Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-30 / 101. szám

Somogyi Néplap ? MSZMP MÉRVÉI FtlTOTTS AíRA ESyÄ MCGV£i TANACS LAPJA MEGÉRKEZETT SIÓFOKRA A ZEREGÉNY Június 26-án lép életbe a balatoni hajózás nyári menetrendje A Sió-csatornán át megér­kezett Siófokra ^ 350 szemé­lyes Zebegény motoros hajó. Korábban a Dunán teljesített szolgálatot, azonban a vár­ható nagy balatoni forgalom­ra való tekintettel a magyar tengerre vezényelték. Május végén megérkezik Siófokra a 150 személyes Csopak vízi­busz, s ezzel a balatoni hajók száma huszonnyolcra emelke­dik. így valószínűleg sikerül a tervben szereplő több mint kétmillió utast zavartalanul elszállítani. A balatoni hajózás nyári menetrendje június 26-án lép életbe, ettől a naptól kezdve valamennyi hajójuk állandóan úton lesz. Ezen a nyáron is a Hajó­zási Vállalat irányítja a köz­kedvelt vitorlás- és vízisíisko­lát. A szezonra húsz Kalóz­típusú vitorlásuk és húsz ví­zisívon tatásra alkalmas mo­torcsónakjuk lesz. Vízisízni Siófokon, Füreden, Tihany­ban és Zamárdiban lehet majd, ez utóbbi helyen egy alállomást létesítenek. Érdekességként említjük meg a balatoni hajózás nyári terveiből, hogy ezentúl gyak­rabban rendeznek a kompo­kon zenés, műsoros járato­kat, sőt — az Idegenforgalmi mM Hi valallal kötött megállapo­dás szerint — a Beloiannisz hajón is lesz hasonló prog­ram. HETEDSZER Nemzetközi Műszaki Könyvkiállítás Május 20-a és 30-a között a hetedik alkalommal rende­zi meg a Műszaki Könyvki­adó a Budapesti IJemzetközi Vasár keretében a Nemzet­közi Műszaki Könyvkiállítást. Az elsőt 1960-ban szovjet, NDK-béli, csehszlovák és magyar kiadók részvéteiével rendezték. Ma hatszor akko­ra területen 12 állam csak­nem 80 kiadója állítja ki legújabb termésének száne- javát A kiállítás jellegzetessége — a szokásos könyvvásárok­tól eltérően —, hogy nem a könyvkereskedelem, hanem az olvasók, mérnökök, tech­ORGONAILLAT Udvarunkban reggelre ki- A nap csókja áldott hevű- nyílott az orgona: harma- letbe ejtette az embert, al­tos, szerény, lila orgona, latot, füvet, fát, földet, a olyan egyszerű, mint a mi végtelen mindenséget. utcánk lányai ünnepnapon, Sokatmondóén, szótlanul mikor könnyű tavaszi ru- elgyönyörködve egymásban, hát öltenek. odaértünk a dombos, orgo­Aznap korán ébredtem, nabokros régi temetőbe. An­s ahogy kiléptem az udvar­ra, megcsapott az orgonáit nuska, az ébenhajú, kék szemű lány csak úgy ját­lat, s lassan, mint ébredő szadozva menet közben őr- napfényben az orgonavirá- gonavirágot szedett, egy gok, kinyíltak emlékeim. Május volt akkor. Kétsze rés május. Hiszen alig vol egész csokorra valót, s amint fel-felnyúlt, és le­tépte a fáról a virágot, ad­tam húszéves, és a leány makerek mellei megrejneg- tán tizennyolc. Mint rende- tek, formás csípőjén megfe- sen, ünnepnapon, Annuska szdu a szoknya... most is misére indult, de Mentünk messze elhagy. találkoztunk es valahogy a íufc máf a ré { temetót És szívunk ellenkező irányba flhoí legdusabb volt a /ű; vezetett bennünket, ki a tér- legcsöndesebb a tój elhe. meszel szabad, nagy temp- veredtünk a puha gyepsző. lomaba. nyegen. Körülöttünk sehol Lent, a kertek alatt meg- senki Felettünk a madarak, hallgattuk a patak csobogo # ^ . é, allítólag a, egek csevegeset. Illant a hús víz ura 0, szé volt min. ezüstösen, fürgén, akar a mint a daWan a ^. gyík a tolgygyoker hajlata- sébcr, Suttogotí a szétlő, ban: * fa derekán víg han- beszédes volt a csűnd Szí. gyahad táborozott a napsa- hevesen dobogotti ve­tésben, s fenn, a viragdu rünk muzsikáié, és ebben a ágakon mókus hajszolta a 1ensé hangversenyben mi Parlf:* SZerelemu°Zí^,nő csak örültünk, örültünk, ön- A fold örömre bizsergeto, gn örüuünk _ langyos illatat arcunkba lebbentette a szellő. Mint Az orgonavirágok mind színes szalagok a szélben, széthullottak, összezúzód- dalfoszlányok szálltak. Va- tak, de mámoros illatuk be- lahonnét vágyteli rigófütty leivódott örökre a lelkem­hallatszott. Az ég derűs be. volt, mint a fiatalok álma. Somogyi Pál nikusok, szakmunkások szá­mára rendezik, s a könyve­ket az érdeklődők a helyszí­nen megrendelhetik. Ennek megfelelően az anyagot te­matikai csoportonként, ezen belül kiadónként állítják ki. A tematikai csoportok száma 25, a korábbi évekhez ké­pest differenciáltabb, s ez meggyorsítja és megkönnyíti a könyvek áttekintését. A jelentős anyagban — körül­belül 400 kötet kerül kiállí­tásra — elősegíti a tájékozó­dást az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ által a kiállításon idén első ízben megszerve­zett tájékoztató szolgálat Sok száz címszó vizuális lyukkártyákon való feldolgo­zásával az érdeklődők pilla­natok alatt választ kaphat­nak arra, hogy egy-egy spe­ciális témából milyen nyel­ven hány kötet szerepel a ki­állított könyvek között, s azok hol találhatók. Sikeres kezdeményezés Szolfézsverseny a Liszt Ferenc zeneiskolában A kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola hatodik osztályos és továbbképzős növendékei részére szolfézsversenyt ren­deztek. A részvevők először a kötelező kétszólámú ének­gyakorlatokat — Kodálytól és Bertalottitól — mutatták be A gyakorlatok után el­méleti felkészültségből, tájé­kozottságból vizsgáztak a ver­senyzők. A zenetörténet és -elmélet legfontosabb kérdé­seire kellett választ adniuk. A szolfézsverseny ismeretlen kotta leolvasásával folytató­dott. A versenyzők népdal­gyűjteményt is készítettek, s a kiválasztott dalt el kellett énekelniük a zsűri előtt. Pontozták a növendékek ál­talános zenei intelligenciáját is, majd zenefölismeréssel fe­jeződött be az egész napos verseny. A továbbképzősök közül a legtöbb pontszámot H. Ko­vács Zoltán érte el, ő nyerte meg a szolfézsversenyt. A második helyezett Magyar Ilona, a harmadik Mezödi Zsuzsanna lett A hatodik osztályosok közül a legszebb teljesítményt Angszter Mária nyújtotta. A négy versenyző a zeneiskola szolfézsversenyé­nek emlékérmét kapta meg. Az újszerű kezdeményezés sikerét a nagy számú érdek­lődőn túl a verseny magas színvonala is bizonyította. Az eredmények a növendékek jó felkészültségén kívül a ta­nárok kiváló munkáját és zeneoktatásunkat, -képzésün­ket is dicsérik. Értékes és érdekes színfoltja lehet a to­vábbiakban a kaposvári ze­neiskolának a hagyományos szolfézsverseny megrendezése. T A Kossuth rádió két példányban' Csaknem húsz éve műkö­dik már Lakihegyen a Kos­suth rádió adóállomása, és természetes, hogy ilyen hosz- szű idő után a berendezés alapos javítására, sok alkat­rész cseréjére van szükség. A generáljavítás helyett azon­ban a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium két 150 kilowattos adóállomást kíván felállítani, és a most működő 135 kilowattos adót más cé­lokra használják majd fel. Az Adócsőgyárban már má­sodik éve dolgoznak az új Kossuth rádión. Ügy terve­zik, hogy a két önálló adó párhuzamosan működik majd, és hibásodás esetén egymást kiegészítve és helyettesítve — anélkül, hogy a hallgatók észrevennék — sugározza a műsort. Még nincsen végleges ha­táridő, mikorra készül el a két új adó, de az már biz­tosnak látszik, hogy az egyi­ket az év végére leszállítja az Adócsőgyár, míg a másikat 1968 végén lehet üzembe ál­lítani. Az új adók működése nyomán az egész országban javulnak majd a vételi vi­szonyok. Ma ugyanis a nap bizonyos időszakaiban kifo­gásolható a műsorsugárzás. Az építkezés július elején kezdődik, s mintegy 56 mil­lió forintba kerüL A jelen­legi 135 kilowattos adó az építkezés alatt is zavartala­nul közvetíti műsorát. Az új adó erősebb sugárzásával ki­küszöbölik majd a külföldi adóállomások zavaró hatását TÉVEDÉS! A Mágnás Miska című operett szerzőit ismertetve azt írja Gábor Andorról a színházi műsorfüzet: -A há­borút követő forradalom után Bécsbe kerüL, ahol a Bécsi Magyar Újság és a Proletár című hetilap harcos újság­írója. 1932-ben Moszkvába költözik ...« Ez így — enyhén szólva — tévedés! Az igaz, hogy a Tanácsköztársaság leverése után Bécsbe emigrál. Az osztrák fővárosból azonban nem Moszkvába, hanem Berlinbe költözik, részt vesz a né­met munkásmozgalomban, s évekig a Pravda berlini tu­dósítója. Moszkvában csak 1934-től dolgozik. 1932-ben, a hitierizmus uralomra jutása előtt néhány hónappal a Goethe-centenáriumról tudósítva még ezt írja: »Goethe képeslappá, kávéscsészékké, túltermelt áruvá vált, amely­nek nincs kelendősége, bár már régóta fasiszta csomago­lásban kínálják... Az augusztusi hőség perzselő napja alatt Weimarban is a világtörténelem leselkedik. És Goethe már Weimarban is mellékessé vált.« S amikor Hitler 1933-ban hatalomra jut, Gábor Andor még Berlinben marad, és részt vesz az illegalitásba szo­rult kommunista párt konspirációs tevékenységében. Már elterjedt a hír, hogy letartóztatták, és Hitler börtönében ÜL Az utolsó pillanatban azonban Prágán keresztül si­került Moszkvába mennie, és 1934-től a szovjet fővárosban dolgozik. Ennyi minden történt Gábor Andorral Becs és Moszkva között. S életének és munkásságának is jelen­tős állomása volt a berlini időszak. Ez is hozzátartozik a Gábor Andor-portr&ioz! K. L KORSZERŰ „ELHÁRÍTÁS" Vélemények Arthur Rubinstein, a kiváló zongoraművész egy nap álszakállt ra­gasztott, s úgy lépett föl — inkognitóban — egy szomszédos városka alkal­mi hangversenyén. Más­nap nevetve olvashatta a helyi lap kritikáját: »A szakállas művész nem zongorázott rosszul, de kí­váncsiak vagyunk, mit szólna hozzá a nagy Ru­binstein, ha hallaná.« • • • Paul Hindemith zene­szerzőt egyik hangverse­nye után megkérdezték, mi a véleménye a kar­mesterről. — Rendkívül udvarias embernek tartom — vá­laszolta —, a zenekar egyetlen tagjára sem erőszakolja rá az elveit: mindenki úgy játszik, ahogy jólesik nekL • * • Wilde Oscart fölkérte egy kiadó, hogy állítson össze egy listát a világ száz legjobb könyvéről. — Lehetetlen! — mon­dotta elutasítóan Wilde —, hiszen én csak öt könyvet írtam. * * * Mark Twain fiatal szí­nikritikus korában így írt egy színtársulat Ham- let-el öad ásáról: »•Az irodalmi szakértők régóta vitatják, hogy a Hamletét Shakespeare ír­ta-e vagy Bacon. Nos, itt a kitűnő alkalom a vita befejezésére. Nyissák fel mindkettőjük kriptá­ját, s amelyikük megfor­dult a sírjában, az az igazi szerző.-« ... Anatole Prance-nál egy fiatal gyorsírónő jelent­kezett fölvételre. — Meg lesz velem elé­gedve — mondta —, percenként százötven szót írok le. — Azért nem kell úgy sietnie — válaszolta az iró —, mert honnan a csodából veszek én egy perc alatt ennyi szót? « Emescu egy ploesfi ven­déglőben vacsorázott A muzsikusok óriási zene­bonával nyi kongatták szerszámaikat. — Mondja csak — for­dult a vendéglőshöz —, mit játszik a zenekar? — Kérem, amit a ven­dég óhajt — felete elő­zékenyen a tulajdonos. — Akkor legyen szíves, mondja meg nekik, hogy amíg itt vagyok, addig sakkozzanak, • • • Egy nagy múltú fran­cia diplomata az aláb­biakban foglalta össze hosszú diplomáciai tevé­kenységének tapasztala­tait: »A gyémánt és a dip­lomata között az a kü­lönbség, hogy a gyé­mántot addig csiszolják, amíg átlátszó nem lesz, a diplomata viszont addig tökéletesedik, amíg át­látszatlanná nem válik.« (Mészáros András rajza) Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanárs lapja. Főszerkesztő: WIKTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-13. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár« Latinka Sándor utca i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom