Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-01 / 102. szám

Lovászi Márton: Májusi dal Májusi fényben fürdik az erdő, májusi réten enyhe a szellő. Nézd csak e sok-sok májusi képet: zöldszemü lombok kedve feléled. Üt visz a hegyre telve virággal, szól csivitelve hetyke madárdal. Jó a nagy égen fölfelé nézni, dús fü ölében elheverészni. Édes az illat I hársfa tövében, földanya ringat mint a mesében. Ébred az élet zöld arany ágon, májusi ének zeng a világon. Röppen a labda, hangos a tájék, víg dali-dalra zajlik a játék. Májusi tájon tűzszínű rózsák — májusi álom? Nem! A valóság! Borsi D. József: Május Május fénylő napsugara, Ragyog a hajnali tájra. Menetelnek a pajtások, Ide haitik dalolásuk; Vidám hangjuk messzire száll, Oda, hol a madár kószál, Vagy még annál is messzebbre. A vízen túl, a begyekre ... A sok vig hang BsszecsendOl S örvendezik a szív belül, Ifjú szivek vidámsága, Szép, mint a fák virágzása! AIÁLISON C igánykcrekck Kisgyerekkoromban termé- mesesz^“P büszke paripák kiabálástól, nevetéstől, nótá­szetesen még nem foghattam meg táncoltak a fényes-csiz- tói, mindenféle gyereRzsivaj­" ’ • a május elsejének m®s’ sarkantyús rendőrök tói, felnőttbolondozástól zeng­alatt. Szigorú, pödrótt baju- tek.. . Kettesével állottak fel szos emberek voltak ezek a egymás mögött, egy pedig rendőrök, s olyan nagyon sö- egyedül legelöl, s mikor ez tétkékek, ahogy a tarka-bar- elkiáltattá: »Hátulsó pár, élő­iéi, hogy más értelme-tartalma is van, niint az, hogy kirándulunk a Nagyerdőre. Mégis, már leg­korábbról megmaradtak ben­nem a május elsejének külö- kis batyus-kosaras csopor- re fuss!« — akkor a legutol­nos izei. Éles színekre emlékszem: az utcabeli akácfák zöldjére, mkkelfényeSen “ 0l' tok mellett lovagoltak, s csak só kettőnek két oldalról elő- a hatalmas nagy kardjuk ló- re kellett szaladni, és vala­hol valahogy újra találkozni a barna Színű, meg kátrány­színű deszkakerítésekre s ka­pukra a házak között, melyek mintha mind frissen lettek volna vakolva, a piros csere­— A rendőrbácsik is ki­jönnek a május elsejére? — Kijönnek, kisfiam. Az erdő sarkán, amikor oes mee szürke nalás házte- nagy volt a torlódás’ « pes meg szürke palas hazte- kan leszorultak a járdáról a tőkre fehér kis függönyökre kocsiútr az ablakokban, sarga redő­a rendőrök ódá­méit ha az elöl álló fogónak sikerült elérni és megfogni valamelyiket,-' akkor az az ő párja lett, s aki egyedül ma­radt, az lett a fogó. Mekkora lárma, mekkora kacagások! ... .... , ., , faroltatták a lovaikat, úgy te­nyokre, zöld zsalugateirekre, „ „ relték-nyomtak vissza az em­bereket; volt hát eibben s a pamacs kis bárányfelhők tlSZt h^efrnyétoeS varrni érthe- ezek még korábban itt men A legnagyobb vigság köze• pette jött két lovasrendőr, oldalon a beért a kis kockaköves út­test közepéig, a másik olda­lon aranyossárgán sütött a nap. Az emberek mind a na­pos oldalon mentek, de nem olyan egykedvűen, mint más napokon, hanem mintha fü- rödtek volna a bőséges nap- fényzuhatagban. Majdnem tetlen is, de amit én már kér- , , ^ „„ deznl nem akartam, hiszen ** keresztul 56 az erdo m^ majdcsak kitalálom előbb- felé. Most is komorak utóbb magamtól. Nagy tölgy alá raktuk le a kosarat, pokrócot, labdát meg a hintának való ruha­szárító kötelet. voltak, mint menet, éppen csak egy pillanatra néztek oda, hogy mi az a nagy zsi­vaj? De meg se rezzent még a szemük sem; végigléptettek a tisztáson, mint a szobrok, _ s eltűntek a város irányában. r okkal, vagy pirossávos fehér az kínálkozott legnagyobb Úgy viselkedtek, mintha olyan szalvétákkal letakart piaci mulatságnak, hogy a felnőt- magasan ülnének azon a lo- kosarakkal, amikben J™et az teket nézegettem. Mert ők is vog^ hogy őket onnam egyál­nem is érdekelhetné Hintáztunk, labdáztunk, to­mindenki velünk egy irány- gócskát játszottunk a többi ban haladt; családok szaty- gyerekekkel. Hanem énnekem egész vitték napi hideg az erdőbe. ennivalót I Aztán hat találkoztunk, gyönyörű Ismerjük meg megyénk történelmi emlékeit (11.) A CSILLAGVÁR ÉS A TÖBBIEK A mai öreglak községnél találjuk Lak várának romjait, mely a Bala­tonhoz tartozó középkori Be­rekből kiemelkedve uralta a környéket. A XV. századtól lett jelentősebb: Mátyás király halála után a király természe­tes fia, Corvin János lett a birtokosa, majd az egyik bir­tokosa a Korláthkői család. Korláthköi Péter mint kapi­tány esett ed a mohácsi csatá­ban. Ezután Bakits Péteré, majd mint annyi más somogyi erősséget, az enyingi Török család birtokolta. Számos ki­sebb végiyári csetepaté után a XVII. század végétől rom­halmaz. Berzence körül emlekedett Szenterzsébet, mely eredeti­leg a Berzencei család birto­ka volt. Mint uradalmi köz­pontot erősítették meg. A XVI. századiban már nem volt jelentősége. Törökkoppány különösen a XVÍ—XVII. században szere­pelt a történelemben: a tö­rök alatt járási székhely volt Nagyrészt itt játszódik Feke­te István ismert ifjúsági regé­nye: A Koppányi aga testa­mentuma. A legnagyobb magyar eredetű szerzetesrend­nek, a pálosoknak 3 kolostoruk volt Somogybán. Már a XIII. században meg­jelentek megyénk területén, de csak a XIV. században erősödtek meg. Nagy Lajos kitály különösen pártolta őket, s az ő buzdító példájuk nyomán a somogyi nemes­ség is számos birtokkal gya­rapította vagyonukat. Első le­telepedési helyük Nagyszaká­csiban volt. kolostoraik közül fontos volt a róterfalva—szerdahelyi. (Romjait ma Kaposszerdahely határában találjuk.) 1335-ben alapították Izászló ícirálv em­lékére, és a megye egyik ki­emelkedően gazdag egyházi létesítménye volt a XVI. szá­zad elejéig. játszottak, s tetszett nekem, hogy olyan szépen, vidáman; talan lovasrendőrrel azóta tudom, hogy a felnőt- semmi, amit ezek a zsivajgó tek is szeretnek játszani, Ké- lóg emberfélék csinálnak. De sőbb, felnőve magam is gon- __ -,k-árha észre barna lovakon lovagoltak; a dolkoztam rajta, s megértet- ’. ,. . . t tem, hogy igazán nem is le- se™ vettek volna oket- ™nt hét élni játék nélkül, úgy valami átvonuló lovaskisérte- kell az az embernek, mint a teket, akiket legbiztosabban munka, a táplálék, a levegő. az távoj ettől az em­S miket játszattak! Körbe- , . -_j_ dobálták a labdát, s aki elej- ben. Vllagtó1’ J“ ,nem ^ tette, annak fél lábra kellett niesítik őket figyelemre, kgy, állnia. Vagy egy bement kő- csak egy gyerek, egy nálam zépre, s annak el kellett fog- nagyabb, borzas hajú szeplős nia, ahogy a többiek egymás- öltötte\i utánuk a nyel­nak hajigáltak. Meg szembe- .... .. .... köitősdit is játszottak, s más a batuk mögött, az mindenfélét, éppen úgy, mint megfordult, rikkantott, és ve- a gyerekek. De nekem leg- tett vagy három cigánykere- jobban a zsákban futás A középkori Stregencz falu­ban (ma Pogányszentpéter) is számottevő pálos monostor volt. A XV. századiban az eigyik legfontosabb mezőgaz­dasági központ lehetett, hi­szen 1409-ben Ilikén, 1411-ben magában Stregenczben, 1417- ben Varasodén, 1477-ben pe­dig Páldon működött mal­muk, és egészen 1536-ig jelen­tős földesúri jogokat is élvez­tek a környéken. Megemlíthetjük még a zá­kány i, karádi, endrédi ki9ebb erődítményeket, melyeknek jelentőségét a végvári harcok közepette találjuk. Pl. a ka­rádi erősségben 12 várőr, 6 tüzér, 11 lovas és 17 határőr teljesített szolgálatot. Az elmondottakon kívül a XV. században megyénkben a következő városi jellegű hely­ségek voltak: Atád (Nagyatád), Bélavár, Bonnya, Hedrehely, Hetes, Igái, Kálmáncsehi (ma Kálmáncsa), Kőröshegy, Lá- bod, Marcali, Mesztegnyő, Nagyszakácsi, Pala, Túr. Ezek a helyek vásártartási joggal rendelkeztek, s a bé­kés foglalkozást űző kézműve­seknek, iparosoknak, kereske­dőknek nyújtottak bizto* me­nedéket. M emlékez­nünk a sokat emlege­eg kell még a sok tett, és sokszor meg­látogatott balatonszentgyörgyi Csillagvárról is. A kutatók hosszú ideig a törökkor vé­gén épített kísérődnek tartot­ták, a legújabb tudományos eredmények azonban kimutat­ják, hogy a XIX. század ele­jén vadászháznak épült. (Az 1805-ös térképen még nem is szerepel.) A 16,5x16,5 méteres olasz stílusban épült, régeb­ben emeletes és tornyos épü leiben a kiállítás aztt mutat­ja be, hogy milyen lehetett a végvári időkben a megyénk­ben megtalálható kis erődök belső berendezése és élete. D. B. tet­szett Felsorakoztak a versenyzők egymás mellé, zsákba bújta­tott lábbal; felért a zsák egé­szen a hónaljukig, ott meg­kötötték madzaggal. Ugrások­kal kellett előre haladni, de nagyon nehéz lehetett föl nem bukni a zsákban, mert bő volt, lötyögött, s ugrás köz­ben lejjebb is ért, mint t^n- ne a cipő. Hengergőztek meg buktak arra a nagy felnőtt emberek, akiket feleségük meg gyerekeik is néztek és biztattak. Emlékszem egy erős kis fe­kete emberre. Aprókat ugrott a rövid lábaival, de hihetet­len gyorsan, mintha nem is érne le a földre, hanem már levegőbe belekapálna a zsákba bújt lábával; szűkre húzott szemmel, összeszorított szájjal, kivörösödve, mérge­sen lökte magát előre, mint a gép. Óriási nevetés-kacagás, taps közepette az utolsó métere­ken ez a kis mérges fekete elpattogott egy hórihorgas kőműves mellett, s elsőnek • ért a célba. Néhány pillanat alatt lerántotta magáról a zsákot, felkapta a kishordó jutalomsört, mint egy labdát, s a feje fölött tartva, oda­szaladt vele a nagy társaság­hoz, nem messze tőlünk, a fa alá, s letette egy ugyanolyan pirosképű kis asszonyka elé, mint ő maga. Kapott is érte egy csókot A játékok közül legviharo- sabb-nevettetőbb talán a »Hátulsó pár, előre fuss!« volt Vagy tizenöten játszot­ták ezt, férfiak, lányok, asz- szonyok nagy jókedvükben, mikor már szerte mindenütt az erdő tisztásai, útjai, sűrűi keit I 5EÍ 2 3 4 ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 5 , 6 7 8 9 ■ ■■■ ;;;; 10 11 12 13 :::: :::: 14 ■■■■ ■ ■■■ :::: 15 :::: ■■■■ ■■■■ isii 16 17 ■■■■ EE 22 18 ■■■■ ■■■■ :::: 19 20 21 :::: :::: 23 24 i!i! 25 1 ■«. 26 «■■■ ■ ■■■ ■■N ■■■■ 27 iE: ■■■■ 28 EE 29 30 i ■■■■ :::: 31 32 :::: :::: 33 34 35 í!e 36 iií! 37 Molnár Zoltán VÍZSZINTES: 2. Emésztőnedv. 5. Állívíz névelővel. 8. Kavics névelővel.-10. Itt éltél. 12. Durrogásáról híres hódé a majálison. 14. Indulatóző. 15. Helyhatározórag. 1«. Város a Duna mellett. 18. Visszafelé téli csapadék. 19. Körbe hajtogatja a drótot. 23. Lom Ikerszava. 25. Kedvenc május 1-1 étel. 27. Fényt és meleget ad. 28. S. T. 29. Aid valamire vigyáz. 38. Tán betűi keverve. 31. A falba és fába verik. 33. Etkezőhely a majálison. 36. Hint. 37. Levelet küldött. FÜGGŐLEGES: 1. Mohón eszik. 2. Növekedésben levő. 3. Használja lábalt. 4. visszafelé ének. 5. AT. V » 6. Ezzel ér véget a majális. 7. A kutya lakása. 9. Egy-egy menetre szívesen felülünk rá. 11. Nem pontosan sorban. 13. Gyilkolt. 17. Sár betűi keverve. 18. visszafelé igás átat. 20. E. V. 21. KidobáíL 22. Már szinte kínosan kutatja az okot. 24. Az állat keze. 26. Elsüti a puskát. 30. Tál betűi keverve. 31. Sók betűi keverve. I cÁmjákttafLi oej'Stk* Reggel óta gondolkoztam £ -gy avi nap Jenn^az égen, Mit mondhatnék teneked? h* nem lenne nap az égen, Olyan szépet gondoltam, Nem nyű«» virág. " hnmi Virág nélkül szomorún aogy Búsulna s világ. Elmondani nem lehet. £n még kicsi vagyok Nem találtam a szavakat, Mégis ideáiiok verset se tagoltam. Kezemben virágok amit elmondhatnék Szeretetem ragyog Még Mégis, _ Itt-van egy szál virágban. Minden virág szirmán Többet mond a virág, * * * Mintha versben Írnám. Rózsa, rózsa, rózsafa Nyílj ki holnap reggel, Hadd kössek bokrétát, Mire anyám felkel. Mondja el száz szirma Rózsaszóval szépen, Hogy az édesanyám A legdrágább nékem. Színes ceruzával Rajzoltam egy képet Anyák napján reggel Édesanyám néked. Rajzoltam virágot, Rajzoltam madarat. Sosem volt még bennem Annyi az akarat Mégse lett elég szép. • • Te kezedbe vetted, Mosolyogva mondtad: Szép kép ..nekem ez a legszebb. •Ismeretlen Krlcsfalussy ményébőL szerzők Sándomé versei. gyüjte­Anyák napján nagymamának Anyák napján reggel Mikor a nap felkel Nagyanyám elé állok Sok-sok szeretettel Mondtad a meséket.:. Elmúltak az évek ... Ügy szeretném jóságodat Megköszönni néked. Nemcsak mesét mondtál, Kötöttél, horgoltál Te az egész családunknak Édesanyja voltál. Anyák napján reggel Mikor a nap felkel. Megköszönöm jóságodat Sok-sok szeretettel. Fésűs Éva: Kát találós kérdés ILI Agam-bogam rengeteg, mégsem hajtok levelet. Ernyőm is van, bár nem ázom, kiskabátom, nagykabátom, s gyakran hordok kalapot! Találd ki, hogy mi vagyok? (seSoj v) 1*1 Sok kis kapun átszaladok, mégis mindben benn’ maradok, s ha átbújtam üggyel- bajjal, találkozom önmagámmal. (gznjodp y) 32. A lovat így biztatják. 34. Zamat. 35. H. R. Kovács József * * * Beküldendő a vízszintes 12., 25., 33. és a függőleges 6., 9. Beküldési határidő 1966. május 6-ón, péntek délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: «-Gyermek ke­resztrejtvény.-« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Kaposvölgye; Kő­röshegy; Nagyberek; Szülök. Dénes Zsófia Zrínyi Ilona el- mű könyvével jutalmazzuk a kö­vetkező pajtásokat: Tóth Bea, Kllvinger Zoltán, Kaposvár; Bí­ró Erzsébet, Heresznye; Héli Fe­renc, Szülök. A könyveket postán küldjük eL Fejtörés a fejtörőről A szókeresztezések tisztes múltra tekinthetnek vissza. Az első, amelyet a történe­lem ismert, a IV. századból származik, de tökéletes volta arra enged következtetni, hogy jócskán lehettek elődei is. A szóban forgó formula így hangzik: SÁTOR A R E * P O T .E N E T OPERA ROTAS ami ékes latin nyelven azt je­lenti: Arepo, a magvető fá­radságosan fogja a kerekeket. Balról jobbra, jobbról balra, elölről, hátulról, alulról, fe­lülről olvasva egyformán ugyanazt a kiválóan értel­mes (?) mondatot adja, és éppen ezért mágikus erővel ruházták fel. Nemcsak a kö­zépkorban, hanem még a XVIII. században emelt épü­leteken is találkozunk ezzel a felirattal. A fentihez hasonló »mági­kus négyzetek« a XX. század elején — fejtörő formájában — már megjelentek a gyer­mekek számára készült folyó­iratokban is, körülbelül így: 1. Kerti szerszám. 2. Ku­tyafajta. 3; Hiú madár. 4. Az ezeregy éjszaka népe. Megfej­tés: V K A P A P Á V A A R A B Amint látjuk, a tematika és a meghatározások tekinte­tében már érezhető bizonyos rokonság a mai keresztrejt­vénnyel, amely viszont, hogy hol és mikor született, ponto­san nem tudjuk. Állítólag Angliában, az első világhábo­rút követő években, megalko­tója pedig egyes följegyzé­sek szerint egy... hajóskapi­tány lenne. Az újszülött hamarosan meghódította a világot A rejtvények megfejtésének megkönnyítésére vaskos lexi­konokat, szótárakat adtak ki különféle országokban, ame­lyek betűszámok, első, máso­dik, harmadik és utolsó be­tűjük szerint csoportosítják a szavakat. Ma alig van napi­lap vagy szórakoztató folyó­irat, amelyben ne jelennének meg keresztrejtvények, de vannak olyan kiadványok is, amelyek kizárólag fejtörő fel­adványokat tartalmaznak. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom