Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-21 / 93. szám
Csütörtök, 1966. április 31, 3 SOMOGYI NÉPLAP Az S/KP XXIII. kongresszusának anyagából holnapja A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PARTJA XXIII. kongresszusának beszámolói, határozatiad megjelölik a mezőgazdaság további útját is. A nyolcadik ötéves terv fő feladatai között szerepel az elért eredmények megszilárdításán túlmenően a termelés fellendítésének biztosítása. E népgazdasági ágazat fejlesztésére megkülönböztetett gondot fordítanak. Az SZKP Központi Bizottsága kötelességéhez híven felhívta a kongresszus, a párttagság, a nép figyelmét a mezőgazdaságban kialakult helyzetre; az általánosan jellemző eredmények ismertetése mellett egyértelműen szólt a nehézségekről, ország-világ elé tárta azt a tudományos programot, amelynek megvalósításával meggyorsul a mezőgazdaság fejlődése, s hiánytalanul kielégíti a növekvő igényeket. Nem arról van szó, mintha a mezőgazdasági termelés az utóbbi időben visz- szahanyatlott vagy megrekedt volna — ellenkezőleg: folytonosan emelkedett, ám ennek mértékével, ütemével a Szovjetunió nem éri be. Gyorsabb, erőteljesebb, tempósabb haladást igyekszik biztosítani a párt, felhív az adottságok teljesebb kiaknázására, és újabb meg újabb lehetőségiek teremtéséről intézkedik, hiszen, ezt kívánják meg a százmilliók érdekei. TÖMÖR MEGFOGALMAZÁSBAN a nagy horderejű program ez: az egész mező- gazdasági termelés átlagos évi ütemének 25 százalékkal meg kell haladnia a korábbi öt esztendő évi átlagos szintjét. Részflieteiben tanulmányozva B tervet, szembeötlik a szemes termények termelése fejlesztésének 30 százalékos előirányzata. Cukorrépából az eddigi átlagos évi 59 millió tonnával szemben 80 millióval számolnak. A 81 millió tonnás burgonyatermelést 100 millió tonnára növelik. Számottevő a hústermelés fokozása is: 9,3 millió tonnáról 11 miliő tonnára. A növénytermesztésben a hozamok növelése a fejlődés alapvető módja. Megkülönböztetett, minden eddiginél nagyobb gondot fordítanak a talaj termőképessegének fenntartására, fokozására. Abból a felismerésből táplálkozik ez az elhatározás, hogy a föld — a kongresszusi beszámoló szavaival élve — a társadalmi gazdagság hatalmas forrása, a termelés alapja. CSAKNEM MEGKÉTSZEREZŐDNEK a mezőgazdaság beruházásai — állapítják meg az új ötéves terv irányelvei. Azzal függ össze ez az elhatározás, hogy az anyagi-műszaki alap erősödése, a tudomány és a technika vívmányainak szélesebb körű fel- használása nélkülözhetetlen előfeltétele a többtermelésnek a mezőgazdaságban is. "A munkaigényes műveletek gépesítésének alapjává, különösen az állattenyésztésben, egyszersmind a falusi lakosság életkörülményei megjavításának alapjává a villamos energiának kell válnia« — olvashatjuk az egyik előadói beszédben. A lenini villamosítási terv halad ezzel mindjobban előre a megvalósulás útján. Az előirányzat szerint 1970-ben 30 százalékkal több villamos energia jut a falunak, mint amennyit 1940-ben az egész ország felhasznált! Nagyobb lendületet vesz a termelés komplex gépesítésének folyamata. A szemes termények, aztán a cukorrépa, a burgonya, a gyapot és a kukorica után megoldják a len, a zöldségfélék és más növények termelésének gépesítését. Ennek biztosítására új mező- gazdasági gépgyárakat építenek, a régieket korszerűsítik. A gépesítés ütemére és méreteire jellemző, hogy a kolhozok és a szovhozok az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 1970-ig 60 százalékkal több traktort — 1 790 000 darabot — kapnak; az ipar ebben a fél évtizedben 1 100 000 teherautót és 550 000 gabona- kombájnt ad a mezőgazdaságnak. Termésfokozó hatását figyelembe véve nagy jelentősége van a műtrágyafelhasználás megkétszereződésének. AZ 1961-TÖI. 1965-IG TERJEDŐ IDŐSZAK egy-egy évi átlagához képest évente több mint 40 százalékkal növekszik a kolhozok jövedelme. Mi teszi ezt lehetővé? Egyrészt az, hogy az előirányzatnak megfelelően emelkedik a termelés, árutermelés; másrészt jövedelemnövelő tényező a felvásárlási árák emelése; harmadrészt ugyancsak ebben az irányban hat az, hogy csökkent a kolhozoknak szállítandó termelési eszközök ára, és az eddiginek körülbelül csak a felét kell jövedelmi adóként fizetniük. Olyan program tehát az új ötéves tervben a A probléma gyökere a múlt évre vagy talán még előbbre nyúlik vissza, mégis úgy gondolom, nem árt vele foglalkozni. Elszámolásról van szó. Ezt a szót ez esetben értelmezhetni így is, úgy is, mert az elszámolás lehet pénzügyi dolgok rendezése ügyfelek) között, de lehet tévedés is, ha valaki elszámolja magát. A ságvári Egyetértés Termelőszövetkezet meg a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat közötti elszámolásra az említett szó mindkét értelmezése szerint alkalmazható. A ságváriak tavaly — de már korábban is — takarmánykeveréket is etettek a jószággal. A keveréket a vállalat juttatta a szövetkezetnek. A táp ellenében a szövetkezet pénzt és terményt adott. Eljött a zárszámadás ideje, és a vállalat az idén január elején levélben közölte a tsz vezetőivel, hogy mivel tartozik a gazdaság. Év végi tartozás volt ez, ami a tsz-től a vállalatnak járt. Hetyei József tsz-elnök és Bíró József főkönyvelő hosszasan vizsgál- gatta a benyújtott számlát, és nem is hasztalanul. Rájöttek ugyanis, hogy all 634 forintos követelésnek nyoma sincs a szövetkezet nyilvántartásaiban, a termény átvételéről szóló elismervén mezőgazdaság gyorsabb fejlesztéséinek előirányzata, amelynek megvalósításában anyagilag közvetlenül érdekelt a kolhozparasztság, s több termék, hús és tej jut a fogyasztók asztalára. A mezőgazdaság dolgozóinak munkakedvét a kolhozdemokrácia további szélesítésének, elmélyítésének ösztönzésével is igyekszenek növelni. A párt javaslatára készülnek összehívni a kolhozparasztok harmadik országos kongresszusát azért, hogy megvitassa az új alapszabályt. A kolhozmozgalomnak ez a nagy politikai eseménye minden bizonnyal tovább növeli a parasztság tettvágyát, a mezőgazdasági munkának hatékony lendítőerejé é válik. VILÁGOS HELYZETKÉP és tudományosan megalapozott program; reálisan kitűzött célok és gondoskodás megvalósításuk személyi és tárgyi feltételeiről; anyagi ösztönzés és politikai-erkölcsi buzdítás — scik más tényezővel együtt mindez a siker záloga. A XXIII. kongresszus szónoki emelvényéről elhangzott szavak a jövő ígéretével a ma és a holnap dolgos hétköznapjainak teendőit is vázolták: »A párt felhívja az összes kolhozparasztokat, szov- hozmunkásokat, agronómuso- kat, mezőgazdasági gépészeket és más szakembereket, hogy már az ötéves terv első évét tegyék a gabonatermelés és a többi mezőgazdasági üzemág határozott fölemelkedésének esztendejévé. Ezzel szVárd alapot teremtenek a mezőgazdasági termelés ötéves tervének sikeres teljesítéséhez.« nyékén. A levél szerint miminőségi kifogás miatt terheli a gazdaságot ez az ősz- szeg De mire vonta le a vállalat ezt a pénzt, hiszen a cseretermény átvételekor semmit sem közölt? A másik adat, ami szintén elgondolkodtatta a tsz-veze- tőket, az öt vagon kukoricának a követelése. Ök bizony csak 223 mázsával tartoznak, hogyan kerül ide akkor az öt vagon? Mindez talány volt, nagy kérdőjel, hiszen a tsz a vállalat járási kirendeltségével havonta rendszeresen egyeztette a tartozást meg a járandóságot, és akkor minden rendiben volt, minden egyezett A szövetkezetiek nem hagyták annyiban a dolgot; Siófokon, a járási mezőgazdasági osztály illetékesei is biztatták őket, hogy járjanak utána. Utánajártak. Ennek eredményeként a vállalat elismerte, hogy a szövetkezet nem öt vagon, hanem csak 223 mázsa kukoricával tartozik. És a több mint 11 000 forintos követelés, amely ugyancsak szerepelt abban a januári levélben, és amelyet szintén nem ismert el a szövetkezet? Azt azóta sem kéri a vállalat. Tavalyról szóló, de az idén januárban kiküldött elszámolt elszámolások ezek. A vállalat postára adta a hibás számlaegyeztetéseket, a ságvári Egyetértés Tsz viszont nem értett egyet ezekkel a számokkal, hanem az elnök és a főkönyvelő utánanézett a dolgoknak. Jól tették. Érdemes követni pélájukat, és érdemes elgondolkodni azon: egy vállalat, amelynek a termelő- szövetkezeténél fejlettebb számviteli rendszere van, hogyan közölhet ennyire téves adatokat? Kőműveseket és segédmunkásokat vesz föl az ÉM Somogy megy ei Állami Építőipari Vállalat kaposvári és környéki, siófoki és környéki építkezéseire Különélés! pótlékot fiz tünk Kaposvár területén: családfenntartóknak na >i 15 Ft-ot, nem család- fennt írt nak napi 10 Ft-ot; vidéki munkahelyeken: család ■'rntortókna napi 20 Ft-ot, nem csalid nníart'n ledig napi 15 Ft-ot, ha vidéki laké-' eleien'.'« rende eznek. Munkásszállást, üzemi étkezést biztosít nk. A felvételkor tanácsi igazolás szül s’gcs. Jele tkezés: Kaposvár, Május 1. utca 57. és Siófok, Fő u. 200. (52241) í N Elszámolt elszámolás Barcsi m un h Csak korban különböznek egymástól. Valamennyien fizikai munkások. A legfiatalabb 25 éves sincs, a legidősebb az ősszel nyugdíjba megy. Ketten a fűrészüzemben, kelten pedig az ÉM új gópjavító-gépgyártó üzemében dolgoznak. Mind a négyen a Gábor Andor nevét viselő barcsi munkásőrszázad tagjai. * * * Naptól barnított, ráncokkal barázdált arc, kemény szorításű, erős kéz, csöndes, nyugodt beszéd — ez jellemzi Győri Jánost. A bemutatkozáskor hozzáteszi, hogy ő a Győri János I. Fia is munkásőr, de rajtuk kívül van még egy ilyen nevű elvtárs a században. A fűrészüzem tmfk-résziegének dolgozója. Elmondja, hogy hol, merre, milyen körülmények kőzett dolgozott életében. — 1922-ben kerültem a fűrészüzembe. Nem sokáig dolgozhattam, mert a gazdasági válság idején ki tettek az utcára. Jártam az országot sok ezer társammal együtt, s elvállaltunk mindenféle munkát. Voltam bányász Nován és Bakonybélen, építőmunkás Pesten és más városokban. Dolgoztunk meg sztrájkoltunk, hogy emberibb körülmények között élhessünk. Október elsején elbúcsúzik a fűrészüzemtől. — A munkásőrségtől azonban nem válók meg. Megalakulásától, 1957 márciusától vágyók tagja, akkor tettem esküt. Jó erőben érzem magam, egészséges vagyok. A tíz esztendőt leszolgálom, mielőtt onnan is nyugdíjba megyek. * * * A ktsz-nél dolgozott szobafestö-mázolóként. Amikor meghallotta, hogy új üzemet telepítenek a járási székhelyre, s munkásokat keresnek, az első között jelentkezett Móré József. — Igaz, az üzemben nem egészen szakmába vágó feladatot végzek, de másfél esztendő alatt megszoktam. A különféle gyártmányokat — cemenísiló, szállítószalag, tetőszerkezet stb. — festjük mártó, illetve szóró eljárással. Nagyon kell vigyázni a festék alapanyagának összeállítására, mert az kihat a munka minőségére. A minőség állandó javítása fontos feladata a fiatal üzem minden munkásának. Erről tanácskoztak a legutóbbi párttaggyűlésen is. Móré József a taggyűlés óta gyakran 10— 12 órát dolgozik társaival együtt. Attól függően, hogy mennyi festésre és szállításra előkészített gyártmány áll az udvaron. Addig nem mennek haza, amíg valamennyit be nem festették. Így nem rozsdásodik, és megelőzik a gyártmány minőségének romlását Néhány évvel ezelőtt Szigetvárra, Pécsre hordták a kiégett, .tekercselésre szoruló villanymotorokat a barcsi fűrészüzemből. 1963- ban létrehoztak egy tekercse’őrészleget, azóta itt dolgozik Angyal István munkásőr is. — Sokat megtakarít az üzeim azóta. Szállítási költség nincs, gyorsabban elkészül a munka, kevesebbet állnak a gépek. Tavaly például 350 motort tekercseltünk meg. Még nagyobb lehetne a megtakarítás, ha a gépen dolgozók gondosabb munkát végeznének. Figyelmüket sajnos elkerüli a sokszor előforduló fáziskiesés, s ahelyett, hogy leállítanák a giépeket, tovább erőltetik. Ez rendszerint a motor leégésével végződik. Főleg a csurgói telepen tapasztalni ezt. Alig van olyan hét, hogy ne hoznának kiégett motort tekercselésre ... Egy-egy motor megjavításának költsége pedig meghaladja az ezer forintot. A tekercselők a villanyszerelő műhely többi dolgozójával szocialista brigádot alakítottak tavaly. Vállalták többek között a kiégett motorok azonnali és kifogástalan minőségű megjavítását. » * * Valamikor a vas útért, a hosszú szerelvényeket vontató mozdonyokért rajongott Komlói János. Ezért is jelentkezett a Barcsi Fűtőháznál lakatos- és mozdonyvezető-tanulónak. Amikor megszűnt a fűtőház, s Pécsre, Kaposvárra, majd pedig Somogyszobra vezényelték, megunta az örökös távollétet, és alapító munkása lett ő is az ÉM gépjaví-tó- gépgyártó üzemének. Fiatal, mindössze huszonnégy éves, de máris brigádvezetője a lakatosoknak, emellett a szakszervezeti bizottság elnöke. S hogy milyen munkát végezj arra az a legjellemzőbb, hogy az új gyártmányok mintadarabjait rendszerint vele készíttetik el. — Tanulni szeretnék, hogy jobban elláthassam munkámat, és nagyobb hasznára lehessek az üzemnek — mondja. Ezért elsők között jelentkezett, amikor a Pécsi Fémipari Technikum kihelyezett osztályát szervezték Barcson. Az idén sajnos nem sikerült megindítani az iskolát, mert kevés volt a jelentkező. De azért a tanulásról nem mondott le. Majd az ősszel... * * * Szabados István parancsnok szerint mind a négy munkásőr fegyelmezett, a szolgálatot pontosan ellátó, a kiképzési feladatokat tökéletesen végrehajtó ember. Ezért kapott tavaly Angyal István »Kiváló munkásör«-jel- vényt; Komlós János pedig tagja az első »Kiyáló« címet elnyert rajnak. H. F. Szalai Lászlé
