Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-13 / 61. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1966. március 11 ELSŐK LETTEK Nemzetközi autóstalálkozó AHOGY A REGGELI JÁ­RATOK beállnak a kaposvári autóbuszállomásra, percek alatt zsúfolásik megtelik vásárlók­kal a Leértékelt Áruk Boltja. Az eladók ünnepek előtt és holt szezonban egyaránt sokat dolgoznak. A Béke-brigád, amelynek tagja minden eladó, egy esztendeje alakult, és az idén elnyerte a szocialista bri­gád címet. Múlt évi bevételi tervük 10 400 00 forint volt. Az összeszokott, jó kereske­dőkből álló kollektíva több mint tizenkétmillió forintot forgalmazott. A legjobb ered­ményt a textil- és méteráru­osztály érte el: a bolt teljes forgalmának egyharmadát bo­nyolították le. Az osztály egyetlen eladója. Szántó Kál­mán nagyon sokat dolgozott a múlt évben. Ha ideje engedte, mellé állt Krausz György bolt­vezető is. Szántó Kálmán ti­zenhat éve dolgozik a szakmá­ban, Mezőcsokonváról jár be munkahelyére. — Még az esküvőjére sem kért szabadságot. Szombaton, munkaiidő után tartatták a la­kodalmat. és hétfőn 5 jött be elsőnek. Pedig mondtuk neki, hogy majd helyettesítjük vala­hogy, de nem volt értelme — fgy a brigádtagok. — Kitüntetést érdemelt vol­na brigádunk minden tagja, mert valamennyien a legtöbbet adták — mondja Szántó Kál­mán, a boltvezető helyettese. — Az időszakos leértékelés idején a vásárlók ezrei fordul­tak meg nálunk. Biczó József- né és Horváth Kornálné a kö­töttáruosztályon, Vigh István, a konfekció-, Szvath Károly a cipőrészlegnél állta a vevők rohamait. Nekünk ugyan nem segített az újabb leértékelés, mert sokkal olcsóbban adtuk el az árukat, melyek, ha egy kicsit lassabban is. de elfogy­tak volna az üzletekből. Az ötven százalékkal csökkentett árak mellett kétszeres munkát kellett végezni, hogy tervünket megvalósíthassuk. A zsibongó, lármázó vásár­lók tíz óra körül már alig férnek el a boltban. Nétr °gy- más szavát is alig értik a -agy zajban. Filiszár Lajosnéval, a Kaposvár és Vidéke Körzeti Földmű vessző vetkezet párt­titkárával, az üzlet pénztáro­sával a raktárban beszélge­tünk. A mennyezetig zsúfolt polcokra mutatva megjegyzi, hogy ennél kevesebb textiláru­juk sohasem volt. AZ ÁRUBESZERZÉST Kra­usz György boltvezető intézte. Azért kell ezt múlt időben mondani, mert az év eleje óta beteg, az orvos hosszú pihe­nést javasolt neki. Az eladók szerint a sok munkában fá­radt el. Már beteg volt, ami­kor kérték, hogy forduljon or­voshoz, de ő csak azt hajto­gatta, hogy akkor nem megy úgy az üzlet, ahogy szeretné. A múlt hónapban eladók bi­zonyították, hogy a jó szel­lem megmaradt: mindent megtesznek a vásárlókért. Krausz György boltvezető, az üzlet ötszörös kiváló dol­gozója nehezen várja a fel- gyógyulást Erről beszélt, ami­kor fölkerestem és arról, hogy szép eredményeik az eladók N Ha bukósisakot visel\ életben marad Mint már közöltük, tragikus végű közlekedési baleset történt a múlt szombaton Kaposváron. Petes János szennai lakos szabálytalanul előzött motorkerékpárjával, és össze­ütközött egy személygépkocsival. Petes az úttestre zubant, és sérüléseibe a helyszínen belehalt. — Nem következik be a halál, ha bukósisakot visel — ál­lapította meg az orvosi vizsgálat. , Halálos végű baleset történt nemrégiben Somogyváron is. Két motorkerékpár összeütközött, az egyik motor veze­tője meghalt, utasa súlyos sérüléseket szenvedett. A vártnál hamarabb köszöntött be a tavaszias, enyhe idő, s előkerültek a motorkerékpárok. Sokan bukósisak nél­kül száguldoznak, kitéve magukat az életveszélynek. — Még nem kötelező, majd április elsején kérje, hogy viseljem — fölényeskednek, amikor a rendőrök jóindula­túan figyelmeztetik őket könnyelműségük következmé­nyeire. Valóban: egy belügyminisztériumi rendelet értelmében a közlekedési rendőrök március végéig senkit sem vonhat­nak felelősségre, mert nem visel bukósisakot. Amikor így intézkedtek, még kevés volt a sisak, ma már viszont több ezer darab van az üzletekben és a nagykereskedelem raktá­rában. A motorosok száma napról napra emelkedik. Bukó­sisakot azonban kevesen hordanak. Sokan azt mondják: »Majd április elsejétől!-" Módosítani kellene a rendeletét, helyes lenne azonnali hatállyal kötelezővé tenni a bukósisak viselését, nehogy újabb halálos balesetek történjenek. Sz. L. lelkes és szorgalmas munká­jának köszönhetők. Megemlí­ti azt a sok fáradságot, ami a tizenkétmdlliós forgalom mögött van. — Sok tanácsot adott mun­kánkhoz a szövetkezet is. A MESZÖV-nél Kovács Gyula és Kerényi István készsége­sen segítettek, amikor hozzá­juk fordultunk. Ahhoz, hogy a vásárlók mindent megta­láltak nálunk, amire szük­ségük volt, nagy árukészlet kellett, ez pedig rengeteg utánjárást követelt. A MÜLT ÉV MUNKÁJÁ­NAK értékelésekor a Kapos­vár és Vidéke Körzeti Fmsz- nek ez az üzleté — a Leér­tékelt Áruk Boltja — lett az első a kiskereskedelmi egysé­gek közötti versenyben. A bolt eladói közül Szántó Kál­mán boltvezető-helyettes »Ki­váló dolgozó" jelvényt, Fili­szár Lajosné és Nyári János- né »Kiváló dolgozó«-okleve- let kapott. A bolt elnyerte a kiskereskedelmi egységek vándorzászlaját és vándorser­legét is. Nagy József Kőszegen Április 9—10—11-én nem­zetközi autóstalálkozóit rendez Kőszegen a Magyar Autóklub szombathelyi csoportja és a Vas Megyei Idegenforgalmi Hivatal. A találkozó iránt bel­földről és külföldről — első­sorban Ausztriából és Jugosz­láviából — nagy érdeklődésre számítanak. A vendégeket színes prog­ram várja. Ismerkedési esten találkozbialtnák, a húsvét két napján pedig autós ügyességi verseny, autósbál lesz a me gyeszékhelyen. Nagyszabású túrát indítanak a festői szép­ségű környező hegyekbe, <s a látogatók idegenvezetők kísé­retében ismerkedhetnek Szom­bathely, Kőszeg nevezetessé­geivel és a világhírű jáki mű­emlék templommal. A rendezők küldtek meghí­vókat a Magyar Autóklub ka­posvári csoportjának is. Innen igényelhetnek meghívót, illet­ve jelentkezési lapot azok is, akik Somogyból részt kíván­nak venni a kőszegi nemzet­közi autóstalákozón. CSATORNADUCVLÁS Többször hívták a napok­ban a tűzoltókat a Berzsenyi és a Kanizsai utca lakói, mert eldugultak a csatornák, és a kiáramló szennyvíz el­öntötte a pincéket. A szeny- nyes víz az ÉM. Somogy me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat és a 13-as AKÖV Ber­zsenyi utcai telepét is fenye­gette. — Csatomadugulás — ál­lapították meg a vízművek szakemberei, amikor a lakók tőlük is segítséget kértek. Hamarosan megállapították azt is, hogy a csatomadugu- lást — mint már annyi­szor — ismét néhány ember felelőtlensége okozta. Feltör­ték az utat, s a csatornát ki­bontva tégiát, zsákba varrt állati tetemet s rengeteg olyan tárgyat találtak benne, amit nem lefolyóba kellett volna dobni, hanem a sze­métgyűjtőbe, vagy pedig el kellett volna ásni. A felelőtlen emberek nem­csak anyagi kárt és bosszú­ságot okoztak, hanem zavart idéztek elő a közlekedésben is. Ugyanis a csatomatisztí- tás idejére mindkét utcát le kellett zárni a forgalom elől. cáz a hullám — Kun Jenő! — Jelen! — Lassú János! — Jelen! — Légrádi István! — Jelen! — Linner Ernő! — Jelen! A hang megakad. Didereg­ve megremeg a csönd. A ta­nár lehajtott fejjel mered a névre. Tudja, a pad nyikor­gása azt jelenti, hogy szem­ben vele némán feláll hatvan ember. Tekintetük perzseli az olajos padlót... És akkor a sziszegő, suhogó csöndben előbb ujjnyira nyí­lik, aztán kitárul az ajtó. Latyakos gumicsizmában, csu­pa sár, kopott melegítőben ott áll Lovász Péter. Mint szélcsapta búzatábla, egyszer­re mozdul meg mindenki. De a mozdulat félbeszakad... A fiú szőke hajáról végig az ar­cán sáros víz folydogál, min­dig eleven fekete szeme pil­lantás nélkül ölel fel min­dent. És körülötte gyűlik, fod­rozódik a lecsurgó víz... — Péter, menni akartunk érted! — a suttogó hang kiál­tásként hangzik. A víz-ember arra fordítja fejét. Keresi, ki szólt. Mintha lépni is akarna, de a sáros • • • csizma nem engedi. Marad ott egy helyben, a tócsában. — Tanár úr, ma késtem ... A tanár zavartan hümmög valami igenfélét. Tulajdon­képpen mondani kellene va­lamit. De nem néz az ajtó felé. Konokul, mintha először látná, a névsort tanulmányoz­za. Nem érti magát, hogy mi­től lett ilyen suta-félszeg, mi­ért hagyja, hogy úgy beszél­jenek a fiúk, mintha ő itt sem volna. Persze ez a be­szélgetés is furcsa. A máskor megszokott hangos zsivajgás helyett most egyszerre min­dig csak egy beszél. Mint amikor felelnek. Lehet, hogy most is felelnek? ... — Menj, öltözz át... Vesd le ezt a szörnyűséges ruhát. Aztán ott a szekrényben ta­lálsz ennivalót is. Tudod, hol! Tegnap jött csomagom .. — Te, Péter! Egy pillanat­ra! Nem értem. Te jó úszó vagy. Igaz, a télen már nem tartottál velem, de tavasztól nyárig mindig együtt jártunk a folyóra ... És most mégis.. Különben mikor a második érted induló csónak is felbo­rult, én már ugrásra készen álltam, hogy beúszok érted. A biztonság kedvéért még övét is csatoltam magamra Mégsem engedtek. Attól tar­tottak, elvisz az ár... A tanárnak megrándul a szemöldöke, alig észrevehe­tően megrázza a fejét, mint­ha kergetni akarná a képet.. Tengerré dagadt, ordító folyó. Rémült, izgatott embertömeg. Berregő autók, dömperek földdel megrakottan, mások bútort, ágyneműt szállítot­tak ... Valahol tompa robaj­jal összeomlik egy ház... Gyilkol, rombol, pusztít a víz. És mindig sötétebb lesz. Valahol nyolcvan méterrel beljebb egy rönkbe kapasz­kodva segítségért kiabál egy fiú... — Nem engedhettük, hogy elindulj, fiam. Kiismerhetet­len ilyenkor ez a folyó ... — Igen, tanár úr. De benn volt a Péter!... Azok a ro­hadt kacsák! Pont azok miatt... Lovász Péter a levegőbe öklöző padtársát nézi. — Az is érték, te. Ki akar­tuk terelni őket, hogy ne sodorja valahová messze a víz. De annyira váratlanul, hirtelen jött a hullám ... — Hiszen láttuk, ott vol­tunk. Még te mondtad — emlékszel —, hogy ezekért be­mész, aztán elég volt a víz­ből. Utána megnézzük, hogy a »hátországban" mit kell se­gíteni. Ha szükség lesz még ránk, megcsináljuk, ha nem, jövünk haza. Igaz, hogy mondtad? — Igen... Janival beszél­tem meg, hogy estére segí­tem neki megcsinálni azt a műszaki rajzot — Vártalak is. Mikor ti kimentetek, próbálkoztam ma­gam, de nem ment. Most már be kéne adni, de a mai na­pig sem készült el. Sejtettem, hogy valami nagy baj van, mert egyiktek sem jött haza reggelig. Csak akkor tudtam meg, hogy benn maradtál, mikor megérkeztek a fiúk. Azt hittük, hogy ki fognak menteni, ha kibírtad egész éj­szaka. Az iszapos víz a padok felé csordogált. A fiúk iszonyodva meredtek rá. Lovász Péter egykedvűen szemléli. — Ettől nem kell félni ... De az, ahol voltam! Nekem sosem jutott eszembe. hogy féljek. De akkor féltem. Na­gyon ... Deszkák sodródtak el mellettem, ki tudja, melyik épületből. Agak csapódtak hozzám. Az iszap marta a szemem. Végül már nem én kapaszkodtam a rönkbe. Egy rönkre csavarodott görcs volt a kezem... Az tartott. — Sokan indultak érted, de egy sem jutott el odáig. Le­hetetlen sodrásba kerültél... — Ott álltunk a parton te­hetetlenül ... Mindenki, aki ott volt, rólad beszélt. Szá­zaknak lettél egyszerre a fia, de mi haszna, ha a szülőket megbénította a rohanó víz... Nagy volt a káosz, minden­Az első olajvezeték Szibériában A Sain-Tymeny-l olajvezeték. A vezetéképítéssel mind messzebb jutnak észak felé. TESTVÉRORSZÁGOK ÉLETÉBŐL Végéhez közeledik a 436 kilo­méteres, első szibériai olajve­zeték építése. Már csak 12 ki­lométer van hátra, de ott a legnehezebb a munka: a mo­csaras szakasz 40 fokos hideg­ben sem fagy be. Repülők siettek az építők segítségére: hatalmas »MI—6" helikopterek óriási nyalábokban szállítják a hegesztés színhelyére a csöve­ket Az első szibériai olajvezeték építői végső rohamra indul­na« az utolsó kilométerekért, s közben tőlük több száz kilo­méternyire keletre már meg­kezdték a mísodik, az 1008 ki­lométer hosszú Uszty—Bálik— Omszk-vezeték építését. A nyáron a folyókon különböző építőanyagokat és berendezé­seket szállítottak oda: lakó­kocsikat, traktorokat, exkavá­torokat és más gépeket Szibéria olajban leggazda­gabb övezetei a tyumenyi te­rületen vannak, kiterjedésük másfél millió négyzetkilométer. Ezt a gigantikus térséget több ezer folyó szeli át; megszám­lálhatatlanul sok a tó, a mo­csár és az erdő. Az utóbbi években a geológusok tízmil- liárd tonnaszámra fedezték föl a kőolajat és trillió köbméte­rével a földgázt. A fúróberen­dezések százait clllították mun­kába a járhatatlan bozótban, s a tajga folyóinak partján te­lepek és városok épülnek. A munka arányainak érzél.él­tetésére megemlíthetjük a na- ni átlagot: a tyumeni területen 24 óra alatt összesen mintegy ezermétemyi fúrást végeznek. A belvizek miatt nehezen indul a munka a lábodi Kossuth Tsz-ben Megkezdték a zab vetését — Átválogatják és értékesítik az apró burgonyát Nehezen szákikiad a lábodi Kossuth Tsz határa. A laposan fekvő szántóföldeken magas kinek millió gondja volt, de egyben valamennyien meg­egyeztünk: neked ki kell on­nan kerülnöd, nem veszhetsz oda. — Persze, ott benn én ezt nem tudtam. Csak azt, hogy félek. És senki sem nyújt egy botot vagy kötelet, amibe be­lekapaszkodhatnék ... Hajnal- felé, ha nem tart a rönk, ak­kor hagyom, hogy sodorjon a viz. Embert segíteni indultam — de nekem nem segített az ember... A sáros víz csordogált, a tanár most először a fiúra meredt... — Hát ilyenre gondoltál? — Igen, tanár úr... Szé­gyellem. Attól kezdve szé­gyellem, mikor megláttam a fejem fölött a halmoptert. Ügy kaptam a kötél után, mintha... Nem is tudom megmondani, hogyan... És akkor __ L ovász Péter elhallgat. Ar­cáról szüntelenül csordogál az iszapos víz. Egy darabig még áll, aztán amilyen csöndben jött, behúzza maga mögött az ajtót. Valaki hátul azt suttogja: — A kötél elszakadt... Dideregve remeg a csönd. A tanár lehajtott fejjel, kono­kul mered a névsorra. Vele szemben néhány percen ke­resztül némán áll hatvan em­ber. Tekintetük perzseli az olajos, gyászfekete padló*-... Vörös Márta a talajvíz, s csak vontatottan* lassan tudják megkezdeni a szántást a traktorok. 260 hold megmunkálása vár rájuk a tavasszal, s mindössze talán ötven holdon dolgozhatnak, zavartalanul. Nincs is olvan táblájuk, amit egyöntetűen fel tudnának szántani, min­denütt vannak laposabb, vize- nyősebb részek, melyekre nem mehet rá a traktor. Azért a 32 hold zabnak előkészítették a magágyat, és hozzáfogtak a vetéséhez. Az összes fogat — végezve az erdei szállításokkal — most a trágyát hordja. Két gép is segít ebben a munkában, egy negyvenholdas burgonyatáblá­ra viszik ki a szerves anyagot. A korai tavasz a szövetkezet tagjainak is adott munkát. Fő­leg a férfiak műtrágyát szór­tak, s a napokban be is fejez­ték ezt a tennivalót. Az asz- szonyak idejét az apró krumpli válogatása köti le. Igen sokan keresik föl ezek­ben a hetekben a szövetkeze­tét, érdeklődve a vetőburgo­nya iránt. A gazdaságban ki- lencszáz mázsa apró burgo­nya telelt át prizmában. En­nek egy része alkalmas ve­tésre. Á vezetőség megértve más szövetkezet gondját, úgy határozott, hogy az egész mennyiséget átválogattatja. Számításaik szerint mintegy kétszáz mázsát adhatnak el vetőgumóként. Negyven-ötven asszony vég­zi naponta ezt a feladatot: igyekeznek, mert tudják Jól, hogy hamarosan szükségük lesiz vetőgumóra azoknak a gazdaságoknak, amelyek tőlük várnak segítséget

Next

/
Oldalképek
Tartalom