Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-31 / 127. szám

Kedd, 1966. május 31. 3 SOMOGYI NBPlAf Képek a nagybajomi Zöldmező Tsz-ből Szépen fejlődne a tíz hold mák. A sorközöket lókapával sara* tolják a fogatosok* Egy hónappal a tervezett határidő előtt értékesített 350 hízott sertést a gazdaság. A gyors hizlalás eredményeképpen a gon­dozók szépen keresnek: a tizenhét éves Bara Sándor például havonta átlagosan kétezer forintot kap. j Június 26-án nyitnak az ifjúsági építőtáborok Négy tábor lesz Somogy ban A szocialista társadalom továbbfejlődésének programja Már csak néhány nap van hátra a tanévből, s rövidesen megkezdődik a diákok dolgos nyara: június 26-án nyitják meg kapuikat az ifjúsági épí­tőtáborok. Az idén a mező- gazdasági, az építőipari, a víz­ügyi, az út- és vasútépítési munkákon 32 központi és a 7 egyetemi táborban 28 140 fia­tal dogozik majd. Megyénkben négy építőtá­bor segít az állami gazdasá­goknak: Balatonbogláron, Ba- latonújhelyen, Lengyeltótiban és Kiskorpádon középiskolás lányok gyümölcsöt szednek, és növényápolást végeznek. A somogyi lányok a len­gyeltóti Kállai Éva önkéntes táborban dolgoznak majd, a fiúk pedig a Győr megyei Fe­nyő község határában levő Sziklai Sándor építőtáborban végeznek csatonaépítési mun­kákat A két táborba ezer diák megy Somogyból. A másik három táborba Bács, Sza- bolcs-Szatmár és Zala megyé­ből érkeznek diáklányok. A KISZ és az állami gaz­daságok igyekeznek - minél jobb körülményeket teremteni a táborozáshoz. Kiskorpádon az állami gazdaság 200 sze­mélyes állandó tábort épít Lengyeltótiban jelenleg 100 diáklányt tudnak elhelyezni lakóépületben, a gazdaság to­vábbi ötven fő részére épít szobákat. Egyedül Balatonbog­láron lesz sátortábor — mivel az állandó tábor csak 1967-re készül el —, s itt a diákokat 10 személyes sátrakban helye­zik eh A z MSZMP Központi Bi- zottsága nyilvánosságra nozta a gazdasági mechaniz­mus reformjáról a KB május 25—26—27-i ülésén hozott ha­tározatát a Népszabadság va­sárnapi számában. Ugyanitt jelent meg Nyers Rezső elv­társnak, a Politikai Bizottság póttagjának, a Központi Bi­zottság titkárának előadói be­széde is. A párt a marxizmus —leninizmus elveit alkalmaz­ta a mai éleire, a mai ma­gyar társadalomra. Ezt tükrö­zi a határozat minden sora. Másfél éves előkészítés, beha­tó kutatás és elemzés, széles körű vita és tanácskozás után születtek meg a Központi Bi­zottság ülése elé terjesztett irányelvek. A reform két fő feladatot tűz ki: a gazdasági cselekvés színvonalának eme­lését és a gazdálkodás rend­szerének korszerűsítését A határozat a reform célját a következőkben jelöli meg: erősítse szocialista rendsze­rünket, gyorsítsa meg pártunk és népünk céljának elérését, a szocialista társadalom teljes fölépítését: fejlesze a szocia­lista tulajdonviszonyokat és termelőerőket, növelje a szo­cialista vállalatok önállósá­gát, javítsa tevékenységüket: biztosítsa a gazdaság fejlődé­sének nagyobb tervszerűségét, fejlessze és korszerűsítse a szocialista tervgazdálkodás módszereit; hatékonyabban érvényesüljön a szocialista bé­rezés elve, fokozottabban ösz­tönözze a vállalati kollektívá­kat, az alkalmazottakat és minden dolgozót a szorgos, jó minőségű munkára; segítse elő, hogy a társadalom össz­munkája hatékonyabbá s azon belül minden gazdasági egység munkája szervezetteb­bé váljon. Nyers Rezső élvtárs a re­form szükségességéről szólva leszögezte a Köziponti Bizott­ság ülésén: ...összetalálkozott a párt kezdeményezése és a tudósok fölismerése. A reform végső soron társadalma fejlő­désünk terméke, közgazdászok, műszakiak, pártmunkások, gyakorlati gazdasági emberek kollektív erőfeszítésének gyü­mölcse. Nem kísérletezésről van tehát szó, hanem arról, hogy fölismerni véljük a tör­ténelmileg szükségszerűt, és azt javasoljuk megvalósítani. A gazdasági mechanizmus reformjáról hozott ha­tározat három fő részre tago­zódik. Foglalkozik a reform fő vonásaival, a népgazdasági tervezés és a piac egységével a szocialista gazdaságban, a tervszerű központi irányítás javításával, a beruházási esz­közök hatékonyabb felhaszná­lásával, az ésszerűbb és rugal­masabb árrendszer kialakítá­sával. Rögzíti, hogyan érvé­nyesül a vállalati önállóság és anyagi érdekeltség az állami szektorban, hogyan alakul a nemzetközi munkamegosztás és a külkereskedelem. Beható­an foglalkozik a határozat a termelő, az értékesítő és a fo­gyasztási szövetkezetek, a ta­nácsok gazdasági tevékenysé­vár a szakszervezetekre az új gazdasági mechanizmusban. A nagy horderejű határozat utolsó fejezete a párt szervező munkájával, az új módszerek­kel foglalkozik. Leszögezi, hogy a gazdasági mechaniz­mus reformjának megvalósí­tása révén tovább fejlődik a szocialista társadalom, erősö­dik a munkások és parasztok állama, A párt, amikor kez­deményezi és javasolja a re­formot, a munkásosztály, a szocializmus útjára lépett pa­rasztság és a néppel együtt érző értelmiség kollektív aka­ratát kívánja kifejezni, hogy történelmi célunk felé gyor­sabban haladjunk, hogy a gazdasági munka ésszerűbb és szervezettsége magasabb fokú legyen. A párt szervezeteinek, a kommunisták összességének úgy és annak tudatában kell összefogniuk a megvalósítás sikeréért, hogy ezzel vala­mennyi dolgozó ember, az egész nép hosszú távú érdekét szolgálják. Az új gazdasági mecfca- x nizmus alapvető ele­mei 1968. január 1-én lépnek életbe megfelelő időt igénylő gondos előkészítés után. Ez azt jelenti, hogy megszűnik a gazdaságirányítás úgynevezett tervlebontásos módszere. A re­form szervesen összekapcsolja a népgazdaság tervszerű köz­ponti irányítását a piac aktív szerepével a termelőeszközök szocialista tulajdonának alap­ján. Az irányítás tehát alap­vetően gazdasági módszerek­kel történik. Új zöldségbolt nyílt Nagyatádon (Tudósítónktól.) Nagyatád zöldség- és gyü­mölcsellátása éveken át nehéz­ségekbe ütközött. A földmű­vesszövetkezet zöldségboltja nem tudta kielégíteni az igé­nyeket, a piaci magánárusok pedig jóval drágábban adták portékáikat, mint az állami vagy a szövetkezeti kereskede­lem. Az év. elején egyesült a há­rom nagyatádi termelőszövet­kezet A Búzakalász Tsz a na­pokban nyitotta meg zöldség­boltját a Kossuth Lajos ut­cában. Hétholdas konyhaker­tészetükben és szántóföldön termelt zöldségféléiket ebben az üzletben értékesítik. A tsz minden reggel friss zöldsé­get visz boltjába. A közég lakói örülne*: az új üzletnek. Máris nagy a for- golom, gével. A gazdasági mechanizmus reformjának egyik fontos po­litikai célja, hogy kedvezőbb föltételeket teremtsen a szo­cialista demokrácia további fejlődéséhez, elősegítse a dol­gozók véleményének, javasla­tainak hasznosítását, kollek­tív részvételüket a gazdálko­dás irányításában és ellenőr­zésében. Ezért jelentősen fo­kozódik a szakszervezeteknek mint a dolgozpk képviseleti szerveinek a szerepe. A hatá­rozat külön fejezetben foglal­kozik azzal, milyen feladat Az idei és a jövő év a re­form előkészítésének időszaka. Mivel a reform össztársadal­mi jellegű feladat, csak kö­zös összefogással és együttmű­ködéssel valósítható meg. Ak­kor hozza meg a várt ered­ményt, ha megértik az embe­rek, s helyesen valósítják meg. Mint Nyers Rezső ely- társ hangsúlyozta; Minden le­hetséges fórumon a reform szellemében kell mozgósíta­nunk a társadalmi aktivistá­kat, hogy a reformprogramból élő, eleven és helyes irányú társadalmi cselekvés legyen. A dohány szereti a homokot, a Nagybajomban nines hiány ho­mokiján, következésképp rendszeresen termesztenek dohányt. Az ötven hold levéltermését azonban m két nagyüzemi paj­tában nem tudták elhelyezni, ezért a gazdák kis pajtáiban szárították a dohányt. Most két új pajtát épít a szövetkezet bri­gádja, ezzel jelentősen enyhül a szárítási gond á szövetkezet­ben. Tojástermelő és nyúltenyésztő szakcsoportok alakultak a tabi járásban FÉNY iS ÁRNYÉK Talán a dac is kovácsolta ezt a szövetséget. Ügy áll­nak egymás mellett, mintha ezzel is jelezni akarnák, hogy jé» és rssak egymáshoz tar­kezdte. Később a barack héját szedték le. Ezt is az iskolán tamiltáik. Nett Kálmán pedig borsót főzött. tozfcatták szóbeli figyelmezte­tésre. — Ezt sérelmesnek tartják? — Nem. Megérdemeltük, de Pedig kezdeményeztek essek a gyerekek. Életet akartak vinni a KlSZ-saervezet mun­kájába is. Legtöbbször azom­( Tudósítónk tói.) A háztáji gazdaságok adottsá­gainak jobb kihasználása végett a földművesszövetkezet segítségé­vel újabb szakcsoportok alakul­tak a tabi járásban. Kapolyon harminc taggal, a Zala község­hez tartozó Bótapusztán 21 tag­gal a tojástermelés növelésére szövetkeztek a gazdák. Kapoiyon, Somban és Tabon nyúltenyésztő szakcsoport alakult. A kapolyi tojástermelő szakcso­portnak tízezer, a botainak pedig háromezer hampshyre naposcsi­bét biztosított még márciusban au. fmsz, hogy kicserélhessék az ál­lományt. A cseretakarmány meg­szerzésében is segített a földmű- vesszövetkezet: száznyolcvan má­zsa tápot juttattak a szakcsopor­tok tagjainak. A gondos, hozzá­értő munkának máris mutatkoz­nak az eredményei. A csibéknek mindössze egy százaléka hullott «L A csibék átlag egy kilogram­mosak. A tojást az fmsz a napi árnál mindenkor 1® fillérrel drá­gábban veszi át a szakcsopor­toktól tenyésztési célokra. Az év első két hónapjában 80, március­ban és áprilisban 60 fillér fel­árat is kapnak a gazdák. Két sa­ját keltetőgép beállítását terve­zik; tavasszal mintegy 70 000 csi­bét keltetnek a környék háztáji gazdaságai részére* A nyúltenyésztő szakcsoportok megkötötték értékesítési szerző­désüket a földművesszövekezet- tel. A kapolviak és a tab iák 550—550, a somiak pedig 500 nyúl átadásában állapodtak meg. A neveléshez darabonként két kiló abrakot biztosít az fmsz hivata­los áron, s ha az átadási súly 2,60 kiló fölött van, akkor még egy kiló, abrakot kapnak. Az fmsz tenyésznyulakról is gon­doskodik; a tabiaknak 14 dara­bot juttattak, a somiaknak rö­videse* hetet szállítanak. tozaiak. Ez az üzem egy kicsat idegen maradit a számúikra, mert sehogy sem értették meg a felnőttek világát. Vagy a felnőttek nem értették meg őket? A KISZ radarszolgála­ta az utóbbit tartja igaznak. Én tőlük szeretnék választ kapni. E . Történetük a múlt év jú­niusában kezdődött. Akkor tértek vissza Kaposvárra a Hűtőipari Szakmunkásképző Iskoláról. Hatan voltak. Mo6t öten dolgoznak a Hűtőipari Országos Vállalat bajai hűtő­házának kaposvári üzemében. — Amikor idejöttünk, azt mondták, álljunk a gépek mel­lé, és nézzük, hogyan dolgoz­nak. Hát mi néztük. Nem zú­golódtunk, de az rosszul esett, amikor azt mondták rólunk, hogy nem dolgozunk. Mi azt csináltuk, amit ránk bíztak. Az iskoláiban a gyümölcs­ös zöldségkonzerválást, a gyorshűtést és a félkész éte­lek előállítását tanulták. Eb­ben az üzemben csak zöldsé­get és gyümölcsöt konzervál­nak. Amikor visszajöttek az iskolából, Papp Zsuzsa a szak­májának megfelelő mimikát kaoott. A borsóosztálvozó gé­nét kezelte. Szamosi János néhány napig az átemelő szi­vattyú mellett állt, és nézite, hogyan dolgozik. Utána a babelőfőzéshez került felnn- tőnefc. Előtte segédmunkás csinálta ezt. Papp Gyula egy hónappal előbb szabadult, mint a többiek. Meósként — A baj akkor kezdődött — mondja Szamosi János —, amikor valamennyiünket be­osztottak meósnak. Ha talál­tunk véletlenül egy doboz másodosztályú anyagot, akkor mindjárt azt vágták a fe­jünkhöz, hogy nem jól dol­gozunk. Meg a régi dolgozók sem vették szívesen, ha rájuk szólunk, mert a meómáJ va­lami nem volt rendben. — Előfordult, hegy egyik nap még mi ellenőriztük a munkájukat, másnap már együtt dolgoztunk velük. Ez elmérgesítette a helyzetet. De­cemberben a baracknál már hiába szóltunk, nem törődtek vele — mondja Nett Kálmán. — Ez most is így van. De­cemberben még azt mondta Feri bácsi is, hogy nem tár­gyal velünk. Hozzá sem me­hettünk panaszra. Januártól meg már teljesen eltávolodott tőlünk. Amióta kirendelség- vezető, nagyon szóba sem áll velünk. Egyszer el akart za­varni bennünket. Azt mondta, hegy küldjük be a szüleinket. Amikor bejöttek, nekik már nem mondta, hogy elzavar bennünket — Csak tengtünk-lengtünl. az üzemben — veszi át a szót Szamosi János. — Április 6- án felküldtek bennünket a padlásra címkét válogatni az asszonyokkal együtt. Amíg az asszonyok pihentek, föl­mentünk a tetőre. Vagy tíz perc múlva jött Feri bácsi, és elzavart bennünket haza. Azt mondta, igazolatlan hiányzás­nak veszi a napunkat. A vé­gién igazgatói megrovást kap­tunk. Föilebbeztünk ét átvál­hogy kiközösítettek bennün­ket, azt nem értjük. — Most sincs változás? — Csupán annyi, hogy ál­landóan figyelnek bennünket. Feri bácsi pedig szóba se áll velünk. Pedig ez a kiközösí­tés késztetett a napozásra is. Nem akartuk zavarni az asz- szanyokat, azért mentünk fel a tetőre. m A beszélgetést végighall­gatta Bognár József párttit- kár. Az ó véleményét idézem: — Nem úgy van ám egé­szen, ahogyan elmondták. Három évvel ezelőtt szende kisvárosi gyerekekként mentek el tanulni. Amikor visszajöt­tek már vagányok voltak. Tisztázni kell a fogalmat. A vágány alatt én határo­zott fellépésű, talpraesett, le­leményes, súlyosabb következ­ményekkel nem törődő, de munkájában helytálló embert értek. Körülbelül ezt mondja el a párttitkár is, amikor tovább jellemzi őket: — Nem lehet úgy beszélni az idősebbekkel, ahogyan ők. Nem tisztelték ezék a kort. Ügy beszéltek az asszonyok­kal is, mintha barátok volná­nak és nem úgy, ahogy ille­nék. — A vezetőknek is az volt a gondjuk — folytatta a párt­titkár —, hogyan foglalkoz­tassák őket. S talán azért nem fordítot­tak annyi időt a nevelésükre sem. ban elutasították őket. Volt igazgatójuk, Vajda János sincs a legjobb véleménnyel róluk, mégis ezt mondja: — Én most is többre me­gyek ezekkel a gyerekekkel, mint bárki az üzemben. Feri bácsi megköveteli a munkát, azonkívül azonban nem na­gyon érdekli más. 3j Feri bácsi — azaz Góbé Fe­renc kirendeltségvezető — nem fiatal ember. Amikor a fiatalokról beszélünk neki, így válaszol: — Ha elviszik, odaadom őket ingyen. Förtelmes nagy gyerekek ezek. Ha sarkukban van az ember, elvégzik a munkájukat. De ha lehet, megragadnak minden időt a lógásra. Tartottam már sszü - lői értekezletet is miattuk, de az a baj, hogy Pesten az isko­lában nagyon szabadjára en­gedték őket. Én próbáltam pofonnal is (?!). Az sem hasz­nált. — A gyerekek sérelmezik, hogy elszakadt tőlük. — Nem szakadtam én ei. A műszakvezető a közvetlen fö- löttesük. Vele sem jönnék ki. Igaz, egyszer tegeződik velük, máskor pedig megköveteli a három lépés távolságot Becsukom a jegyzetfüzete­met. A falra időnként ab­sztrakt ábrákat rajzol a nap­sugár. Máskor árnyék fut vé­gig a falon. Hát ki a hibás? Talán a bajai hűtőház vezetői megtalálják a választ. Kercaa Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom