Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-07 / 107. szám

SomoggiNéplap m%mp meoSSSJ BíM.ttfa^a e^C megye' tanacs lapja ÚJ MUNKAHELYEN „TÖRTÉNELMI” ÉTELEK. nyülárnyék bíbictojással Látogatás egy konyhaművésznél A régi, romos épületre mindenki emlékszik. A tűz­falat gerendával támasztották meg, hogy ki ne bukjon az úttestre Aztán egy szép na­pon eltűnt az épület. Vele együtt lebontották a Kapos­vári Ruhagyár régi irodahá­zát is. Akinek arra vitt az útja, megállt, és figyelte, hogyan dolgoznak az építők. A gyár dolgozói többször is megfor­dultak errefelé. Hiszen az áll­ványerdőből kibontakozó épü­let már az új munkahely kör­vonalait mutatta. S most készen áll. A for­májában is modem épületet a héten vették birtokukba a vállalat dolgozói: techniku­sok, könyvelők, tervezők és adminisztrátorok- A földszin­ten még az utolsó simításokat végzik a kőművesek, üresen állnak még a hatalmas klub- helyiségek is, de az emeleteken már megindult a munka. Még nehéz eligazodni az új épület­ben. Az emberek gyakran Gépkocsivezetők panaszolják: Rossz a beuzinellátás Barcson »A benzin elfogyott!« He­tente legalább egyszer, de gyakran kétszer is előfordul, hogy kiteszik ezt a táblát a barcsi benzinkútra. Ilyenkor hiába várnak sokszor egész nap a gépkocsivezetők, nem kapnak üzemanyagot A nö­vekvő autóforgalomnak pe­dig egyre több benzinre len­ne szüksége. De hát Barcson nem tehetnek ezért semmit Récsei Károly, az ÁFOR barcsi telepvezetője azt mondja, hogy mindig egy nappal korábban megrendelik a benzint, de a túrakocsi gyakran csak este érkezik meg a járási székhelyre. A telepen van ugyan üzemanyag, de ebből — tűzrendészet! Az új irodában. más ajtón nyitnak be, de örömmel veszik az új munka­helyet. Hiszen amíg épült, zsúfolt irodákban, nehéz kö­rülmények között dolgoztak. A laboratóriumban most ezt mondja valaki: Tizenkét éves a balatoumá- riafürdői földművesszövestke- zeifc cementüzeme. Termékeit ma már az egész Dunántúlon ismerik. 1963-ban gépesítették a? üzemet, s ez lehetővé tet­te, hogy termelésének értéke tízmillió forinttal növekedjék. Most 228 dolgozója van az üzemnek. Évi 16 millió fo­rint értékű betonárut gyárta­nak: többek között 200 000 négyzetméter mozaiklapot, 25 000 darab betoncsövet, 50 000 darab kerítésoszlopát Évek óta nagy sikere van az előregyártott elemekből ké­szülő betonraktámak. Eddig mintegy 600 darabot adtak el. Az idén előreláthatólag 150 darabot készítenek belőle a földművesszövetkezetek részé­re. A tervek teljesítését előse­gíti az üzemben folyó munka- verseny is. Balatonmárián há­rom brigád küzd a szocialis­ta címért Miháczi János mo­— Olyan ez a szóiba a ré­gihez képesít, mint egy üdü­lő. A hosszú asztalokon már új modellek formálódnak a pa­pír szabásmintákon. Itt válik tulajdonképpen mintadarabbá az a sok ötlet, elképzelés, amelyet egy ajtóval odább a tervezők papírra álmodnak. A jelek pedig arra mutat­nak, hogy egy kicsit otthon­ná is válnak ezek az irodák. A mészszagú szobákban nem­csak a bútorok újak, hanem a virágok is, A szépet sze­rető kezek gondozták, ápolták eddig, s most az emberekkel együtt ide költöztették a ha- yagoszöld vízipálmákat meg a tovakúszó aszparáguszokat Nemcsak a ruhákon, a munkahelyen is meglátszik, ha valaki szereti a szépet zaikgyártó brigádja például már négyszer nyerte el ezt a kitüntető címet A balatonmáriaá szocialista brigádok eddigi tapasztalatai alapján most a zákány telepi üzemükben is szerveztek há­rom szocialista címért küzdő brigádot. A balaitonmáriaiak tapasztalatcseréken adják át szaktudásukat Algériában vendégszerepei a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese Pétiteken reggel a Ferihegyi re­pülőtérről algériai vendégszerep­lésre indult a Magyar Néphad­sereg Művészegyüttesének népi zenekara, a tánckar és Kotlári Olga, az együttes énekes szólis­tája. Constantine város polgár- mesterének meghívására önálló műsorral lépnek fel az ottani ünnepi kulturális hetek esemé­nyein. Szerepelnek ezenkívül Bu­dapest testvérvárosában, Algírban is. A táncosok ezúttal először ad­nak majd ízelítőt Afrikában a magyar folklórból. — Ügy kezdődött, hogy nyolc évvel ezelőtt arra kért a főnököm, szerezzem meg konyhánk hírének öregbítése érdekében néhány táji jellegű magyaros étel receptjét — emlékezik vissza Fekete Györgyné, a Béke önkiszolgáló éttermének kanybavezetője. — Elkezdtem a kutatást, és amikor néhány régi étéi le­írásához hozzájutottam, ked­vem kerekedett, hogy újabbak, vagyis még régebbiek után kutassak. Bejártam a legna­gyobb múzeumokat és levél­tárakat, hogy miniéi gazdagabb anyagot gyűjthessek össze. Jártam többek között a Nem­zeti Múzeumban, a pécsi Ja­nus Pannonius Múzeumban is. Végigböngésztem az antikvá­riumokat, és felkutattam min­den föllelhető irodalmat, ahol csak utalást lehetett találni valamilyen étel elkészítéséhez. Nem volt hiábavaló a fárado­zásom. Sikerült megismerked­nem a magyar konyha sok remekével az 1200-as évektől napjainkig. Kíváncsiságát nem elégítet­te ki az, hogy egy-egy lepény vagy mártás elkészítésének módjáról újabb és újabb leírá­sokat talált, hanem el is ké­szítette konyhájában ezeket az ételeket. — Persze a normatívákat magam határoztam meg, mert egy ökör nyársön való sütése egy kicsit költséges mulatság lett volna. — Hogyan étkeztek elődeink az 1200-as években? — Ä húst főzték, vagy nyár­son sütötték. Az Alföldön fő­ként birkahúst ettek. A min­dennapi ételek között leg­gyakrabban mégis a kásával találkozik az ember. Ezt köles­ből, árpából készítették. Na­gyon sok növényt használtak fel fűszser gyanánt; ha étte­remben kéme ilyeneket ma egy vendég, ugyancsak cso­dálkozva néznének rá. Pedig a XIII. században gyakran ízesítették a különféle étele­ket kakukkfűvel, borbélyával, tárkánnyal, rozmaringgal és sáfránnyal. Az erdőmesterfü- vet apróra vágva használták. Lepényt úgy sütöttek, hogy egy nagy lapos követ tűzbe tettek, és miután átforrósodott, ráöntötték a tésztát, és lefed­ték egy cserépedénnyel. Eze­ket a lepényeiket is ízesítet­ték az előbb felsorolt »fűsze­rekkel«. Mátyás király konyhájáról ugyancsak bőséges adathal­mazt gyűjtött össze Fekete Györgyné. — Máityás bora külön feje­zet, külön tanulmányt érde­melne. Maga a király is na­gyon szerette a gyomrát, amit a korabeli hivatalos okmányok közt tatáit receptek is bizo­nyítanak. — Elmondana egy Mátyás korabeli menüt? — Az ebéd előétellel kezdő­dött Ilyenkor májusban nyűl- árnyékot ettek bíbdctojással és vajjal. (A spárgát nevezték akkoriban nyúlámyéknak.) Utána tyúkhúsleves követke­zett. Ez kedvenc éted volt Má­tyás udvarában. A levesből nem hiányzott a zeller sem, amit akkor már régen ismer­tek. A levest sült csirke, majd borjújava követte gom­bás mártással. Nyáridőben gyakran ettek sült ökröt sa­látával, marhahúst tormával. A húsételeket tészafélék, le­pények követték. Ezután ége­tett bort ittak. Ez úgy ké­szült, hogy a mézzel felfor­ralt borra szeszt öntöttek, és meggyújtottáik. — Ezt is elkészítette otthon magának? — Természetesen, de nem­igen ízlett Mátyás környeze­te más véleményen volt. ök szívesen kortyolgatták az ür- mösöket. Hozzá kell fűznöm még, hogy az udvar előkelő­ségei ezeknek az ételeknek is csak a javát fogyasztották el. A lakosság sakkal kezdetlege­sebb, igénytelenebb ennivaló­kon élt. A konyhaművészet a tizen­nyolcadik: és a tizenkileneódik században teljesedett ki. A fő­úri családoknál egy-egy ebéd­re húsz-huszonöt . fogást tá­laltak az előételekkel együtt. — Ez megterhelte a gyom­rot, és nem is volt egészséges. —i Hogyan étkezik vélemé­nye szerint korunk átlagiembe- re? — Nagyon jól. Sok számítás­sal bizonyíthaitom, hogy a szükséges napi 4000 kalóriá­hoz mindenki hozzájuthat, hi­szen csak egy ebédünk 3000 kalóriát tartalmaz. — Milyennek képzah a jö­vő konyháját? — Reggelire, vacsorára mindinkább hideg ételt fo­gyasztunk, és ez — szerintem — egészséges is. A zöldségfé­lék, a gyümölcsök előretörése is várható. A tejjel, a hallal és a baromfihússal szemben bealkonyul a vajas, kiémes tésztáknak. A bisztróké, a hi- degkanyháké a jövő. A konyhavezefiőnő csokorba szedte, elrendezte kutatásai­nak eredményét, a 640 »törté­nelmi« ételreceptet, amellyel rövidesen könyvből is meg­ismerkedhetnek majd, akiket érdekei a konyhaművészet Fe­kete Györgyné csaknem egy évtizedig bújta a levél tára­kat, az erdészei! és a kerté­szeti lexikonokat hogy ponto­san megismerhesse a fűszerek eredetét, egyes növények ré­gi elnevezését megtudhassa a gyarmatáruk megjelenésének idejét Rövidesen újabb vál­lalkozásba fog: egy orvossal közösen diétás szakácsikönyvet ír. Közben helytáll a hétköz­napokon is, amikar naponta 840 ember ebédeltetéséről kell gondoskodnia. Az ételek: ösz- szeállítása nem okoz gondot számára, hiszen 7000 étel re­ceptjével rendelkezik. A 650, rövidesen könyvben is meg­jelenő ételrecepten kívül egyetlenegy sincs leírva, a fe­jében tartja őket. Nagy József A tervezők. K. I. Jól dolgozik a balatonmáriai cementüzem (Tudósítónktól.) bkok miatt — nem adhatnak a gépkocsivezetőknek. Addig pedig nem rendelhetik meg Kaposváron, amíg ki nem ürül az ötezer literes tartály, mert nem tudnák hova tenni. A túrakocsi viszont nem vár­hat addig, amíg kiszivattyúz­zák a kútból a maradék ben­zint. A telepvezető véleménye szerint a végső megoldást csak egy új tartály üzembe állítása jelentené. Ha kiürül­ne az egyik, akkor a másik­ból adnának addig el, amíg megérkezik a túrakocsi. Ez azonban anyagi befektetést igényel. Helyette talán jobb szervezéssel ideiglenesen meg lehetne oldani a Barcs kör­nyéki gépkocsivezetők gond­ját. Hiszen a benzinkút ke­zelője a forgalomból már meg tudja ítélni, körülbelül mi­korra fogy ki az üzemanyag. Ha az új benzin pontosan ér­kezne — nem késnének a túrakocsik —, akkor talán nem lenne egésznapos kiesés mz üzemanyag-ellátásban sem. (Kercza) A talaj nedvességtartalma és a napsütéses időjárás előbbre hoz­ta a szálas takarmányok betaka­rításának idejét. A barcsi járás­ban már látni petrencékbe ra­kott takarmánykeveréket, amit majd szénaként etetnek a jószág­gal. Másutt a lövet kaszálják, hi­szen már annyira megerősödött, hogy egyik-másik száron magot látni. A legértékesebb szálas takar­mányok a pillangósok. Lucerna- kaszálást láttunk a Bárdibükki Állami Gazdaság somogyszentim- rei üzemrészében. Négy K—25-ös Zetor gépi fűkaszával vágta a harmadéves lucernát. A munkát szerdán kezdték az 5« holdas táblán. A tápanyagban gazdag ta­karmányt géppel takarítják be; száradás után rendsodrókkal gyűjtik majd össze, géppel rak­ják fel, és szállítják a hideg le­vegős szénaszáritóra. Kovács Miklós brigádvezetö — a mun­kák irányítója — elmondta, hogy a nagy mennyiségű lucernaszénát kizárólag a növendékmarhák kap­ják, valamennyit a somogyszent- imrei üzemrészben hasznosítják. A jól szervezett kaszálás után korábban jutnak új lucerna ter­méshez, s azt már magfogász* I szánják. ITT A LUCERNAKASZÁLÁS IDEJE A vendég a pincérhez; — Kérem, az a gomba, melyet nekem tegnap­előtt este felszolgált, mérges gomba volt Csak a gyors gyomormosás se­gített rajtam. — Igazán?! — mondja láthatóan örvendezve a pincér. — Akkor meg­nyertem a fogadást, ame­lyet a főnökömmel kö­töttem. » « • Az igazgató belép a hi­vatalba, és látja, amint az egyik tisztviselő a tit­kárnővel csókolódzik. — Ezért fizetjük önt?t — mondja felháborodva a főnök. rr- Szó sincs róla, én ezt díjtalanul csinálom — hangzott a válasz. * • * —1 Éva, hallottam, hogy férjül vetted Ta­mást — Igen. — Látod, én azt gon­doltam, hogy csupán flört az egész. — Tamás is azt hitte. • •• Megkérdezték az egyik nyolcéves kislányt, férj­hez megy-e, ha felnő, — Nem — válaszolta. — Most a házaspárok legföljebb néhány évig élnek egyii,tt, s utána, a szerencsétlen asszony négy gyermekkel egyedül marad. * * * Jósáca az Órajavító Szövetkezetből hazahozta az órát Amikor haza­ért, látja, hogy az óra á4L Dühösen visszament a szövetkezetbe. — Elrontották az órá­mat Rosszabb állapot­ban van, mint javítás előtt Mit csináltak vele? •— Semmit sem — vá­laszolta az órás —, hoz­zá sem nyúltunk! »»* — Szörnyű nősaemély, már nem bírom ki vele tovább! — Válj efl tőle... •— De hiszen nem a fe­leségem! Anya: — Hajnalban kell hazajönni? Hol vol­tál egész éjszakaka? A lány: — De anyuka, képzeld el, a fiúk vala­hova eldugták a ruhá­mat, meztelenül mégsem jöhettem haza ... * » * Luther Lane Oklahoma! törvényszéki bírónak nem­rég kényes ügyben kel­lett Ítéletet hoznia. Az erkölcsrendészeti hivatal följelentett egy 19 éves táncosnőt, mert fedetlen felsőtesttel lép föl a vá­ros egyik mulatójának műsorában, s ezzel sér­ti a közerkölcsöt. Luther bíró lelkiisme­retes ember. Az ítélet ki­hirdetése előtt elhatároz­ta, hogy személyesen győződik meg a táncosnő erkölcsromboló tevékeny­ségéről. Végignézte a vi­tás műsort, aztán kije­lentette: — A vizsgálatot foly­tatni kell. Somogyi Né&lap Az MSZMP Somogy megye: Bizottsága é« a Somogy megye* Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor a. 2. Telefon 15-19. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vn’iaiat. Ka—»osT á- Latinka S- u 2. Telefon 15-Hi Felelős kiadó: Szabó Gábor Beküldőt* kéziratot nem érzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a hol'd nostahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Fte index: Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka Sándor utca ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom