Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-04 / 80. szám
éljen Április 4., hazánk felszabadulásának ünnepei KOSZORÚZÁS A SZABADSÁG PARKI Kitüntették Alekszej Leonovot XXIII. évfolyam 80. szám. 1966. április 4., hétfő VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK.! Ama, 80 FILLÉR SZOVJET HŐSI EMLÉKMŰNÉL Hazánk felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepség zajlott le tegnap délelőtt a Szabadság parkban levő szovjet hősi emlékműnél. A boszorúzási ünnepségen részt vettek Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára; Illés Dezső és Szigeti István, a megyei pártbizottság titkárai; dr. Sólyom Gábor, Szőke Pál, dr. Nagy Lajos, Róna Imre, Somogyi József, a megyei párt-vb tagjai. Több ezer ünneplő kaposvári előtt adta be jelentését a koszorúzáshoz felsorakozott dísz- egység parancsnoka Bogya Imre ezredesnek. Ezután a szovjet és a magyar himnusz hangjai csendültek fel, majd Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára ünnepi beszédet mondott. Szigeti István elvtárs beszéde Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársnők, kedves elvtársak! Népünk történelmének legjelentősebb sorsfordulójára, legnagyobb nemzeti ünnepünkre, az első igazi fel- szabadulásra: 1945. április negyedikére emlékezünk. A magyar történelem hányatott és viharos századai telve vannak ragyogó fejezetekkel, melyekre mi, kommunisták — népünkkel együtt — büszkék vagyunk, s melyeket nagy hagyományainkhoz méltóan tisztelünk és értékelünk. De a korábbi századok és évtizedek során sohasem győzhetett egyértelműen a haladás, mert az uralkodó osztályok önös érdekei mindig elsorvasztották a legszentebb nemzeti törekvéseket is, akár a Rákóczi szabadság- harcra, akár az 1848/49-es forradalomra és szabadság- barara utalunk. A magyar proletariátus, az elnyomott, kisemmizett magyar nép milliói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáján fellelkesülve 1919-ber. kivívták a dolgozó nép hatalmát, létrehozták a Hi-s/í Tanácsköztársaságot. : <1 A Tanácsköztársaság rövid életű volt. A belső ellenforradalmi erők — szövetkezve a nemzetközi reakcióval — vérbe fojtották a magyar nép történetének első munkás—paraszt hatalmát. A Tanácsköztársaság bukását negyedszázados fasiszta rémuralom követte. 1945. április 4-én azonban nemcsak a fasizmus igája alól szabadult fel Magyarom szág, s nemcsak jogos nemzeti függetlenségét szerezte vissza népünk, hanem arra is lehetőséget kapott, hogy saját kezébe vegye sorsának intézését, és a maga képére formálja át, teremtse meg a valóban új, a népi Magyar- országot. Most, amikor huszonegy év távlatából visszatekintünk a felszabadulástól napjainkig megtett útra, jogos büszkeséggel nyugtázhatjuk, hogy dolgozó népünk méltó volt a bizalomra, és nem fecsérelte hiába az idejét, jól sáfárkodott az igaz hazafiak, a magyar kommunisták áldozatos harcával és a szovjet nép vérével szerzett szabadsággal. Az ünnepi évfordulón a magyar nép városai és falvai, intézményei és szervezetei számba veszik eredményeiket. összehasonlítják negyvenötöt hatvanhattal, és valami nagy történelmi biztonság derűjével állapítják meg, hogy messze magunk mögött hagytuk 1945 állapotait Kossuth azt mondta: »Ipar nélkül félkarú óriás a nemzet-« Ilyen volt hazánk 1945 előtt is, hisz iparunk 1938- ban csak egynegyeddel termeit többet, mint 1913-ban, jelenleg pedig majdnem hatszorosát termeli az 1938. évinek. Bár a mezőgazdaság fejlődése elmaradt a szocialista ipar mögött, egyáltalán nem szégyenkezhetünk e tekintetben sem. A felszabadulás óta jelentékenyen megnőtt a mezőgazdaság termelése is. A teljes termelési érték 1963- ban — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — csaknem másfélszerese volt az 1949. évinek. Az anyagi jóléttel egyetemben emelkedett népünk műveltsége is. Az általános iskolák megteremtésén kívül erősen kiterjesztettük a közép- és felsőfokú oktatást. Napjainkban hétszer annyian járnak középiskolába, főiskolára és egyetemre, mint 1945 előtt. A könyv milliók mindennapi kenyere lett. Megyénkben a lakosságnak több mint 20 százaléka beiratkozott könyvtári olvasó. De nemcsak könyvtári könyvet olvas a mi népünk, hanem egyre több könyvet vásárol is. Könyvkiadásunk ma ötször annyi könyvet jelentet meg évente, mint a háború előtt. Vannak, akik azt mondják, hogy mindez a fejlődés természetes, hisz az idő múlásával minden fejlődik. De miért nem volt meg ez a fejlődés csak megközelítő (Folytatás a 2. oldalon.) A Népköztársaság Elnöki Politikai Bizottságának pótTanácsa Alekszej Lconov űrhajós alezredesnek, a Szovjetunió Hősének az emberi haladást szolgáló űrrepülésével és a világűrben történt kilépésével szerzett elévülhetetlen érdemei, bátorsága és hősi magatartása elismeréseként a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének gyémántokkal ékesített I. fokozatát adományozta. A kitüntetést vasárnap a Parlament Munkácsy-termé- ben Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Az ünnepségen megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Czinege Lajos honvédelmi miniszter, az MSZMP tagja, Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Benkei András belügyminiszter, Péter János külügyminiszter, továbbá társadalmi életünk számos más vezető személyisége. A Magyar Állami Operaház hazánk felszabadulásár nak 21. évfordulója alkalmából vasárnap este Erkel Bánk Bán című dalművét adta elő. Nádasdy Kálmán igazgató köszöntötte az ünnepi előadás részvevőit, köztük Leonov űrhajós alezredest, akit a megjelentek is lelkes ünneplésben részesítettek. (MTI) Czinege Lajos beszéde a rádióban és a televízióban Hazánk felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából a rádióban és a televízióban tegnap este beszédet mondott Czinege Lajos honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. Az alábbiakban részleteket közlünk a beszédből. A szabaddá vált nemzet parancsolt itt új rendet — Hazánk legnagyobb nemzeti ünnepe, felszabadulásunk 21. évfordulójának előestéjén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, valamint a forradalmi munkásparaszt kormány üdvözletét tolmácsolom önöknek és szocialista hazánk minden állampolgárának — mondotta bevezetőben Czinege Lajos. Äz ünnepi évfordulón mély tisztelettei adózunk a szovjet népnek, amely a legnagyobb áldozatot hozta szabadságunkért. Hálával gondolunk mindazokra, akik felszabadulásunkért harcoltak. Szívünkben őrizzük a szovjet, román, bolgár, jugoszláv népek fiainak emlékét, akik hazánk földjén életüket adták népünk és az emberiség boldogabb holnapjáért. — Kegyelettel emlékezünk népünk legjobbjaira, akik történelmünk során hősökként küzdöttek nemzeti függetlenségünkért, az osztályelnyomás megszüntetéséért, társadalmi felemelkedésünkért. A tavasz, a megújulás évszaka méltán lett hazánk történetében a nagy sorsforduló jelképe. 1848 és 1919 hősi küzdelmei után 1945 tavasza — amikor a történelem leggonoszabb hatalma megsemmisült — számunkra egyszerre jelentette a német fasiszta rabságból való szabadulást, és annak lehetőségét, hogy megszüntessük hazánkban a tőkés földesúrirendszert, s megvalósítsuk népünk vágyát, amiért legjobbjaink annyit áldoztak: a szabad, független szocialista M agyarországot. Az egymással szövetkezett nemzetközi és magyar reakció megpróbálta útját állni a szabaddá vált nép íölamelkedé é- nek. Hazug jelszavakkal, fenyegetéssel, gazdasági kártevésed, politikai összeesküvéssel igyekezett megakadályozni, hogy a nép maga irányítsa sorsét, és valóra váltsa célkitűzéseit. Azok, akik a hitleri fasizmus szolgálatában majdnem a teljes pusztulásba sodorták a nemzetet, azt jósolgatták, hogy nélkülük egy emberöltő alatt sem áll talpra az ország. Rossz jósoknak bizonyultak. Nem számoltak a felszabadult nép tehetségével, áldozatvállalásával, hazaszeretetével és azzal a történelmi ténnyel, hogy a magyar nép önzetlen barátokra, szövetségesekre lelt. A szabaddá vált nemzet parancsolt itt új rendet. Szétverte a sötét múltat visszavágyó, a nép ügye ellen támadó tőkés-földesúri reakció erőit. Megteremtette a dolgozó emberek igaz hazáját, a nép állaniáit, amely nemcsak otthont, kenyeret, s a szellem napvilágát, hanem önnön sorsa alakításénak jogát s módját adta minden fiának, aki becsülettel vállalta, hogy egyéni sorsát összeköti a nemzetével, a társadalmi haladás ügyével — mondotta Czinege Lajos, majd gazdasági sikereinkről szólva kijelentette, hogy fejlődésünk eredményei állják az összehasonlítást a megközelítőleg azonos, sőt sok szempontból a mieinknél jobb föltételekkel rendelkező országokkal is. Hangsúlyozta, hogy a szabadság és a szocializmus éltető levegőjében felvirágzott a tudomány és a kultúra, mely egész népünk kincsévé vált. Hazánkban a lakosságnak nagyobb százaléka vesz részt alap-, közép- és felsőfokú oktatásban, minit például Nyu- gat-Németországban, Angliában vagy Olaszországban. Elismert tény, hogy dolgozóink orvosi ellátása, államunk nyugdíj-, betegsegélyző, anya- és gyermekvédelmi rendszere lényegesen jobb. mint sok fejlett tőkés országban. S az is tudott, hogy az élelmiszerfogyasztás tekintetében a világranglista előkelő helyét foglaljuk el. Fejlődésünk döntő láncszeme Czinege Lajos a továbbiakban kiemelte, hogy a 21 év történelmi eredményei jó alapul szolgálnak ahhoz, hogy népünk javára, országunk gazdaságának növelésére sikerrel oldjuk meg az előttünk álló — semmivel sem kevesebb kitartást és munkát kívánó — feladatokat. Egy nemzetnek, amely nem csupán létezni akar, hanem mindig többre törekszik, mégpedig a szó legnemesebb értelmében, jó szándékkal s harccal küzdi magát előre, mindig meg kell találnia a feladatok láncából azt, amely az adott helyzetben a legjobban szolgálja a fejlődést. Fejlődésünk jelen szakaszában a szocialista építőmunka döntő láncszeme: gazdasági tevékenységünk tökéletesítése. Ez nem egyszerűen csak a termelés fokozásait, a termelés gazdasági, műszaki alapjainak növelését jelenti. Minőségi változásra törekszünk, melynek föltételei adottak. A saját, valamint a nemzetközi gazdasági élet követelményei szerint kell alakítanunk a gazdasági építőmunka irányításának új rendszerét. Szükséges, hogy ennek elvei és célkitűzései egyre inkább kifejezésre jussanak népgazdasági tér- veinkben. (Folytatás a 2. oldalon.)
