvezményes áron kiárusítsák. A fővárosi RÖL- TEX-üzletek első ízben hasz­nálják fel ezt a lehetőséget, s kockázati alapjuk terhére le­értékeltek néhány kevésbé fo­gyó árucikket. Ha a Somogy megyei állami, illetve földmü- vesszövetkezeti üzletekben is keletkezik fölösleges készlet, az illető vállalat vezetői dórk- tenek a leértékelésről. Mind­ez tehát azt jelenti, hogy a rádióban elhangzott híradás kizárólag a budapesti RÖL- TEX-boltok egy részére vemat- kozik. Univerzális emberek Együtt — egymásért Itt a rózsaliget jelenti a tavaszt A durva vasdarabokhoz meg a kopott pályakocsikhoz nem illik a rózsa. Akii: azon­ban a műhelyben ezeket a kocsikat javítják, szeretik a szépet. Féltő gonddal vi­gyázzák a virágokat Még nem fordult elő, hogy valaki egy szálat is leszakított vol­na A virágok itt nyílnak ki, itt is hervadnak el. A pá­lyakocsik viszont Sárbogárd­iéi Nagykanizsáig, Siófoktól Fécsdg elviszik a munkások keze nyomát. mWtmm Góczián József Sugár István Lakatosok, kovácsok, he­gesztők és bognárok dolgoz­nak a MÁV 18-as számú bar­csi pályamesteri szakaszának javítóműhelyében. Igaz, Gó­czián József, a brigád veze­tője hangsúlyozza, hegy mind­annyian univerzális emberek. Ezt mindjárt példákkal tá­masztja alá. Borsós Gyula hegesztőszakmát tanult, de ért a lakatosmunkához is. Szonai Jánosnak lakatos a mestersége, de azt beszélik róla, hogy még az órákat is megjavítja. Lehet, hogy ez túlzás, azt azonban már számtalanszor bebizonyította, hogy kitűnően esztergál. Mégsem ez a legjellemzőbb a brigádra, hanem az össze­fogás, az összetartozás. Ne­héz a munkájuk, innen még­sem ment el senki. Pedig a fizetés sem a legnagyobb. Amikor öt forint húsz fillér órabért kerestek, akkor is szívesen dolgozott mindenki. — Az a szerencsénk, hogy ilyen kollektíva verődött ösz- sze — mondja Takács László szakaszkezelő pályamester. — Néha úgy megterheli az igazgatóság a brigádot, hogy meg kellene szökni, ha nem volnának ilyen lelkiismerete­sek az emberek. Ennek a műhelynek már tekintélye van. Sokszor kapunk olyan munkát, amit más műhelyek is meg tudnának csinálni, mégis Barcsra küldik. A mi- tisztérium is számon tart bennünket. — Minek köszönhető a jó munka? — Fegyelmezettek az em­berek. Jó kollektíva volt itt tizenöt évvel ezelőtt is. És ez öröklődik, mert ahogy feltöltődik a műhely, a nyugdíjasok után mindig a fiatalok veszik át az időseb­bektől a módszereket. Ha munkaszeretetben nem sokat változott is a brigád, az emberek egymáshoz való viszonya mégis sokat javult az utóbbi években: jobban megismerték társaikat, s jobb lett a közösségi szellem. Ez főként olyankor mutatkozik meg, amikor a szokottnál több a munka. A búsztagú brigád 1962 óta minden év­ben elnyerte a szocialista címet. — Ügy kezdtük el a bri­gádmozgalmat, mint a gye­rek a járást — mondja Gó­czián József. — Amikor meg­választottuk az első csoport- vezetőt, azt hittük, minden rendben lesz. Egy év múlva azonban rájöttünk, hogy még nagyon sok a tennivalónk. Most már könnyebb összefog­ni a brigádot, mint korábban. Mindenki ismeri a másik mun­káját. Sokat segítenek egymásnak. Gyakran másoknak is. Ha sok vagon fut be az állomás­Felkészültek a nyári autósforgalomra a szerviznél, a mentüknél Közlekedésrendészeti hatósá­gainkat erősen foglalkoztatja a várhatóan nagy járműforga­lom * az azzal kapcsolatos baleseti veszély növekedése. Ezért minden olyan szerveze­tet mozgósítottak, amelyek te­vékenysége összefügg az or­szágúti forgalommal. Mit mond az Autóklub a várható autós idegenforgalom­ról? — Eddigi levelezéseink azt mutatják, hogy országútjain­kat eddig soha nem tapasz­talt számban használják majd a személyszállító jármüvek. A szegedi ünnepi játékoktól kezdve Nagyvázsonyig, Bu­gaciéi Hortobágyig, a Balaton­tól a Velencei-tóig mindenho­va nagy számban várunk ha­zai és külföldi autósturistá­kat. Ismét munkába állítjuk a «Sárga angyalokénak be­cézett autómentő kocsijainkat, amelyek tavaly több mint 1600 esetben nyújtottak országúti segítséget. Annyira beváltak ezek a kis szerelőkocsdk, hogy — ha sikerül — a meglévő 16 kocsihoz még legalább ugyan­ennyit kívánunk beszerezni. A klubtagoknak természete­sen — mint tavaly — to­vábbra is díjtalan a segély- nyújtás. Mit mond az Országos Autó­szerviz Vállalat Igazgatója? — Május 15-től szeptember 15-ig a vállalat budapesti köz­pontjában és vidéki telephe­lyein nyújtott és éjszakai szervizszolgálatot vezetünk be. Budapesten a Révész ut­cai, a Dévai utcai, a Bicskei úti, az Ecseri úti és a Petne- ház utcai telepen reggel 6—7 órától kezdve este 22 óráig fogadják a személyautókat ki- sebb-nagyobb javítás és szer­viz céljából. Készenléti szol­gálatot vezetünk be az Autó­szerviz székesfehérvári, siófo­ki, nagykanizsai. gyöngyösi, tatabányai, veszprémi és tiha­nyi telepén is. Ezeken a he­lyeken is általánosan reggel 7-től este 8 óráig, egyes he­lyeken készenléti szolgálatban várják a hazai és külföldi autós turistákat. Szegeden, Békéscsabán, Hódmezővásár­helyen, Szombathelyen, Pé­csen, Győrben és Miskolcon az állami autójavítók tarta-l nak készenléti szolgálatot a fent jelzett időben. Dr. Bencze Béla, az Orszá­gos Mentőszolgálat helyettes főigazgatója a következőket mondotta: — Megfigyeléseink szerint a Dunántúlon nagyobb a várható forgalom, mint az or­szág többi részén. Különösen igénybe vett a Balaton északi és déli partrésze, illetve a bécsi 1. számú országos fő­útvonal. A balesetek szem­pontjából legnehezebb hóna­pok a július és az augusztus. A Mentőszolgálat modern hír­közlő berendezések beállítá­sával és az egyes mentőállo­mások megerősítésével fokoz­za készenlétét. A legnagyobb forgalmú útvonalak mentén elhelyezkedő mentőállomások adó-vevő rádióval tartják egymással a kapcsolatot. Így adott esetekben egyik mentő- állomás a másakat gyorsan kisegítheti, s ez a betegek és sérültek elhelyezését könnyeb­bé ém biztonságosabbá teszi. Zs. L. Czifrák István na, akikor rakodnak, máskor talpfát cserélnek a pálya­munkásokkal együtt, vágány­csere soha nincs nélkülük. Borsós Gyula azt mondja: — Itt mindenki segíteni akar a másiknak a munkád ban is, az egyéni gondok enyhítésében is. Nincs senki, aki kihúzná magát a közös feladatokból. Pedig már sok­szor volt nehéz munkánk. Borsós Gyula Takács László Mindenki nem érthet itt sem mindenhez. Meg a fiatalokat is be kell vezetni a mi mun­kánkba. Mert tanulták pél­dául a szakrajzot az iskolá­ban, de gyakran kapunk kéz­hez olyan tervet, amin nem tudnak eligazodni. Ilyenkor nincs más hátra, mint oda­áll mellé a brigád valame­lyik tagja, és tanítja. Én vál­laltam, hogy átadom a ta­pasztalatokat Czifrák Pistá­nak. — Milyen ez a segítség? A fiatal, csupa olaj ember példával válaszol: — Géplakatos vagyok, de szeretnék esztergálni is. Munkaidő után itt marad ve­lem a brigádból valaki, és segít. Amikor először belép­tem ebbe a műhelybe, azt mondták: ha nem félek a munkától, akkor senkivel sem lesz nézeteltérésem. És igazuk lett Ennek a brigád­nak neve van a vasúton. Ta­lán azért nem kívánkozik ed többé, aki egyszer idejött — Mi fogja össze az em­bereket? Sugár István ezt mondja:: — Nem tudom. Huszonnégy éve vagyok itt — Magát mi tartotta itt? — Nem szeretek vándorol­ni. A szakmai továbbképzés szempontjából talán nem rossz az, ha több helyen megfordul az ember, de ilyen társaságot nem mindenütt le­het találni. Ez az összetartozás és ösa- szetartás a brigád erőssége. . Kercza Imre i gazdaságok, fmsz-eh, ktsz-ek, li TŰZVÉDELMI CÉLRA 200 literes gurítóabroncsos vashordóval víztárolót készíttethetnek. Állami gazdaságoknak és álla­mi vállalatoknak 203,40 Ft. fmsz-eknek és ktsz- eknek 231,10 Ft. A megrendeléseket kérjük: Göngyölegfelújító Vállalat, Budapest Xin., Váci út 69. Telefon 200-021. (5532)

Next

/
Oldalképek
Tartalom