Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-01 / 77. szám
HÉTMILLIÓ HALIVADÉK Ä-2' MSÍ7MP MEr,vri RE „Apám, miért iszol Jön a hústérkép A Magyar Szabványügyi Hivatal tanácskozásra hívta ösz- sze a hús feldolgozásában és eladásában érdekeit vállalatokat, hogy a lakosság érdekeit illetőéin közös álláspontra jussanak. Egyes esetekben ugyanis nem a szabványnak megfelelően távodítják el a zsírt a félsertésekről; az oldalas szélein, a karajon a megengedettnél több zsírt hagynak. Gyakran szabályellenesen bevágnak a húsba, levágnak olyan részeket, amelyeknek rajta kellene maradni, viszont vastag szalonnarótegeket hagynak a combokon, lapockákon, karajokon, amire a vásárló egyáltalán nem tart igényt. Pedig akkor járnak el a szabványnak megfelelően, ha a húsfelületet csupán egy áttetsző zsírréteg takarja. A vásárló gyakran csak otthon veszi észre azt is, hogy karaja helyett valami értékételenebb húsrészt csomagoltak be. Az illetékesek megállapodtak abban, hogy a Magyar Szabványügyi Hivatal és a Belkereskedelmi Minisztérium közösen még az idén színes hústérképéket készíttet, s ezeket kifüggesztik a húsboltok- bam. A rajzok pontosan körülhatárolják, meddig terjed a karaj, a tarja, a comb, milyen részeiméi milyen zsírréteg vagy csont fogadható el. Így a vásárló a helyszínen ellenőrizheti például, hogy a karaj áráért valóban karajt lcapott-e, illetve, hogy a kereskedelem megtartja-e a húsárukra vonatkozó előírásokat, szabványokat. (MTI) Szóvá tesszük Harminc dolgozó panaszkodik a TRANSZVILL Vasvári Pál utcai telepén. Jogos a panasz, sokszor elmondták már, orvosolni is lehetne, de mind ez ideig nem történt semmi. Tulajdonképpen az üzem érdekéről van szó. Az Egyenesi úton és a cukorgyár környékén lakó dolgozók a Hősök templománál várják reggelente az 5 óra 30 perckor induló autóbuszt. Ha a járat nem késne (nagyon gyakran), be is érnének pontos időre. Hat órakor már ott állhatnának a munkagépek mellett. Igaz, hogy így sem késik el senki, hat óra előtt egy-két perccel mindenki belép a gyárkapun. De — és ezt a dolgozók mondják — nincs ez így rendjén, mert a munkaidő nem akkor kezdődik, amikor belépünk a kapun«. Ügy véljük, hogy az AKÖV dolgozói és vezetői meg fogják érteni a TRANSZVILL munkásait: ha a menetrendet nem tudják is módosítani, a jövőben jobban ügyelnek majd a pontosságra. N. S. — Az amerikai űrhatóságok elhalasztották az »Égi Teleszkóp« elnevezésű óriási műhold fellövését, miután a hordozórakéta szerdán meghibásodott. Úttörő-vetélkedők Marcaliban és Csurgón (Tudós ítóinkió l.) Mint szerdai számunkban megírtuk, vasárnap a megye többi járási székhelyén lebonyolították az úttörők kulturális vetélkedőjét. Vasárnap délután a marcali járási művelődési házban is harsonáit jelezték az Üttörő Szövetség jubileumi kulturális találkozójának kezdetét. A részvevő csapatok műsor-s-zá- mai közül kiemelkedett a marcaliak kórusa és vonószenekara, s nagy közönségsikert aratott Az úttörőélet görbe tükre című szatirikus jelenetük is. Jó felkészültségről tanúskodott két böhönyei úttörő zongoraszáma is: Beethoven Kontratánc című négykezes darabját adták elő. A nernes- dédi úttörőcsapat a Csoda című mesejátékkal szerepelt sikeresen. Csurgón tíz úttörőcsapat mintegy háromszáz pajtása és kisdobosa gvűlt össze a kulturális vetélkedőre. Tizenegy szólista, két énekkar, négy kamarakórus. két zenekar, két tánc- és két színjátszó csoport mérte össze tudását. A minősítéskor a berzcncei énekkar, a Csurgói II. számú Általános Iskola tánccsoportja, a zákánytelepi kisdobos zenekar arany, a berzencei kamarakórus, a zákánytelepi zenekar, a szentai és az iharosberényi szinjátszó csoport ezüst oklevelet kapott. ra, barátaira, illetve az italra költötte el? Vagy akkor, amikor anyám végül a bírósághoz fordult: kötelezzék legalább arra, hogy keresetének egy részét hazaadja? Nem, elekor inkább otthagyta állandó munkahelyét, pedig jól keresett, csak ne tudják a megítélt összeget levonni... Sajnált-e bennünket, amikor látta, tudta, hogy éhezünk, ő pedig szórta a százasokat italra? ... — Mindezek ellenére szereti apját? — Szeretnem kell, mert az életem neki köszönhetem.., S azt akarom, hogy ha ne-' kém is lesznek gyermekeim, nekik ne ilyen életet kelljen élniük! • • • Sz. Tibor jóvágású, fekete fiú. Hasonló korú fiatalok — mint megtudtam, egykori ipari tanuló barátai — társaságában a bisztróban láttam. — Egy kis ünnepség, mert szabadulásunk óta csak most találkoztunk először — válaszolja kérdésemre. — Hogyan ünnepel, hiszen a maga kezében málna van, a többiek pedig bort iszogatnak? Elmúltak már tizennyolc évesek. Elkomorodik, nehezen válaszol: — Engem is kínálgattak, de — mert ismerik családi körülményeimet — nem erőltettek... Tudják, hogv milyen sok bajt okozott négy testvéremnek, anyámnak és nekem is az ital. Aztán megoldódik a nyelve: — Higgye el, szégyellek erről beszélni... Tizenkilenc éves vagyok, a legidősebb gyerek a családban, s évek óta csak az foglalkoztat bennünket, hogy mikor jön megint részegen haza az apám. Hányszor kellett éjszakánként a szomszédba menekülni, mert fejszét fogott ránk, hogy agyonver valameny- nyiünket! Keresetéből bizony nagyon kevés jutott nekünk. Anyámat pedig idegronccsá tette... — Mint legidősebb fiú nem beszélt apjával? — De, nagyon sokszor. Pofonok, ütlegelések, rúgások — ez volt a válasz minden esetben és ez: — Ha majd nem az én kenyeremet eszed, akkor nyisd ki a szád apád ellen! — Most már van önálló keresete... — Hazaadtam minden fillért, azt gondoltam, jobb lesz, több jut testvéreimnek is. Apám ezt megtudta, és addig üldözte anyámat, amíg az én keresetem is a kocsmába nem jutott. Tudja, mit tettem ezután? Amikor ismét szóltam apámnak, s ő azt mondta, »fel is út, le is út, ha nem tetszik, amit csinálok«, a rendőrséghez fordultam, és kértem, hogy védjenek meg bennünket durvaságaitól. A rendőrség azóta behívatta a garázda apát Hogy mi lesz az eredménye? Erre még nehéz válaszolni. * • * Utoljára a bíróságon találkoztam B. Antival, ö volt a sértett, apja pedig a vádlott, mert elhanyagolta gyermekének nevelését gondozását, sőt egy alkalommal véresre is verte. Ifjúság elleni bűntett miatt vonták felelősségre. ■■— Az ital tette magát ilyenné... A gyenge akaraterő, a felelőtlenség és az, hogy mindenét csak a szórakozás jelentette. Azzal már nem törődött, mi lesz a családdal — olvasta fejére vétkét a bíró. Anti a napokban megállított az utcán. Láttam, valamit mondani akar, aminek nagyon örül. — Tetszik emlékezni? Apámat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, és elvonókúrára kötelezték. Ügy éreztem, nem tudok otthon maradni, és 15 éves fejjel azt kértem: vegyenek állami gondozásba. Anyám és apám is nagyon kért akkor, hogy maradjak. Apám azt ígérte, hogy megváltozik. így hát maradtam . .. — És most? — Több mint egy esztendő telt el, és apám még csak spicces sem volt... Tudom, üzeméberj munkatársai is felelősségre vonták amiért elhanyagolta családját. Annyira örülök, hogy volt ereje szakítani régi éle- módjával, és Ismét becsüli, szereti családját... ♦ * • Három fiatal. Egyiküknek rendeződött a családi élete, legalábbis a jelek biztatóak. A másik kettő azonban kétségek között vergődik. Viaskodik bennük az apjuk iránti kötelező szeretet, amelynek azonban már alig-alig van meg a szikrája is. Nem, nem a fiatalok fordultak szembe apjukkal. Az ital tette ezt! S hány család van még, ahol a síró gyermekek nagyon sokszor mondják, kérve, elkeseredve: — Apóm, miért iszol?!... Szalai László A Dinnyés! Halkoltető Állomás látja el az ország természetes vizeit és tógazdaságait halivaűékkal. Az állomás ebben az évben hétmillió halivadékot keltet, főleg pontyot, csukát, süllőt és újfajta növényevő halakat. Képünkön: Válogatásra halászszák le az apró halivadékokat. Három fiatal. Viaskodik bennük az apjuk iránti kő- ' telező szeretet, amelynek azonban már alig-alig van meg a szikrája is. Nem, nem ők a hibásak, hogy így éreznek apjukkal szemben Az ital mélyíti egyre inkább a szakadékot az emberesedő fiatalok és az apjuk között. * * * A középiskola második osztályába jár T. Andrea. Sovány, szőke kislány. Arcát és a szája melletti keserű vonásokat nézve arra gondol az ember: ennek a gyereknek még nem sok öröme volt az életben. — Apja? — Most voltam nála... A kórházban van, elvonókúrán .. . — Sajnálja? Sokáig nem felel, majd kifakad: — Apám vajon sajnált-e bennünket, amikor szinte minden keresetét a kocsmáSe nem világítanak, se nem díszítenek Hat éve működik a marcali ímsz kényelmesen berendezett cukrászdája. Többször felújították, renoválták a megnyitás óta, hogy a vendégek még kényelmesebben érezzék magukat. A falon csinos világító karokat helyeztek el. Sajnos, csak a kezdet kezdetén adtak fényt, mert voltak, akik innen szerezték be a villanyégőt. A vezetőség rájött, legjobb, ha nem csavar be újabb körtéket a hiányzók helyére, így csökken a ráfizetés. Nem kellemes nézegetni a tizenöt égőtlen falikart, a bosszantó azonban nem ez. Az a hiba, hogy a karok kijöttek a falból, dicsérve a fölszerelést, s most a mezítelen, árammal telített drótokon lógnak. Bizonyára nem tartaná senki sem kellemesnek, ha a hátradőlő vendég feje hozzáérne a dróthoz, s nem kelne föl többet. S azt sem, ha a kabátjáért nyúlót megrázná a fogas helyett megfogott vezeték. Ha már se nem világítanak, se nem díszítenek a falikarok, hárítsák el a balesetve- sz®y^- Baranyai B. I. Marcali Tegyék rendbe a holládi busamegállót Nagyon elhanyagolt a hollá- di buszmegálló. Négy falu lakód várnak itt az autóbuszra, nem csoda, hogy italboltot telepített ide az fmsz. Sajnos, a takarításkor kikerülő szemét az árokban bűzölög. Nem építhetnének egy tárolót? Az italbolt melletti helyiségben tüzelőt és hordókat tároltak a télen. Ha fáztak az utasok,’ kénytelenek voltak felállni a szénkupac tetejére. Aki sei*1 itt,;sem a szabadban nem találta a helyét, szoroskodhatott a kocsmában, nyelhette a füstöt. Azért elszomorító a helyzet, mert a holládi és a tiko- si felsősök szintén itt várják a buszt. A lakosság biztosan részt venne a váróterem építésében, ha a széntárolót nem lehet felszabadítani. Tóth Mária Szegerdő HŐSSZERELMES Kép szöveg nélkuL or44i (A Quick karikatúrája) Az első áprilisi tréfa Minden esztendőben megfogadjuk: résen leszünk. Velünk ugyan ne járassa senki se a bolondját De hát holtig tanul az ember, és a végén mégis rászedik — évszázadok óta — minden április elsején. Merthogy hívatlanul látogatóba küldik a hiszékenyt; postára tuszkolják, mivel pénze jött; elhitetik vele, hogy nyert a lottón, vagy kiírják ajtajára: »Elköltözött a hivatal« — tegyük fel, rendben van, de legalább tudnánk, hogy mi végből, honnan datálódik az első áprilisi tréfa. Megpróbáltunk a végére járni a dolognak, megtudni, kinek köszönhetjük az eredeti ötletet Fáradozásunk nem volt hiábavaló. Négy évszázaddal ezelőtt IX. Károly francia király elhatározta, hogy az esztendő első napját nem április elsejétől, hanem január 1-től számítja. A hagyománytisztelő franciák azonban nem váltak meg egykönnyen a régi szokástól. Április elsején továbbra is tréfás ajándékokkal, »újévi üdvözlettel« lepték meg barátaikat S hogy a király se maradjon ki a játékból — ha a szóbeszéd nem lódít —, neki is küldtek egy üdvözlő kártyát: koronás csacsi volt rajta néhány jókívánság kíséretében. A rossz nyelvek szerint IX. Károly felettébb megharagudott így lett ő az első, aki komolyan vette az áprilisi tréfát... Z. L. Szempont Két barát beszélget. — Hallom, hogy újra nősülsz. Nézd, én nem akarok beleszólni, de nem értem, miért épp a feleséged húgát veszed eL — Tudod, nincs elég bátorságom egy új anyóshoz. Vizsgán Földrajzból vizsgázik a gimnázium levelező hallgatója. — Mi Kuba fővárosa? — kérdezi a tanár. A vizsgázó hallgat. A tanár kisegítő kérdést ad neki. — Ilyen nevű szivar is van. — Tanár úr, kérem, én nem szivarozom ... Még néki áll följebb A fiúkollégium hálótermében felháborodva mondja egy diák a szomszédjának: — Tudod-e, hogy egész éjjel nem aludtunk miattad, úgy horkoltál? — Tudom hát! — Aztán honnan? — Onnan, hogy cn sem aludtam egész éjjel... Mindig felráztatok! Somogyi Nétolap Az MSZMP Somog> megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-19, 15-11. Kiadja a Somogy megyeJ Lapkiadó Vállalat. Kanosvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi r>ostníi5”atalQkná. és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra Iá Ft. Index: 25067. Készült a Somogy .megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üz'emébeni Kaposvár, Latinka Sándor utca C.
