Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-04 / 80. szám

Hétfő, 1966. április 4. 5 SOMOGYI NÉPLAP HA EGYÜTT AKARJÁK o o o Némelyek itt, mások ott lát­ták. Nem volt könnyű megta­lálni Szován Józsefet, a len­gyeltóti termelőszövetkezet fiatal elnökét. Szándékosan mondom, hogy fiatal, mert korra is az meg a tisztségét illetően is. — Hiába, addig nem tudok hazajönni, míg meg nem néz­tem kétszer is azt a helyet, ahol baj volt, meg nem győ­ződtem arról, hogy most már rend van. Felesége mondja, hogy olyan nagyon sokat nem változott az életük, mert amíg brigád­vezető volt, akkor sem igen látták itthon. És most, február elején el­nöknek választotta meg a kö­zösség. Akkor, amikor a si­kertelenségek miatt már-már úrrá lett az embereken a ke serűség. Az osztalék csak a fele lett annak, amit vártak a mérleghiány 750 000 forint. — Nem akarok panaszkod­ni, sem pedig a múltat fesze­getni. Tény, hogy nagyon ne­héz a helyzetünk. Egy a fon­tos most: a bajokból kilábal­ni. — A kérdésen, hogy mi volt a fő baj, eltöpreng egy kicsit. Mert sokfajta »fő baj« volt itt Fél mondat erejéig említette, hogy a legnagyobb hófúvás idején éjszaka föléb­resztette az éjjeliőr, mert egy zsák darát talált, amihez va­laki nem tisztességes úton akart hozzájutni. Aztán: ter­mett, termett a föld, de nem úgy, mint kellett volna. Mert hát a vetésforgón sok igazí- tanivaló van. — Nehéz szétválasztani a gondokat, mert az egyik hiba hozza magával a másikat is... Igen. Nemrég hallottam egy találó hasonlatot: »A gazda­ság olyan, mint az óra. Ha elkopik vagy kitörik egy fo­gaskerék, lehet, hogy az óra még elketyeg, de már nem mutatja pontosan az időt.« Lengyeltótiban ez a bizonyos fogaskerék valószínűleg az ál­lattenyésztés volt. — Nagyon gyenge, rossz az állattenyésztésünk. Pedig ez a »nehézipar«, ez hozza a pénzt. Ügy beszéltük meg az emberekkel, hogy a legelső dolgunk itt rendet teremteni. Már csak azért is, mert a tagság jó része egyre öregebb lesz, a munkaigényes növé­nyekkel nem bírunk. Persze ennek megfelelően kell ki­alakítani takarmánytermelé­sünket is. Decemberben elment a régi főagronómus. Szován József még nem volt elnök. De ahogy sokakat, őt is nyomasztotta a helyzet, gondolatait feszítette az akarat: valamit tenni kel­lene. — Az első lépés az volt, hogy kiválasztottuk a hízó­marhák közül a továbbte- nyésztésre alkalmas egyede- ket, leszerződtük tenyésztésre. Ezek már szépek. Kéthónapos vemhesek. Aztán már előre is tervezünk. 1968-ra szeretnénk egy modern, nagy istállót. Hirtelen átvált a talajerő- visszapótlásra, ami ugyancsak az állattenyésztés függvénye. Látszik, hogy a gondok soka­sága szinte minden szó után agy újabb gondolatsort indít meg benne. Az emberek bizalommal fo­gadták. ök akarták, hogy az slnökük legyen. — Ha nem mondják is min­dig, az ember apró jelekből észreveszi, hogy az a nyo­mott hangulat mindinkább fölenged. Helyet ad a bizako­dó várakozásnak. Persze ez nem minden, igen-igen sok még a tennivaló. Mert nem vitatható, hogy a laza mun­kafegyelem is okozta, hogy idejutottunk. Bár tévednék, de azt hiszem, fegyelmet te­remteni nehezebb, mint bár­mi mást. A múltkor is a hat éjjeliőr közül négy aludt De ez csak egy apróság. Megkérdeztem, hogv mint új vezető milyen célokat tű­zött maga elé. Először a szö­vetkezet egészéről beszélt, és ez természetes is, hiszen az ő célja — s ezt vallja magáé­nak valamennyi vezetőtársa is — egy mondatba tömörítve ez: kilábalni a bajokból. In­kább a »hogyan?« kérdésre vonatkozik az a felelet, hogy »kölcsönös bizalomban, min­den emberrel együtt«. — Az első vezetőségi ülésen azt mondták nekem, hogy mindig az egyenes úton jár­jak. Én így szeretnék irányí­tani. Nem magam, hanem együtt a többiekkel. A veze­tőtársak is, a járásiak is igye­keznek minden segítséget meg­adni. Egy kicsit úgy érzem, hogy rajtunk van mindenki­nek a szeme, és ez jó, mert az emberben egy pillanatig sem lankad a kötelességérzet: ezt a bizalmat viszonozni kell... Elhallgat, gondolkozik. — Azért még igen nehéz. A nyár végén már többet mondhatok. Most még nem látok egészen tisztán. Itt vol­tam, benn éltem mindenben, de ez a tisztség mást kíván az embertől. Meg kell ismer­nem a rendeleteket, a mód­szereket. Olyan jó, mikor ösz- szetalálkozom és beszélgetek egy régebbi tsz-elnökkel. Nehezen találtam meg — és örültem ennek. Hiszen ez a szavaknál többet mondottéi arról, amit már annyiszor és annyian vallottak: mindig az emberekkel, és minél többet közöttük — ez a vezetés egyik leglényegesebb alapelve. Fiatal, telve van lendület­tel, igyekezettel. Két hónapja elnök. Egy falu tekint rá vá­rakozással. Ha az akarat, a szándék közös, a törekvésben egyek, a múltnak lehet adni azt a keserűséget, amely las,- san összegyűlt itt az embe­rekben. Vörös Márta A dolgozók művelődéséért A Szakszervezetek Somogy megyei Tanáscsának kulturá­lis, agit.-prop. és sportbizott­sága március 29-én munka- bizottsági ülést tartott. A kaposvári vasas üzemekben folyó kulturális nevelőmun­ka, a tudományos ismeretter­jesztés és a nyelvtanfolya­mok működésének tapaszta­latait tárgyalták meg. Érj/ Károly, a TRANSZ- VILL szakszervezeti bizott­ságának titkára a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó kaposvári üzemek­ben folyó kulturális nevelő­munkáról számolt be. El­mondta, hogy a szakszerveze­ti bizottságok a Vasas Szak- szervezetek XXVI. és a SZOT XX. kongresszusának határozatai alapján végzik a kulturális nevelőmunkát. A sajátos feladatokat meghatá­rozzák még a párt Központi Bizottságának ideológiai irányelvei is. Éry Károly ezután a szó­ban forgó üzemek — TRANSZ VILL, Világítástech­nikai Vállalat, DÉDÁSZ — közös gondjáról szólt, arról, hogy az alkalmazottak nagy része vidéki és bejáró, aki­ket nehezen lehet bevonni a kulturális nevelőmunkába. Ez legélesebben a Világítás­Szakközépiskolai beszélgetések Mintegy félezren ácsorog- nak a hatalmas zsibongócsar­nokban. Szülők, nagyszülők. Nyolcadikos kislányukat hoz­ták fölvételi beszélgetésre Bátaszéktől Dél-Somogyig sok községből, faluból, pusztai településről és természetesen Kaposvárról is. Egészségügyi szakközépis­kolai osztályban szeretnének tovább tanulni a fiatalok. Az osztály létszáma harminchat, a jelentkezőké kétszáz. Reggel az egyik szülő ez­zel fogadta az iskola igazga­tóját: — Van rá egy ezresem, igazgató úr, vegye föl a kis­lányomat ... Az igazgató nyugodt, hig­gadt maradt, ami rendkívül fontos ezen a délelőttön. Két­százból harminchat kislány jövőjéről kell dönteni majd. Három csoportban foly­nak a rövid helyesírási és halláskészség-vizsgálatok meg a fölvételi beszélgetések. Egy csoport az igazgatói iroda előtt várakozik. Egy matrózgalléros, ala­csony növésű, barna hajú kislány a legbátrabb közü­lük: elsőnek foglal helyet Lóczi István igazgató előtt. Balatonfenyvesről jött; 4,4 a tanulmányi eredménye; őrs­vezető, vöröskeresztes tanfo­lyamot végez. Beszámol út­törőmunkájáról s nyíltszí­vűén arról is, miből kell még javítania. Lélegzete gyakran elakad, nagyokat só­hajt ... Barna, kék szemű lány kö­veti, Mezőcsokonyáról. Ta­valy végezte el az általánost 3,6 eredménnyel, azóta ^ott­hon él. Édesapja kőműves havi 1700 forint fizetéssel. A kislányból nehezen szakad ki a szó; az igazgató tapintato­san, de sokoldalúan érdeklő­dik. — Édesanyja? — Hát, az most tsz tag. — Maga mivel foglalkozik a legszívesebben otthon? — Hát szoktam neki se- gélni... — A tsz-ben is? — Ott nem... — Mit szeretne elérni az életben? — Hát, nővér szeretnék lenni. — Hol dolgozna szívesen? — Szanatóriumban ... Ott gyerekek vannak... — És például bölcsődében? — Ott nem. Azok még na- gvon kicsik... Hosszú hajú, szőke kislány, Somogyszobról. Izgul sze­gényke, meg-megremeg a hangja. Apja kisiparos, kő­műves. ö pedig őrsvezető­helyettes az úttörőcsapatban, szeret a kisdobosokkal foglal­kozni, énekkarba járni. Ta­nulni is..., bár a földrajz, a biológia nehezebben megy. Négy testvére van. A tanulmányi eredménye 4,8. Arcok, szőke, barna, kreol fejecskék; elcsukló és maga­biztos hangok. A refrén visz- szatérő mindenkinél: »Szere­tem a kisgyerekeket, már kisgyerekkorom óta erre a pályára készülök« ... Hol őszinte csengéssel, hol a jól betanult szöveg biztonságos, de fakó színével. Lenn a zsibongóban és a folyosókon gondterhelt arcú szülők. Megszólítok egy apát Fmsz-boltvezető, Kőröshegy­ről kísérte el kislányát, aki egészségügyi dolgozó szeretne lenni. Vagy esetleg kereske­delmi szakközépiskolában ta­nulna tovább Siófokon — mondja —, ha ez nem sike­rülne. — S ha esetleg egyik sem? ... — Akkor kivárja, amíg el­mehet egészségügyinek vagy védőnőnek __ — De ezekhez érettségi kell... — Ez igaz. — Valahol más területen? Szakmában? — Ha más nem megy, ve­lem jön a boltba, eladónak! A néhány percnyi szünetet kihasználva az igazgatótól érdeklődöm: Milyen szem­pontok lehetnek döntőek a fölvételnél ilyen — mintegy hatszoros — túljelentkezés esetében? — Mindenekelőtt a ráter­mettség, a tanulmányi ered­mény, és figyelembe vesz- szük a kislány otthoni körül­ményeit is. Például az imént beszélgettünk valakivel: ér­telmes, intelligens kislány, akinek hátrányos helyzete miatt tanulmányi eredménye csupán 3,6. Mégis a beszélge­tés meggyőzött rátermettsé­géről, s lehetséges, hogy a fölvételkor előnyben része­sül egy jeles vagy kitűnő rendűvel szemben is. A felvételekről egy bizott­ság javaslata alapján dönte­nek. * * ♦ Gondterhelt arcú szülőket láttam eljövet a zsibongó­ban. Többségük vidékről jött, s tekintetük ezt tükröz­te a fejkendő árnyékából: — Mit csináljon a kislá­nyom, ha nem tanulhat to­vább? A választ otthon, a falu­ban is keresniük kellene!... Walling er Endre technikai Vállalatnál nyilvá­nul meg — állapította meg. A dolgozók tanulási lehető­ségeinek biztosítása is szak- szervezeti feladat — folytatta Éry Károly. A TRANSZ- VILL-nál ebben az oktatási évben 66 dolgozó tanul va­lamilyen szinten. A Világí­tástechnikai Vállalatnál hu­szonötén, a DÉDÁSZ-nál het­venötén. A nyolc általánossal nem rendelkezők iskoláztatá­sát megnehezíti, hogy 90 százalékuk vidékről jár be munkahelyére. Ebben az évben egyik vál­lalatnál sem sikerült meg­szervezni a munkásakadé­miákat. A TRANSZVILL-nál helyiség hiánya miatt, a Vi­lágítástechnikai Vállalatnál a bejáró dolgozók közlekedési nehézségei miatt, a DÉ­DÁSZ-nál meg amiatt, mert a munk-sok 80 százaléka szétszórtan dolgozik a me­gyében. A munkásakadémiák mű­ködéséért elsősorban a szak- szervezeti bizottságok a fe­lelősek — állapította meg Éry Károly, s a magyaráza­tok sem mentesítenek az el­marasztalás alól. A szakszervezeti könyvtá­rak nagy szerepet kaptak a dolgozók szocialista tudatának alakításában. A TRANSZ­VILL-nál és a Vil'gítás*ech- riksi Vállalatnál letéti, a DÉDÁSZ-nál önálló könyv­tár működik. Adottságaik megfelel őek, az olvasottság fokozása állandó feladat. Érv Károly végül elmond­ta, hogy a vállalati kulturá­lis nevelőmunk'ért a szak- szervezetek felelősek ugyan, de több segítséget kémek a gazdasági vezetőktől, párt­szervezetektől és a KISZ- szervezetektől. A három vál­lalatnál 1834 dolgozó művelő­déséről kell gondoskodni. A beszámoló után felszólalt Varga Jenő, a Világítástech­nikai Vállalat vezetője, és elmondta, hogy a közlekedés megjavítását kérték már a KPM-től is. A minisztérium­ban erre az évre két csuk­lósbuszt ígértek. Tóth Géza, a TRANSZVILL igazgatója azokról szólt, akiknek fel­adatuk lenne a kulturális élet irányítása az üzemben, de nem törődnek vele meg­felelően. A KISZ-nek és a szakszervezetnek összehangol- tabban kellene dolgoznia — állapította meg. Galambos Sándor, az SZMT kulturális bizottságá­nak vezetője összegezte a három kaposvári üzem kul­turális nevelőmunkájának ta­pasztalatait. A meglevő ál­lapotokért — mondta — egyaránt felelősek a gazda­sági és a mozgalmi szervek. Szólt az üzemi oktatási és művelődési tanács megalakí­tásának szükségességéről, melynek az lenne a felada­ta, hogy az üzemben koordi­nálja a különböző oktatási, képzési formákat, segítsen a dolgozóknak a művelődés­ben. IL B. EGY ESTE KADARKÚTON Bárhonnan érkezik is az idegen, szemébe tűnik a tá­gas ablakokon kiáradó fény. A kadarkúti id. Kapoli Antal körzeti művelődési ház csak­nem mindegyik zugában ta­lálni ilyenkor egy-egy cso­portot, szakkört. Kedlcnvsen meleg a klubhelyiség, ahol a kézimunka-szakkört láttuk foglalkozás közben. A színpa­don ezalatt a táncosok vál­tották fel az úttörők színda­rabpróbáját, mikor egy csü­törtök estén ellátogattunk ide, s megörökítettük a művelődé­si ház életének néhány mozzanatát. Kellemes beszélgetés közepette formálódnak a minták hetenként egy este a kézimunka-szakkör foglalkozásán. Áprilisban kiál­lítást rendeznek a télen készült munkáikból. Nemecsek vacog a kényszerű fürdés után... A művelődési ház gyermek szinjátíZó szakköre az egyik legkedvesebb ifjú­sági regény színpadi változatát próbálja. Üj műsorszám bemutatására készül a népitánc-csoport. 5 éven felüli gyakorlat­tal, öntőtechnikusi képesítéssel rendelkező, gyártástervezésben jár­tas acélöntődéi technológust keresünk, továbbá 5 éven felüli gyakorlattal rendelkező öntőket, formázókat, öntödei darust. A jelentkezést részletes működési leírással és önéletrajzzal együtt »Vi- !éki nagyvállalat 4175« jeligére kérjük a Felsza­badulás téri hirdetőbe : Budapest, V., Felszaba­dulás tér 1.) (4175) A Földmunkát Gépesítő Vállalat fölvesz dunántúli, Duna—Tisza közi állandó munkákra gépi földmunkában jár­tas mérnököket, te nni- uisakat,, épitésvezetőket, művezetőket, vizsgázott kotrómestereket, dózer- kezeíőket, szkréper keze­lőket, hengergépészeket Diesel-hengerre, vuráó hengerre általános is­kolát végzett, 18. évet betöltött fiatalokat ke- pő gyakornoknak — ré­szükre a gyak .r.at meg­szerzése utá" «anfol’-a- mot rendezünk. ahol szakmát tanulhatnak —, "U’daperti lakosokat se­gédmunkásnak. Jelent­kezés- Budapest, V., Vi­gyázó Ferenc utca 3., munkaügyi osztály. (4210)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom