Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-06 / 106. szám

Péntek. 1966. május 6. 3 SOMOGYI NÉPLAP Hasznos, dicséretes munka A MEGYEI TANÁCS vég­rehajtó bizottsága külön napi­rendi pontként tárgyalta meg a marcali járás rét- és lege­lőgazdálkodásának helyzetét Hogy a gyepterületek sorsa miért került megyei fórum elé, és máért éppen a marcali járásban szerzett tapasztala­tokkal foglalkozott a végre­hajtó bizottság, azt Sási Jártas, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese így indokolta: — Az egész megyére vonat­koztatva elmondható, hogy nem kielégítő a rétek és le­gelők állapota. A kérdés, hogy e téren miért nincs hatéko­nyabb javulás, egyre sürge­tőbben merül fél, hiszen köze­lebbi és távlati terveinkben egyaránt előtérbe kerül a leg­nagyobb mennyiségű szálas takarmányt fogyasztó állatte­nyésztési ágazatnak, a szarvas­marha-tenyésztésnek a fejlesz­tése. Tervszerű javítási mun­kákra, mindenekelőtt víztelení­tésre van szükség a gyepterü­leteken a fűhozam általános növelése végett. A marcali já­rásban dicséretes munkát vé­geztek eddig, egyedül ők fog­lalkoztáik összefüggően a ré­tek és a legelők termőképes­ségének fokozásával. Céltuda­tos tevékenységüknek máris van eredménye, noha csak a kezdeti lépéseknél tartanak. A végrehajtó bizottság elis­merését fejezte ki a Marcali Járási Tanács vezetőinek és dr. Ecker Istvánnak, a Keszt­helyi Agrártudományi Főisko­la szaktanárának az ered­ményes munkáért. A FALVAK rét- és legelő­gazdálkodással foglalkozó ope­ratív bizottságai többnyire megértették feladatukat — bár helyenként még nem ki­elégítő a munkájuk-, és lát-, ták, hogy hiába tartanak nyilván bármekkora területű rétet, legelőt, ha évről évre visszatérő probléma a ta'.rar- mányhiány. A járásban több mint 21 000 hald gyepterület van, ebből a réteknek mintegy hatvan százaléka elvizesedett, emiatt savanyú füvet terem. A legelők egy része is elgyo­mosodott, táperőben szegény. Szakemberek vizsgálgatták a fű hozam növelésének lehetősé­geit, s fölkérték dr. Ecker Istvánt, segítsen a munkák irányításában, a tervek el­készítésében. A járásban ál­talában, de különösen a gyep­terület javításához állami tá­mogatásban részesült tizenhá­rom közös gazdaság jól hasz­nosította a rendelkezésre álló összeget. Az anyagi befekte­tés meg a jól szervezett mun­ka eredményeként a rétekről a korábbinál négy mázsával több szénát takarítottak be holdanként, a legelők fühoza- ma pedig több mint tizenhat mázsával nőtt egy-egy holdon. Néhány község, mint Kétihely és Somogyszentpál, megyei be­mutató színhelye is volt a múlt évben. 1969-ig a rétek 62 és a le­gelők 48 százalékán irányoz­tak elő folyamatos hozamnó- velő munkát, erre pontos ütemtervet készítettek. Csu­pán néhány adat ezekből: A rét vegyszeres gyomirtását ta­valy 75 hóidon végezték él, 1969-ben kétszer ekkora terü­leten kerül sor erre a mun­kára A múlt évi 600 holddal szemben három év múlva 1420 hold legelő kap foszfortartal- mú műtrágyát a járásban. Át­fogó elképzelés van a vízren­dezési munkáikra vonatkozóan is, s bíznak abban, hogy a jövőben a részletes tervek is idejében elkészülnek. A kivi­telezésről máris érdemben tárgyalnak a járási tanács és a pécsi meg a szombathelyi vízügyi igazigatóság vezetői között. A RÉTEK, LEGELŐK foko­zatos javítását a gyepterület előzetes felülvizsgálata után. végzik. Az elbírálásikor a gyepterületek egy része hasz­navehetetlennek, pontosabban kaszálásra, legeltetésre alkal­matlannak bizonyul. Ilyen rét és legelő mintegy 10 000 hold- nyi található a marccli járás­ban. Itt művelési ág változásra kerül sor, az arra alkalmas részeket beEásítják. Ez a módszer is követésre méltó: a rétek közül azokat tartsák meg a termelőszövetkezetek, ahol a szénát géppel takarít­hatják be, a legelők közül pe­dig azokat, amelyekről leve­zethetik a vizet. A többire kérjenek művelési ágváltozta­tást a gazdaságok: hasznosít­sák szántóföldként, vagy tele­pítsenek erdőt, illetve létesít­senek halastavat A cél az, hogy az adott területet a le­hető leggazdaságosabban hasz­nosítsák, s a valóban termő­képes rétekre, legelőkre az eddiginél nagyobb gondot for­dítsanak. S ebben érdemes követni a marcali járás pél­dáját Hern esz Ferenc Több mezőgazdasági újítást időjárás korbácsát Mi történt zik a növénytermesztésben és ezuitán? Saját és gépállomási az állattenyésztésben. Álla­Az újításokkal, találmányok­kal anyagot, időt, költséget takarítunk meg, ezáltal nő a munka termelékenysége. Lép- ten-nyomon találkozni a tech­nika legújabb vívmányaival, nélkülük a korszerűsödés lehe­tetten. A mezőgazdaságban egyre több a gép, ahhoz azon­ban, hogy még kevesebb ten­nivaló várjon emberi erőre, a gépeket állandóan tökéletesí­teni kell Erre valók a jó öt­letek, az ésszerűsítések 6 ezek továbbfejlesztése: az újítások és a találmányok. Nemrég me­gyei tanácskozáson vettek részt a megye mezőgazdasági újítói. Az értekezleten el­hangzottakból kitűnik, ho­gyan áll megyénk a mezőgaz­dasági újításokkal. Az állami gazdaságokban, asz erdőgazdaságokban, a gép- és a gépjavító állomásokon már hagyományai vannak az újítómozgadomnak. A Mernyei Gépjavító Állomás nem egy műszaki vezetője jelentős újí­tással szerepelt országos kiál­lításokon is. Termelőszövetke­zeteinkben már kevesebb újí­szerelőműhelyekben bódékat készítettek, s rászeréiték a traktorokra. Megemlíthetjük a barcsi Vörös Csillag Tsz bur- gonyiaültető gépét, amelyet a szövetkezetben emelték az újí­tás rangjára. Műszaki emberek mondták, hogy akadályokba ütköznek, ha egy-egy ésszerű elképzelést meg akarnak valósítani. Pa­naszolták, hogy a szövetkezeti gazdák nem szavaznak meg pénzt az ésszerűsítések díjazá­sára. Azt is hallaná, hogy »én egyszer már megjártam, azóta nem is töröm a fejem ilyes­miken-«. Történetek szólnak arról, hogyan fektettek el né­hány nagy jelentőségű újítást, milyen kálváriáit járattak az újítóval, mígnem teljesen el­vették a kedvét Problémák ezek, amelyeket mielőbb orvosolni kell. A cél világos: több mezőgazdasági újításra van szükség. Lehető­ség szinte számtalan kínálko­— műnk sokat vár a mezőgazda­sági újítóktól, éppen ezért minden újításukat, amely ex­portot tesz lehetővé, vagy amellyel import válik szük­ségtelenné, soron kívül kell el­bírálni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha olyan újításról van szó, amellyel élőmunkát lehet megtakarítani. Termé­szetesen minden újítással szemben fennáll az a köve­telmény, hogy nem mehet a minőség rovására. Érdemes újítani. Népgazda­sági és személyi haszon szár­mazik belőle. (A múlt evben országosan több mint két­milliárd forintot hozott az újítómozgalom a népgazda­ságnak és több mint 120 mil­lió forintot az újítóknak.) Az újítók legnagyobb érdeme ab­ban van, hogy elgondolásaik­kal jelentős mértékben előse­gítik a népgazdasági tervek teljesítését. H. F. ÚJ REMÉNYEK — így jó kapálni, így halad Tjárom szövetkezet, há- rom gazdaság volt Nagyatádon. Szétaprózva a te­rület, szétforgácsolva az erő. A határok az idén eltűntek, a három közösség egy nagy csa­láddá egyesült. Vitték maguk­kal javaikat, vagyonukat és az akaratot: »Próbáljuk meg kö­zösen, így bizonyára jobb lesz, többre megyünk majd __ — Paprika-, paradicsampa- Lántát meg salátát adtunk el a piacon. Gyönyörűek. Har­mincöt dekás egy-egy fej! Számol, összegez, jegyez az irodán Roznik József elnök- helyettes. A végeredmény ezer forint körül van. — Ma nem árultunk sokat. Nem számítottunk ekkora ke­resletre. A kertészetiben most festik az utolsó ablakkereteket Szürkére festve egymás mö­gött sorakozik a tíz új hol­landi ágy. És a szavak nyo­mán, a képzeletben tovább fejlődik a kertészet: — Ide szeretnénk még tíz hollandi ágyat oda meg, ahol most a saláta van, egy me­legházat A járási székhely zavarta­lan ellátásált biztosítani: fon­tos féladata ez a nagyüzem­nek. Eddig is volt egy kis ker­tészet, de érthetően nem ad­hatta azt, ami most ígérkezik, éss amit nyújthat a korszerű zöldségtermelés. — Máris itt van a gorgete- gi autó. Háromszáz salátát kérnek. Balázs bátyám, szépe­ket válogassanak! Tudja, szomszédoknak lesz! A következő percben már a salátaföldön irányit intézke­dik Balázs Dávid kertész. — Margit, az alsó szárát, le­velét mindig le kell venni róla. így! Látod, mindjárt mást mutat. A fiatal lány bólint, köszö­ni a tanácsot. Jó érzés látni a gondosan ápolt kertészetet, hallani a tényeket, a terveket. Legalább ilyen öröm látni, hogy mennyi itt a fiatal. — Jaj, nagyon jó ifit! — Sokkal egészségesebb, mint a fanalgyárban. — Vagy a konzervgyárban, ahol ón voltam. Egészen más! Szép saláta kerül a ládákba. den idézi föl a múltat: — Az­előtt egyik téesz sem tudott kilenc-tíz forintnál többet ad­ni. ... Vitték magukkal a meg­szerzett javakat... Másként tudják üzemeltet­ni, irányítani a gépeket. A négy trágyaszóró kocsinak és az egy markolónak sokszoro­sára nőtt a teljesítménye csak azért, mert együtt dolgoztak ebben a tavaszban. És így tudtak lépést tartani az idő­vel. Eddig minden feladatot ütem szerint, gondosan végez­tek el. — Az idén igazán reménytel­jes képet mutat a határ. De vannak más biztató je­lek is. Nem kutatják a mú£ az ember. Nem is akkor ám, mikor már ellepi a gyom az egészet! — Ezit most közösen csinál­juk meg, a többit meg kimé­rik. Brigódértekezlebeken jó elő­re mindent megbeszéltek, ne­hogy fennakadás legyen, ami- kar tenni kell a dolgot. — Reméljük, jobb lesz. Het­venéves vagyok, látja, de azért még igyekszem lépést tartani az asszonyokkal. Na, hallja! Inkább itt, mint a szociális otthonban! — Jöjjön, Mari néni, mert lemarad! Fürgén igyekszik el Belőj» cza Istvánná. S mire a rend tat, nem keresik a íruagyaráza­Az elöcsiráztatott burgonyát kapálják az asszonyok. — Persze, hogy szeretnénk itt maradni! Sőt négyen, Kiss Anna, Jakabovics Aranka, Gu- bicsek Irén és Varga Margit, iskolába is megyünk. Tizennégyen vannak. Gond is akad velük, türelem kell hozzájuk. Fiatalok. Tanításra, nevelésre szorulnak. Azelőtt mindnyájan másutt dolgoztak. Most visszajöttök ... t> Mondják, hogy nemcsak fia­taljaikkal erősödtek: naponta jelentkeznek új bedolgozók is. — Nem vitás, a húszforin­tos előlegnek, amit fizetünk, vonzó hatása van. — Pajzs János fő-gronómus csak rövi­tót. Tény, hogy van olyan te­hén — a régi Szorgalom állo­mányából vettük ezt a példát —, amely hét liter tejet adott. Aztán először tizenhatra, most meg már húsz liter fölé emel­kedett a hozam. Pedig nem változtattak a takarmányozá­son, »csupán csak« új gondo­zókat vettek föl. végére érnek, nehéz megkü­lönböztetni, melyik is ü. Igyekeznek, mert aztán egy­kettőre itt a többi muníka. „ * * * Bizakodóbb a hangulat. szebb képet mutat a határ. A három közösség egy nagy csa­láddá egyesült. Vitték a ja­vakat és az akaratot: így együttesen bizonyára többre S az emberek? Először hallatszott olyan hang: — Aztán úgy szervez­zétek, hogy ne kelljen át­menni dolgozni a »másik« te­rületre ... — Ma: megyünk. Vörös Márta Óriás húskombinát — Nálunk most nincs mun­ka A másik üzemegységben nem volna valami tennivaló? ... És vitték magukkal az akaratot... Csehország nyugai részében gyors Ölemben épül Csehszlová­kia óriás húskombinátja. A kom­binát első eg-sége, amelynek évi kapacitása 530- 350 .ágon hu>, tó akad; tizenöt újításról be­szélhetünk, noha ezek nem újításként vannak nyilván­tartva. Előfordul ugyanis — s ez nemcsak megyei, hanem országos jelenség —, hogy újításnak tekinthető, számot­tevő megtakarítást biztosító konstrukciót nem jelentenek be újításként, az újítás mér­tékét meghaladó dolgot pedig nem nyújtják be találmány­ként. Ennek nemcsak az a következménye, hogy esetleg nagy összegű újítói vagy fel­találói díjtól esnek el néme­lyek, hanem az is, hogy beje­lentés híján az újítás, a ta­lálmány nem terjedhet el or­szágosan, nincs mód arra, hogy nagymértékben hasznát vegye a népgazdaság. Ha csak néhány példát né­zünk, akkor is látjuk, hogy vannak kezdeményező, újat kereső emberek a közös gaz­daságokban is. Kaptak a szö­vetkezetek olyan erőgépeket, amelyeken nem volt vezető­fülke, s a traktoros télen-nyá- tun valóban a hátán érezte az (Vietnam UányjL Ez volt a vers cime, amellyel köszöntöt­te őt egy fehér blúzos lány. Egyidősek le­hetnek, mindketten a második nagy vérzi- vatar után születtek. A magyar lány egy új társadalomban nőtt fel, csak filmekből, regényekből ismeri a háborút, a sebesül­tek jajgatását, a bombázók zaját. De Ho Ann Tuy és a többi sok ezer hasonló fia­tal vietnami átélte a franciák háborújának borzalmait, most pedig az amerikai betola­kodók ellen védik hazájukat. (»A dél-vietnami felszabadító hadse­reg rádiójának közlése szerint a kor­mányhadsereg 1. páncélos ezredének több tisztje és katonája fellázadt, és a helyi lakosság segítségével hatalmába kerített néhány páncélkocsit, támadást intézett sa­ját ezredének egységei ellen, és eljoglal- ta az ezred főhadiszállását. A felkelők átálltak a felszabadító erőkhöz. Bien Hoa tartományban a szabadságharcosok és a tartomány lakossága nagyszabású táma­dásokat intézett az amerikai agresszorok ellen, közülük ezerhétszázat megsemmi­sítettek, s több repülőgépüket lelőttek. Huéban a diákok továbbra is bojkottál- ják az előadásokat.«) Tuy vékony, virágsziromarcú lány. Egye­temista Budapesten. Délen született, csa­ládja a genfi egyezmény után költözött Észak-Vietnamba. Járja az országot, részt vesz a KISZ szolidaritási nagygyűlésein, rendezvényein vietnami diáktársaival együtt. Jókedvet, mosolyt ritkán láttam az arcán. — Aggódom az otthoniakért... Minden hírt figyelek, ami a hazámból jön. Jövő­re mehetek haza, remélem, addigra meg­változnak a körülmények otthon. (»A VDK ellen csütörtökön 11 beve­tésben támadtak az amerikai gépek, de a rossz idő miatt csak radarral bom­báztak.«) — Apám orvos, sebész. Sajnos, mostaná­ban biztosan nagyon sok dolga van. Sokat gondolok rájuk ... Jóleső érzés azért az, hogy itt, Magyarországon, Budapesten nem vagyok idegen. Befogadtak. Nemcsak az évfolyamtársaim, hanem minden uta­mon érzem, hogy a magyar fiatalok is. Megható az együttérzésük, az, hogy dol­goznak vasárnapokon, hogy segítik harcun­kat. Mi bízunk győzelmünkben, akarjuk, hogy hamarosan ilyen békés körülmények között élhessünk, tanulhassunk, mint ahogy itt, Magyarországc*. Huszonkét asszony kapálja/ az elöcsiráztatott burgonyát. A négy fogiatos: Gyulai János( Horváth Imre Cs., Kocsis Jóf- zsef, Roznik Ferenc alig győ­zi meghúzatni előttük a sof- közoket. — Reggél óta bizony még nem gyújthattunk rá vagy's naponta kb. 100 mázsa lesz, ez év szeptemberében kezdi meg a termelést. A húskombinát objektumai, amelynek építését 1934-ben kezdték meg, éi 1967-ben fejezik be, 15 hektár területen fek­szenek, s a legkorszerűbb techni­kával vannak fölszerelve. A kom­binát építésére 18 millió koronát irányoztak elő. Kőműveseket és segéd­munkásokat vesz föl az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári és környéki építkezéseire. Csak kő­műveseket pedig a sió "oki és környéki munkahe­lyekre vesz fel. Különélési pótlékot fiz dun. Kaposvar területén: családfenntartóknak napi 15 Ft-ot, nem család- fenntartóknak napi 10 Ft-ot; vidéki munkahelye­ken: családfenntartóknanapi 20 Ft-ot, nem csa­ládfenntartóknak pedig napi 15 Ft~ct, ha vidéki lakáshejclentéssel rendé eznek. Munkásszállást, üzemi étkezést biztosít nk. A felvételkor tanácsi igazolás szükséges. Jele tkezes: Kaposvár. Május 1. utca 57. és Siófok, Fő u. 200. (3/75 j) S. H.

Next

/
Oldalképek
Tartalom