Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-31 / 127. szám
Kedd, 1966. május 31. 3 SOMOGYI NBPlAf Képek a nagybajomi Zöldmező Tsz-ből Szépen fejlődne a tíz hold mák. A sorközöket lókapával sara* tolják a fogatosok* Egy hónappal a tervezett határidő előtt értékesített 350 hízott sertést a gazdaság. A gyors hizlalás eredményeképpen a gondozók szépen keresnek: a tizenhét éves Bara Sándor például havonta átlagosan kétezer forintot kap. j Június 26-án nyitnak az ifjúsági építőtáborok Négy tábor lesz Somogy ban A szocialista társadalom továbbfejlődésének programja Már csak néhány nap van hátra a tanévből, s rövidesen megkezdődik a diákok dolgos nyara: június 26-án nyitják meg kapuikat az ifjúsági építőtáborok. Az idén a mező- gazdasági, az építőipari, a vízügyi, az út- és vasútépítési munkákon 32 központi és a 7 egyetemi táborban 28 140 fiatal dogozik majd. Megyénkben négy építőtábor segít az állami gazdaságoknak: Balatonbogláron, Ba- latonújhelyen, Lengyeltótiban és Kiskorpádon középiskolás lányok gyümölcsöt szednek, és növényápolást végeznek. A somogyi lányok a lengyeltóti Kállai Éva önkéntes táborban dolgoznak majd, a fiúk pedig a Győr megyei Fenyő község határában levő Sziklai Sándor építőtáborban végeznek csatonaépítési munkákat A két táborba ezer diák megy Somogyból. A másik három táborba Bács, Sza- bolcs-Szatmár és Zala megyéből érkeznek diáklányok. A KISZ és az állami gazdaságok igyekeznek - minél jobb körülményeket teremteni a táborozáshoz. Kiskorpádon az állami gazdaság 200 személyes állandó tábort épít Lengyeltótiban jelenleg 100 diáklányt tudnak elhelyezni lakóépületben, a gazdaság további ötven fő részére épít szobákat. Egyedül Balatonbogláron lesz sátortábor — mivel az állandó tábor csak 1967-re készül el —, s itt a diákokat 10 személyes sátrakban helyezik eh A z MSZMP Központi Bi- zottsága nyilvánosságra nozta a gazdasági mechanizmus reformjáról a KB május 25—26—27-i ülésén hozott határozatát a Népszabadság vasárnapi számában. Ugyanitt jelent meg Nyers Rezső elvtársnak, a Politikai Bizottság póttagjának, a Központi Bizottság titkárának előadói beszéde is. A párt a marxizmus —leninizmus elveit alkalmazta a mai éleire, a mai magyar társadalomra. Ezt tükrözi a határozat minden sora. Másfél éves előkészítés, beható kutatás és elemzés, széles körű vita és tanácskozás után születtek meg a Központi Bizottság ülése elé terjesztett irányelvek. A reform két fő feladatot tűz ki: a gazdasági cselekvés színvonalának emelését és a gazdálkodás rendszerének korszerűsítését A határozat a reform célját a következőkben jelöli meg: erősítse szocialista rendszerünket, gyorsítsa meg pártunk és népünk céljának elérését, a szocialista társadalom teljes fölépítését: fejlesze a szocialista tulajdonviszonyokat és termelőerőket, növelje a szocialista vállalatok önállóságát, javítsa tevékenységüket: biztosítsa a gazdaság fejlődésének nagyobb tervszerűségét, fejlessze és korszerűsítse a szocialista tervgazdálkodás módszereit; hatékonyabban érvényesüljön a szocialista bérezés elve, fokozottabban ösztönözze a vállalati kollektívákat, az alkalmazottakat és minden dolgozót a szorgos, jó minőségű munkára; segítse elő, hogy a társadalom összmunkája hatékonyabbá s azon belül minden gazdasági egység munkája szervezettebbé váljon. Nyers Rezső élvtárs a reform szükségességéről szólva leszögezte a Köziponti Bizottság ülésén: ...összetalálkozott a párt kezdeményezése és a tudósok fölismerése. A reform végső soron társadalma fejlődésünk terméke, közgazdászok, műszakiak, pártmunkások, gyakorlati gazdasági emberek kollektív erőfeszítésének gyümölcse. Nem kísérletezésről van tehát szó, hanem arról, hogy fölismerni véljük a történelmileg szükségszerűt, és azt javasoljuk megvalósítani. A gazdasági mechanizmus reformjáról hozott határozat három fő részre tagozódik. Foglalkozik a reform fő vonásaival, a népgazdasági tervezés és a piac egységével a szocialista gazdaságban, a tervszerű központi irányítás javításával, a beruházási eszközök hatékonyabb felhasználásával, az ésszerűbb és rugalmasabb árrendszer kialakításával. Rögzíti, hogyan érvényesül a vállalati önállóság és anyagi érdekeltség az állami szektorban, hogyan alakul a nemzetközi munkamegosztás és a külkereskedelem. Behatóan foglalkozik a határozat a termelő, az értékesítő és a fogyasztási szövetkezetek, a tanácsok gazdasági tevékenysévár a szakszervezetekre az új gazdasági mechanizmusban. A nagy horderejű határozat utolsó fejezete a párt szervező munkájával, az új módszerekkel foglalkozik. Leszögezi, hogy a gazdasági mechanizmus reformjának megvalósítása révén tovább fejlődik a szocialista társadalom, erősödik a munkások és parasztok állama, A párt, amikor kezdeményezi és javasolja a reformot, a munkásosztály, a szocializmus útjára lépett parasztság és a néppel együtt érző értelmiség kollektív akaratát kívánja kifejezni, hogy történelmi célunk felé gyorsabban haladjunk, hogy a gazdasági munka ésszerűbb és szervezettsége magasabb fokú legyen. A párt szervezeteinek, a kommunisták összességének úgy és annak tudatában kell összefogniuk a megvalósítás sikeréért, hogy ezzel valamennyi dolgozó ember, az egész nép hosszú távú érdekét szolgálják. Az új gazdasági mecfca- x nizmus alapvető elemei 1968. január 1-én lépnek életbe megfelelő időt igénylő gondos előkészítés után. Ez azt jelenti, hogy megszűnik a gazdaságirányítás úgynevezett tervlebontásos módszere. A reform szervesen összekapcsolja a népgazdaság tervszerű központi irányítását a piac aktív szerepével a termelőeszközök szocialista tulajdonának alapján. Az irányítás tehát alapvetően gazdasági módszerekkel történik. Új zöldségbolt nyílt Nagyatádon (Tudósítónktól.) Nagyatád zöldség- és gyümölcsellátása éveken át nehézségekbe ütközött. A földművesszövetkezet zöldségboltja nem tudta kielégíteni az igényeket, a piaci magánárusok pedig jóval drágábban adták portékáikat, mint az állami vagy a szövetkezeti kereskedelem. Az év. elején egyesült a három nagyatádi termelőszövetkezet A Búzakalász Tsz a napokban nyitotta meg zöldségboltját a Kossuth Lajos utcában. Hétholdas konyhakertészetükben és szántóföldön termelt zöldségféléiket ebben az üzletben értékesítik. A tsz minden reggel friss zöldséget visz boltjába. A közég lakói örülne*: az új üzletnek. Máris nagy a for- golom, gével. A gazdasági mechanizmus reformjának egyik fontos politikai célja, hogy kedvezőbb föltételeket teremtsen a szocialista demokrácia további fejlődéséhez, elősegítse a dolgozók véleményének, javaslatainak hasznosítását, kollektív részvételüket a gazdálkodás irányításában és ellenőrzésében. Ezért jelentősen fokozódik a szakszervezeteknek mint a dolgozpk képviseleti szerveinek a szerepe. A határozat külön fejezetben foglalkozik azzal, milyen feladat Az idei és a jövő év a reform előkészítésének időszaka. Mivel a reform össztársadalmi jellegű feladat, csak közös összefogással és együttműködéssel valósítható meg. Akkor hozza meg a várt eredményt, ha megértik az emberek, s helyesen valósítják meg. Mint Nyers Rezső ely- társ hangsúlyozta; Minden lehetséges fórumon a reform szellemében kell mozgósítanunk a társadalmi aktivistákat, hogy a reformprogramból élő, eleven és helyes irányú társadalmi cselekvés legyen. A dohány szereti a homokot, a Nagybajomban nines hiány homokiján, következésképp rendszeresen termesztenek dohányt. Az ötven hold levéltermését azonban m két nagyüzemi pajtában nem tudták elhelyezni, ezért a gazdák kis pajtáiban szárították a dohányt. Most két új pajtát épít a szövetkezet brigádja, ezzel jelentősen enyhül a szárítási gond á szövetkezetben. Tojástermelő és nyúltenyésztő szakcsoportok alakultak a tabi járásban FÉNY iS ÁRNYÉK Talán a dac is kovácsolta ezt a szövetséget. Ügy állnak egymás mellett, mintha ezzel is jelezni akarnák, hogy jé» és rssak egymáshoz tarkezdte. Később a barack héját szedték le. Ezt is az iskolán tamiltáik. Nett Kálmán pedig borsót főzött. tozfcatták szóbeli figyelmeztetésre. — Ezt sérelmesnek tartják? — Nem. Megérdemeltük, de Pedig kezdeményeztek essek a gyerekek. Életet akartak vinni a KlSZ-saervezet munkájába is. Legtöbbször azom( Tudósítónk tói.) A háztáji gazdaságok adottságainak jobb kihasználása végett a földművesszövetkezet segítségével újabb szakcsoportok alakultak a tabi járásban. Kapolyon harminc taggal, a Zala községhez tartozó Bótapusztán 21 taggal a tojástermelés növelésére szövetkeztek a gazdák. Kapoiyon, Somban és Tabon nyúltenyésztő szakcsoport alakult. A kapolyi tojástermelő szakcsoportnak tízezer, a botainak pedig háromezer hampshyre naposcsibét biztosított még márciusban au. fmsz, hogy kicserélhessék az állományt. A cseretakarmány megszerzésében is segített a földmű- vesszövetkezet: száznyolcvan mázsa tápot juttattak a szakcsoportok tagjainak. A gondos, hozzáértő munkának máris mutatkoznak az eredményei. A csibéknek mindössze egy százaléka hullott «L A csibék átlag egy kilogrammosak. A tojást az fmsz a napi árnál mindenkor 1® fillérrel drágábban veszi át a szakcsoportoktól tenyésztési célokra. Az év első két hónapjában 80, márciusban és áprilisban 60 fillér felárat is kapnak a gazdák. Két saját keltetőgép beállítását tervezik; tavasszal mintegy 70 000 csibét keltetnek a környék háztáji gazdaságai részére* A nyúltenyésztő szakcsoportok megkötötték értékesítési szerződésüket a földművesszövekezet- tel. A kapolviak és a tab iák 550—550, a somiak pedig 500 nyúl átadásában állapodtak meg. A neveléshez darabonként két kiló abrakot biztosít az fmsz hivatalos áron, s ha az átadási súly 2,60 kiló fölött van, akkor még egy kiló, abrakot kapnak. Az fmsz tenyésznyulakról is gondoskodik; a tabiaknak 14 darabot juttattak, a somiaknak rövidese* hetet szállítanak. tozaiak. Ez az üzem egy kicsat idegen maradit a számúikra, mert sehogy sem értették meg a felnőttek világát. Vagy a felnőttek nem értették meg őket? A KISZ radarszolgálata az utóbbit tartja igaznak. Én tőlük szeretnék választ kapni. E . Történetük a múlt év júniusában kezdődött. Akkor tértek vissza Kaposvárra a Hűtőipari Szakmunkásképző Iskoláról. Hatan voltak. Mo6t öten dolgoznak a Hűtőipari Országos Vállalat bajai hűtőházának kaposvári üzemében. — Amikor idejöttünk, azt mondták, álljunk a gépek mellé, és nézzük, hogyan dolgoznak. Hát mi néztük. Nem zúgolódtunk, de az rosszul esett, amikor azt mondták rólunk, hogy nem dolgozunk. Mi azt csináltuk, amit ránk bíztak. Az iskoláiban a gyümölcsös zöldségkonzerválást, a gyorshűtést és a félkész ételek előállítását tanulták. Ebben az üzemben csak zöldséget és gyümölcsöt konzerválnak. Amikor visszajöttek az iskolából, Papp Zsuzsa a szakmájának megfelelő mimikát kaoott. A borsóosztálvozó génét kezelte. Szamosi János néhány napig az átemelő szivattyú mellett állt, és nézite, hogyan dolgozik. Utána a babelőfőzéshez került felnn- tőnefc. Előtte segédmunkás csinálta ezt. Papp Gyula egy hónappal előbb szabadult, mint a többiek. Meósként — A baj akkor kezdődött — mondja Szamosi János —, amikor valamennyiünket beosztottak meósnak. Ha találtunk véletlenül egy doboz másodosztályú anyagot, akkor mindjárt azt vágták a fejünkhöz, hogy nem jól dolgozunk. Meg a régi dolgozók sem vették szívesen, ha rájuk szólunk, mert a meómáJ valami nem volt rendben. — Előfordult, hegy egyik nap még mi ellenőriztük a munkájukat, másnap már együtt dolgoztunk velük. Ez elmérgesítette a helyzetet. Decemberben a baracknál már hiába szóltunk, nem törődtek vele — mondja Nett Kálmán. — Ez most is így van. Decemberben még azt mondta Feri bácsi is, hogy nem tárgyal velünk. Hozzá sem mehettünk panaszra. Januártól meg már teljesen eltávolodott tőlünk. Amióta kirendelség- vezető, nagyon szóba sem áll velünk. Egyszer el akart zavarni bennünket. Azt mondta, hegy küldjük be a szüleinket. Amikor bejöttek, nekik már nem mondta, hogy elzavar bennünket — Csak tengtünk-lengtünl. az üzemben — veszi át a szót Szamosi János. — Április 6- án felküldtek bennünket a padlásra címkét válogatni az asszonyokkal együtt. Amíg az asszonyok pihentek, fölmentünk a tetőre. Vagy tíz perc múlva jött Feri bácsi, és elzavart bennünket haza. Azt mondta, igazolatlan hiányzásnak veszi a napunkat. A végién igazgatói megrovást kaptunk. Föilebbeztünk ét átválhogy kiközösítettek bennünket, azt nem értjük. — Most sincs változás? — Csupán annyi, hogy állandóan figyelnek bennünket. Feri bácsi pedig szóba se áll velünk. Pedig ez a kiközösítés késztetett a napozásra is. Nem akartuk zavarni az asz- szanyokat, azért mentünk fel a tetőre. m A beszélgetést végighallgatta Bognár József párttit- kár. Az ó véleményét idézem: — Nem úgy van ám egészen, ahogyan elmondták. Három évvel ezelőtt szende kisvárosi gyerekekként mentek el tanulni. Amikor visszajöttek már vagányok voltak. Tisztázni kell a fogalmat. A vágány alatt én határozott fellépésű, talpraesett, leleményes, súlyosabb következményekkel nem törődő, de munkájában helytálló embert értek. Körülbelül ezt mondja el a párttitkár is, amikor tovább jellemzi őket: — Nem lehet úgy beszélni az idősebbekkel, ahogyan ők. Nem tisztelték ezék a kort. Ügy beszéltek az asszonyokkal is, mintha barátok volnának és nem úgy, ahogy illenék. — A vezetőknek is az volt a gondjuk — folytatta a párttitkár —, hogyan foglalkoztassák őket. S talán azért nem fordítottak annyi időt a nevelésükre sem. ban elutasították őket. Volt igazgatójuk, Vajda János sincs a legjobb véleménnyel róluk, mégis ezt mondja: — Én most is többre megyek ezekkel a gyerekekkel, mint bárki az üzemben. Feri bácsi megköveteli a munkát, azonkívül azonban nem nagyon érdekli más. 3j Feri bácsi — azaz Góbé Ferenc kirendeltségvezető — nem fiatal ember. Amikor a fiatalokról beszélünk neki, így válaszol: — Ha elviszik, odaadom őket ingyen. Förtelmes nagy gyerekek ezek. Ha sarkukban van az ember, elvégzik a munkájukat. De ha lehet, megragadnak minden időt a lógásra. Tartottam már sszü - lői értekezletet is miattuk, de az a baj, hogy Pesten az iskolában nagyon szabadjára engedték őket. Én próbáltam pofonnal is (?!). Az sem használt. — A gyerekek sérelmezik, hogy elszakadt tőlük. — Nem szakadtam én ei. A műszakvezető a közvetlen fö- löttesük. Vele sem jönnék ki. Igaz, egyszer tegeződik velük, máskor pedig megköveteli a három lépés távolságot Becsukom a jegyzetfüzetemet. A falra időnként absztrakt ábrákat rajzol a napsugár. Máskor árnyék fut végig a falon. Hát ki a hibás? Talán a bajai hűtőház vezetői megtalálják a választ. Kercaa Imre