Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-06 / 106. szám
Péntek. 1966. május 6. 3 SOMOGYI NÉPLAP Hasznos, dicséretes munka A MEGYEI TANÁCS végrehajtó bizottsága külön napirendi pontként tárgyalta meg a marcali járás rét- és legelőgazdálkodásának helyzetét Hogy a gyepterületek sorsa miért került megyei fórum elé, és máért éppen a marcali járásban szerzett tapasztalatokkal foglalkozott a végrehajtó bizottság, azt Sási Jártas, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese így indokolta: — Az egész megyére vonatkoztatva elmondható, hogy nem kielégítő a rétek és legelők állapota. A kérdés, hogy e téren miért nincs hatékonyabb javulás, egyre sürgetőbben merül fél, hiszen közelebbi és távlati terveinkben egyaránt előtérbe kerül a legnagyobb mennyiségű szálas takarmányt fogyasztó állattenyésztési ágazatnak, a szarvasmarha-tenyésztésnek a fejlesztése. Tervszerű javítási munkákra, mindenekelőtt víztelenítésre van szükség a gyepterületeken a fűhozam általános növelése végett. A marcali járásban dicséretes munkát végeztek eddig, egyedül ők foglalkoztáik összefüggően a rétek és a legelők termőképességének fokozásával. Céltudatos tevékenységüknek máris van eredménye, noha csak a kezdeti lépéseknél tartanak. A végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki a Marcali Járási Tanács vezetőinek és dr. Ecker Istvánnak, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola szaktanárának az eredményes munkáért. A FALVAK rét- és legelőgazdálkodással foglalkozó operatív bizottságai többnyire megértették feladatukat — bár helyenként még nem kielégítő a munkájuk-, és lát-, ták, hogy hiába tartanak nyilván bármekkora területű rétet, legelőt, ha évről évre visszatérő probléma a ta'.rar- mányhiány. A járásban több mint 21 000 hald gyepterület van, ebből a réteknek mintegy hatvan százaléka elvizesedett, emiatt savanyú füvet terem. A legelők egy része is elgyomosodott, táperőben szegény. Szakemberek vizsgálgatták a fű hozam növelésének lehetőségeit, s fölkérték dr. Ecker Istvánt, segítsen a munkák irányításában, a tervek elkészítésében. A járásban általában, de különösen a gyepterület javításához állami támogatásban részesült tizenhárom közös gazdaság jól hasznosította a rendelkezésre álló összeget. Az anyagi befektetés meg a jól szervezett munka eredményeként a rétekről a korábbinál négy mázsával több szénát takarítottak be holdanként, a legelők fühoza- ma pedig több mint tizenhat mázsával nőtt egy-egy holdon. Néhány község, mint Kétihely és Somogyszentpál, megyei bemutató színhelye is volt a múlt évben. 1969-ig a rétek 62 és a legelők 48 százalékán irányoztak elő folyamatos hozamnó- velő munkát, erre pontos ütemtervet készítettek. Csupán néhány adat ezekből: A rét vegyszeres gyomirtását tavaly 75 hóidon végezték él, 1969-ben kétszer ekkora területen kerül sor erre a munkára A múlt évi 600 holddal szemben három év múlva 1420 hold legelő kap foszfortartal- mú műtrágyát a járásban. Átfogó elképzelés van a vízrendezési munkáikra vonatkozóan is, s bíznak abban, hogy a jövőben a részletes tervek is idejében elkészülnek. A kivitelezésről máris érdemben tárgyalnak a járási tanács és a pécsi meg a szombathelyi vízügyi igazigatóság vezetői között. A RÉTEK, LEGELŐK fokozatos javítását a gyepterület előzetes felülvizsgálata után. végzik. Az elbírálásikor a gyepterületek egy része hasznavehetetlennek, pontosabban kaszálásra, legeltetésre alkalmatlannak bizonyul. Ilyen rét és legelő mintegy 10 000 hold- nyi található a marccli járásban. Itt művelési ág változásra kerül sor, az arra alkalmas részeket beEásítják. Ez a módszer is követésre méltó: a rétek közül azokat tartsák meg a termelőszövetkezetek, ahol a szénát géppel takaríthatják be, a legelők közül pedig azokat, amelyekről levezethetik a vizet. A többire kérjenek művelési ágváltoztatást a gazdaságok: hasznosítsák szántóföldként, vagy telepítsenek erdőt, illetve létesítsenek halastavat A cél az, hogy az adott területet a lehető leggazdaságosabban hasznosítsák, s a valóban termőképes rétekre, legelőkre az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak. S ebben érdemes követni a marcali járás példáját Hern esz Ferenc Több mezőgazdasági újítást időjárás korbácsát Mi történt zik a növénytermesztésben és ezuitán? Saját és gépállomási az állattenyésztésben. ÁllaAz újításokkal, találmányokkal anyagot, időt, költséget takarítunk meg, ezáltal nő a munka termelékenysége. Lép- ten-nyomon találkozni a technika legújabb vívmányaival, nélkülük a korszerűsödés lehetetten. A mezőgazdaságban egyre több a gép, ahhoz azonban, hogy még kevesebb tennivaló várjon emberi erőre, a gépeket állandóan tökéletesíteni kell Erre valók a jó ötletek, az ésszerűsítések 6 ezek továbbfejlesztése: az újítások és a találmányok. Nemrég megyei tanácskozáson vettek részt a megye mezőgazdasági újítói. Az értekezleten elhangzottakból kitűnik, hogyan áll megyénk a mezőgazdasági újításokkal. Az állami gazdaságokban, asz erdőgazdaságokban, a gép- és a gépjavító állomásokon már hagyományai vannak az újítómozgadomnak. A Mernyei Gépjavító Állomás nem egy műszaki vezetője jelentős újítással szerepelt országos kiállításokon is. Termelőszövetkezeteinkben már kevesebb újíszerelőműhelyekben bódékat készítettek, s rászeréiték a traktorokra. Megemlíthetjük a barcsi Vörös Csillag Tsz bur- gonyiaültető gépét, amelyet a szövetkezetben emelték az újítás rangjára. Műszaki emberek mondták, hogy akadályokba ütköznek, ha egy-egy ésszerű elképzelést meg akarnak valósítani. Panaszolták, hogy a szövetkezeti gazdák nem szavaznak meg pénzt az ésszerűsítések díjazására. Azt is hallaná, hogy »én egyszer már megjártam, azóta nem is töröm a fejem ilyesmiken-«. Történetek szólnak arról, hogyan fektettek el néhány nagy jelentőségű újítást, milyen kálváriáit járattak az újítóval, mígnem teljesen elvették a kedvét Problémák ezek, amelyeket mielőbb orvosolni kell. A cél világos: több mezőgazdasági újításra van szükség. Lehetőség szinte számtalan kínálko— műnk sokat vár a mezőgazdasági újítóktól, éppen ezért minden újításukat, amely exportot tesz lehetővé, vagy amellyel import válik szükségtelenné, soron kívül kell elbírálni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha olyan újításról van szó, amellyel élőmunkát lehet megtakarítani. Természetesen minden újítással szemben fennáll az a követelmény, hogy nem mehet a minőség rovására. Érdemes újítani. Népgazdasági és személyi haszon származik belőle. (A múlt evben országosan több mint kétmilliárd forintot hozott az újítómozgalom a népgazdaságnak és több mint 120 millió forintot az újítóknak.) Az újítók legnagyobb érdeme abban van, hogy elgondolásaikkal jelentős mértékben elősegítik a népgazdasági tervek teljesítését. H. F. ÚJ REMÉNYEK — így jó kapálni, így halad Tjárom szövetkezet, há- rom gazdaság volt Nagyatádon. Szétaprózva a terület, szétforgácsolva az erő. A határok az idén eltűntek, a három közösség egy nagy családdá egyesült. Vitték magukkal javaikat, vagyonukat és az akaratot: »Próbáljuk meg közösen, így bizonyára jobb lesz, többre megyünk majd __ — Paprika-, paradicsampa- Lántát meg salátát adtunk el a piacon. Gyönyörűek. Harmincöt dekás egy-egy fej! Számol, összegez, jegyez az irodán Roznik József elnök- helyettes. A végeredmény ezer forint körül van. — Ma nem árultunk sokat. Nem számítottunk ekkora keresletre. A kertészetiben most festik az utolsó ablakkereteket Szürkére festve egymás mögött sorakozik a tíz új hollandi ágy. És a szavak nyomán, a képzeletben tovább fejlődik a kertészet: — Ide szeretnénk még tíz hollandi ágyat oda meg, ahol most a saláta van, egy melegházat A járási székhely zavartalan ellátásált biztosítani: fontos féladata ez a nagyüzemnek. Eddig is volt egy kis kertészet, de érthetően nem adhatta azt, ami most ígérkezik, éss amit nyújthat a korszerű zöldségtermelés. — Máris itt van a gorgete- gi autó. Háromszáz salátát kérnek. Balázs bátyám, szépeket válogassanak! Tudja, szomszédoknak lesz! A következő percben már a salátaföldön irányit intézkedik Balázs Dávid kertész. — Margit, az alsó szárát, levelét mindig le kell venni róla. így! Látod, mindjárt mást mutat. A fiatal lány bólint, köszöni a tanácsot. Jó érzés látni a gondosan ápolt kertészetet, hallani a tényeket, a terveket. Legalább ilyen öröm látni, hogy mennyi itt a fiatal. — Jaj, nagyon jó ifit! — Sokkal egészségesebb, mint a fanalgyárban. — Vagy a konzervgyárban, ahol ón voltam. Egészen más! Szép saláta kerül a ládákba. den idézi föl a múltat: — Azelőtt egyik téesz sem tudott kilenc-tíz forintnál többet adni. ... Vitték magukkal a megszerzett javakat... Másként tudják üzemeltetni, irányítani a gépeket. A négy trágyaszóró kocsinak és az egy markolónak sokszorosára nőtt a teljesítménye csak azért, mert együtt dolgoztak ebben a tavaszban. És így tudtak lépést tartani az idővel. Eddig minden feladatot ütem szerint, gondosan végeztek el. — Az idén igazán reményteljes képet mutat a határ. De vannak más biztató jelek is. Nem kutatják a mú£ az ember. Nem is akkor ám, mikor már ellepi a gyom az egészet! — Ezit most közösen csináljuk meg, a többit meg kimérik. Brigódértekezlebeken jó előre mindent megbeszéltek, nehogy fennakadás legyen, ami- kar tenni kell a dolgot. — Reméljük, jobb lesz. Hetvenéves vagyok, látja, de azért még igyekszem lépést tartani az asszonyokkal. Na, hallja! Inkább itt, mint a szociális otthonban! — Jöjjön, Mari néni, mert lemarad! Fürgén igyekszik el Belőj» cza Istvánná. S mire a rend tat, nem keresik a íruagyarázaAz elöcsiráztatott burgonyát kapálják az asszonyok. — Persze, hogy szeretnénk itt maradni! Sőt négyen, Kiss Anna, Jakabovics Aranka, Gu- bicsek Irén és Varga Margit, iskolába is megyünk. Tizennégyen vannak. Gond is akad velük, türelem kell hozzájuk. Fiatalok. Tanításra, nevelésre szorulnak. Azelőtt mindnyájan másutt dolgoztak. Most visszajöttök ... t> Mondják, hogy nemcsak fiataljaikkal erősödtek: naponta jelentkeznek új bedolgozók is. — Nem vitás, a húszforintos előlegnek, amit fizetünk, vonzó hatása van. — Pajzs János fő-gronómus csak rövitót. Tény, hogy van olyan tehén — a régi Szorgalom állományából vettük ezt a példát —, amely hét liter tejet adott. Aztán először tizenhatra, most meg már húsz liter fölé emelkedett a hozam. Pedig nem változtattak a takarmányozáson, »csupán csak« új gondozókat vettek föl. végére érnek, nehéz megkülönböztetni, melyik is ü. Igyekeznek, mert aztán egykettőre itt a többi muníka. „ * * * Bizakodóbb a hangulat. szebb képet mutat a határ. A három közösség egy nagy családdá egyesült. Vitték a javakat és az akaratot: így együttesen bizonyára többre S az emberek? Először hallatszott olyan hang: — Aztán úgy szervezzétek, hogy ne kelljen átmenni dolgozni a »másik« területre ... — Ma: megyünk. Vörös Márta Óriás húskombinát — Nálunk most nincs munka A másik üzemegységben nem volna valami tennivaló? ... És vitték magukkal az akaratot... Csehország nyugai részében gyors Ölemben épül Csehszlovákia óriás húskombinátja. A kombinát első eg-sége, amelynek évi kapacitása 530- 350 .ágon hu>, tó akad; tizenöt újításról beszélhetünk, noha ezek nem újításként vannak nyilvántartva. Előfordul ugyanis — s ez nemcsak megyei, hanem országos jelenség —, hogy újításnak tekinthető, számottevő megtakarítást biztosító konstrukciót nem jelentenek be újításként, az újítás mértékét meghaladó dolgot pedig nem nyújtják be találmányként. Ennek nemcsak az a következménye, hogy esetleg nagy összegű újítói vagy feltalálói díjtól esnek el némelyek, hanem az is, hogy bejelentés híján az újítás, a találmány nem terjedhet el országosan, nincs mód arra, hogy nagymértékben hasznát vegye a népgazdaság. Ha csak néhány példát nézünk, akkor is látjuk, hogy vannak kezdeményező, újat kereső emberek a közös gazdaságokban is. Kaptak a szövetkezetek olyan erőgépeket, amelyeken nem volt vezetőfülke, s a traktoros télen-nyá- tun valóban a hátán érezte az (Vietnam UányjL Ez volt a vers cime, amellyel köszöntötte őt egy fehér blúzos lány. Egyidősek lehetnek, mindketten a második nagy vérzi- vatar után születtek. A magyar lány egy új társadalomban nőtt fel, csak filmekből, regényekből ismeri a háborút, a sebesültek jajgatását, a bombázók zaját. De Ho Ann Tuy és a többi sok ezer hasonló fiatal vietnami átélte a franciák háborújának borzalmait, most pedig az amerikai betolakodók ellen védik hazájukat. (»A dél-vietnami felszabadító hadsereg rádiójának közlése szerint a kormányhadsereg 1. páncélos ezredének több tisztje és katonája fellázadt, és a helyi lakosság segítségével hatalmába kerített néhány páncélkocsit, támadást intézett saját ezredének egységei ellen, és eljoglal- ta az ezred főhadiszállását. A felkelők átálltak a felszabadító erőkhöz. Bien Hoa tartományban a szabadságharcosok és a tartomány lakossága nagyszabású támadásokat intézett az amerikai agresszorok ellen, közülük ezerhétszázat megsemmisítettek, s több repülőgépüket lelőttek. Huéban a diákok továbbra is bojkottál- ják az előadásokat.«) Tuy vékony, virágsziromarcú lány. Egyetemista Budapesten. Délen született, családja a genfi egyezmény után költözött Észak-Vietnamba. Járja az országot, részt vesz a KISZ szolidaritási nagygyűlésein, rendezvényein vietnami diáktársaival együtt. Jókedvet, mosolyt ritkán láttam az arcán. — Aggódom az otthoniakért... Minden hírt figyelek, ami a hazámból jön. Jövőre mehetek haza, remélem, addigra megváltoznak a körülmények otthon. (»A VDK ellen csütörtökön 11 bevetésben támadtak az amerikai gépek, de a rossz idő miatt csak radarral bombáztak.«) — Apám orvos, sebész. Sajnos, mostanában biztosan nagyon sok dolga van. Sokat gondolok rájuk ... Jóleső érzés azért az, hogy itt, Magyarországon, Budapesten nem vagyok idegen. Befogadtak. Nemcsak az évfolyamtársaim, hanem minden utamon érzem, hogy a magyar fiatalok is. Megható az együttérzésük, az, hogy dolgoznak vasárnapokon, hogy segítik harcunkat. Mi bízunk győzelmünkben, akarjuk, hogy hamarosan ilyen békés körülmények között élhessünk, tanulhassunk, mint ahogy itt, Magyarországc*. Huszonkét asszony kapálja/ az elöcsiráztatott burgonyát. A négy fogiatos: Gyulai János( Horváth Imre Cs., Kocsis Jóf- zsef, Roznik Ferenc alig győzi meghúzatni előttük a sof- közoket. — Reggél óta bizony még nem gyújthattunk rá vagy's naponta kb. 100 mázsa lesz, ez év szeptemberében kezdi meg a termelést. A húskombinát objektumai, amelynek építését 1934-ben kezdték meg, éi 1967-ben fejezik be, 15 hektár területen fekszenek, s a legkorszerűbb technikával vannak fölszerelve. A kombinát építésére 18 millió koronát irányoztak elő. Kőműveseket és segédmunkásokat vesz föl az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári és környéki építkezéseire. Csak kőműveseket pedig a sió "oki és környéki munkahelyekre vesz fel. Különélési pótlékot fiz dun. Kaposvar területén: családfenntartóknak napi 15 Ft-ot, nem család- fenntartóknak napi 10 Ft-ot; vidéki munkahelyeken: családfenntartóknanapi 20 Ft-ot, nem családfenntartóknak pedig napi 15 Ft~ct, ha vidéki lakáshejclentéssel rendé eznek. Munkásszállást, üzemi étkezést biztosít nk. A felvételkor tanácsi igazolás szükséges. Jele tkezes: Kaposvár. Május 1. utca 57. és Siófok, Fő u. 200. (3/75 j) S. H.
