Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-01 / 102. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1966. május L A munkaverseny és a gazdálkodás Tavaly 243 brigád küzdött a szocialista címért mezőgazdasági üzemeinkben Mezőgazd asági üzemeink gazdálkodásának korszerűsödésével, fejlődésével együtt változott a dolgozók kezdeményezte verseny is: sokoldalúbb lett, és céljai is módosultak. Nem csupán a termelés emelését szolgálja, hanem segít a szocialista embertípus kialakításában is. Ez a kölcsönhatás mind teljesebb, gyümölcsözőbb. Éppen ezért a mozgalom tanulságainak számbavételekor értékelni keil a verseny, emberi, társadalmi kihatásait is. A MEDOSZ megyei bizottságának legutóbbi ülésén főként ebből a szempontból elemezték a múlt évi munkát, és határozták meg, hogy milyen vonatkozásban szükségles még tartalmasabbá tenni a mjunkaversenyt. Általánosságban az állapítható mag, hogy tavaly számottevően javult ez a munka az állami gazdaságokban, a gép- és gépjavító állomásokon, az erdőgazdaságokban. Vállalásaikat túlteljesítették a dolgozók, és sokait fejlődött, erősödött a szocialista brigád- mozgalom. A MEDOSZ-hoz tartozó 39 üzem közül 27-ben kibontakozott a verseny, s míg 1964-ben 127, tavaly már 243 brigád küzdött e megtisztelő cím elnyeréséért. Ebben az évben 293-na emelkedett ezeknek a brigádoknak a száma Az ugrásszerű előrehaladás több tényezőnek köszönhető. Egyrészt az újonnan benevezettek előtt van már bevált módszer, követendő példa. Másrészt a »Szakma ifjú mes- tere«-mozgalam jó előiskola a szocialista munkaverseny megszervezéséhez. Példaként . említhetjük meg a Mernyei Gépjavító Állomást, ahol ezt az utat járták végig. Abban, hogy élüzem lett az állomás, számottevő része van ennek a gyümölcsöző versenynek. Nem mindenütt egyformán kielégítő azonban a brigádok tartalmi munkája. Hiba, hegy néhol* a tanulásra, a művelődésre, a magatartásra vonatkozó vállalások háttérbe szorulnak a termelést elősegítő felajánlásokkal szemben, jóllehet a hármas jelszó világosan meghatározza a célt. A mezőgazdasági üzemek pártszervezeteinek, szakszervezeti bizottságának és gazdasági vezetőinek több segítségeit kell adniuk ezen a téren a szocialista címért küzdő brigádoknak. Hiányosságok mutatkoznak még mindig a verseny értékelésében, az eredmények népszerűsítésében is. Egy-egy brigád dicséretes munkája, mindennapi élete csak úgy szolgálja a célt, és lehet ludatformáló, nevelő hatású, ha módszereit közkinccsé teszik. Megszívlelendő tanulság ez, amire ebben az évben — így foglalt állást a megyei bizottság is — megkülönböztetett gondot kell fordítani. Az idén — helyesen — kisebb csoportokban, egységekben vitatták meg a tennivalókat, és tettek javaslatokat, vállalásokat a feladatok jobb elvégzése érdekében. Ebben a tavaszban, akárcsak tavaly, a munkaverseny több formája bontakozott és bontakozik ki mezőgazdasági üzemeinkben. A dolgozók, munkacsapatok, brigádok, üzemrészek mind több helyen indítanak mozgalmat a IX. kongresszus tiszteletére. A tanácskozáson szó esett arról is, hogy a termelést elősegítő, a szocialista embert formáló munkaverseny az üzem határain túl is példa, főként a termelőszövetkezetek előtt. Szövetkezeteinkben ez a mozgalom még fiatalabb, és nagy figyelmet, támogatást érdemel. Hasznos és követésre méltó az a kezdeményezés, hogy a szocialista brigádok vezetői közösen tanácskozóik termelőszövetkezti brigáive- zetőkkel. A közvetlen útmutatás, a tapasztalatok megvitatása igen öélravezeftő. Bizonyítja ezt például, hogy a kaposvári járásban egyilyen megbeszélés után alakult meg a szocialista címért küzdő brigád Topcnáron, Somodorban, Ráksihan és Attalán. A kongresszusi verseny első szakaszában vagyunk. Most kell mérlegre teAni a korábbi esztendők gyakorlatéit, s levonva a tanulságokat meghatározni azt, hogy a gazdálkodás megjavítása végett hogyan lehet méa tartalmasabbá, sokoldalúbbá tenni a mozgalmat. V. M. A Nagyatádi Járási Tanács V. B. napirendjén: Munkára nevelés, pályaválasztás (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalták a tanulók munkára nevelésének tapasztalatait és a pálya- választással kapcsolatos teendőket. Horváth István osztályvezető jelentésében elmondta, a járás iskoláiban arra törekszenek, hogy a tanult ismeretek gyakorlati alkalmazásával mind közelebb kerüljenek a tanulók az élethez, a termelőmunkához. A járás tíz iskolájában mezőgazdasági, Nagyatádon ipari jellegű gyakorlati foglalkozásokat tartanak. Valamennyi iskolának van gyakorlókertje, a műhelytermek fölszerelése azonban még hiányos, A közhasznú munkákat a tanulók többsége szívesen és eredményesen végzi. Tudatosodik bennük, hogy a társadalom, a közösség iránt nekik is vannak kötelezettségeik. A járás tanulói 34 000 órát dolgoztak társadalmi munkában, ezenkívül 140 mázsa papírt, 800 mázsa vasat, 122 mázsa rongyot gyűjtöttek. A beszámoló második része a tanulók pályaválasztásával foglalkozott Az iskolák többsége helyesen használta fel ebben a tájékoztató füzeteket és a tv műsorait. A vb határozatai szerint a továbbiakban már az ötödik osztályban meg keli kezdeni a pályák ismertetését, és az iskoláknak több mezőgazdasági üzemlátogatást kell szervezniük. rossz emlék — ÉS EGY ELHATÁROZÁS Délelőtt langyos eső áztatta a szőkeden- csd határt. Olyan bőségesen hullott, hogy legalább egy napot várni kell, mire a föld meghívja a gépet és az embert. A kis ház mögötti kertben kövér vízcseppek csillognak a gyümölcsfák levelein, nehezen akar kiderülni. A parasztemberek napos időt várnak. Csordás György nyugdíjas azt sajnálja, hogy ilyenkor még a kertben sem dolgozhat. Lassan múlnak a percek, az órák; a rádiót »Elmondok egy történetet...-« is csak akkor kapcsolják be, ha kedvűikre való a műsor. A magyar nótákat és a szép elbeszéléseket szeretik. A különös történeteket' főként Gyuri bácsi kedveli. Lehet, hogy azért, mert ő is tudna mondani jó néhányat az életéből. Gyuri bácsi —- csak így hívják a faluban — huszonhét éve tűzoltó parancsnoka is Szőkedencsnek. 1960-ban a »Húszéves szolgálatért«, 1967- ben a »Huszonöt éves szolgálatért« kitüntetésit kapta az Országos Tűzrendészet! Parancsnokságtól. Csak kevesen tudják, miből táplálkozik az idős ember nagy igyekezete, amellyel még ma is vezeti a három rajból álió önkéntes tűzoltógárdát. Ennek története van, méghozzá nem is akármilyen. — Az ilyesmivel nemigen dicsekszik el az ember — mondja Csordás bácsi. — Akkoriban úgyis sokan tudtak róla a környéken. Nagyobbacska gyerek voltam már, amikor 1923 őszén Ga- rabönoon egy októberi vasárnap szüretelni indultunk. Már többször megürültek a puttonyok, amikor kiáltozva közeledett egy férfi a faluból, hogy siessünk haza, mert ég a házunk. Mindent félredobT alán még sok munkatársa sem tudja a mindig mosolygós arcú Kábái Jánosáéról, az I-es számú postahivatal első szocialista brigádjának vezetőjéről, hogy már 1952 óta dolgozik a távközlési osztályon. Pedig még akkor került a postára, amikor ezer telefonkészülék, vagy ahogy ő mondja, csak ezer előfizető volt Kaposváron. így emlékezik vissza azokra az évekre: — Az első napokban alig igazodtam ki a zsinórhalmaz- ban. Gyakran munkaidő után is benn maradtam, hogy minél előbb megfeleljek a követelményeknek. Az előfizetők akkor is ugyanolyan türelmetlenek, idegesek voltak, mint most. Hamar megismertem őket. Azt tapasztaltam, hogy ha az ingerült emberekkel én is hasonló módon »társalgók«, akkor nem jutunk előbbre. Megtanultam, hogy az előfizető a havi telefondíjért dühös is lehet néha. Amikor a városi központot automatával cserélték ki, az interszobába kerültem a vidéki beszélgetésékhez. Majd családi életéről mond néhány szót. Itt, a postán CjpáttadkaiatLatiul megismerkedett egy fiúval, később össze is házasodtak. — Két gyerekünk van, az egyik tizenegy, a másik hatéves. Nagyon szeretem őket. Ami kevés szabad időm van, velük töltöm el. Ügy eljátszunk hármasban, mintha nem is a mamájuk, hanem a testvérük volnék. Az idei szabadságomat azonban nem pihenéssel, játékkal töltöm, mert tanulnom kell. 1964-ben végezte el a segédtiszti, majd a »Szakma ifjú mestere«-tanfolyamot. Amilyen szakmai továbbképzést szerveztek ag I-es postán, ő mindegyiken részit vett. A továbbképzőiket kitűnő eredménnyel végezte el, és megszerezte a »Szakma ifjú mestere« címet is. Äz ősszel postaforgalmi technikumba jelentkezik. A fölvételi vizsgára már most készül. A szépirodalom mellett mind több műszaki kiadványt, szaíkmai könyvet olvas. Gyakran vállal munkát a szakszervezet megyei bizottságán is. Egy sor társadalmi funkciója van a postán. Többek között az ifjúsági felelős helyettese, szak- szervezeti 'bizalmi. Emellett jut ideje a vidéki postahivatalok látogatására is. S zándékosan hagytam utoljára a brigádot. Rábainé 1962-ben kezdetit hozzá, hogy a közvetlen közelében dolgozó munkatársaiból brigádot verbuváljon. Mint mondta, nem volt köny- nyű dolga. — Egyedül is dolgozhatsz annyit, amennyit csak akarsz — mondogatták neki —, mit törődsz a többiekkel? — Rábainé munkájával azelőtt sem volt semmi baj, de éppen azért igyekezett kollektívát faragni a hozzá közelebb álló munkatársaiból, hogy velük is elégedettek legyenek a hivatal vezetői. Megszervezte a brigádot, s megválasztották brigádvezetőnek. A következő évben már mint szocialista brigád szerepeltek. Vállalásaikra évről évre építenek az I-es postáin. Bárhol torlódik össze a munka a hivatalban, a brigádtagak ott teremnek, és mindent megtesznek, hogy a forgalom zökkenőmentesen bonyolódjék le. Régebben gondot okozott a nagyobb ünnepek előtti torlódás, most a Béke-brigád példájára a többi kollektíva is felkészülve várja a megsokasodott munkát. A Béke-brigád megalakulása óta minden évben megszerezte a szocialista brigád címet. Díszes naplójukban számtalan hasznos összejövetelről, több közös programról olvashatni bejegyzést. Rábainé, annak ellenére, hogy nem egy műszakban dolgoznak a brigóotagok, jól kézben tartja a kis kollektívát. A jövőben még nagyobb szükség lesz összefogásukra, mert az egyre-másra alakuló és erősödő postai brigádok máris esélyes vetólytársként jelentkeznek. Rábai Jánosné, a Béke-brigád vezetője egy esztendeje párttagjelalt. A héten két lei- tüntetés is érte: fölvették a postai pártalapszervezet tagjainak sorába, s megkapta a »Kiváló dolgozó«-jelvényt. Nagy József va szaladtunk a falu felé. Mire a Fő utcába értünk, már messziről láttuk, hogy a zsú- pos tetejű ház^teljesen leégett. Otthonunkból csak üszkös romokat találtunk. A csontke- ménnyé száradt tömésfalak megfeketedtek, ahogy körülnyaldosta őket a láng. Elégett a bútorunk és az a kevéske ruhánk is, ami *volt. A tűz martaléka lett az istálló és a pajta is. A néhány szem jószág úgy maradt meg, hogy éppen a legelőn volt. Anyám csak állt a fekete falak tövében; és vigasztalhatatlanul sírt. Olyan volt minden, mint egy borzalmas álom. A két- három holdnyi földön, a néhány állaton kívül semmink sem maradt. Ruhánk is csak annyi, amennyi rajtunk volt. A faluban a miénken kívül még hat másik ház is leégett azon a napon. Akkóc határoztam el, hogy akárhova sodor is az élet, mindig tagja leszek a tűzoltótestülöínek. Gyuri bácsi etaiondta még, hogy a nagy tűz után Gara- boncon is alakítottak egy negyven tűzoltóból álló csapatot, ennek később egyik sza- kaszpiarancsnokává választották. Amikor Szőkedencsre került, a tűzoltószertárban nem volt jóformán semmiféle fölszerelés. Már az első napokban hozzálátott, hogy egy fiatalemberekből álló tűzoltógárdát alakítson ki, s beszerezte a legszükségesebb eszközöket. A falusiak bizalmatlansága, amellyel az idegent fogadták, hamarosan fölengedett: a tűzoltó parancsnok munkájával megszerezte a szőkedencsiek elismerését. Nyugdíjba vonulásáig jól gazdálkodó, dolgos parasztembernek ismerték. A faluban új szertár épült, az önkéntesek motoros fecskendőd kaptak. Amióta járási és megyei tűzoltóversenyeket rendeznek, valamelyik szőke- dencsd raj mindig ott található az első Között. Jelenleg két férfi és egy ifjúsági tűzoltóraj van a faluban. Az elméleti és a gyakorlati foglalkozásokat ma is Csordás Gyuri bácsi vezeti. Ház körüli munkáján kívül gyakran látogat el a tsz majorjába, rendszeresen ellenőrzi a tűzveszélyes épületeket, raktárakat. — Itt még rengeteg tennivaló van. A cigarettázökat hiába figyelmezteti az ember — panaszkodik. — Amíg ott van a tűzrendész, még csak nélkülözik valahogy, de nem akarják megérteni, hogy milyen értékeket, kockáztatnak könnyelműségükkel. Elsétáltunk a tűzoltószertárhoz is. A fölszerelést katonás rendben, üzemképes állapotban találtuk, készenlétben állt a motoros fecskendő is. — Olyan gárdánk és olyan fölszerelésünk van, hogy ma már nem éghetne le egyszerre hét ház is a faluban — mondja a visszaemlékezéstől még mindig kesernyés hangon a tűzoltó parancsnok. N. J. Ruházati cikkek készletkiárusítása 20—40 °!0-os engedménnyel Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat kaposvári, siófoki és nagyatádi leértékelt áruk boltjaiban. * Eredeti ár: Leértékelt ár: Eredeti ár: Leértékelt ár: Női gyapjúkuli 388,— 228.— Férfifelöltő 750.— 440.— Női gyapjúpulóver 305.— 183.— Női műbőrkabát 595.— 506— Női bánion blúz % 250.— 135.— Férfi műbőr lemberdzsek 680.— 400.— Férfi gyapjúing,-pulóver 305.— 183 — Férfi kamgárnöltöny Fiú gyapjúkul! 122.— 88— sötétkék 970.— 609.*Kreppnylon gyermek Férfi gyapjúszövet/m 361— 280.— térdzokni 21.— 10,50 Női ruha flanel hm 34.— 25 — Kreppnylon gyermek Női pums cipő 262.— 185.— bokafix 12.— 6.— Női regatta cipő 160.— 110.— Férfi flanelling 90.— 54.— Női szandál 144.— 100.— Női matlassé ágykabát 170.— 102.— Női házipapucs 86.— 60 — Fiú puplining 88.— 45 — Férfi antilop félcipő 232,50 160.— Frottír fürdőköpeny 330.— 198.— Gyermekfélcipő 160— 110.— Csipke asztalterítő 84.— 60 — Gyermekszandál 106.— 60.— . Keresse föl fenti boltjainkat, ahol Cipőárut c$ak a kaposvári, Ady Endre utcai Leértékelt Aruk gazdag áruválasztékból vásárolhat. Boltjában árusítunk. (87758)
