Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-23 / 95. szám
Szombat, 1966. április 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP NAGY DOLOG A BIZALOM Galambos János, a Bala- tonnagybereki Állami Gazdaság egyik raktárosa sűrűn jár a munkahelyeken is. Társadalmi megbízatása kötelezi erre. Ö a szakszervezet munka- helyi bizottságának titkára. Ez azonban csak olyan hivatalos megfogalmazása beosztásának. Valójában mindent csinál. Kőművesek, asztalosok, ácsok tartoznak hozzá. Egyszóval a gazdaság magasépítő részlegének szakszervezeti ügyeit intézi. Negyvenötön vannak a brigádban. A brigád viszont az egész gazdaság terrületén dolgozik. — Nehéz itt az emberekkel találkozni — mondja. — A kőművesek most például ötfelé dolgoznak. Aztán egyik ember ma falaz, holnap meg már meszet szállít, vagy homokot hord. — Mióta végzi ezt a munkát? — Tíz éve. Azóta vagyok a gazdaságnál. Volt már kétszer is szakszervezeti vál- lasztás, de mindig rám szavaztak. Sok elintéznivalóval bíznak meg. Vannak közöttük egyéni gondok is meg olyanok is, amelyek az egész kollektívát vagy az emberek nagy részét érintik. Most például a legnagyobb elfoglaltságot a szocialista brigád megszervezése adja. Eddig nálunk nem volt Nem mert rá senki sem vállakozni, éppen azért, mert szanaszét dolgoznak az iparosok. Azt mondták: nem lehet igy sem rendesen értékelni a munkát, 'sem rendesen ellenőrizni, hogy ki hogyan hajtja végre a vállalt feladatot. Két hete volt egy termelési tanácskozásunk, ott megint fölvetettük. Akkor azt mondták az emberek: próbálkozzunk meg vele. Nem baj. ha először kis létszámú lesz. Majd megerősödik ez a szocialista brigád is. Bízom abban, hogy ilyen szétszórt körülmények között is életképes lesz. Az ajtónak támaszkodva lassú, megfontolt szavakkal mondja el ezt. Beszélgetésünk közben komoly, barna arcán egyszer sem suhant át mosoly. — Milyen többletmunkát jelent ez a társadalmi funkció? — Egy esetet mondok el: minden hónap tizedikén van nálunk fizetés. Akkor nyolc- van-szizezer forint kerül a kezembe, mert én hozom ki egyben a dolgozók bérét a központból. Aztán felülök az építésvezető motorjára, és bejárjuk a gazdaságot. Ilyenkor minden emberrel tudok találkozni. Van úgy, hogy csak néhány percre, amíg odaadom a fizetését, meg beszedem tőle a bélyeg árát, de áz esetek többségében beszélgetünk is egy kicsit. Gondok, panaszok, sérelmek is előjönnek ilyenkor Amikor tizennegyedikén , beviszem a bélyegelszámolást a központba, akkor már összegezem magamban az elintézésre váró dolgokat. — Az emberek úgy mondják el a bajokat, mint barátnak? Vagy mint funkcionáriusnak? — Nem tudom. Ezt nehéz elválasztani. Én nem szoktam ígérgetni. Amiről tudom. hogy törvényes, jogos kívánság, arra gondolkodás nélkül azt válaszolom hogy elintézzük. Amivel nem vagyok tisztában, arra pedig azt mondom: utána fogok mézni. En mindig abból indu’ok ki, hogy az emberek bizalma nem csupán egy napra kell. A fizetést leginkább munkaidőn túl végzi el. S az emberekkel leggyakrabban csak ilyenkor tud beszélni. Napközben egészen leköti a raktár. Meg nem is nagyon lehet zárva tartani a raktárát mert mindig jön valaki anyagért. A polcokon rend és tisztaság. Erre csak azt mondja: — Ha az ember do'gozik, végezze el rendesen a munkáját. Itt bizony nagyon sokszor önállóan kell dönteni. A művezető sokfelé jár, nem lehet várni arra, hogy ő mondjon meg mindent. Aztán a raktárkészlet értéke másfél ésv két és fél millió forint között mozog. Ilyen nagy értékű anyaggal meg nem lehet felelősség nélkül gazdálkodni. Az emberek sorsát, gondját, problémáját és örömét is csak felelősséggel lehet kezelni. Az alatt a tíz év alatt, amit a munkahelyi bizottság titkárának társadalmi tisztségében betöltött, ez volt a legfontosabb tapasztalat, amit leszűrt. Kercza Imre Dr. Saabó Zoltán minisster nyilatkozó fa a lakosság egészségügyi helyzetéről, a túlzott gyógyszerfogyasztásról, az idei kórházépükezésekről A Központi Sajtószolgálat munkatársa fölkereste dr. Szabó Zoltán egészségügyi minisztert, s az olvasókat, a la kosíág széles rétegeit érint: néhány kérdést tett föl neki Az alábbiakban ismertetjük a kérdéseket és az azokra adott válás'’“ # Hogyan alakúi i a múlt évben a lakosság egészségügy' helyzete. —• i aluli nehány számadat tál jellemezném a lakossá egészségi állapotán H- a’a’ v lását. A múlt évben 1964-hez képest valamivel einelkede az élve születések száma, i csecsemőgondozás tovább fejlődésének eredményeként 1965-ben kevesebb egy éven aluli kisgyermek halt meg, ■Tűnt 1964-ben. A statisztikai adatok szerint változatlanul magas volt a szívbetegségekben, a rosszindulatú daganat miatt s az agyvérzés következtében elhaltak arányszáma. 1965-ben némileg emelkedett 1964-hez képest a táppénzbe vettek száma. Jelenleg 18 896 orvos tevékenykedik az országban, vagyis 10 000 lakosra 18,6 orvos jut; köztudomású, hogy ez nemzetközileg is jo arány. Egy év alatt csaknem háromezerrel emelkedett a szakképzett egészségügyi középkáderek száma, és ezzel nőtt a szakképesített dolgozók aránya. 1965-ben 52 új orvosi körzetet szerveztünk, mintegy napi ezer órával emelkedett a szakorvosi munkaórák és másfél ezerrel a gyógyintézeti ágyak száma. Tovább folytattuk a rendszeres tüdőszűréseket; kedvező jel, hogy a múlt évben mintegy 3300-zal kevesebb új tbc-s beteget vettünk nyilvántartásba, mint 1964-ben. Különösen örvendetes, hogy jelentősen csökkent a gümőkóros megbetegedés a 14 éven aluli gyermekek között. Egy esztendő alatt csaknem ezerrel szaporították az állandó bölcsődei helyeket, s a korábbinál több körzeti gyermekorvos tevékenykedett. Mintegy 700 fővel több lett egy év alatt a szociális otthonok befogadóképessége is. Ezek az adatok is mutatják, hogy a múlt évben is tovább javult a lakosság egészségügyi helyzete, ellátottsága. Szinte minden kornak megvan a maga jellegzetes betegsége. Napjainknak egyik legáltalánosabb tünete a sok neurotikus panasz. Mi a véleménye erről? <§ — A neurózisok nem nevezhetők korunk betegségének. Erre az elnevezésre inkább tarthatnak számot pl. a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések. A neurózisok gyakoriságáról elterjedt vélemény részben abból származhat, hogy a különböző eredetű neuro-vegetatív panaszokat a közvélemény neurózisnak fogja fel. Ezzel nem azt kívánom bizonyítani, hogy a neurózis nem gyakori, hiszen elég sok problémát okozó megbetegedés. Ügy gondolom azonban, helyes, ha valóságos helyére tesszük • a betegségek sorában. Okai közt egyébként leggyakrabban a különböző testi és lelki túlterhelés, az egyénnek önmagával vagy környezetével kialakult konfliktusai szerepelnek. O A sajtóban és más nyilvá- nos fórumokon ismételt bírálat érte az abortuszbizott- ságok tevékenységét. Hogyan ítéli ezt meg, s hallhatnánk-e valamit a terhesgondozás helyzetéről? — A múlt évben több új vizsgálatot vezettünk be azzal a céllal, hogy továbbemeljük a terhesgondozás szakmai színvonalát. Szélesebb körűvé tettük a veszélyeztetett terhesek kórházi ápolását és kezelését is. Tavaly -— nehány járás kivételével — már az gész ország területéin végeztek RH és ABC vérvizsgálatokat. Mind több vérkicse- réléses transzfúzióval sok újszülöttet lehetett megmenteni az életnek; országosan egy évben már mintegy 600 ilyen jellegű transzfúziót alkalmazunk. Városokban és mindenütt, ahol arra mód nyűik, vérképvizsgálatok, valamint 'jelgyógyász és fosás.za1! szak- vizsgálatok egészítik ki a terhesvizsgálatokat. A magas szintű és hatékony terhesgondozás szempontjából — az egészségügyi szervek közvetlen szakmai munkája mellett — nem közömbös azonban az sem, hogy milyen a lakosság általános és egészségügyi kultúrája; helyes, céltudatos és eredményes felvilágosító, nevelő tevékenységet fejtünk-e ki. Mind az egészségügyi dolgozók és szakszervek, mind a társadalmi szervek hatékony felvilágosító és nevelőmunkája nagyban elősegítheti az abortuszbizottságok tevékenységét is, különösen, ha ezek meggyőző ténykedése is tovább javul A kettő együttes hatásának eredményeként bizonyára egyre több olyan, az abortuszbizottságokat felkereső terhes lesz, aki végül is nem terhességének megszakítása, hanem éppen megtartása mellett dönt. O Elharapózott és szinte divattá vált hazánkban a mértéktelen gyógyszerfogyasztás. Mi erről a véleménye? — A mértéktelen, helyesebben a túlzott gyógyszerfogyasztás világjelenség. A gyógyszerfogyasztás hazánkban évek óta növekvő tendenciát mutat. A gyógyszertárak forgalma az utóbbi évben 320 millió forinttal emelkedett, és összértéke megközelítette a 2,5 milliárd forintot. Sok összetevője van e jelenségnek. A korszerű, hatékony gyógyszerek száma évről évre gyarapodik. Az orvosok a betegek hatékony és mielőbbi gyógyulása érdekében bőven élhetnek a gyógyszerek gazdag változatában CSAK IGY LÉPÉS VAN HATRA Mindössze kilenc tagot számlál a péterhidai pártszervezet; egyike a barcsi járás legkisebb létszámú kommunista kollektívájának. Mindez egy kissé érződik a munkájukon is. Pedig a négyszáz- kilencven lelkes faluban akadna olyan ember, aki a párt tagja lehetne. Túl a gazdasági munkán A helyzet megértéséhez szükséges egy kicsit a falu, a termelőszövetkezet gazdasági helyzetével foglalkozni. A közös gazdaság 1960-ban még csak 19,28 forintot fizetett egy munkaegységre, ez az összeg 1965-ben már 52,60 forintra emelkedett. Ennek arányában növekedett az egy tagra jutó jövedelem is: ez 1960-ban még csak 5700, tavaly pedig már 17 925 forint volt Senki sem tagadja a faluban, hogy ennek a szép eredménynek az elérésében tevékeny szerepet játszott a kis létszámú pártszervezet. Mihály Géza, a járási párt- bizottság instruktora így vélekedik erről: — Akkor ez a kevés kommunista képes volt arra, hogy a szó szoros értelmében házaljon a faluban, beszélgessen az emberekkel, jobb, szorgalmasabb munkára serkentse őket. S a lelkes agitáció meghozta gyümölcsét. Ez a gyümölcs most tovább fejlődik, erősödik, hiszen míg öt évvel lőtt a munkaképes fiatalság színe-java elhagyta a falút, és Barcson, az állami gazdaságban vagy az erdészetben vállalt munkát, most egyre többen jönnek vissza. A termelőszövetkezetben kívánnak dolgozni, hiszen ott is megtalálják számításukat. Egyszóval a gazdasági alapot megteremtették Péterhi- dán, ezzel párhuzamosan azonban nem fejlődött eléggé a politikai, az eszmei nevelő- munka. S a pártszervezet tagjainak csekély száma ennek is a következménye. Hogy a politikai nevelőmunka háttérbe szorult, egy kissé a gazdaságszervező munka mellett, az nem csak péterhidai jelenség. A legtöbb helyen azonban idejében észrevették ennek káros voltát, s kialakították a helyes arányokat. Itt még nem sikerült ezt teljesen elérni. Akik már eljegyezték magukat az eszmével Péterhidán is élnek olyan emberek, akikre ráillik a párton kívüli kommunista elnevezés. Krasznai János, Békési Jenő, Németh György és még sokan mások már eljegyezték magukat az eszmével; sokéves munkájukkal és mai tevékenységükkel is azt bizonyítják, hogy odaadó harcosai szocializmust építő társadalmunknak. Csupán egyetlen lépést kellene megtenniük: oda kellene állniuk a párttagság elé, hogy »közétek szeretnénk kerülni-“, s a párt- szervezet örömmel fogadná őket. De ez az egyetlen lépés nem történik meg, s a »miért“-re nagyon nehéz választ kapni. — Sok mindent csináltam, támogattam a pártot mindig, s a párhatározatok szellemében végeztem gazdasági és politikai munkámat is — mondja Krasznai János, aki egyben a Hazafias Népfront községi elnöke is. Arra a kérdésre azonban, hogy akkor miért nem lép be a pártba, kitérő választ ad. Békefi Jenő sokáig gondolkozik, amíg rászánja magát, hogy beszéljen. — Valahogy azt gondolja az ember, hogy amikor párttag lesz, akkor másképp kell viselkednie, s a többiek is másképp néznek majd rá .. . — A pártszervezetnek talán nincs meg az a tekintélye, amire szüksége lenne, s ezért nem akarnak közéjük lépni? — Erről szó sincs, jó a mi kis pártszervezetünk . .. Üjabb hosszú hallgatás következik, aztán kimondja: — Nézzék az elvtársak. Ha rajtam áll, hogy a többi k is belépjenek, akkor én az első leszek. Mert tényleg Hőre kell jutni . .. Számítani kell a fiatalokra is Bizonyos, hogy nehéz megtörni a jeget;, bizonyos, hogy abban a faluban, ahol az emberekben még él a vallásos hagyomány, ahol a családokban feszültséget okoz az elvi-eszmei ellentét, nem könnyű a pártépítő munka. Erre hivatkoztak nagyon sokan akkor is, amikor Manónk Béla, a járási pártbizottság első titkára elment hozzájuk beszélgetni a közös gondokról. De nem hihető el, hogy tudatos, tervszerű felvilágosító munkával, az emberekkel való rendszeres foglalkozással ’ ne lehetne kijutni a zsákutcából. Itt elsősorban a fiatalokra gondolunk, a KISZ tagjaira. Tavaly egyszerre három ifjúkommunista lett párttag (ebben azonban nagy szerepe volt a határőrség katonáinak, tisztjeinek is, hiszen a közös rendezvények, a politikai beszélgetések hatottak a fiatalokra). Most, hogy sokan visszatértek a faluba, ez a tervszerű pártépítő munka újra nagyon fontos lesz. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a pártszervezet — Deliága István titkár vezetésével — újra meg újra tűzze napirendre a párt erősítésének ügyét, és ne legyen formális csupán a megbízatás, s hogy mindenki tekintse mindennapos gondjának ezt a munkát. Péterhidán is megvannak a pártépités lehetőségei. Csupán azon az utolsó lépésen kell átsegíteni az embereket jó szóval, okos meggyőzéssel. Polesz György .ÁLLei'C't Le. hűsegekkel. Előfordulhat, persze az is, hogy adott esetben célszerűen és megfontoltan rendelt, kevesebb számú gyógyszer hatásosabb lehet, mint a már fölöslegesen sok. Egyéb más okok mellett bizonyára közrejátszik a túlzott gyógyszerfogyasztásban és a fölösleges halmozásban a társadalombiztosítás keretében szolgáltatott gyógyszerek nem jelentős térítési összege is. A túlzott gyógyszerfogyasztás megszüntetése és a gyógyszerekkel való okos takarékosság megvalósítása érdekében szintén nagyon sokat tehet a célszerű, hatékony felvilágosítás és nevelés. Mind az egészségügyi, mind a társadalmi szervek ez irányú munkájában sok még a javítani- és tennivaló. O Hallhatnánk-e valamit arról, hogy mivel gyarapodik 196S- ban a magyar egészségügy? — 1966-ban több olyan egészségügyi intézmény beruházása folytatódik vagy fejeződik be, amelyek építése a második ötéves tervben kezdődött el. 1966-ban átadjuk rendeltetésének az egyik legnagyobb egészségügyi beruházás első fázisaként a pécsi 400 ágyas klinikai tömböt. Elkészül az idén, és megkezdi működését a 400 ágyas orosházi kórház is. A szombathelyi és az egri egészségügyi gyermekotthonok elkészülte lehetővé teszi, hogy bennük már ebben az évben 250—250 gondozásra szoruló fogyatékos gyermeket helyezzünk el. Átadásra kerül a salgótarjáni közegészségügyi- j árványügyi állomás és a kecskeméti gyógyszerraktár is. Mind jelentőségükben, mind pedig méretükben nagy egészségügyi építkezések is megkezdődnek ebben az évben. Hozzákezdenek a váci, a ceglédi, az ajkai új kórházak építéséhez, a zalaegerszegi kórház bővítési munkálataihoz. Megkezdődik a komáromi, a sárvári rendelőintézet, a kaposvári KÖJÁL, az ürömi, a nyíregyházi, a zalaegerszegi szociális otthon, a Gyógyáruértékesítő Vállalat raktára, a debreceni gyógyszer raktár építése is. Tovább folytatják a salgótarjáni, a karcagi, a hatvani, a siófoki, a kazincbarcikai, a dombóvári kórházak beruházási munkálatait, a nyíregyházi kórház bővítését. © Végül azt kérdeznénk meg, hogyan érintette a bérrendezés az egészségügyi dolgozókat, s mit vár, miniszter elvtárs, a nagyobb anya- gi megbecsüléstől. — Február elsejével aa egészségügyi intézményekben mintegy 56 000 dolgozó, az egészségügyi vállalatoknál pedig több mint 5000 dolgozó kapott béremelést. Rendeztük az ügyeleti dijakat is. Biztos vagyok abban, hogy a na- 1 gyobb anyagi megbecsülés még jobb munkára serkenti az egészségügyi dolgozókat, s tovább javul és szilárdul a munkafegyelem is. A béremelés itatására biztosan csökken majd a kórházakból az elvándorlás, mindenekelőtt a nővéreké és szakmunkásoké, akik közül ennek előtte sokan hagyták el munkahelyüket Így sokkal inkább biztosított, hogy mind szilárdabb törzsgárda alakuljon ki az egészségügyi intézetekben is. Azt hogy ennek mind a betegellátás, mind az intézetek műszaki és kisegítő működtetése szempontjából milyen jelentősége van, bizonyára nem kell hangsúlyoznom — fejezte be nyilatkozatát dr. -Szabó Zoltán egészségügyi miniszter U. U l
