Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-08 / 83. szám

Péntek, 1968. április 8. 3 SOMOGYI NÉPfcAP FERI BÁCSI KITÜNTETÉSE Szálfaerdő öleli körül a kutricákat. A komor tölgye­ken túlra ritkán jutnak el az itteni gondok. Az ered­mények híre annál gyakrab­ban. Ez adja tudtára a falu­nak, hogy a telepen szívós, lelkiismeretes munka folyik. Ez a munka most nagy el­ismerést kapott: Sipos Fe­rencet, az egyik állatgondo­zót a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. Kálmáncsán egyöntetűen helyeselték a kitüntetést. Egy asszony a tsz-irodán ezt mondja: — Annak az embernek mindene a munka. A faluvégi burgonyaföldön így vélekedik az egyik férfi: — Nincs még egy ember, aki megcsinálta volna azt, amit Feri bácsi. Mindegy volt neki, ünnep, hűsvét vagy karácsony, pontosan kiment a tanyáira. Egy másik férfi vélemé­nye: — Azt mondom, hogy ilyen ellető nincs még egy a kör­nyéken. Sokszor találkoztam vele, amikor este, vacsora után sietett ki az ólakhoz. Kinn töltötte az éjszakát is, csak reggel jött be, hogy ha­rapjon valamit. Néha arra sem ért rá, hogy annyi fát vágjon, amennyivel a felesé­ge megfőzze az ebédet. A télen kosárban hordta be az apró malacokat a melegedő­be, a kályha mellé, hogy meg ne fagyjon egy se kö­zülük. Sípos Ferenc lehajtott fej­jel hallgatja az elismerése­ket. Mélyet szív a cigarettá­ból. Deresedé haját meg- megborzolja a szél. Most pihen az árokparton. Fél órával ezelőtt még a kutricák között számolgatta a malacokat Jól emlékszik rá: száznyolcvanhat volt. Eddig huszonnégy koca ellett. Hu­szonhat még hátravan. Fél óra múlva készül vissza az állatokhoz, mert csak ott ér­zi jól magát Ha ott van, tudja, hogy nem jöhet közbe semmi baj. — Mióta csinálja? — A megalakulástól. Az én érdekem is, hogy minél több malac nevelődjön feL Min­den tíz malac után adnak két és fél munkaegységet. Amióta itt dolgozom, még nem kellett hízónak valót vennie a tsz-nek. Inkább ad­tunk el. Most is van több mint háromszázhúsz őszi süldőnk. A hízótervünk meg hatszáz darab. Amelyek most születnek, azokból még a tél elejére hízó lesz. — Mennyi a hizlalási idő? — Mennyi? A múlt évben meg május utolsó napján is születtek, és másfél hónap­pal előbb elmentek, mint az év lejárt. Mondom, ötvenki­lencben kikerülteim ide, az’án többet nem mentem el se­hová. Egyszer megbeteged­tem, akkor sokáig nem vol­tam kint. Amikor felgyó­gyultam, szóltam az elnök­nek, hogy már tudok dol­gozni. Azt mondta: papa, maga menjen el a kocák mellé, azt nagyon érti. Az­óta itt vagyok. — Mennyi malacot nevelt föl? — Az a dolgom, hogy mi­nél kevesebb legyen az el­hullás, és minél több menjen a hizlalókhoz. Az irodisták meg azért kapják a fizetésü­ket, hogy számon tartsák, mennyi ment el az öt év alatt. Amikor a múlt évben az utolsó transzportot nevel­tem, azt mondta az agronó- mus: »-Feri bácsi, annyit kapjanak, amennyit jóízűen megesznek, mert szükségünk van rájuk. Még ebben az év­ben meg kell hizlalni őket.-« Hát ha kétszer etettem, ak­kor bizony lassabban nőttek. Fogtam magam, és adtam nekik délben is. így nem terhelték meg a gyomrukat, de mindig megették, és fo­gott rajtuk. — Azt mondják a falu­ban, hogy kevesen vállalnák ezt a munkát. — Meg lehet szokni. Ha egyszer eltalálja az ember, hogyan kell nevelni, akkor már minden rendben van. *— Maga mikor találta el? — Én már a második év­ben rájöttem. Persze, nehogy azt higgye, tőlem függ min­den. Brigádvezetőnk, Farkas Jóska nagyon sokat segít ő már valóságos állatorvos. Ha valami baj van, szólunk neki, megnézi, és mindig el­találja az orvosságot MARCALI KÉPEK A szerszám keménységét vizs­gálja Forró József lakatos. TV/I jrcaliban kevés az ipari •í-'-* üzem. Fél nap alatt meg lehet látogatni valameny- nyit. Először a legnagyobb ipartelepre, a Somogy megyei Finommechanikai és Gépja­vító Vállalat üzemébe láto­gattunk el. — Különös újság nincs — mondta a telepvezető. — Tel­jesítettük szerződéses kötele­zettségünket. Persze, ha jól körülnéz az ember, akkor ebben az üzem­tudomást szerzett a szerszám­törésekről, azt ajánlotta, hogy ezután a szerszámnak csak a felületét eddzék meg kemény­re. így valószínűleg kevesebb lesz a törés. Az osztályvezető jutalmat ígért azoknak, akik jól végzik a szerszámok fe­lületi edzését. Tanácsát elfo­gadták a telepen, máris kí­sérleteznek. Remélhetőleg eredménnyel. * * * A kenyérgyárban csak a Ta­nácsi Építőipari Vállalat mun­kásai tartózkodtak. Felújítják az üzemet. Átépítik a kemen­céket, tatarozzák az irodákat, szociális helyiséggé alakítanak át néhány irodát, új üzemré­szekkel toldják meg a régi épületet — Miért maradtak el a munkával? — kérdeztük Ká­nya Lajos brigádvezetőtől. — Ügy hallottuk, hogy lassan ha­ladnak. Az alacsony ember csodál­kozva nézett ránk. — Téves az információ. Két héttel a határidő előtt befe­jezzük az üzem felújítását — mondta a brigádvezető. lalat konfekciórészlegére. Ügy nevezik — ruhaüzem. Ügy ej­tik ki ezt a szót, mintha leg­alábbis nagy ruhagyár volna. Pedig hát csupán 27 ember varr munkaruhát a kis épü­letben egy szakember irányí­tásával. Az üzemvezetőnek még irodája sincs. Kimutatá­Ha az üzem épületében lakó családokat máshova költöztet­nék, az eddiginél jóval na­gyobb hely állna rendelkezés­re. Lehetne korszerűsíteni, bő­víteni is az üzemet (emelet- ráépítéssel). Ha bővítenék a kis gyárat, növelhetnék a lét­számot. Munkaruhát varrnak a Somogy megyei Textilipari marcali részlegének dolgozói. Vállalat Csempézik a kemencét a Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói. ben is talál újat. A lakatos­műhelyben például Forró Jó­zsef lakatos a szerszámtörés­nek igyekszik elejét venni. A szegverő gépek szerszámai ugyanis gyakran eltörnek, emiatt' a gépek sókat állnak. Nemrég a telepen járt Deák Ferenc, a megyei tanács ipari osztályának vezetője. Amikor A vaku villant, a fényképe­zőgép zára kattant. Két ke­menceépítőt örökítettünk meg. Kettőt a Tanácsi Építőipari Vállalatnak abból a kis cso­portjából, amely rászolgált a dicséretre. ... A marcaliak büszkék a So­mogy megyei Textilipari Vál­sait az üzem egy csöndesebb zugában készíti. Le akartuk fényképezni a részleg legjobb dolgozóját. — Ilyen még nincs — mond­ta a vezető. — Van olyan munkásnő, aki sokat termel, sajnos azonban, munkája még nem felel meg a minőség kö­vetelményeinek. Akad olyan, aki kiváló minőségű ruhát varr, viszont kevés árut ter­mel. Olyan nincs, aki sok és jó minőségű ruhát készít Az üzem még nagyon fiatal. Termelési tanácskozásukon a jelenről meg a jövőről be­széltek. Többek között arról, hogy a huszonhét embernek az idén hárommillió forint ér­tékű ruhát kell készítenie. Azt tartja a közmondás: A gazda szeme hizlalja a jó­szágot A kálmáncsaiak jő gazdá­ra bízták az anyakocákat meg a malacokat Megkérdem Sipos Ferenc- től, mikor megy ki a tanyá­ra. — Reggel >— Az mikor van? — Három órakor vagy négykor. A munkától függ. Amikorra kell, kint vagyok. Kercza Imre Vetélkedő szocialista brigádok részére (Tudósítónktól.) A marcali földművesszövet­kezet szocialista brigádjai jól sikerült szellemi vetélkedőt rendeztek a napokban. A ver­senyzőknek külpolitikai, szö- •‘etkezetpolitákai és irodalmi kérdésekre kellett válaszol­niuk, és ügyességi feladatokat kellett megoldaniuk. A vetél­kedő közben a szövetkezetek dolgozói érdekes műsorral szó- rakoztatták a szép számú hall- " gatóságot. Tervek szerint a MÉSZÖV a többi járási székhelyen és körzeti szövetkezetnél is meg­rendezi a szocialista brigádok szellemi vetélkedőjét. Egymillió forintos kár Nagyatád új létesítmé­nyeinek építőanyagát egy forgalmas útvonalon, a Gyár utcán át szállítják a község különböző pontjai­ra. Mivel a Gabonafelvásár­ló és Feldolgozó Vállalat tárházai ugyancsak a vas­úti rakterűiét tőszomszéd­ságában vannak, a válla­lat bekötő utat építtetett a Gyár utcára, a csapadék­víz elvezetéséről azonban már nem gondoskodtak, noha ezzel korábban nem volt baj. A téli csapadék­víz emiatt mintegy százöt­ven méter hosszúságban el­áztatta az utat, s körülbe­lül egymillió forint kár ke­letkezett. Ráadásul az út járhatatlanná vált. Mivel ebben az utcában csak az egyik oldalon van házsor — burkolat nélküli járdával —. éjjel-nappal a járdán közlekednek a mo­torkerékpárok és más jár­művek is. Ha baleset tör­ténik, ki vállalja érte a felelősséget? Sz. M. Legendák, babonák — búcsújáróhelyek A Kossuth Kiadó gondozá­sában Búcsúsok címmel megjelent Nyárády Gábor könyve. Vallástörténeti ta- “Mlmány, ismeretterjesztő nodalom, pszichológiai re­gény? Egyik sem. Illetve ez is meg az is. A gondolkodó ember higgadt visszapillan- a, vallomása egy útról, melyen maga is járt, a val- : ’ -,os hitről, mely valaha ér- :’ em világának nagy részét ' öltötte. Ez a vallomás irmészeténél fogva nem le­het lírai. Észérveket szegez szembe a dogmákkal, törté­nelmi tényeket a legendák, a babonák labilis sokaságával. Vitázik, bizonyít, ha úgy tet­szik, agitál, de nem a szó köznapi értelmében. A hatat-1 a nép szabadságmozgalmait más tényanyag színes, pár- elnyomó hatalom is. Mindez beszédes álakban elevenedik | a személyes élmény szug- meg, századok peregnek le gesztív hatása alapján. szinte észrevétlenül. Közben kibontakozik egy világtala­nul is látó ember finoman árnyalt karaktere, aki in­tellektuális szerénységgel hú­zódik háttérbe. Főszereplő a Mária-kultusz Magyarországa jezsuita papjaival, búcsújáró helyeivel, szent kútjaival, vé­res könnyeket síró Mária-ké- peivel és -szobraival együtt. Évezredes hagyományok ke­rülnek a józan ész ítélőszéke elé, csodás jelenségek ku­lisszatitkairól hull le a füg­göny, de lelepleződik az or­Ki ez a vak bölcs, aki ilyen sokat tud mondani lá­tóknak és ködben járóknak egyaránt? Egy öreg történe­lemtanár? Ennél sokkal több. Mindazok, akik legyőzve a hagyományos nevelés marad­ványait, önmagukkal is meg- küzdve jutottak el korunk tudományos világnézetéig, így emelkedik tipikus hőssé a szinte személytelen elbe­szélő. Egyéni tragédiája, hogy őt magát a régi M a kiszolg 'ltatoF-sA. 1 za, de lélek rajza * • szag függetlenségét kiárusító^ tökéletesedik. Kozmetikai bemutató és tanácsadás Kaposváron A nőtanács városi bizott­sága és a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vál­lalat kozmetikai bemutatóval egybekötött tanácsadást tar­tott dolgozó nők és háziasz- szonyok részére a Kilián György Ifjúsági és Üttörő- házban. Kesjár Edit, a Bu­dapesti Kozmetikai Gyár szakreferense beszélt a hall­gatóságnak a tavaszi bőr­ápolásról, a kozmetikai ké­szítmények helyes használa­táról. Elmondta, hogy az erős tavaszi napsütés, az éles szél pigmentációt, bőr- hámlást okoz a kényesebb bőrűeknél. Ennek megelőzé­sére készítette a gyár az Exotic fényvédő krémet, amelynek állandó használata eredményes, segít a szeplők, májfoltok eltüntetésében. A tavaszi napozáskor az első napsugarak könnyen bőr­gyulladást okozhatnak, ugyan­is a szervezet még nem ak- limatizálódott. A hámló, gyulladásos bőrre jó hatással van az Exotic nyugtató krém. Szó esett a száraz és a zsíros bőr helyes kezeléséről is. Kitűnő bőrtápláló krém a Camea. Harminckét or­szágba szállítunk belőle; vi­rágporkivonatot, antibioti­kumokat tartalmaz. Száraz, zsíros és normál bőrre egyaránt használható. «►Be­futott« készítmény a frissítő hatású, ránctalanító Bio-vit krém, amely több nemzetkö­zi kiállításon szerepelt si­kerrel. Kesjár Edit beszélt még a megfelelő kéz- és hajápolás­ról, az arckikészítésről. Az előadás után az asszonyok ebb kérdést tettek föl, s ta­nácsokat kértefc — A vállalat egyedül kép­telen két lakást biztosítani — mondta az üzemvezető. —■ Szükség lenne a község támo­gatására is. A tanács vezetői azonban a minap kijelentet­ték: nem tudnak segíteni. Azt hiszem azonban, ez nem végleges álláspont. A járási pártbizottság első titkára ugyanis azt mondta nekünk: segíteni akarnak a tejipari vállalatnak. Ha a vállalat bi­zonyos összeget ad, akkor a község két lakást biztosít a tejüzemnek. * * * Az általános iskola mögött levő épület (volt bőrgyár) Készül a sajt a tejüzemben. Lefényképeztük az egyik szalagot. Ügy éreztem, jó lesz ez a közösséget ábrázoló kép. E közösség ereje győzte le az indulás nehézségeit. Ez az erő kell ahhoz is, hogy a jövőben megállja helyét az üzem. » * • A tejüzemet a Kaposvári Tejipari Vállalathoz csatolták (azelőtt Veszprémhez tarto­zott). Az idén az üzemnek nem mondható éppen szépnek. Elhanyagolták. Néhányan föl­vetették, hogy egy csinos kis üzemet létesíthetnének belőle. Az ötleten kapott a KISZÖV. Szakemberekkel vizsgáltatta meg az épületet. Megállapítá­saik kedvezőek voltak. Felme­rült a kérdés, hova költöztes­sék az AGROKER-nek a rak­tárban levő áruját. Egyesek azt tanácsolták, hogy vigyék a Nagybereki Állami Gazda­Lesz-e üzem belőle? jobban részt kell vennie a Balaton-part ellátásában, mint tavaly. (Korábban csak az üdülőknek szállított, az idén a kiskereskedelmi vállalat üz­leteinek egy része is Marca­liból kapja a tejterméket.) Ahhoz, hogy feladatát ellát­hassa, növelnie kell termelő részlegét Valószínű, hogy az egyik irodát is a termelőrész- legfrez csatolják. ság gombai raktárába. Az ál le mi gazdaság azonban nem akarja átadni a gombai épü­letet. A járási pártbizottság nem adta fel a harcot. Beszélnek az állami gazdagig ip gató- jával. Megkérik, segítsen. Száz dolgozót tudnának íg" foglalkoztatni az üzemben: Lássa be, hogy nagy szükség van a gombai épületre. Szegedi Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom