Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-29 / 100. szám
SomoggiNéplap MS'ZMP Mrfivfi trrrrvfTSA'S'A Eí$>K mCGVE' TANACS LAPJA Javult a közegészségügyi helyzet a nagyatádi járásban Interjú Hamvas János vb-elnökhelyettessel SIKER A BABTÓK-TEBEMBEN A Liszt Ferenc Zeneiskola Csupor László Hajdú MaA tanácsokra jelentős szelep vár az egészségügy és a szociálpolitika területi feladatainak ellátásában. Ezzel kapcsolatban néhány kérdést intéztünk Hamvas János vb-el- nökhelyetteshez a nagyatádi járás közegészségügyi helyzetéről. — Milyen fontosabb intézkedéseket foganatosított a vb? — Az egészségügyi irányítás magában foglalja a lakosság egészségügyi helyzetének fölmérését, elemzését, a feladatok meghatározását és a szükséges tárgyi, személyi föltételek megteremtését. A járási vb 1963 óta kilenc alkalommal foglalkozott az egészségüggyel. Két esetben a tanácsülés is napirendre tűzte a járás egészségügyi helyzetét. A határozatok nyomán javult a megelőző-gyógyító munka, és a községi tanácsok is többet foglalkoznak egészségügyi kérdésekkel. Megoldódott a nagyatádi intézmények jó ivóvízzel való ellátása; Csö- kölyben, Mikében és Ta- ranyban felújították a mélyfúrású kutakat, Segesden és Somogyszobon pedig törpe vízmű épül. A tanácsok ügyszeretetére jellemző az is, hogy 1962-től 0,7 százalékról 12 százalékra emelkedett a községfejlesztési alap egészségügyi célokra való felhasználása. — Javult-e az orvosi ellátottság? — Az utóbbi években a járás lakosságának csaknem száz százaléka SZTK-biztosí- tott lett. Az alapellátást tizenegy körzeti orvos végzi. Egy körzeti orvosra 3068 lakos jut (az országos átlag 1964-ben 2963 tő volt). Különösen nehéz a helyzet a járási székhelyen. Jelenleg — mivel a második számú körzeti orvosi állás nincs betöltve — két körorvos végzi az ellátást, és egy-egy orvosra hatezer ember jut. Nagyatádon szükséges lenne a negyedik körzet megnyitása is. A második számú 1 és az új körzeti állás betöltése azonban jelenleg a lakáshiány miatt nem lehetséges. Ennek megoldásához gyors segítséget várunk a megyei tanács vb egészségügyi osztályától is. A napi betegforgalom elég nagy; a körzeti orvosok a túlterheltség ellenére is helytállnak. — Milyen arányú volt a járványos megbetegedés? — Csak az influenza volt járványszerű betegség, és — elenyészően — előfordult májgyulladás is. Eltűnt a trachoma, a malária, a lép- fene, a tetanusz, a gyermek- bénulás. Az előírt védőoltásokat minden körzetben megadták. A rendszeres ellenőrző munka következtében javult az egészségügyi helyzet az iskolákban, a községi tejgyűjtőkben, a boltokban és a vendéglőkben is. A fertőző betegségek elleni harc egyik legfontosabb fegyvere a megelőzés, a felvilágosító munka. A körzeti orvosok és a szakorvosok sok előadást tartattak a télen a művelődési otthonokban, a tsz-ekben és az üzemekben. Népszerűek a különböző egészségügyi ismeretterjesztő rövidfilmek is. — Milyen fejlődés várható 1966-ban és a következő években? — Az év elején elkészült, és rövidesen megnyílik az új nagyatádi egészségház. Itt lesz majd a gyermekrendelés, a terhestanácsadás. Bolháson és Belegen orvosi rendelő épül az idén. Bővítik és felújítják a kutasi és a rinya- besenyői rendelőket Rinya- szentkirályon épületet vásárolnak az orvosi rendelő céljaira. A negyedik ötéves tervben meginduló új nagyatádi kórház nagyban elősegíti majd az orvosi ellátás további javítását — fejezte be nyilatkozatát Hamvas János. Dorcsi Sándor tanárainak hangver,senyét hallottuk legutóbb az intézet Bartók-termében. Kitűnően sikerült hangulatos est volt Mindenekelőtt a jó műsorválasztás, az elmélyült felkészülés tette azzá. Néhány meglepetést is tartogatott a zeneiskola az utóbbi időben ritkábban találkozó közönségének. A kevesebb koncert — most beigazolódott — mindig több; magvasabb és élményt adóbb, ha beérnek a művek, ha van idő a gondos felkészülésre. Üj tanárát avatta az iskola Gellén László — Cimarosa Oboaversenyének megszólal- tatója — személyében. Csa- jághy Máriával a zeneirodalom egy kevésbé ismert gyöngyszemét játszották a stílusnak megfelelően énekelve, játszi könnyedséggel. Gellén László zeneileg kitűnően oldotta meg feladatát; szép dallamkötései s az utolsó tétel kecsesen pattogó fő témája emlékezetes. Szentjó- bi Miklós Haydn Adagio can- tabile-jét és Goens Scherzó- ját játszotta. M. Papp Évával, s az utóbbi mű megszólaltatása volt a tökéletesebb, a technikailag és zeneileg is megoldottabb. A legnagyobb élményt Csupor László és Bernáth Magda szerezte Mouquet La Flute de Pan című, romantikus hangvételű szonátájának megformálásával. Fuvola és zongora egyenrangú partnerként elmélyül- ten adta vissza a mű hangulatát. Leginkább az erdei atmoszférát árasztó lírai második tétel ragadott meg. Magas színvonalon játszotta gyár pásztordalok című művét is M. Papp Évával. Szabó András letisztult zongora- játéka, a művek értő fölépítése és dinamikai árnyalása volt a másik kellemes meglepetés. Chopin művében a lírai részt s szinte az egész programból a műsort záró VIII. rapszódiát kell kiemelnünk. Nem hozhatott azonban teljes élményt Beethoven F-dúr románca Szirányi László és Bernáth Magda előadásában — mindenekelőtt visszafogott tempója és a szólóhegedű intonációs bizonytalanságai miatt. Csajág- hy Mária ebnélyülten és magabiztosan szerepelt önálló számában, Debussy Minstrels című művének előadásában is. Ugyancsak meglepetés, hogy pódiumra lépett — először — Gallai Istvánná is, aki Chopin két prelüdjét választotta, s különösen a Desz-dúr fölépítésével, fokozásával, dinamikai árnyalásával aratott kiemelkedő sikert. Bartók Hat román táncának értelmezésével, a darabok tempóival azonban nem érthettünk egyet. Szép és emlékezetes hangverseny volt. Jellemzője, hogy még nem hallott muzsikusok is szerepet kaptak, s jól megálltak helyüket; hogy a régiek elmélyültebben, alaposabban készültek fel a szokásosnál. Kifogásoltuk viszont, hogy a zongoristák közül Bernáth Magda és M. Papp Éva nem vállalt önálló szerepet is, pedig ez feltétlenül hozzájárulna fejlődésükhöz. Jávori Béta 75 éyes az igali önkéntes tűzoltótestület (Tudósítónktól.) Szombaton ünnepelte fennállásának 75 éves jubileumát az igali önkéntes tűzoltótestület A tűzoltók klubjában tartott családias ünnepségen az elnök megemlékezett a testület mimikájáról, a megelőző és a mentő tűzrendészetben elért eredményekről. A testület ma miár korszerű szertárnál, Mubhelyiséggel, gépkocsival, motorfecskendőved rendelkezik. Női tűzoltóraj is működik a testületben. A jubileumi ünnepségen Völgyi György tűzoltó őrnagy, járási parancsnok adta át a testületnek az országos parancsnokság oklevelét és pénzjutalmát Három veterán oklevelet, több önkéntes tűzoltó — köztük a női raj négy tagja — pénzjutalmat kapott. KRESZ-OKTATÁS A BALATON MENTI ISKOLÁKBAN Úttörő méhészek Balatonszentgyörgyön (Tudósítónktól.) Nyolc hónappal ezelőtt tizenöt fiú és leány részvételével méhész szakkör alakult a balatonszentgyörgyi iskolában. Munkájukban a balatonmá- riiai méhész szakcsoport segítette őket. öt család méhet és etetésükhöz száz kiló cukrot ajándékozott a szakcsoport a fiataloknak. A kaptának ott sorakoznak az aíkácerdő alatt. az iskola gyakorlókért jéfoen. Délutánonként tanáruk vezetésével mind a tizenöten ott sürgölődnek-forgolódnak. Festik a kaptárokat, lépezik a kereteket, gyógyszereznek, és végzik a tavaszi serkentő etetést. Az a tervük, hogy a jelenlegi állományt tizenöt családosra fejlesztik. Minél hamarabb szeretnének mézet adni a napközi otthonnak. EGY KICSIT SÜKET — Azt mondtam, a feleségem nem ért meg engem. (A Quick karikatúrája) Mint már közöltük, a Balaton menti általános iskolákban is bevezetik a KRESZ-okta- tást. Célja, hogy a nyári nagy gépkocsiforgalom ne okozzon annyi gyermekbalesetet. A közlekedési szabályok ism ertetését Balatonszentgyörgyön kezdték meg. Az oktatást szemléltető filmekkel vezetik be. Az iskolánként megrendezendő verseny két legjobbja május 28-án a balatonbog lári vetélkedőn bizonyíthatja tudását. A negyven legjobb eredményt elért tanulót az Állami Biztosító tárgyjutalomban részesíti. Polányi ßc&iegyizések EGY RÉGI HISTÓRIÁÉ KÖNYVBŐL Kopott; tábláöú, öreg, kemény kötésű könyv lapjain igen érdekes följegyzésekre bukkantam. A megsárgult lapokat forgatva 1816. október 26-i beírással a következőket mondja a (könyv: »►A nép közül a geszti és a polányi mind tót, vagyis inkább sokac ajkú. Beszéli ugyan nagyrészt a magyart is, de nagyon rosszul, deák kevés van, aki van is, nehéz vele valamire menni, mivel mi magyarul tanítjuk, odahaza meg mindig tót szót hall. Így van olyan, hogy mikor beszélünk vele, csak néz, így vagyunk nagyobb résszel.« A polányi nép akkori szokásairól szintén sok mindent megtudhatunk az öreg könyvből. Abban az időben igen ájta- tos, amellett sok babonával és ceremóniával élő nép volt a polányi. Nagyon összetartottak mindenben. Azonban a nők a férfiakkal — sem az ifjabbak, sem pedig az idősebbek közül — össze nem elegyedtek, csak a táncban. De ott is, mihelyt a tánc véget ért, a leány azonnal a lányok, az asszony az asszonyok közé futat A kocsmát és a rrauzsi- ikát nagyon kedvelte mind a két nerm A fehémép már gyenge korában szőni és cifra ruhákat varrni tanult. A férfiak viseleté télen is ing és gatya. Nyakra valót, minél vénebb volt valaki, annál kevésbé hordott. Ha vasár- és ünnepnapon templomba mentek, lábbelijüket a legnagyobb hóban és sárban is a (rezükben vitték a templom faláig, ott a magukkal hozott ronggyal megtörölték lábukat, s csak azután húzták fel a templom- ajtóban a csizmát. Ezt a szokást azonban csak a fehémépek követték, akiknek viselete a maguk keze munkája volt. Igen szépen szövött fehérből megfodrozva. Abban az időben ritkaság volt festett vásizonkendőt látni. A lakodalmat a jobb módúak szombat estétől a rá következő szerdáig tartották. Rokon, atyafi, jó barát és szomszéd: mind ott voltak, és mindany- nyi kosárszámra vitte az ajándékot A lakodalomból a papnak, mesternek — akiktől mindenben tanácsot szoktak kérni — igen bőven vittek en- ni-inni valót. Ahol férjhez menő leány volt, ott az ablakot különféle figurákká] pirosra festették, s az ablak fölé a leány szépen ki varrott, sípujjú inge volt odiafestve így ha vidéki legény feleséget jött keresni a faluba, bátran bement a pirosra festett ablakos házba, és megkérdezte, melyik az eladó leány. Ezután a legény meg a kísérete megfogták az eladó leány kezét, kivezették az udvarra, s ott jobbra-bal- ra jói megpörgették. Ha a legény apjának nem tetszett a leány, minden szó nélkül továbbmentek másikat keresni. Itt nem a legény választott szeretetből, hanem a vele levők —, ha tetszett a legénynek, ha nem. A régi szokásokból ma már semmi sem maradt fenn. A falu azóta teljesen újjáépült, s a régi házakkal sok jó és rossz szokás is eltűnt. Somfai Sándor m út és a házastársak írta: Stefánia Grodzienska Nő: Fölöslegesen fékeztél a síkos úton. Férfi: Akkor kezdtem fékezni, amikor megfogtad a kormánykereket Nő: Akkor nyúltam a volánhoz, amikor megcsúszott a kocsi. Férfi: Akkor csúszott meg, amikor meghúztad a kéziféket. Nő: Azért húztam meg a kéziféket, mert te felkiáltottál. Férfi: Akkor kiáltottam fel, mikor a • lábamat lenyomtad a gázról!! Nő: Azért nyomtam le a lábadat a gázról, mert nem hallgattál rám. Férfi: Nem akartam rád hallgatni, mert azt tanácsoltad nekem, hogy gépkocsi helyett majmokat vezessek pórázon. xVŐ: Azért javasoltam neked azt, hogy gépkocsi helyett máj mókát vezess pórázon, mert úgy mentei, mint az őrült. Férfi: Azért mentem úgy, mint az őrült, mert meg akartam előzni a Fiatot, amelyre átkot szórtál, mikor megelőzött bennünket. Nő: Azért szórtam rá átkot, mert a vezetője rám nézett, és közben azt intette, hogy süsü vagyok. Férfi: Azért tette, mert az ablakon kidugott jobb kezeddel olyan mozdulatot tettél, mintha jobbra akartunk volna kanyarodni. Nő: Azért dugtam ki a kezem, hogy megmutassam, melyik fának rohanunk, ha ilyen bután vezetsz továbbra is. Férfi: S ezután mégis egy másik fának rohantunk. Nő: Természetesen, hiszen te mindenre képes vagy, csak azért, hogy bosszant engem!.«. . • • így beszélgetvén szálltak föl a mennyekbe. A szerencsétlenség színhelyén emberek gyülekeztek és sóhajtottak: »-Milyen szépek »-Milyen fiatalok...« »Nagyon szerethették egymást.-« Morzsák A járókelő — a közlekedési balesetek alapvető nyersanyaga. * * » Tizenegyedik parancsolat: »Ne avatkozz bele saját dolgaidba!« ♦ * * Nem mindenkinek egyforma az ízlése. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy a természet szőkéket és barnákat hozott létre. . * » A mai lányok mindent elkövetnek azért, hogy legalább olyan fiataloknak tűnjenek, mint anyjuk. » . » Az élet olyan, mint. a villamos — egyszer kikeli belőle szállni. . • • • Az élet olyan, mint a távirat — rövid, és tele hibával. » » * Először meg kell vennünk a könyvet, s csak utána kell elolvasni. Ebben rejlik számos szerző szerencséje. • * * Először kísérletképpen s csak utána kellene igazán élni. * * * Az, hogy nagyra nőttél, nem elég ahhoz, hogy azt hidd: a többiek fölött állsz. * * * Az ablakok: a kis városok rossz szájai. Főiskolai Helikon, 1966. Ma reggel hetven kaposvári tanítóképzős fiatal utazott el Keszthelyre a főiskolások és egyetemisták helikoni ünnepségeire. A kaposvári részvevők — a hatvantagú női kórus, a hattagú vonós- együttes és egy zongorista — ma délután szerepelnek. A zsűri vasárnap hirdet eredményt, Somogyi Néplap Az MSZMP Somog\ megye! Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-19, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-1G Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzfmk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a hely! postahivataloknál és postiskézbesitőknéL Előfizetési dij egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka Sándor utca i.