Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-10 / 85. szám
JfSLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 80 SomogyiNépim AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam 85. szám. 1966. április 10., vasárnap Hósvétí népszokások «. Oj Örzse néni takarékbetétje (5. o.) 6 v Országos ünneplés (7. o.) Megyei körkép a piacok forgalmáról, az árakról 02. o.) ^ y ó\ :i- -i. •'!■>£, A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE: A gazdasági és társadalmi helyzet alakulása a második ötéves terv (1961—1965) időszakában Az 1961—1965. években, a második ötéves terv időszakában tovább növekedtek a termelőerők, a termelés szervezetében egyre inkább előtérbe jutottak a koncentráltabb nagyüzemek: az iparban és az építőiparban ez a koncentráció iparszervezési intézkedések révén jött létre, a mező- gazdaságban pedig a tervidőszak kezdetére befejeződött szocialista átalakulás alapozta meg a nagyüzemi gazdálkodás föltételeit. A gazdasági fejlődéshez nagymértékben hozzájárult a nemzetközi munkamegosztásba való fokozottabb bekapcsolódásunk is. Az 1961—1965. években, a második ötéves terv időszakában a népgazdaság fejlődését, a lakosság életkörülményeinek változását a következő főbb adatok jellemzik: Nemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem 1965- ben — az ötéves tervben, előirányzott 36 százalékos növekedéssel szemben — kb. 25 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban. Az évenkénti növekedés a tervidőszak végién lassúbb lett A nemzed JSvedeSem alakulása az 1969. év százalékéban I960 too 1961 106 1962 m 1963 118 1964 123 1965 125 Az ötéves tervidőszakban — az összesen 813 milliard forintot kitevő nemzeti jövedelemből — fogyasztásra összesen 601 milliárd forintot, az álló- alapok és a folyamatban levő beruházások állományának növelésére 154 milliárd forintot, e célokra együttesen 92,9 százalékot (755 milliárd forintot) fordítottunk. A nemzeti jövedelem 7,8 százalékának megfelelő érték a készleteket és a tartalékokat növelte. A fogyasztásra, az állóalapok bővítésére, továbbá a készletek és tartalékok növelésére fordított összeg öt év alatt együttesen kb. 0,7 százalékkal több volt, mint az ötévi nemzeti jövedelem, ezt behozatali többlettel kellett fedezni. Ipar A szocialista ipar termelése öt év alatt lényegében a tervnek megfelelő mértékben, kb. 47 százalékkal emelkedett, ezen belül az állami ipar termelése 47 százalékkal, a szövetkezeti ipar termelése mintegy másfélszeresére növekedett. A tervidőszakban a szocialista ipar termelése a következőképpen alakult: Az ipari termelés alakulása az 1969. év százalékában 1960 100 1961 111 1962 120 1963 129 1964 140 196 5 147 Az ipari beruházások céljaira az utóbbi öt ©sstenrióben 86 milliárd forintot, az összes beruházások 42 százalékát fordították. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma 1965-ben másfél millió volt, 200 000 fővel, 15 százalékkal több, mint 1960-ben. 1960—1965 között az ipari munka termelékenysége 27 százalékkal emelkedett. A termelés növekedésének — a tervben előirányzott 70 százalék helyett — 64 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből és 36 százaléka a foglalkoztatottak számának növekedéséből. öt év alatt az ipar — az élelmiszeripar termékeit nem számítva — hazai végső felhasználásra (fogyasztási és beruházási célokra együttesen (kb. 245 milliárd forint, exportra mintegy 200 millárd forint értékű iparcikket adott át. Ugyanezen idő alatt az ipari eredetű anyagok és termékeit készlete — részbeni a növekvő termelés és forgalom szükségleteiből adódóan, részben azonban ezt meghaladó mértékben — kb. 36 millárd forinttal nőtt A tervidőszakban a kitűzött céloknak megfelelően változott az ipari termelés szerkezete: az átlagosnál gyorsabban nőtt a vegyipar termelése (91 százalékkal) és a gépiparé (59 százalékkal. Ezzel a vegyipar aránya az ipari termelésben 8 százalékról 10 százalékra, a gépiparé 26 százalékról 28 százalékra növekedett A népgazdaság összes energiaszükséglete 1960 és 1965 között mintegy 30 százalékkal nőtt. A megnövekedet* szükséglet kb. 75 százalékát fedezték hazai termelésből és mintegy negyedrészét importból. A fűtőanyagok termelése öt év alatt kb. 23 százalékkal, a fű- tőanyagimport kb. másfélszeresére emelkedett A második ötéves terv időszakában — bár legfőbb energiaforrásunk még mindig a szén — nőtt a kőolaj és főként a földgáz fel- használás aránya. A tervidőszakban ugyanis megkezdődött a feltárt gázmezők program- szerű hasznosítása, A villamosenergia-!par kapacitása öt év alatt 600 megawattal, 38 százalékkal bővült 1965-ben 11 milliárd kWó villamos energiát termeltek, másfélszer annyit mint öt évvel ezelőtt A tervidőszakban bekapcsolódtunk a KGST-országok egyesített vüUarrvoB- energia-rendsaarébe, érmék eredményeként fokozódott a villamosenergia-import: 1965- ben a felhasznált összes villamos energia 10 százaléka importból származott. Az 1965- ben importált villamos energia mintegy háromnegyedét a Szovjetunióból hoztuk be. A kohászat termelése 1965- ben 31 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban, ezen belül a vaskohászat 30 százalékkal, az alumíniumkohászat 46 százalékkal, a színesfém- kohászat 27 százalékkal növelte termelését 1965-ben az ösz- szes hengerel táru-termelés 35 százalékát exportálták és az összes hengereltáru-szükséglet 18 százalékát importból fedezték. A gépipar termelése öt év alatt összesen 59 százalékkal emelkedett, 1965-ben a gépipar termékeinek exportja — beleértve a gépipar által gyártott fogyasztási cikkeket is — másfélszer annyi volt, mint 1960-ban. A híradás- és vácuumtechni- kai termékekből 2,3-szer, műszeripari i termékekből 1,9-szer annyit termeltek 1965-ben, mint 1960-ban. öt óv alatt a gépek és gépi berendezések gyártása 42 százalékkal, a közlekedési eszközöké 54 százalékkal, a villamosipari gépeké és készülékeké 61 százalékkal, a fémtömegcikkeké 49 százalékkal nőtt. öt év alatt összesen 781 000 mosógépet, 202 000 centrifugát, 14 000 padlókefélő gépet, 244 000 porszívót, 238 000 hűtőszekrényt gyártottak. A rádió- termelés a tervidőszakban csak kismértékben emelkedett, televízióból 1965-ben csaknem kétszer annyit termeltek, mint 1960-ban. Az 1961—1965. években 17 000 db különféle szerszámgépet, 21 000 teherautót és autóbuszt, 52 Diesel-mozdonvt. 377 000 rádiót és 392 000 televíziót adtunlk el külföldre. A vegyipar termelése és a vegyipari termékek exportja öt év alatt megkétszereződött. A vegyipari ágak közül a gyógyszeripar termelése liá- rom szorosára, a műtrágyatermelés lóért és félszeresére emelkedett. 1965-ben a műtrágya- felhasználás kb. kétharmadát fedeztük hazai termelésből. 1965-ben a műanyagok termelése kiét és félszerese volt az 1960. évinek, a hazai szükségletnek azonban még mindig csadc kisebbik részét fedezte. A könnyűipar legtöbb ágazata termelésének növekedése a második ötéves terv időszakában az ipari átlagnál mérsékeltebb volt. A textilipar termelése 35 százalékkal, a textilruházati iparé 26 százalékkal, a cipőiparé 28 százalékkal volt több 1965-ben, iránt öt évvel korábban. A bútoripar öt év elatit 75 százalékkal emelte termelését. Jelentősen nőtt a korszerű, keresett bútorok választéka és aránya, javult a hazai bútareMtás, emellett nagymértékben nőtt a bútorexport is. Évente átlagosan a ruKazati termékek (szövetek, konfekció- áruk, cipők) termelésének kb. egynegyedét exportálták, öt év alatt 600 millió négyzetméter parmitezövetet, 38 millió négyzetméter gyapjúszövetet, 36 millió pár cipőt, 13 millió női ruhát, kosztümöt és kabátot exportáltak. Ax élelmiszeripar termelése 1960—1965 között 44 százalékkal, az élelmiszeripari termékek exportja kétszeresére emelkedett. A konzervipar 90 százalékkal, a tejipar 29 százalékkal, á húsipar 30 százalékkal, a baromfifeldolgozó ipar 2,3-szenesére növelte termelését Építőipar 1965-ben a szocialista építőipar termelése kb. 35 százalékkal volt több, mint 1960- ban. Ezen belül öt év alatt az állami építőipar kb. 32 százalékkal, a szövetkezeti építőipar kb. 85 százalékkal növelte termelését. Az építőanyagipar termelése öt év alatt 37 százalékkal nőtt 1965-ben az állami és szövetkezeti építőiparban és az építőipari tervező intézetekben 295 0ÖÖ fő dolgozott 11 százalékkal több, mint a tervidőszak elején. Az építőipari termelés növekedésének nagyobb részét tehat a termelé- taenyaée afoaatoodró fedezte, öt év alatt az egy építőipari foglalkoztatottra jutó termelés csaknem 21 százalékkal emelkedett. Az építőipar termelése korszerűbbé vált: 1960-ban az előregyártott vasbeton szerkezetek felhasználáséinak aránya 25 százalék, 1965-ben pedig 38 százalék volt Az állami lakásépítkezéseknél a korszerű (nagyelemekből álló) íalszer- kezetek aránya öt év alatt jelentős mértékben növekedett, 1965-ben az összes faXszerkeae- teknek mintegy felét tette ki. öt év alatt építőipari beruházásokra körülbelül 4 milliárd forintot, az összes beruházások 2 százalékát fordították. 1965-ben az állami építőipari vállalatok rendelkezésére álló gépek teljesítőképessége körülbelül 61 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A földmunkák gépesítési foka 49 százalékról körülbelül 75 százalékra, a vakolásé 8 százalékról körülbelül 24 százalékra, a meszelésé és festésé 10 százalékról körülbelül 30 százalékra, a parkéttgyalulásé 35 százalékról körülbelül 80 százalékra emelkedett. Mezőgazdaság A mezőgazdaság teljes termelésének értéke az utóbbi öt évben átlagosan mintegy 10 százalékkal volt több, mint a tervidőszakot megelőző öt évben. 1965-ben a mezőgazdasági termelés 8 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A mezőgazdaság teljes termelése a tervidőszak éveiben a következőképpen alakult: A mezö?a2dasi(ri teljes termelés alakulása mo. év - io# 1960 100 1961 101 1962 102 1963 108 1964 113 1965 108 öt év alatt mezőgazdasági beruházásokra összesein 40 milliárd forintot, az összes beruházások 19,4 százalékát fordítottuk. A mezőgazdasági beruházásokra öt év alatt fordított összeg kétszerese volt annak, mint amennyit e célra a megelőző öt évben fordítottunk. 1961—1965. években a mezőgazdaság mintegy két és félszer annyi műtrágyát használt fel, mint a megelőző öt évben. A tervidőszakban mintegy 800 000 kát. holdon — kétszer akkora területen, mint az előző öt évben — végeztek talaj- javítást. Az öntözött terület a tervidőszakban csaknem elérte a félmillió kát. holdat, az 1960. évinek mintegy háromszorosát. Az 1961—1.965. években összesen 101 000 kát. hold gyümölcsöst és 82 000 kát. hold szőlőt telepítettek. 1965 végén a mezőgazdaságban több mint 64 000 traktor volt, másfélszer annyi, mint öt évvel korábban. A mezőgazdasági keresők száma a tervidőszak alatt 14 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság termékkibocsátása továbbra is nagyobb mértékben nőtt, mint a mező- gazdaság teljes termelése: 1965-ben a mezőgazdaság 27 százalékkal több terméket adott át hazai felhasználásra és ejqportra. mint UfiQbban. jfe egyrészt abból a folyamatból adódott, hogy a mezőgazdasági keresők számának csökkenése folytán a saját termelésből származó fogyasztás is csökken, másrészt pedig abból, hogy rendszeresen növekszik az ipari feldolgozásra átadott, de a mezőgazdaság által egyébként visszavásárolt termékek aránya, öt év átlagában a mezőgazdaság termékkibocsátásából körülbelül 35 százalék jutott ipari feldolgozásra és közvetlenül a kereskedelmi hálózatba. A mezőgazdasági termékek mintegy 15 százaiéira változatlan tormában került kivitelre. A mező- gazdasági és az élelmiszeripari feldolgozáson átment termékek exportja együttesen 1965- ben 78 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A második ötéves terv időszakában a növénytermelés 6 százalékkal, az állattenyésztés 14 százalékkal veit több, mint az 1956—1960. években. A főbb növények termésátlaga a második ötéves terv' időszakában általában magasabb volt, mint a megelőz» öt évben. A teamésáűagok alaáotáaa n/kat, bold m-UM IMI—1905 Búsa 8,6 10,7 Árpa 10,3 10,8 Kukorica 13,3 15,0 Burgonya 60,2 45£ Cukorrépa 122,0 141£ Kenyérgabonából a tervidőszak utolsó két évében — részben a vétésterület, részben a hozamok növekedése révén — az ellátás hazai termelésből fedezhető volt. 1965-ben a tavaszi állatszámlálás adatai szerint a szarvasmarha-állomány 1 964 000 darab, a sertésállomány 6 963 000 darab, a juhállomány 3 400 000 darab volt. öt év átlagában a sertés- és baromfiállomány mintegy 11—14 százalékkal, a juhállomány 47 százalékkal volt több, mint a megelőző öt évben. A szarvasmarhaállomány kis mértékben, a lóállomány priig csaknem a felére csökkent. 1961—1965. években a hústermelés (élősúlyra átszámítva) és a tojástermelés mintegy 20—20 százalékkal, a gyapjútemielés kb. 33 százalékkal volt több, mint az 1956—1960. években. A tejtermelés nem változott. Közlekedés Az ötéves tervidőszakban vasúton 534 millió tonna árut, tehergépkocsin 500 millió tonna árut szállítottak. 1965-ben a vasút áruszállítása 19 százalékkal, a tehergépkocsi közlekedési vállalatoké 67 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban. A szállítási teljesítmények (árutonna-kilométer alapján) öt év alatt a vasútnál 30 százalékkal, a tehergépkocsiközlekedési vállalatoknál 89 százalékkal nőttek. A vasút szállítási teljesítményét az átlagosnál jobban növelték a külkereskedelemmel kapcsolatos és a tranzit szállítások. A belföldi forgalom öt év alatt 22 százaU«rV?l nőit 1961—1965-ben vasúton 1976 millió, távolsági autóbuszokon 1624 millió fő utazott 1965-ben a vasúton utazók száma 17 százalékkal, a távolsági autóbuszok utasainak száma 58 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A városi közlekedésben a villamosok utasainak száma 1960—1965 között lényegében nem változott, az autóbuszon utazók száma ugyanezen időszakban 234 millióval, 45 százalékkal nőtt. A közlekedési beruházások összege öt év alatt 25 milliárd forint volt, az összes beruházások 12 százaléka. A gőzvontatás aránya az 1960. évi 38 százalékkal szemben 1965 végén 65 százalék volt. A teherkocsik teherbíró képessége 22 százalékkal, a személykocsik befogadóképessége 13 százalékkal nőtt. A Diesel- és villamosvontatás aránya 12 százalékról 25 százalékra nőtt A tehergépkocsi közlekedési vállalatok gépkocsiparkja 1965 végén 39 százalékkal haladta meg az 1960-as állományt A nagy raksúlyé kocsik és pótkocsik üzembe állítása következtében a járműpark teherbíró képessége 69 százalékkal nőtt A távolsági autóbuszok száma öt év alatt 30 százalékkal, befogadóképességük 56 százalékkal nőtt Míg 1960-ban ezer lakosra kereken 3 személygépkocsi jutott, addig ez az arány 1965-re 10-re növekedett. Idegenforgalom 1961—1965-ben — különösen az utóbbi két évben kötött, az utazásokat megköny- nyítő államközi megállapodások eredményeként — 4 millió esetben keresték föl külföldiek hazánkat, és 3,8 millió alkalommal utaztak magyar állampolgárok külföldre. 1965-ben több mint ötször annyi külföldi érkezett Magyarországra, mint 1960-ban, a külföldre utazások száma ugyanakkor csaknem megháromszorozódott. A beutazó külföldiek és a külföldre utazó magyarok utazásainak a száma az ötéves tervidőszak egyes éveiben a következő volt: lag II* * s| w S sU cl 4> sä * <3 g 1961 337 373 1962 464 454 1963 585 570 1964 1302 I486 1965 1319 893 Az utóbbi évben a külföldiek 77 százaléka szocialista országokból, 23 százaléka tőkés országokból érkezett hazánkba. A magyarországi állampolgárok 84 százaléka szocialista országokba, 16 százaléka tőkés országokba utazott. 1965-ben a beutazó külföldiek 40 százaléka Csehszlovákiából. 9 százaléka Lengyelországból, körülbelül 8—3 íFolytatás « JL oidaltm.)
