Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-16 / 63. szám

TÁNCVERSENY ELŐTT a. 7 MSZMP MEGVEI pi/OTT?Arr'A ES, ^CGY,El TANÁCS LAPJA Jó vígjáték-gyenge előadásban Jegyzetek az Egérút kaposvári bemutatójáról Időszerű, mai életünk va­lóságában gyökerezik Gyár­fás Miklós Egérút című víg­játékának alapgondolata. Több színpadi műnek témá­ja volt már — a maradi, kis­polgári elvek bírálataképpen — a családi nevelés proble­matikája, a fiatalok kapcso­lata egymással, szüleikkel. Gyárfás egy másik oldalról közelít ehhez a témához. Egy szocialista módon élő és gon­dolkodó családban gyújt ref­lektorfényt a szocialista tu­datban az igaz, a helyes, a progresszív mellett jelentkező maradi nevelési elvekre s egyfajta mulatságos szemlé­letbeli örökségre. Mindezt emberséges, mély humorral teszi, a bölcs irónia finom szálaival átszőve és a drá­maírás technikájának olyan fölényes biztonságával, ami­lyennel csak a műfaj leg­jobb képviselőinél találko­zunk. Kellemes, könnyedén gör­dülő és jól szórakoztató da­rab az Egérút. Kitűnő for­dulatokkal és hálás színészi feladatokkal. Éppen ezért egy kissé értetlenül állunk a Csiky Gergely Színház be­mutatója előtt, mivel ez a produkció a legkevésbé sem mondható sikeresnek. Csa­lódtunk benne; az előjelek és a darab jó híre nyomán nagyobb élményre számíthat­tunk, mint amilyennek ré­szesei voltunk pénteken este. A vígjáték értékeit, az író állásfoglalását, gondolatait így is, a halványra sikere­dett élőadás mögött is meg­érezhettük. Ezek az értékek azonban nem kaptak kellő intenzitást, érzelmi töltést. Valami miatt a színpadra ál­lítás sem lehetett élmény. Sokszor derültünk, az igaz. Nevetésünket azonban több­nyire hosszan kihegyezett csattanók bizseregtették és nem elsősorban az a mélyről fakadó, bölcs humor, amely Gyárfás jellemeiből, helyze­teiből, magából a darab egé­széből árad. Mindenekelőtt ezt kérjük számon a ren­dezéstől. Bagó László kon­cepciójában a családpedagó­giai problematika összefo­nódva a fiatalok érzelmi életével és a dogmatikus, a »vonalas« szemlélet bírálatá­val, arányosan kapott hang­súlyt. A darab éltető közege, játékossága és sajátos derűje azonban elmaradt valahol, mielőtt kibontakozhatott vol­na. Gyakran úgy éreztük, hogy a csattanóknak külön feladatuk van, petárdák mód­jára, ahol a gyújtózsinórt már jó előre meggyújtják. Félizzik, füstölög a zsinór itt is, azaz — most poén lesz... És tényleg. Valami hangulati visszafogottság, belső szorítás, a játék fel- szabadultságának és termé­szetességének a hiánya jel­lemezte a különböző vígjáté­ki helyzetek többségét és szinte kivétel nélkül a figu­rák megformálását is. Az emberi kapcsolatok őszintesé­gét csak ritkán érezhettük hitelesnek; a hullámzó alakí­tások csak ritkán és csak pillanatokra, mozzanatok ere­jéig jutottak olyan pontra, ahol színész és szerepe azo­nosult. Összefüggésben lehet ez a szövegtudás hiányával, hiszen gyakran hallottunk üresen, érzelmek nélkül ko­pogó párbeszédeket, miköz­ben a színész fárasztó agy­munkával törekedett fölidéz­ni, mi is következik ezután. De voltak egészen »meleg« pillanatok is, mikor a néző­tér derekán is aggódva szur­koltunk, sikerül-e végre a »A Vöröskereszt« kezdetű szövegmentőövet elkapni... Zavaró volt Gáspár And­rás különben alkalmas dísz­letének éjfekete háttere, nyá­ri reggel csakúgy, mint hol­das esten. Orbók elvtárs, a miniszter gépkocsivezetője otthonában házi zsarnok. Bálványként tiszteli főnökét, akinek min­den »tézise« szentírás. Néze­teit, nevelési elveit rákény­szeríti családtagjaira, ám — maga alkotta dialektikával — visszájára fordítja őket, mi­helyt egy csinos, húszéves szőke lány úgy akarja... Ezt a figurát törekszik Ga­ray József hitelesen megte­remteni. S az ő törekvése jár valamennyi szereplő kö­zül a legtöbb eredménnyel. Kedves, megnyerő azokban a pillanatokban, amikor udva­rol, majd megtépázott atyai tekintéllyel kibékül a fiával. Teljességgel azonban neki sem sikerül hősének szín­padra állítása. Gyula — Orbók elvtárs fia — kedves, rokonszenves mai fiatal, aki szembssza'1 az apai »ultimátummal«. Kiss László egyéniségére szabott feladatát többé-kevésbé sike­resen megoldja. Az erkélyje­lenetben, Karolával folyta­tott beszélgetésében »többé«, itt természetesebb; a családi konfliktusok bonyolultabb helyzeteiben kevésbé. Szöveg- mondása helyenként tisztább lehetne. Orbókné jól konzervált, ön­tudatosodó, de naiv neje a ház zsarnokának. Mészáros Joli, aki vonzó, csinos jelen­ség a szerepben, nem sok belső színnel, de anná’ több külső gesztussal, mimikával esek új táncegyüttese, a nagy- csepelyiek cigánytánca és sza­valókórusa meg két élményt adó versmondás Anders Kata­lin és Reichter Gizella előadá­sában. A ságvári körzeti bemutatón többségében siófoki csoportok szerepeltek. Kiemelkedett a siófoki Balaton Együttes ma­gos színvonalú műsora, s ha­sonló sikert aratott a siófoki KISZ-klub irodalmi színpadá­nak Vallomások című összeál­lítása. A színjátszók közül a balatcmszabadi művelődési ott­hon csoportja Gábor Andor Hektor című jelenetét mutatta be. Jó felkészültségről tanús­kodtak még a törekipusztai színjátszók, akik egy színda­rabrészletet adtak elő. A siker részese volt ezenkí­vül a siófoki Telstar-zenektvr körvonalazza ezt a figurát Néha magára talál (pl. dia­lógusában, Karolával), szö­vege azonban gyakran üres; felmondott leckének hat Amikor egy tragikomikus helyzet nyomán Orbókné sí- rósan korholja a fiát, Mé­száros Joli elnevette magát Ez egy bohózati szituáció­ban talán megbocsátható, itt nem. Karola állandó jelzője: »szocialista tündér«. Mikes Emma néhány szép, ősánte pillanatában (pl. az erkélyen, amikor érezzük, hogy tet­szik neki a fiú) valóban az, különben nála is gyakran kísért a betanult szöveg, a merev, feszélyezett játék. Középszerű alakítás. Tóni néni, a kedves idős hölgy szerepénél Gábor Mara aligha kaphatott rászabottab- bat, sikerültebbet Mégsem nyújtotta azt amit vártunk tőle. Vitalitásában, humorá­ban túl harsány, egysíkú, szövegmondásában nemegy­szer pontatlan volt. Marit a »megtévedt« lányt rövid jelenetében Szabó Má­ria alakította. Az Egérút kaposvári be­mutatója nem kész, éretlen produkció érzését keltette. Remélhetőleg »menet köz­ben« sikerül korrigálni azt, amit lehet. Wallinger Endre mát a nemesvidiék és a nagy­szakácsiak leánytánca, illetve ugyancsak a nagyszakácsi fia­talok Rábaközi párasa képvi­selte. Különösen az utóbbi ara­tott nagy sikert lendületes előadásmódjával. A Marcali Járási Művelődési Házban há­romórás műsor keretjében ad­tak számot művészeti munká­jukról a marcali úttörők. A csapatbemutatót megelőző gondos felkészülés, igényes vá­logatás eredményeként színvo­nalas, gazdag műsorral léptek közönség elé a gyermekek. Különösen a kisdobosok gyer­mekjátékai, irodalmi színpa­da; a zenei tagozat vonószene­kara, és kórusai arattak meg­érdemelt sikert. Érdekes szín­foltja volt a bemutatónak az iskola és az úttörőcsapat éle­tét csipkedó két szatirikus mű- sorszám. Az ígéret szép szó... Látszólag nem sok köze van a tsz-vezetőségeknek az úttörők kulturális vetélkedőjéhez. Mégis szóvá tesszük azt a közömbösséget, amelyet a csákányi és a somogyzsitfai tsz vezetősége tanúsított nemrégen: Megígérték, föl is jegyez­ték, hogy elszállítják községükből a szereplő úttörőket — saját tagjaik felső tagozatos gyermekeit — a sávolyi körze­ti bemutatóra. Az ígéret azonban ígéret maradt. A zsitfai gyerekek gyalog vágtak neki az ötkilométeres útnak; a csá­kányiak — a még nagyobb távolság miatt — el sem indul­tak. Így iskolájuknak, a somogysámsoni úttörők énekkará­nak csonkán, leapadt létszámmal kellett közönség elé állnia. Szóvá tesszük az esetet, mivel ez a jelenség elég sok gazdasági vezető magatartására, a művelődéshez való viszo­nyára jellemző. Pedig ez semmiképpen sem válik dicsére­tükre. _ Tudósítóink jelentik kulturális vetélkedőkről a Vasárnap délelőtt Ságváron és Szóládon tartották meg a siófoki járás körzeti kulturá­lis bemutatóit. Szóládon a balatonszárszól színjátszók szerepeltek sike­resen. Ezenkívül a szóládiak, a balatonszemesiek és a nagy- csepelyiek produkcióját érde­mes még megemlítenünk. Meglepetés volt a balatonsze- mesi énekkar színvonalas be­mutatkozása Bárdos- és Éri- derici-művekkel. Sikert ara­tott a balatonszemes i KISZ­és a gimnázium énekkara Giay László vezetésével. Dr. H. J. • * * A marcali járásiban Nagy- szakácsiban tartották meg a környék úttörő és KISZ művé­szeti csoportjainak körzeti be­mutatóját. Ä műsorban főképp a népi gyermekjátékok váltot­tak ki elismerést, de jól sze­repelt a nemesrvidi és a tapso- nyi úttörők kórusa is. Az el­hangzott néhány szavalat azonban azt mutatja, hogy hiányzott a versek elemzéssel való megértése. A KISZ művészeti mozgal­Klubközi társastáncversenyt rendeztek Keszthelyen, az Ag­rártudományi Főiskola nagy­termében. A versenyen a ka­posvári Kilián György Ifjú­sági Házból tíz pár indult a kezdő D/4 kategóriában, és közülük egy pár, Szabó Ag­nes és Dolowchiák Gyula ju­tott tovább. A D/3 kategóriá­ban újabb klubversenyeken kell részt venniük. Azok, akik a D/2 kategória minősí­tését is megszerzik, bejutnak a májusban lezajló szombat- helyi országos versenyre. FÉNYKÉPEK ÉS FOTÓK A fényképek és a fotók kö­zött éles haltért húz, hogy míg az előbbi csupán a megörökí­tés, a rögzítés, az utóbbi a mondás, a kifejezés szándéká­val készül. Péter János gyűj­teményes kiállításán — amit a Somogy megyei Foto- és Film­klub rendezett meg a Latinka Megyei Művelődési Házban — ezép fényképeket és érté­kes fotókat láthatunk. A kiállításon a már ismert képekkel örömmel találkoz­tam (pl. Magány). A néző és a kép találkozásának föltétele az, amit a fotóról fent már említettem: mond-e valamit nekem, nézőnek, vagy sem. Péter János Keresem a javát című képével őszintén megne­vettetett. Szellemességével, gú- nyoros hangjával. A Kvartett igazi ötlet El­lentétben a Kompozícióval, ahol az edények esztétikailag rontják a kép hatását. A Kvar­tett szép kompozíció. Péter Já­nost leginkább a természet és a tárgyak érdeklik. A százar­cú táj valóban örökös téma. Nem lehet elégszer beszélni róla. A Nyár előtérbe állított búzakalásza, elmosott tája előtt időztem talán legtovább. Éz líra. A magyar táj lírája. S ebben oldódik föl leginkább Péter János egyénisége is. A Vágyakozás című kép sikere után hiányérzetem támadt a hasonló jellegű képek iránt. Pedig éppen Péter János bi­zonyítja be, hogy nincs hálá- saibb téma, mint az emberi arc, az ember, jelen esetben egy gyermek. A felnőtt em­berrel nehezebben talál kap­csolatot, az Ember és a pép című kép nem fejezi ki igazán a viszonyt Péter János kamara jellegű kiállításán hiányolom a fotós mondanivalóját korunkról, társadalmunkról, korunk és társadalmunk emberéről. Horányi Barna Amatőr képzőművészeti és fotopályázat indul (Tudósítónktól.) Április 30-tól május 14-ig rendezi meg az SZMT elnöksé­ge a somogyi szakszervezeti napokat Erre az alkalomra műkedvelők, képzőművészeti és fotoszakkörök részére kép­zőművészeti és fotópályázatot hirdetett az SZMT. A pályáza­ton a munkát, a munkást, a munkáséletet ábrázoló témák mellett a szakszervezeti moz­galom hazad és nemzetközi eredményeit kifejező pálya- művekkel lehet részt venni. A beérkezett pályázatokat szakzsüri értékeli. Egy-egy I., II. és III. helyezett alkotását díjazzák 200-tól 1000 forintig terjedő összeggel. A pályáza­tokat április 20-ig lehet bekül­deni a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kulturális, agit­prop. és sportbizottságához. (Kaposvár, Kossuth Lajos u. 9.) Tovább javult Siófok közegészségügyi helyzete Nem is olyan régen felbontott, szemetes, sáros járdák, elhordat- lan törmelékek éktelenítették Sió­fok utcáit. A község vezetői igye­keztek segíteni a bajokon, s ma már elmondhatjuk: sikerrel. Az utcákon — bár még sok a ten­nivaló — nagyobb a rend és a tisztaság. Ezt a köztisztasági rész­leg jobb munkájával és a lakos­ság segítségével sikerült elérni. Az új rendelőintézet és a kór­ház megépítésével Siófok a déli part legnagyobb egészségügyi köz­pontja lesz. A betegellátásról azonban addig is gondoskodni kelL Ezen a téren — a folyton emelkedő lélekszám ellenére — lényeges javulás tapasztalható. A betegforgalom arányos. Üj kör­zeti orvosi rendelés indult, csök­kent a csecsemőhalálozás, a tbc- megbetegedések és a gyermekbe­tegségek száma. A járványügyi helyzet is általában megnyugtató. Az ételmérgezések veszélye azon­ban változatlanul fenyeget. Kiesi a közétkeztetési üzem, s a többi vendéglátóhely is kapacitásán fe­lüli mennyiségben főz ételeket. Hasonló a helyzet a magánkiföz- dékben és a gomba mód sza­porodó, ételeket készítő bódék­ban is. Itt is szigorítani kell a folyamatos közegészségügyi el­lenőrzést. A köztisztaságot nyáron a jelen­legi munkáslétszámmal és tech­nikai felkészültséggel már nem lehet biztosítani. Az -egy Kuka és a két másik jármű nem győzi a szemét elhordását. Kevés a sze­méttároló, és ezért gyakran a délutáni órákban is hordják a szemetet, amelyet még a kora reggeli órákban el kellett volna tüntetni az utcákról. Időszerű volna, ha e feladatok elvégzésé­ről egy külön vállalat gondos­kodna. Az élelmiszer-kereskedelemben némi javulás észlelhető. Még min­dig hiányosak azonban a tárolás lehetőségei, a dolgozók tisztálko­dási föltételei. A kempingek köz- egészségügye kielégítő. Áthelye­zés alatt áll a piac; helyén par­kot építene!* i. ifespi __—Lmnlí a S ovinizmus — a tehenek világában Belgiumban halálos ko­molyan vitatják meg azt a »problémát«, hogy a Brüsszelben megrendezett III. mezőgazdasági héten nem részesültek-e kivéte­les elbánásban a vallon teheneik a flamandokkai szemben. A De Standaard című brüsszeli flamand napilap határozottan pa­naszkodik a flamand tehe­nekkel szemben gyakorolt hátrányt« megkülönbözte­tés miatt. Azt állítja, hogy az ország vallon megyéiből származó fehér tehenek kapták a legelőkelőbb he­lyet a királyi páholy előtt a mezőgazdasági hét befe­jező nagy parádéján. Char­les Hegel belgiumi mező- gazdasági miniszter, aki származásánál fogva val­lon, állítólag a fehér te­heneket részesíti előnyben a flamandokkai szemben. Különös éjjeliőr Bresciában Domenico Salvi, egy kis üzem tulaj­donosa nyugodtan alhat: gyárát gondosan őrzi Kon­gó, a 18 hónapos orosziám- kölyök, amely gazdájának állítása szerint rendkívül szeretetreméltó, és állító­lag nem is veszedelmes. De amióta a gyár kapujá­ban Kongó teljesít éjsza­kai szolgálatot, senki sem meri megközelíteni a kör­nyéket. Ne higgyük azon­ban, hogy az éjjeliőrség­nek ez a megoldása olcsó mulatság. Kongó napi kosztja több mint 300 fo­rintba kerül. ... Margaret Hunter 65 éves londoni asszonyt a legis­mertebb angol gépkocsive­zető-tanulónak tartják. Alig negyvenszer pró­bált sofőrvizsgát tenni, és mindannyiszor elbukott. A legutóbbi vizsgakocsdkázás után az oktató égnek me­redő hajjal ugrott ki a ko­csiból. — Elég volt! Ez Aszta öngyilkosság! ... Bob Hope, az ismert amerikai filmkomikus mondta: A pszichoanalitikus olyan ember, akinek annál kevesebb a gondja, mi­nél több jut ki páciensei­nek. ... A dél-afrikai varázslók szakszervezete úgy határo­zott, hogy emeli a varázs­lói szolgáltatások díjszabá­sát. Mamadur Robolo va­rázsló-szakszervezeti elnök kijelentése szerint a szol­gáltatások ára 37 százalék­kal emelkedik. Szellem­űzésért — ha férfi a pá­ciens — 75 shillinget, ha nő: 150 shillinget kell fi­zetni. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megye! Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: W1RTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-18. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári űzőmében, Kaposvár^ Latinka Sándor utca 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom