Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-24 / 96. szám
Papp László: Kiskosár Gyöngyfátokra fűzfa hajlik, Levágom az ágát. Fonok néked majd belőle Kerek, szép kosárkát Kis karodra fűzöd, Indulsz iskolába, Vajas kenyér, piros alma Benne uzsonnára. Hogy mit kérek érte? Egy puszit cserébe, Es jó bizonyítványt, Fényképet emlékbe! Borsi D. József: Születésnap Kicsi Márta, mit varrsz most? — Nagymamának diszvánkost, Születése napjára Készül ez a diszpáma! Himaek rája pilléket, Nefelejcset, szép kéket, Rozmaringot, tulipánt, És lesz rajta elefánt! Mellé tortát csinálok, Arra rózsát pingálok. Tortát nagyon szereti, Ha én sütöm meg neki!... Keserv, Gyula: Kirándulás... Kirándulni megy az osztály Vidám nóta csendül, Szép idő van, fent a fákon A levél sem rezdül. Jancsi, Terka fényképeznek Erdőt, mezőt, tájat A többiek jókedvűen Sátrakat csinálnak. Előkerül a táskából Eleiem, itóka Utána meg kezdődik a tábortűz és móka. Szép élet a táborozás Testet, lelket nyugtat Eredmény: az egész osztály Mégjobban tanulhat. * * * * ' * .'ifff/WCKCKH A AA A At A A A J* Ismerjük meg megyénk történelmi emlékeit (10.) * KOROTNYA HÍRESSÉGE A barcsi várait először kísérődként említi egy 1460-as oklevél. A török harcok alatt is csak szerény jelentősége veit Bát-vá ra a mai Kaposszerdahely határában emelkedett, a kaposvári vár előretolt erődítmény- rendszeréhez tartozott (ún. Tarisznya-vár volt). Korotnya várát Korothnai János somogyi főispán, Mátyás király egyik kedvelt embere építette. A vár maradványai, a sáncok és árkok nyomai Nagybajomhoz közel, Koroknyapusztán mindmáig megtalálhatók. Kisebb jelentőségű erősség, mégis számos harc középpontja volt. Itt halmozta fel a gazdag Korothnai család az ékszereit, messziföldről hozott kelméit, okleveleit stb. 1512-ben Bakócz Tamás érsek unokaöccse marta- lócaival megtámadta. Rövid ostrom után a védekező várnagy embereit levágta, az értékeket elrabolta. Hosszas huzavona után sikerült II. Lajos királytól a Korothnai családnak visszaszereznie a várat — az elrablott ingóságok nélkül. Az ebben az időben fölvett hadileltár szerint a várban 6 ágyú és tarack, 95 szakál las és 36 kézi puska, 8 dárda, 5 számszeríj, 3 szám- szerijhordó, 4 tegez és 2 kézinyíl volt. Korotnya a törők időkben lett ismét harcok középpontja. 1555-ben Kaposvár elesténék hírére a rosszul fizetett védők kiszökdöstek a várból, s szeptember 12-re a vár kapitányának már csak annyi embere maradt, ahá- nyan egy asztalt körülülhettek. E zek sem várták be Tuj- gon pasa hadát, hanem hamarosan kereket oldottak, és az ellenség 1555. szeptember 23-án bevonult a várba. A törökök megerősítették, őrséggel is teletömték. 1556 szeptemberében Nádasdy Tamás, az akkori nádor Kanizsán egyesült Ferdinánd főherceg csapataival, s a mintegy 15 000 lovast és gyalogost számláló haderő égett a harci vágytól. Az egykori krónikás tanúsága szerint a vezérek egy győzelmes csatával akarván örömöt szerezni a fiaital fővezérnek, s azért Csurgón elhatározták az elmúlt évben Tujgon által elfoglalt Korotnya megvívását.« A sáncok tövében letáboroe- tak a seregek, és PaUavidni alvezér 6000 emberrel megkezdte a rohamokat a falak ellen. Az ostromlókhoz önként csatlakozott Zrínyi is mintegy 1000 harcosával. A tulajdonképpeni rendszeres ostrom 1556. szeptember 11-én 'Indult Hajnaltól kezdve 8 nehéz ágyú lőtte a védőműveket Az ágyútűz fedezete ailatt a gyalogosok a várat övező mocsárba rőzBékőtegeket dobáltak, és az így nyert hídon keresztül rontottak a palánknak. »Zrínyi lovasai lóról szállva, lábtókon mászták meg a falakait.« Kisfok,20 Az időmérték és a Bizonyára sokan gondolkoztak már azon, hogy a mindennapi életünkben általánosan használt 10-es számrendszer mellett miként maradt ránk ilyen tartósan az idő- és a szogmér- ték 12-es számrendszere. Az utóbbi számrendszert az asszír és babilóniai csillagászoktól örököltük, akik a napot 2X12=24 órára osztották fel. A 12 többszöröséből alakult ki az óra 60 perces, és a perc 60 másodperces beosztása. Az évet akkor 360 napra osztották. feltehető, hogy ezen az alapon osztották a kört is 360 fokra. •A fokosztás finomításában már ismét a 60-as számmal találkozunk. Kétségtelen, hogy a 10-es számrendszerben sokkal kényelmesebb számolni, mint a 12-esben. A XIX. század elején Laplace francia matematikustól és csillagásztól származott az első javaslat a reformra. Részbeni megvalósulásához azonban ez csak a múlt század közepén vezetett. Ekkor egyes matematikusok — hogy kerek számot kapjanak — úgy próbáltak áttérni a 10-es váltószámra, hogy 400 fokos körosztás bevezetését javasolták. Az új fok — vagy ahogy elnevezték: a kisfok — méretben közel áll a régihez, 0,9 régi fokkal egyenlő. Franciaországban és Németországban be is vezették a kisfokot; főként katonai, tengerészeti és kataszteri térképfelvételeknél alkalmazzák. Gyakorlatban sokkal könnyebb száOS __ ON Z rínyi zászlótartója, Tompa István volt az első, aki zászlót tűzött a kaputoronyra, majd Pata- sich Péter hadnagy — aki 1566- ban lovaskapitényként esett el Szigetvár védelmében — emberei élén kemény kézi tusában győzte le az udvarházba menekült védőket. A vár mintegy 4—5000 főnyi védőseregéből csak néhány török tudott elmenekülni, a többi a falak között lelte halálát. Az ostromlók csak 32 embert veszítették. Közöttük volt a zsoldosok egyik hadnagya, Scipio Landenberg is, aíkdnek spanyol nehézcsizmája a paláink ostrománál egy deszkadarabban elakadt. Amíg lábának kiszabadításával volt elfoglalva, néhány védekező török rátámadt, és az egyik handzsárjával leszúrta. Korotnya a végvári harcok után elveszítette jelentőségét. 1883-ban MéLhard Gyula, a Somogy megyei Régészeti és Történeti Társulat jegyzője, néhány napig ásatást végzett ott, és a feltárás alapján meghatározd« az erődítmény nagyságát, a vár belső berendezési formáit is. D. B. D MON TOM — A = SÜ + = oras nap f körosztás reformja mokii ezzel a rendszerrel, de általános elterjedéséről ennek ellenére még nem beszélhetünk. A szögmérés a csillagászatban és a fölmérésben (geodéziában) alapvető művelet.- A csillagászatban a szögmérés elválaszthatatlanul ösz- szefügg az időmértékkel, egyiket a másik nélkül nem lehet megváltoztatni. Időmérésünk alapja pedig a Föld forgásának periódusa, mai számításunk szerint 24 óra. Már azon is gondolkoztak a reformátorok, hogy a Föld egy körfordulásának az idejét 10 részre osztanák, 10 »új órára«. Így egy-egy óra túl hosszú lenne — legalábbis a maihoz mérten —, szerencsésebbnek látszana a 20 órás nap bevezetése. Ebben a rendszerben az óra 100 percből, a perc 100 másodpercből állna. A kisfok és a 20 órás nap párhuzamos bevezetésével a helyze így alakulna: a 20 órás rendszerben a Föld egy óra alatt 20 kisfok«.» fordulna el. Minthogy a fokmérés és az időmeghatározás átszámítási kulcsa az új rendszerben egyaránt 10 lenne, a műveletek sokkal könnyebben elvégezhetők lennének. még nem tudhatjuk. Ha a 400 fokos körosztás tovább terjed, előbb-utóbb sor kerülhet majd a 20 órás napbeosztás bevezetésére is. Végeredményben az egész csak megszokás dolga. Blahó István TÜKÖRKÉP Írjátok a szavakat vízszintesen az ábrába. Minden szó négy betűből álL De az ábra jobb oldalára int szavak mindig tükörképei legyenek a bal oldalra írottaknak. Pl: (ARAD — DARA). Helyes megfejtés esetén egyik megyénk nevét és egy helységnevet kaptok. BAL OLDAL: Megyénk mezőgazdasága í 2 iE! 3 4 5 6 1 Hfl 7 8 BE 9 1/ 10 11 Eli 12 13 Eli 14 15 16 Ki: ■■■■ üli 17 EE 18 19 20 21 Üli ::r ■ ■■■ ■■■■ 22 HE 23 24 27 25 Ilii ina na: 26 on 28 29 iiii 30 ■■■■ 08 am S3 31 Eb 32 33 34 35 36 El! 37 VÍZSZINTES: 1. Szövetei készít, az első kockában kettősbetü. 3. Allatenyésztéséről híres somogyi tájegység. 7. Személye. 8. Szavazatgyűjtó láda. 9. Szüleik meghaltak. 11. Fegyverét használja. 12. Azonos mássalhangzók. 14. örizője. 15. Okoeójá. 17. H. L. 18. Boráról hires somogyi kössék22. Dinnyéből kivágott minta. 23. Fekvőhelyet. 26. Fogyassza! 27. Névelő. 28. Visszafelé számnév. 30. A fa része. 31. M. R. 32 Nagy állami gazdaság van ezen a területen a Balaton mellett. 36. Szemléli. 37. Anna becézve. FÜGGŐLEGES: 1. A dohány és burgonyátor- mesztés központja, az első kockában kettősbetű. 2. Hagyatékiként rámarad. 3. Végtag. 4. Névelő. 5. Vőlegény éa menyasszony. 6. O. B. 7. öt éa a többieket. 10 Érték pénzben kifejezve. 13. Nyílás. 16. Füves terület névelővel. 17. A szőlőben népiesen. 19. Személyes névmás többes számban. 20. Felmegy rá. 21 V. A. 24. A fej és nyak találkozása. 25. Ver. 26. Tőszámnév. 29. Magáé. 30. Agnes becézve. 31 A kecske mondja. 33. Névelő. 34. Helyhatározó rag. 35. Sír Kovács József • * * Beküldendő a vízszintes 3., 18., 32. és a függőleges 1. Beküldési határidő 1966. április 29-én, péntek déliig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s Írjátok rá: »Gyermek keresztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Curie; Tóth Árpád: József A.; Latlnka: Zalka Máté. Jules Verne Utazás a Holdba című könyvével jutalmazzuk a következő pajtásokat: Sziklai Ibolya, Tobler Jöj-sef, Kaposvár! Szabó Anna Patosfa; Turáni Tivadar, Hollád. ^A könyveke« postán küldjük Érdekességek a kígyók világából Nem marják meg egymást... A csörgőkígyó éjjel, sötétben is megtalálja zsákmányát, annak ellenére, hogy szeme nem különlegesen jó. A kígyó fején a két szem között két kis bemélyedés van. Ezekben helyezkednek el az állat különleges »szemei«, amelyek segítségével a sötétben is érzékelni tudja zsákmányát, sőt áldozatának térbeli helyét is megállapítja. Ezek a »szemeli« hőre érzékeny szervek. Mindegyik bemélyedésben rengeteg — 150 000 — hőészlelő idegvégződés van, amelyekkel a zsákmányánál testmelegét/ érzékeli a kígyó. I * * * I Csörgőkígyók között is előf fordulnak nézeteltérések. Dt bármily dühödten támad it egymásra két kígyó, halálos mérgüket soha nem használják egymás ellen. A vetélkedő állatok addig tekeregnek egymás körül, amíg megfelelő támadóhelyzetbe nem kerülnek, ekkor testük elejét fölemelik a levegőbe, teleszívják a tüdejüket levegővel, és minden erővel igyekeznek ellenfelük fejét a földre lenyomni. Amelyiknek ez sikerül, az a győztes. A póruljárt kígyó nyomban elmenekül a harc színhelyéről. 1. Tengeri ragadozó. 2. Bök. 3. Szabószerszám. 4. Nem tud beszélni, 5. Becézett lányka. 6. Fontos táplálék. 7. Ettől ég a villany. Madár is, gép is. 8. JOBB OLDAL: 1. Névelővel, tartósító szer. 2. Ajakfesték. 3. Azonos a bal 3-mal. 4. Névelős ló. 5. Vérig ikerszava. 6. Ázsiai nép. 7. Ettől ég*a villany. 8. Parancsolod. T. S. i 2 3 4 1 1 5 1 ! 6 7 8 A múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Rácsre jtvény: TISZA, KAPÓS, ERKEL, LISZT. Egyből kettőt: TATRA, LAJTA, TISZA, TEMEK r j-ygy nagy erdőbe mentek Pj pihenni Zoliék. Egyenes, nagy fák voltak abban az erdőben, fenyők és tölgyek váltogatták egymást és galagonyabokrok. Zoli meg a kishúga — Éviké — tobozokat gyűjtöttek és hóvirágot szedtek anyukának, aki a vasárnapi ebédet készítette odahaza. Zoli hol előre szaladt, hol lemaradt, ahogyan gyűjtötte a fehér szirmú, ravaszt virágokat. Egyszer csak felkiáltott. — Apu! Évi! Nézzétek, mit találtam? Mind a ketten hozzá siettek, és látják ám, hogy egy kis mókus vergődik a száraz avarban. Az■ egyik lába még véres is volt szegénynek. — Valami, vagy éppen valaki megsebezhette — mondta apu. — Vigyük haza — szólt Zoli, és ölébe vette a pihego, lázas állatot. A mókust Zoliék hazav-t- ték. — Milyen jó dolgod lesz majd minálunk — beszélt hozzá egész úton Zoli — Csinálunk neked egy kis ketrecet ládából, és friss fűből vetek neked fészket. Jó lesz? Ugye jó lesz neki, apu? De apuka egészen más véleményen volt. Azt mondta,, hogy az igen szép cselekedet, ha a beteg, sebesült mókust most hazaviszik és meggyógyítják, de ketrecben tartani sokáig nem szabad. A mókus szereti az erdőt és a szabadságot. Nem lehet meggátolni a mozgásban, talán bele is halna szegény, ha sokáig kellene fogságban élnie. Ezért, ha majd felgyógyul, újra kihozzák az erdőbe, és akkor szabadon engedik. Zolinak már nem is tetszett olyan nagyon a beteg kis mókus. Bár magában azt latolgatta, hogy apu is, anyu is, no meg Éviké is megszeretik majd nagyon a mókuskát, és akkor megengedik, hogy ott tarthassa a házban. Látott ő dl mékiu már az állatkertben mókust egy hatalmas ketrecben. Nem is egy volt abban a nagy ketrecben, hanem egyszerre négy, és milyen játékosak voltak mind. Majd ő is csinál neki hintát, meg olyan forgó kereket, amin a kis mókus majd jól érzi magát. így is lett. A kis mókus néhány nap alatt szépen felgyógyult, és csendesen éldegélt a ketrecben. De látszott rajta, hogy nem olyan vidám, pajkos, mint ahogyan azt Zoli várta. Csak gubbasztott a ketrec szögletében, és egyre csak a napsütéses tavaszba bámult apró, fénylő szemeivel. Apuka mondta is, hogy most már itt az ideje, hogy szabadon engedjék a mókust. Már nem foghatják meá az erdei ragadozók, annyira meggyógyult a lába. hogy el tud menekülni előlük. Zoli azonban ragaszkodott a mókusához, és egy este sírva aludt el. — Nem akarók megválni tőle. Neki olyan jó itt nálunk, hiszen mindent megadunk neki, és szeretjük is nagyon a kis mókuskánkat. Azon az éjszakán azt álmodta Zoli, hogy nem tud kimenni a szoba ajtaján, mert ismeretlen kezek kívülről alaposan bereteszelték, és azt hallja kívülről szüntelen, hogy » ... innen többé ki nem mehetsz! Innét többé ki nem mehetsz/« Sírt és dörömbölt' az ajtón, hívta édesanyját és édesapját, még Évikét is segítségül hívta, de nem jött hozzá senki. Mintha nem is lennének a közelében. Reggel könnyes szemmel ébredt, és azonnal a szoba ajtóhoz szaladt. Nyitva volt. Anyuka már a reggelit készítette, apuka pedig indult a gyárba dolgozni. — Miért sírtál? — kérdezte anyuka szelíden. — Azt álmodtam, hogy valaki bezárta a szoba ajtaját, és én nem tudok többé kijönni onnan. — Látod — mondta apuka Zolikának —, így érezheti magát a te kis mókusod is, amikor annyira búslakodik abban a szűk faketrecben. Hiszen ő is hozzászokott a szabad mozgáshoz, a lombos fákhoz, amelyeken olyan vidáman ugrál egész nap. Másnap éppen vasárnap következett, és Zoli addig kérlelte apukáját, amig kirándultak a nagy erdőbe. A kis mókust is magukkal vitték, és az erdőben — egy napfényes tisztáson — szabadon engedték. A mókus nem szaladt el mindjárt, hanem hálásan nézett Zolira, Évikére, akik meggyógyították és visszaadták a szabadságát. Gáldonyi BélL
