Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-10 / 85. szám
Vasárnap, 1966. április 10. 5 SOMOGYI NÉPLAP ÖRZSE NÉNI TAKARÉKBETÉTBE OLYAN AZ UDVAR tavasz falcadtával, mintha új életet kezdene: virágba borulnak a fák, üdezöld-hajtásokkal köszönti a napfényt az öreg, vastag törzsű diófa. Ré- gi már ez a fa, akkor is ilyen ] göcsörtös volt a törzse, ami- l kor örzse nénit csinos fiatal- i asszonyként Ide hozták. Ez a . fa nem öregszik, dacol a múló idővel. Pedig sok mindent megért már. Az öregasszony ilyenkor, j tavasz idején mindig kihozza j a hokedlit a fa alá, s onnan ; szemlélődik. A télen úgyis ‘ nagyon kifehérítette a szoba j levegője. Meg aztán tennivaló 1 is akad mindig az udvaron. Etetni kell a csirkéket, ügyelni kell arra is, hogy merre vitte a kislibákat az öreg lúd. Látni nem látja őket, csak a hangúkról tudja, hogy ott vannak a kerítés mellett. Jó a hely nekik: odasüt a nap, s a szél sem fúj ott. Valahogy mégis izgatott az öregasszony. Éppen _ hogy megérkezett az iskolából az unoka, elszalasztottá a postára. Pénzt küldött vele. Egy hete múlt, hogy vevő járt a háznál, eladta az egyik malacot. Ennek árát tette be a takarékba. Betegség jöhet közbe, meg eladósorba cseperedett az egyik unokalány. Az ember sose tudja, mire kell a pénz. Adnának ugyan, de nem szívesen kér a fiataloktól. Ahogy lehet, külön tartja magát. Külön is főz, mert hát nem olyan idős ő még, hogy ezt ne tudná elvégezni. Hajdan — ötven éve is van már — különélt tőle az anyósa is. Pedig beteg asszony volt. Mindig azt szokta mondani: Amíg én bírom, addig ti ne gondoskodjatok rólam. Hát most ezt tartja Örzse néni is. — De jöhetne már az a gyerek — mérgelődik magában. — Még utóbb elveszti a pénzt vagy a betétkönyvet. Meg aztán a tanul ni való ja is hátravan. Ha emiatt nem készül el a leckéjével, majd megint mondogalódik az anyja. _ A BETÉTKÖNYVET mindig ott tartja a feje alatt. Abba a ruhába csavarva, amelyben hajdan a pénzt tartotta. Mert amíg élt a férje, bizony nem engedte betenni a bankba a pénzt. Hogyisne. Az úgy van jól, ha az ember akkor számolhatja meg, amikor éppen kedve tartja. Meg aztán ne tudja senki, hogy neki mennyi megtakarított pénze van. Igaz, nem lapultak akkor hónapokig meg évekig a százasok, mert ha összegyűlt annyi, hogy futotta egy hold földre vagy egy ekére, akkor bizony kitakarították az utolsó fillérig az ágyfejeit. Most meg amennyi pénz kell sóra és cukorra, azt abból a kétszázhatvan forintból is meg tudja venni, melyet havonta hoz a postás. Ez a bankbetét arra is jó — tartja —, ha esetleg elviszi az öregség, ne okozzon különösebb költséget a családnak. Mert ő bizony ragaszkodik a légi szokásokhoz. Már számtalanszor elmondta a fiataloknak, hogy milyen temetést akar, és kit hívjanak meg. Ősszel mindig sokat gondol erre, de így tavasszal ritkábban jut eszébe. Már azt is eltervezte, hogy vesz egy tehenet, olyan jól tejelőt, s azt tartja az őszig. Mielőtt leesne a hó, akkor maid eladja. Biztosan hozna egy kis konyhapénzt a csarnokon keresztül. De mégsem mer nekivágni, öregnek érzi már hozzá magát. Az utcán sietős emberek mennek, tőlük is érdeklődik: 'yakorlattal rendelkező kolroniestóel jrgősen felveszünk omán típusú rakodóépekre. A 13. számú CKÖV kaposvári főnöklége. (52632) nem látták-e az unokát. Már ketten is hírül hozták: ott játszik a gyerek a posta melletti réten. Csupa víz, úgy rugdossa a labdát. — Nem is tudom, mit csinálok vele, ha elveszíti a könyveit! — mondja egyre nagyobb haraggal. Aztán már csaknem elszáll mérge, amikor nyílik a kiska- ; pu, és jen az unoka. Elszakadt a nadrágja, alig bír beszélni a lihegéstől. — Hol voltál ilyen sokáig, te ... ? — mondana még va- ■ lamit tettetett haraggal, de aztán elharapja a mondat végét — A postán. — Ott ám, a fészkes fenében! — önti el a méreg. — Nincs az a világ végén, hogy ilyen hosszú volna az út. És betetted a pénzt? — Be — mondja a gyerek. — Itt van a könyv róla. Az öregasszony nézi a Illa betűket. Azitán hangosan azt mondja ki: — Kétezer-egyszázhatvan forint KÉT SORBA vannak már írva a betűk. A gyerek látva, hogy nem kap ki, amiért elmaradt, egy kicsit szemtelenül megjegyzi: — De sok pénze van a mamának! — Van — mondja az öregasszony. — Most van. Amikor fiatal voltam, úgysem jutott. — Hallgat egy ideig, aztán oktaitó hangon folytatja. — Akkor még ruhára sem jutott nagyon, mert kuporgatnl kellett hol a földre, hol meg a jószágra. Már felejti a mérgét, s befelé indul a szobába, hogy eltegye a betétkönyvet. Kercza Imre Túlteljesítették az időarányos tervet Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat túlteljesítette időarányos tervét. 41 millió forint helyett 44,9 millió forint értékű munkát végzett. A víz- és fűtésszerelőkön kívül válfcm-r r'sz- leg teljesítette feladatát. A víz- és főtv-ssz-i'eljk er_„.t elvonta a téliesítés. Ha a télen végzett mintegy négyszáz ezer forint értékű munkát beszámítanák teljesítményükbe, •kitör ők sem maradtak volna el. A terv túlteljesítése azért vált lehetőve, n.cn. . - j szerkezeteket hasznáit a vállalat, továbbá, mert jó volt az időjárás és az előkészítés, végül mert jól szervezték meg a munkát. A korszerű szerkezeteket igen gyorsan be tudták építeni. Régen a monolitszerkezetekkel sokat bajlódtál, az építők. Ezeknek a szerkezeteknek a helyre rakása igen munkaigényes volt. A tervezők végre megértették, hogy az építőiparnak monolitszerkezet helyett korszerűbb szerkezeteket kell előírni. Hogy az utóbbiak előmozdítják a munka meggyorsítását, az különösen a Világítástechnikai Vállalat kaposvári telepén lehetett tapasztalni. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat négy év óta nem ért el ilyen jó eredményt az év első három hónapjában, mint az idén. Teljesítményük az országos átlag fölött van. Ez azt jelenti, hogy számottevő tartalékkal mennek tovább. A vállalat vezetői, műszakijai és fizikai dolgozói azonban nem bízzák el magukat. Az év hátrál vő részében is minden erejükkel azon lesznek, hogy végrehajtsák feladatukat BB1ULRT9S IßLJSSITHfiM Világméretű, szűnni nem akaró érdeklődés kíséri a szovjet Luna-10 műhold működését. Ez a nagy technikai csoda immár napok óta szolgálja a szovjet tudományt s rajta keresztül az egész emberiség tudományos technikai fejlődését. Egybehangzó a legkiválóbb szakemebrek véleménye: a Luna 10-et megóvni attól, hogy akár a Nap, akár a Hold magához vonzza, s ehelyett szabályos pályán keringjen a Hold körül — bámulatos teljesítmény. A precizitás oly magas fokát jelenti, amelyre csak egy hallatlanul felkészült tudományos-technikai gárda lehet képes. Ez pedig a szovjet űrkutatás igen nagy fölényét bizonyítja. Két képet mutatunk be a Luna 10-ről. Az egyik A. Szokolov A Hold felett című rajza. Ez a Luna-10 hiteles ábrázolása. Háttérben a Föld, és maga a Luna-10, a szovjet önműködő űrállomás a Hold körüli pályán kering. A másik képünk a Luna-10 pályára bocsátásának diagramja. Földközeli pálya (1); a Luna-10 sebesség-, illetőleg pályamódosítása (2); a Luna-10 helyzete a fékezőrakéták bekapcsolása előtt (3); a fékezőrakéták bekapcsolása, az űrállomás pályára juttatása. FÜTOUlZIGONDOK Az idei tél nem tette túlságosan próbára a Kaposvári Fűtőház dolgozóit. Leküzdötték a hóakadályokat; kevesebb volt a késés, mint az elózó években; az utasokat legtöbbször fűtött kocsik várták. Most újabb feladatok előtt állnak a fűtőház dolgozói. Néhány hét, és megkezdődik a nyári nagy utasforgalom. Az idén a MÁV vonalain országosan 38—40 millió utast szállítanak, és 15 millió tonna árut kell továbbítani. A Kaposvári Fűtőház munkáját is ebből a szempontból kell vizsgálni, hiszen ha itt valami baj van, az hátráltathatja más fűtőházak munkáját, sőt károsan hathat a vasút egész tevékenységére. Szilárdabb fegyelmet Ezért hívta egybe a műszakiakat a napokban a fűlőház pártszervezete. Nagy Zoltán főnök tájékoztatta őket a múlt esztendő munkájának eredményeiről, hibáiról. Ezután Hiffner Ferenc, a pártszervezet titkára arra kérte a tanácskozás részvevőit, mondják el, hogyan javíthatnák tovább munkájukat, teljesíthetnék vállalásaikat, miként szilárdíthatnák meg a fegyelmet. Ez utóbbi is nagyon fontos feladat, hiszen még a múlt évben harminckét nap igazolatlan hiányzás volt, az idén néhány hét alatt már tizenkettő. Hegedűs Imre mozdonyvezető-tanuló például egy teljes hétig nem ment be munkahelyére, és távollétét nem jelentette előre. Csima János mozdonyvezető pedig, amikor megtudta, hogy melyik vonalra osztották be, beteget jelentett. Mivel az orvos nem találta annak, Csima ellen fegyelmi indult. Előfordult az is, hogy egy mozdonyvezetőt haza kellett küldeni, mert ittasan akart szolgálatba állni. Többet kell foglalkoznia a pártszervezetnek az emberek nevelésével — ehhez kértek a tanácskozáson a műszaki vezetők segítségét Biztosítani kell a föltételeket — Tavaly csupán egyetlen föltételt nem teljesítettünk, s ezért nem kaptuk meg az élüzem címet. Az idén jobban akarunk dolgozni, hogy élüzem lehessünk. De nem elég a mi elhatározásunk, teremtsék meg a jó munka minden föltételét — tolmácsolta a fűtőház dolgozóinak kérését Nagy Zoltán főnök és Hiffner Ferenc párttitkár. A vízellátó-berendezés kapacitása kicsi, emiatt két órával korábban kell szolgálatba lépni, hogy a mozdonyok idejében kiállhassanak. Többször kérték a vízemelőberendezés korszerűsítését, de Kihasználatlanul .árn.i1 ez a mai napig sem történt meg. Nagyatádon, az állomá- í son egyáltalán nincs kút, Scmogyszobról hordják oda a vizet a mozdonyok. Ez nagyon megnehezíti munkájukat, mert csak a Nagyatádi Konzervgyár részére az idén ötezer vagont kell továbbítani. S ott vannak még a cérnagyár meg más üzemek is. Hasonló gondok vannak í'elsőm oesol'don. Siófokon, Fonyódon és Somogyszobon pedig a korszerűtlen laktanyákban szinte lehetetlen pi- hrnnie a vonatok személyzetének. Kidobott milliók Nemcsak a fűtőház kommunistái tették szóvá, hanem nagyon sok utas is, hogy miért vesztegel évek óta kihasználatlanul a kaposvári állomás mellékvágányain néhány Diesel-tolatómozdony. 1962-ben öt ilyen mozdonyt kapott a fűtőház. Értékük egyenként hárommillió forint. Eddig azonban csak baj volt velük, nem segítettek, hanem hátráltatták a fűtőház munkáját. Jelenleg csupán egyet használhatnak, a többi javításra vár, arra, hogy megfelelő alkatrészt gyártsanak, vagy hozzanak külföldről. Egy-egy mozdony ezer (!) napot állt! S hogy meddig állnak még kihasználatlanul, azt senki sem tudja. A fűtőház vezetői már többször jelentették fölötte- seiknek, a gyárnak, hogy csináljanak valamit ezekkel a mozdonyokkal, de ígéreten kívül eddig nem sok történt. Állítólag nincs megfelelő alkatrész. Nemrégen tájékoztatták a vasút vezetőit arról, hogy az idén a Balaton mentén közlekedő személyvonatok 80 százalékát Diesel-mozdonyokkal vontatják. Nagyon jogos — —.„vári Fűtőház kom- "k aggodalma, hogy azokkal is olyan ■-> tolatásra adotSzslal László OT EVVEL GAGARIN UTÁNI... A kortársak rendszerint nem veszik észre, hogy valamely esemény új korszakot nyit meg az emberiség vagy a tudományok történetében. 1961. április 12-én azonban, amikor Gagarin első diadalmas űrrepülésével valóra vált az emberiség évezredes álma, az egész földkerekségen úgy ünnepelték ezt a hőstettet, mint a megismerés új korszakának nyitányát. Az emberben régi az a törekvés, hogy kiszabaduljon a tér börtönéből. A Föld elhagyására ösztönözte az ismeretlen utáni vágy, a csodálatos fölfedezések ragyogó lehetősége, a mind magasabbra való törés, a rekordok és teljesítmények túlszárnyalása. Ilyen egyéni indítékok azonban sohasem valósíthattak volna meg olyan nagyszabású vállalkozást, mint az űrrepülés, amely nem nélkülözheti a társadalom összefogását. A mi korunkban az űrrepülés nemcsak reális lehetőséggé, hanem a társadalom számára szükségessé is vált. Jól emlékszünk 1961-nek arra a napsütéses tavaszi délelőttiére. Ott szorongott mindenki a rádiókészülékek előtt, hallgatta a történelem addig leghosszabb órájáról szóló híradásokat. Nem volt szív, amely nem dobogott volna gyorsabban az izgalom, a várakozás nehéz perceiben. És a rádió bemondójával együtt sóhajtott fel az ország: a történelem első űrrepülése sikerült, a hős épen, sértetlenül, szerencsésen visszatért bolygónkra. Azóta hosszabb űrrepüléseket is megvalósítottak, nehezebb feladatokat is megoldottak a kozmosz sólyom- jai; Gagarin teljesítményét a sport nyelvén szólva »-lekörözték-«, de mindig az első lépés a legnehezebb. A legnagyobb bátorság, a legnagyobb kockázat, az ismeretlen világűr hideg leheletének szorító érzése Gagarin osztályrésze volt. Az általa kipuhatolt úton haladt tovább Tyi- tov, Nyikolajev, Popovics, Bikovszkij és Tyereskova, Leonov meg a többi hős, de felhasználta tapasztalatait Glenn, Carpenter, Shirra és Cooper is. Az űrrepülés korszakának első öt éve — történelmi távlatban csupán egy pillanat — csak a kezdet. Az ember, mert tudatában van a világ megismerhetőségéinek, célba veszi először a közeli, majd a távoli égitesteket. Legközelebbi szomszédunk ostroma megkezdődött, ott kering körülötte a Luna 10, és egy szép napon landolni fog rajta a holdutazás első Gagarinja. A gondolkodásunkat, a világról alkotott képünket átformáló nagy tettek megvalósításához azonban sok ?zer szakember, légiónyi munkás fáradozása szükséges, ás mindezeken kívül elengedhetetlen az emberi haladás alapvető föltétele, a béke. Sic itur ad astra...! Így jutunk a csillagokra ..! H. J.