Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-17 / 90. szám

iraaaiz a i ’u ul ér Egy Toppant rét legkö- zepében, vagy még azon is belül, pirinkó pipitér- park rejtekében lakott a Tavasztündér. Száryiyai leheletszerűbbek voltak a bárányfelhők fodránál és átlátszóbbak, könnyeb­bek az erecske felöl emel­kedő, terjeszkedő pórá­zainál, de gyorsabbak a vadkacsa röpténél. Egy reggelen aztán először el­szállt a tél hópelyhű, jég­tollú hófehér madara, majd fázva, dideregve, szemüket dörzsölve ki­kukkantottak az avar alól a hóvirág kicsi fehér bim­bói. Nemsokára a szellőcs- ke is útrakelt. Megsimo­gatta az ibolyalevélkék zöld fejécskéit, és csak­hamar kinyílott az ibolya kék szeme is. És elrepült az első madár is, egy ci­nege. Végigpásztázta a bokorközöket, majd rá­szállt egy ágacskára, ott elkiáltotta magát, és el­mondta társaival együtt: — Nyitni kék! Nyitni kék! S amikor harmadszor kiáltották el magukat, egyszerre tele lett a fűz­ág is selyempillás kíván­csi szemekkel: ezer és tíz­ezer barkával. Erre már az imént még jégpaplan alatt álmodó patak is meg a hódunnával takarózó mező is nyújtózkodott egyet. Egyszerre a pipi­térek is megrázták ma­gukat, és kikelt téli ágyá­ból a legszebb tündér — a Tavasz. Fürgén, sebesen szállni kezdett, és ahol elröppent, langyos lehel- letével megérintette a sa­láták apró fejecskéit. A tél a völgyben még összeszedte erejét, nagy erőlködéssel teleszívta tü­dejét hideg levegővel, és ráfújt a vidékre, hogy megijessze a mozgolódó magokat, az új hajtáso­kat. Igen ám, de a Ta­vasztündér gyorsabban repült mindennél. A hi­deg verandákon is nyúj­tózkodni kezdtek a roz­maringok, az üveghá­zakban a jácintok, az or­gonavirágok, meg a me­legágyakban a retkek, sa­láták és zöldhagymák. A Télapó nagy fuvalma egy szusszanásig tartott csu­pán, és elenyészett a Ta­vasztündér szárnya suha- násától. Az égről a Nap nagy megértéssel mosolygott, és maga is megállapította: sokkal szebb a füvecs- kék, bimbócskák bátorta­lan zöldjének a csillogá­sa, mint a tél jéggyé­mántjának, hókristályai­nak a szikrázása, ragyo­gása. Most már a Nap is végleg Tavasztündér ol­dalára állt, és egyszerre tündérvilág lett a hegy­oldalakon, réteken, me­zőkön. Nyújtogatták a nyakukat a nyulacskák, az őzecskék, és váratlanul megjelent odúja ajtajá­ban a mókus. A tavalyi avar alól kidugva fejét a sündisznócska, igy kö­szönt rá a mókuskára: — Jó reggelt, jó ta­vaszt, mókus koma! A fákon pedig megszó­lalt a madarak kórusa: a gerle, az ökörszem, a rigó meg a cinege. A Ta­vasztündér már a bárány- fellegekkel szállt, és rá­nevetett a világra! Borsi Darázs József Ismerjük meg megyénk történelmi emlékeit 9. A FONYÓDÉ VÁR ÉS VÉDŐI A dunántúli végek egyik legszámotte­vőbbje Fo­nyód, 1082- ben szerepelt először okle­vélben Fo­nóid néven. Azonban már korábban is lakott hely volt, emberi település nyo­mait ismerjük a község terü­letéről a neo- litikumtól kezdve. Az egykori Fá­cánkertben ró­mai villama­radványok ke­rültek elő, lég­fűtéses hőve- aZ egyik lábra lakatoltak. (Berzy Péter felv.) zetékcsövek (ún. hypocaus- magát kicsiny csapatával. A tűm) nyomaival. berek szélén újra megütköz­Fonyód a XIII. századig a tek. Kilenc törököt megöltek, pannonhalmi apátság birtoka három foglyot ejtettek, egy volt, és már 1332-től önálló aga is elesett. A törökök há- plébániájú község. Szigetvár rom szekéren mentették se- eleste után Kéthely és Fo- besültjeiket. Középkori ké'ibiiincs. A kettősen osztott részt a két kézre, az osztatlan karikát barát rimánkodására ezt a kegyetlen fenyegetést ugyan nem váltotta be, de meg­üzente Tihanyba, hogy ha őt valaki hasonló levéllel há­borgatja közülük, azt irgal­matlanul karóba húzatja, vagy behajíttatja a Balaton­ba. (Erről szól a Fonyódon máig is hallható, fejét kere­ső szellembaré/t rege.) A király büntet A sok dúlást végül a ki­rály is megsokallta. 1563-ban elrendelte, hogy a fonyódi és szigligeti várakat kárpótlás­ként el kell venni Magyar Bálinttól. Ettől kezdve Ma­gyar Bálint visszavonult bir­tokára. és soha nem hábor­gatta többé sem a törököt, sem a békés lakosságot. Magyar Bálint után már nem volt vitéz és ismert ka­pitánya Fonyódnak. Sőt, ami­kor 1571-ben újra megostro­molták a törökök, bár 51 em­ber védte, mégis hamarosan elfoglalták. Itt kell megemlítenünk, nyód kivételével minden fon- Magyar Bálint hősi híre ^ogy a XVI. század közepén tosabb somogyi véghely tö- Bécsig is eljutott. A király a 9 torokok Balatonszemesen, a rök kézre került, ezért mél- szigetvári főkapitányságot ki­tán számíthat érdeklődésre. Magyar Bálint Fo­nyód ellenváraként erősséget Fonyód tulajdonosa nálta neki, de egyben meg , erőssé«* is dorgálta kegyetlen dúlá- fPirSr*' Ezt az erősséget saiért. A pécsi, simontornyai, HuszaT PeteT * kanosvári aeák és béeek el- Plsky Istvan megostromoltak, kaposvan agak es begeK el- Hamarosan el is fogyták, A fonyódi erődítmény a híres somogyi eredetű Tóthi Lengyel családé volt. (A fo- nyódin kívül övék volt a szigligeti vár is, és falvaik száma meghaladta a két­százhúszat.) Tóthi Lengyel Brigitta, a család len is számos gy0zj.es por­tyát vezetett seregével, de közben fölégette a környék birtokait, elhajtotta az álla­tokat, rabolta a kincseket Dúlásai miatt 1562-ben. majd 1563-ban a királynál újra be­panaszolták. A király levél­ben intette meg, az intő lé­dé később megint török kézi­re került. 1600—1603 között számos magyar ostromot állt ki, de a törökök minden ostrom után újra megerősí­tették. A fonyódi véghelynek csak a török harcok idején volt ... ...» velet egy tihanyi szerzetes jelentősége, a XVII. század­o . . , ... ldosod° ritte Bálint úrnak. ő azon- tói rohamosan dőlt romba, leanj sarja feleségül ment ban annyira megharagudott, és ma már csak alapjai és hogy a jámbor barátot a Ba- sáncai láthatók, latonba akarta fojtatni. A D. B. Palonai aki korának vitéz és török­verő, de egyben kegyetlen hirű lovagja is volt. Ezért is kosarazták ki az osztopáni Zöld, Faiszi, Perneszt és Dersffy kisasszonyok. Bálint úr 1546-ig Szigetváron volt hadnagy, majd Nádasdy Ta­más kinevezte fonyódi vár­kapitánynak. A házassággal ő lett Fo­nyód tulajdonosa is. A törö­kök még a nevétől is Ret­tegtek. Az egyik legvitézebb béget, Mustafát bajvívásban megölte. A fonyódi várban csak 45—60 katonát tartott, de azok Karáddg rettegésben tartották az ellenséget. Trom­bitás Balázs, Bornemissza Mátyás és Nagy Farkas ne­vű hadnagyai éppúgy részt vettek a törökök elleni por­tyázásokon, mint a békés la­kosság háborgatásában. Harc a törökkel ÉVFORDULÓK ÁPRILISBAN 1 ■ WH ■ ■■■ ■ ■■■ 2 3 4 5 aaaa aaaa :::: 6 7 8 9 10 íi aaaa aaaa aaaa aaaa 12 13 üli 14 15 16 aaaa aaaa aaaa aaaa 17 • 18 ■■■■ ■■■■ ■■■■ aaaa 19 aaaa aaaa aaaa aaaa 20 aaaa aaaa aaaa aaaa ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 21 22 :::: :::: üli 23 24 23 26 aaaa aaaa aaaa aaaa 27 aaaa aaaa aaaa aaaa 2 8 29 aaaa aaaa aaaa .... 30 31 32 ::r aaaa aaaa :::: ■■■■ ■■■■ 33 34 35 36 ■■■■ ■■■a ■■aa aaaa 37 aaaa 38 VÍZSZINTES: 2. Jelzés névelővel. 6. Nem a hátához. 9. A franciakártya legerősebb lapja névelővel, ahogy ki­mondjuk. 12. A. R. 13. Helyhatározó rag. 14. Zengő hangot adott. 16. Ilyen a jó kés. 17. Hatvan éve, április 19-én halt meg ez a Nobel-díjas francia fizikus. 18. Kölcsey Kálmán. 19. Zuhanj, pottyanj. 20. Tiltószó visszafelé. 21. Egyik gy.srmeke — visszafelé. 23. Kas betűi keverve. 25. Földpart ledűlése ékezet­hiánnyal. 28. Visszafelé ezen a napon. 29. Nagy tányér. 30. Értelmes. 33. Nyolcvan éve, április 14-én született ez a nagy magyar költő. 36 Folyadék. 37. Szabómunkát végezi 38. Gábor Andor. FÜGGŐLEGES: 1. Tenyér népiesen. 2. A. S 3. 1905. ápr. 11-én született, szü­letésnapja a költészet napja, (keresztnevének csak kezdő­betűje). 4. Szántóeszköz 5. Főzelék készül belőle. 7. 1886. ápr. 8-án született, a somogyi direktórium elnöke volt. 8. Őérte • 10. 1896. ápr. 23-án született, a nemzetközi munkásmozga­lom nagy magyar alakja. 11. Rúg betűi keverve. 15. Erekkel ellátott. 22. Illanó röviden. 24. Nem ide ás nem octeu 25. O. T. 26 Semmikor. 27. Tűz fölött van és »lobog«. 31. A kánya mondja. 32. S. P. 34. Televízió rövidítése. 35. A fa része. Kovács József * * * Beküldendő a vízszintes 17., 33. és a függőleges 3.. 7.. 10. Beküldési határidő I960, április 22-én péntek délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: «•Gyermek kereszt­rejtvény«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Méhviasz: GrábJ.ás; Tulipán; Hagymalé; Gica. Illyés Gyula Tűz vagyok ... cí­mű könyvével jutalmazzak a kö­vetkező pajtásokat: Papp Lajos, Kaposvár; Zsákai Márta, Kaposfti­red; Gerzson Attila, Lakóc.sa; Réti Gyöngyi, Csombárd. A könyveket postán küldjük el. 1555-ben a koppányi Na­suf aga, amikor Magyar Bá­lint éppen Kanizsán tartóz­kodott, csapataival megtá­madta a várat Az ostromlók fölégették a környéket. Azon­ban a várba szorult jobbá­gyok és a védők Trombitás hadnagy vezetésével bátran állták az ostromot. A török végülis mintegy 250 halottat hátrahagyva, eltakarodott. A védők közül mindössze egy ember sebesült meg súlyo­sabban. 1558-ban Magyar Bálintnak csak 25 embere volt, ekkor Mehmed koppányi bég négy­napos ostromát verték visz- sza vitézül. Magyar Bálint a menekülő török után vetette INDIAI MESE V olt egyszer, hol nem volt, valahol az ős­erdőben egy jó nagy csalánbokor. cA csalán fa szamát E gy ideig nem jött sen- De a csalán nem tudta ám, ki. A forró napsütés hogy a csacsiknak különleges, és az unalom még érdes, recés nyelvük van, és jobban felbosszantotta a csa- így semmiféle erős vagy csí- Az őserdei fákat kérész- lánt, és a mérge összeszorult pős ízt nem éreznek, tül-kasul átfonó kúszó nővé- leveleiben. Ekkor beiktatott nyék, a liánok miatt mérge- arra, árnyékot és táplálékot lődtek az állatok, mert el- keresve, egy magányos csa- zárta előlük az uitat. A fák- esi. ra kúszó csodálatos orchi- — Gyere csak, gyere ko- deák előtt megálltak és ma — örvendezett magában megbámulták a színüket, be- a gonosz csalán, szívták az illatukat. A . kő- — Nem kellettem nektek, kuszpálmát, banánpálmát, fü- amíg barátságos, jó voltam, gefát becsülték, mert tápiá- most majd te is megkapod a magadét. A kicsi csacsi semmit nem tudott a csalán rosszkedvé­ről, bosszúálló szándékáról, de ha tudott volna, akkor sem nagyon törődik vele. A kis csacsi eltévedt, és har­lékot adott, de a csalánbo­kornak hiába voltak szép zöld levelei, ügyet sem ve­tettek rá az állatok. A mellőzés miatt annyira megsértődött a csalánbokor, hogy elhatározta: nagyra nő, és ellep minden utat az ős­erdőben, és ha egyszer mégis N ekiállt hát a mi kis csacsink, és szép ké­nyelmesen lelegelte a csípős, mérges csalánbokor összes levelét. Mikor az utol­só szárat és azon az utolsó leveleket is elfogyasztotta, újra vidáman iá-zott egy hangosat, majd így szólt a csalán tövéhez: — Oktalan volt hencegséged, köszönöm a jó ebédet! azzal teli gyomorral, fülét elégedetten mozgatva, to­vább indult a csacsi. Azóta valamelyik állat a közelébe v?t a forr° n,aP fölperzselte, merészkedne vagy éppen megkóstolná, azt úgy meg­csípi, hogy a bőre vagy a nyelve azonnal felhólyagzik. Elsőnek egy antilop járt arra; meglátta a szép zöld bokrot, s mivel éppen éhes kezdett: volt, elhatározta, hogy lele­geli. Mohón kapott az első levél felé, de a gonosz csa­lán úgy megszúrta a nyel­madik napja étlen-szomjan is> bárhol lát egy-egy csalán­kóborolt az őserdőben. A fü- bokrot, mindig lelegeli. (Forditotta: Pfeifer Vera) ahol meg épségben maradt, ott az erdei állatok régen lelegelték előtte, így hát na­gyon megörült a friss, zöld bokornak. A csalán nem bírta tovább a hallgatást, s gúnyolódni Fésűs Éva: Verebek Őszi ágon, őszi fáknak csiripel a verébbánat. Jön a szél, jön a tél, mindent befed a fehér takaró. Veréb élet sose jó! Csip-csirip! Csip-csirip! Sajnálj minket egy kicsit! Egész más a dal tavasszal, terül már a kerti asztal, zöld a lomb, félre gond! Néha még kicsit bolond az idő, de a fűmag kitűnő! Csip-csirip! Csip-csirip! Hagyunk neked egy kicsit! Nyár hevében, út porában valóságos veréb-bál van! Csicsereg a sereg, gazdag kalász kipereg, nagy a fű! Veréb élet gyönyörű! Csip-csirip! Csip-csirip! Te Is ugrálj egy kicsit! Márkus Ferenc: Ferikének Neked a fürdőkád a széles Balaton. Szappanbuborék száll, S megül orrodon, hajadon, Anyu mossa ilyenkor a hátad, Csak egy a baj; Nem építhetsz hűs homokból Várat. Nem építhetsz hűs homokból várat; Sebaj, azért nem tátod a szádat. Belecsapsz a vízbe Egyet, kettőt, hármat. Utána, ha megéheztél, A gombócból megeszel vagy Százat. vét, hogy fájdalmas sírással futott a vízpartra fájdalmait enyhíteni. Kíváncsi Kata kalandjai Bemutatjuk nektek Kiváncsi Katát. Vajon miben töri most huncut fejét? (Hauswlert Magda rajza) — összes mérgem levelemben, nem vagyok ma jó kedvemben, hogyha levelem megrágod, összecsípem a szádat. A szamár hangos, vidám iá-zásba kezdett. — Ez aztán a derék beszéd, nincs szebb, mint az őszinteség, ezért én is elmondhatom, hogy a gyomrom korog nagyon, három napja, hogy nem ettem, leveled hát lelegelem. A csalánbok,or még zöl­debb lett a méregtől. — Antilop és zebra bánja, hogy levelem megkívánta. Rajta pajtás, próbálkozzál, úgyis azért vagy te szamát. Rács­rejtvény Írjátok be a megfejtéseket a megfelelő helyre. Minden felelet négy Betűből áll, csak a megfej­tendő szavak öt­9 I betűsek. -— Megfejtendő a vízszintes 2, 8, és a függőleges 2, 8. Vízszintes: 1. ML. 3. Ödön 5. Táj jelzője. 7. Csónakot hajt. 9. Felvonó. Függőleges: 1. Harckocsi. 3. Női név. 5. Mutatás. 7. Semmi. 9. Tartozik. Takács Sándor EGYBŐL KETTŐT A mai rejtvényünkben betűpót­lás lesz a feladat. Aki sikeresen pótolja a hiányzó betűket, egy-cgy betű pótlásával két folyó, illetve nevét kapja megfejtésül és az utolsó függőleges hegység az első sorban. TEL ÁBR TÖR REJ ALM TAR IMR SZE ZEN ADÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom