Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-15 / 114. szám
Kíváncsi Kati kalandjai A favágó és a vadrózsavessző A hegy oldalában dolgozott egy favágó. Fejszéjének csattogása hegyen-völgyön át szállott. Víg nótával örvendezett a szép kikeletnek. A nyurga, ifjú legény Erős-Virág János volt, s hogy nemcsak nevével szerette a virágot, azt a kalapján díszelgő illatos kék ibolya is bizonyította. Éppen egy nagy rönk ha- sogatásával bajlódott, amikor furcsa, nyöszörgő hang ütötte meg a fülét — Jaj nekem, megfulladok. Meglepetten nézett körül, de embert sehol sem látott Társai jóval távolabb dolgoztak, s a fejszezaj is alig- alig hallatszott el hozzá. — Ki tréfál velem? — töprengett, de tovább folytatta a munkát Alig vágott azonban egy- kettőt amikor újra meghallotta a nyöszörgést — ördög, pokol! — kiáltott fel mérgesen, majd bosszús ábrázattal leült a fatörzsre. — Segíts rajtam — hallatszott a gyenge hang. — Szabadíts ki a fa alól. Tekintete a szemben levő farönkre siklott: egy vadrózsavessző lapult alatta. — Te ... te beszélsz? — kérdezte csodálkozva Jani. — Igen, én — válaszolta a letiport ág. — Segíts rajtam. Szétlapít ez a rönk... Itt pusztulok alatta. Mi tagadás, ugyancsak d- ámult a favágó a vadrósza- fa szavain, hiszen életében még nem látott beszélő ágat. Ám kedves, jó szíve hamarosan cselekvésre indította karját. Gyorsan odaugrott, s odábbgörgette a nagy fartörzset. — Megköszönöm, s nem felejtem — suttogta a vadrózsaág boldogan. nyár követte. Az erdő emberei, a favágók pedig kiszorultak a lombok közül. Jani is a faluban vállalt munkát, s csak néha látogatott ki az erdőbe, virágvagy éppen gombaszedésre. Egy ilyen alkalommal, amikor már sok gombátszedett, fáradtan ült le az út szélére, egy virágos bokor hűsébe, hogy egyet szunyókáljon. Alig nyomta el azonban az álom, amikor nyugtalan suttogást hallott: — Veszély fenyeget!..* Veszély fenyeget! Először azt hitte, álmodja az egészet, de az újra ismétlődő hang hamarosan fölébresztette. Nem tétovázott sokáig, menten hosszúnyelű baltája után kapott, s körülnézett. Hát uramfia! Meghűlt ereiben a vér' Tarka mérgeskígyó tekergőzött feléje. — Ennek a fele se tréfa — gondolta hirtelen, majd gyors baltacsapással a közelgő kígyót halálra sújtotta. — Milyen ügyes vagy — szólalt meg váratlanul egy hang, s a favágó meglepetten ismerte fel a kora tavaszi vadrózsavesszőt. Már sok szép új hajtása nőtt, s azon virágok, lombok díszlettek, s a favágónak is hűvöst nyújtottak. — Csak nem te szóltál? — ámult rá a legény. —- De biz én — mosolygott kedvesen az illatos rózsaág. — Én voltam az, akin tavasszal segítettél.. * most megfizettem érte. Balogh Béni MÚZEUMAINK r "\ 'Tja.lÄlkßzßU; cl eiaLcuL — Apu, te hol születtél? — Makón. — És anyu? — Szombathelyen. — És én? — Budapesten. — Ezek a városok igen messze vannak egymástól, de jó, hogy mégis találkoztunk! JfíújzjiiLmhaj'L Tárlat vezető: Ez a váza 3027 éves. Az ifjú néző: Honnan tetszik tudni ilyen pontosan? Tárlatvezető: Amikor idejöttem dolgozni, 3000 éves volt, s most már 27 éve dolgozom itt. cA o azfii A nagymama megkérdezi az unokáját: V __________ — Mondd, fiacskám, miért kell neked ez a varjú? Mit akarsz vele csinálni? — Megfigyelem, hogy tényleg 300 évig él-e! cA hx rn.dU.tt Egyik gyerek a másiknak: — Nem is értem dédapáinkat meg a többi ősünket, hogyan tudtak élni tv nélkül? — Tv nélkül nem lehet élni. Látod, ők is meghaltak. cjtdckej dl&m. Hajnali négykor a kis Ildi kimászik az ágyából, odamegy a mamájához: — Anyu, anyu, olyan érdekeset álmodtam. — Mit, Ildikóm? Meséld el anyunak! A kislány hallgat egy darabig, majd azt mondja: — Nem, jobb lesz, ha te mondod eL Te is ott voltál. V, J. J ESTE A VÍZPARTON Fűzfák alatt sátrat ver az este Árnyak matracán szunyókál a csend Hajó úszik el, dudája ásít; lámpája ég a vízen messze bent... Folyó partján fénynyaláb, tűzkaréj; bogárszputnyikok, lámpák raja ég A szendergő földi világon puha, meleg takaró az ég... Pihen, erőt gyűjt, alszik minden Csillag pislog, s lehull gyors ívbe Játszik a hold, mint pajkos gyermek; aranylabdát pottyant a vízbe... • Dubravecz Attila Virág Jani fütyörészve folytatta munkáját, s nemsokára el is felejtkezett az egész dologról. A fanyar kora tavaszt május, majd a forró sugaras A Siófoki Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeum Fésűs Éva: Peti a borbélynál Jaj, de megnőtt Peti haja! Belóg a szemébe, minduntalan simítgatja, kócolja szegényke. »■Gyere kicsim — szól anyuka —, nem való így járni, odalent a szép üzletben vár a borbély bácsi.« Szép?... Hát Peti egyáltalán nem találja szépnek! A kis embert majd elnyelik a hatalmas székek. Felültetik jó magasra, legörbül a szája, pedig fehér palástot is tesznek a nyakába. Ne sírj, Peti! A tükörben nézd, mi minden látszik! Mulatságos, habos képpel ülnek itt a bácsik! Egyik sem fél, mind mosolyog, semmi bajuk!... Látod ? Nem ellenség ez az olló, hanem jó barátod. Kóci-bóci hajacskádat rövidebbre nyírja, okos ember ilyesmiért ugyan minek sírna? No, most még egy icipicit hajtsd le fejecskédet, aztán pillants a tükörbe!,,, Ügye, milyen szép lett? Ai. egyénkben hat érdekes kis múzeum van. Az »Ismerd meg hazádat^-mozgalom egyik fontos célja éppen ezeknek a magyarországi kis múzeumoknak, kiállításoknak mind szélesebb körben való megismertetése. Ezért szóljunk most és a továbbiakban néhány szót ezekről a megyei kis múzeumokról. A felszabadulás után épített vízleeresztő és a hajózáshoz használt zsilipek közelében, a Siócsatorna partján, a híd mellett van hazáink egyetlen vízgazdálkodási múzeuma. Nevét Beszédes Józsefi ól (1776—1852), a reformkor jelentős vízszabályozó és kultúrmérnökéről kapta. A múzeum létesítését már a fel- szabadulás előtt elhatározták, de a megvalósításra csak 1952-ben került sor. A múzeumi anyag összegyűjtésében és rendszerezésében dr. Lukács Károly és Jámbor Dezső nevét kell megemlítenünk. Az 1964-ben átrendezett új kiállítás a legmodernebb tudományos események alapján készült. Bemutatja a hazad vízi—műszaki és tudományos kutatás eredményeit. Ez a munka egyrészt a Sió csatornázásával, a Balaton apasztásával és kultúrfelhasználásával függ össze, másrészt pedig az országos vízgazdálkodással, vízfelhasználással, természetátalakítással. Ez egyben gazdasági, társadalmi és kulturális jelentőségű is. Megismerkedhetünk a vízgazdálkodási feladatok lényegével és formájával. A vízügyi dolgozók életét, munkáját szép fotók mutatják be. L áthatjuk a legújabb, a vízgazdálkodással foglalkozó bel- és külföldi kiadványokat, valamint a vízszabályozási munkaeszközöket. Makettek ábrázolják, hogyan készül a folyamszabályozás. Kotróhajók és vízi közlekedési eszr közök modelljei teszik érdekesebbé a kiállítást. Megtekintésük alapján képet kapunk a magyarországi vízrendező munka fejlődéséről és a Közép Duna-medence sajátos vízrajzi és vízgazdálkodási adottságairól. Megismerjük e munka múltját is: római és középkori vízvezeték-maradványokat láthatunk. A régi és mai vízfúró- tomyok, víztornyok, vízimalmok, erőművek kis maketteken láthatók. Ezek az ipari, egészségügyi vízhasznosítás és energiatermelés hagyományait és fejlődését is bizonyítják. Számos régi, és napjainkban is használatban levő hajó modellje alapján ismerkedünk meg a folyami utak, kikötők kialakulásának és modernizálódásának történetével Képet kapunk a balatoni hajózás fejlődéséről is. Makettek mutatják az egykori révek jelentőségét. A balatoni halászok egykori és mai életét, a napjainkban már csak tárgyi emlékekben és a néphagyományban élő eszközök mellett a ma is használt halfogó szerszámok is Itt sorakoznak a múzeumban. A Kis-Balatont mint önálló természetrajzi, gazdasági és vízi földrajzi egységet is ismerteti a kiállítás. Külön teremben találjuk Siófok és környéke általános és távlati fejlesztésének tervét, a holnap Balatonjának életét. Értékes és érdekes őskori, római és népvándorláskori leletek, közép- és újkori fegyverek és használati tárgyak bizonyítják Siófok és környéke jelentős történelmi múltját. Egykori írott emlékek és fényképek alapján rajzolódik elénk a siófoki fürdőkultúra legutóbbi 100 évének szinte minden mozzanata. A mostani kiállítás megtervezésében és kivitelezésében nagy szerepet vállalt a budapesti Közlekedési Múzeum, a Vízügyi Főigazgatóság és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. Általános és középiskolai földrajzi tanulmányainkban jócskán hasznosíthatjuk az itt látottakat, de az ismerősöknek, a megyénkbe látogató turistáknak is élvezetes élményt nyújt a siófoki múzeum meglátogatása. D. B. Kati elmerülten szemlélte, édesanyja hogyan készít habot a nagy rézüstben. S amikor édesanyja térült, fordult, elcsente, s egy törülközővel a kezében kiosont az udvarra. Hogy minek? Hát Kata is komolyan vette a közlekedési szabályokat, de leginkább azt, hogy gépjárművön csak bukósisakban lehet közlekedni! (Hauswirth Magda rajza) Évfordulók májusban 1 2 3 4 ■ ■■■ ■ ■■■ 5 6 7 8 9 ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 10 11 12 13 ■■■■ ■■■■ ■■■■ 14 15 ■■■■ ■■■■ Ull ■■■■ 1 6 ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 17 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ 1 8 ■ ■■■ ■ ■■■ :::: ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 19 ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 2 0 21 ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■■a ■■■■ 22 23 fii! 24 25 26 27 :::: ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ mmam ina ■nai ■ ■■■ 28 29 30 ■ ■■B ■■■a ■■■■ ■■■■ 31 32 ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ l-> ■■■■ ■■■■ :::: 33 VÍZSZINTES: 1. Tulajdonod: névelővel. 5. Derékkötőjén. 9. Jókedvű. 10. Gyümölcsöt szárító. 12. Tizenkét hónap: névelővel. 14. Eléri a hegy tetejét. 15. Termést hoz. 16. Ének. 17. Torna mássalhangzói keverve. 18. Esztendő. 19. Dísze. 20. A vers fontos kelléke: névelővel. 23. L. I. 24. Május 31-én 25 éve tűzte ki ez a hős a görög lobogót az Ak- ropoliszon. 26. Az elsők közé jutott. 28. Visszafelé: mutatószó. 29. Rumot önt a . . . 31. Hátrányát behozva melléd ér. 33. 148 éve született Marx Károly. A legnagyobb műve. FÜGGŐLEGES: 1. Kinevez, felken. 2. Május 13-án 10 éve halt meg Fagyejev. Egyik regényének címe. 3. Ígéretet tett. 4. D. A. 5. 120 éve május 4-én született Sienkiewicz. Egyik regényének címe. 6. Igazság. 7. Létezése: ékezetfölösleggel. 8. Május 23-án 60 éve halt meg Ibsen. Egyik színművének címe. 11. S. F. 13. Ütlegel. 18. Érzékel. 19. A kés lényegét. 20. A. L. 21. M. O. 22. Vércsatornája: névelővel. 24. Sovány ló. 25. Ülő alkalmatosság. 27. Visszafelé: orosz uralkodó. 30. A. N. 31. Visszafelé: személyed. 32. Elsüti fegyverét. Kovács József Beküldendő a vlzssinies 24^ 33. és a függőleges 2., 5., 8. Beküldési határidő 1966. május 20-án, péntek délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: «-Gyermek keresztrejtvény.*« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: ösztönök; Anyám nevére; Mama; Anyakép: Anyám. Lengyel Balázs Ezüstgaras című könyvével jutalmazzuk a következő pajtásokat: Kovács Vanda, Bognár József, Kaposvár: ifj. Szűcs Gábor, Balatonlelle; Tóth Piroska, Felsőmocsolád. A könyveket postán küldjük eL 0 világ népessége számokban Az Egyesült Nemzetek Szervezetének adatai szerint a világ népessége 1965-oen 65 millióval növekedett. Az adatok szerint a világ mai 3,3 milliárdos népessége 1980-ra majd 4,3 milliárdra nő. A 10 legnagyobb népességű ország jelenleg (a száí „hírős város“ A hírős város Kecskemét, neve sokféle módon vált híressé. Petőfi versbe foglalta. Mai rejtvényünkből megtudhatjátok, hogy kik azok a neves személyek, akik tovább növelték a város hírét. Vízszintes: 1. Szerencsém van. 2. Üz. 3. Kereső. 4. Földalatti járat. 5. Díszítsd. 1 6. Fedő. 7. Bíztatá. 8. Fogkrém. 9. Dalol. 10. Oktató. 11. Somogy megyei község. 12. Szándék. Takáts Sándor 1 2 3 4 5 6 8 7 9 í ' ^ _ 10 12 11 ___________________ mok milliókat jelentenek); Kínai Népköztársaság 690. India 470, Szovjetunió 229, Egyesült Államok 192, Indonézia 102, Pakisztán 101, Japán 98, Brazília 80, Német Szövetségi Köztársaság 76, Nagy-Britannia 54. Becslések szerint 1930-ra a sorrend így alakul: Kínai Népköztársaság 840, India 660. Szovjetunió 278, Egyesült Államok 240, Pakisztán 154, Indonézia 153, Brazília 123, Japán 111, Nigéria 91, Mexikó 70. Néhány szó a sóról 1951-ben 13 800 vagon sót vásároltak az országban, 1965-ben már 24 8C0 vagont. No nem mintha a háziasszonyok alaposabban megsóznák a levest, bár a háztartások többet fogyasztanak. Az 1951. évi 6900 vagonnal szemben 7400 vagont. A többit az ipar igényli, s a legtöbbet nem is az élelmiszeripar, mint várnánk, hanem a nehézipar. A nehézipar évente 9053, az élelmiszeripar 2667, a könnyűipar 2410 vagon sót használt fel, az üvegkészítők, a hótakarító munkások* a ktsz-ek összesen 3111 vagonnal. Aki azt hinné, hogy minden só egyformán sós* az téved. Különböző minőségű sót vásárolunk ; .Szovjetuniótól Romániától Lengyel- országtól, az NDK-tól. Például ex^ra minőségűt a lakosságnak, aknaszlatinait az iparnak. A Kőbányai Sóüzemben pedig jódot kevernek a sóba, hogy a .jódsze- gény vizű tájaikon az egészségvédelmet is fokozottabban szolgálja a só*
