Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-11 / 59. szám
Péntek, 1966. március 11. 3 SOMOGYI SCPCiAV MEGNÖVELT TELJESÍTMÉNY A Tabi Építő és Vegyesipari Ktsz új terméket hoz forgalomba. A módosított rendszerű kalapácsos daráló nagyobb teljesítményű, mim elődei. Egyfázisú és háromfázisú villanymotorral működtethető. A háztáji gazdaságokban jól felhasználható. A ktsz eddig tíz darabot adott el belőle, s újabb nyolc darabra van megrendelése. Megjelent a Társadalmi Szemle márciusi száma MMZJBl CIKKEK AlllEiZAlllTÍ5A Kész ágynemű 8—24 %-ig Agynemű méteráru 15—20 %-ig Kártolt gyapjúszövetek 8—25 %-ig Férfi, női, gyermek téli- és átmeneti kabátok kártolt gyapjúszövetből 8—15 %-ig Női kosztümök kártolt gyapjúszövetből 8—15 %-ig Férfi- és fiúöltönyök kártolt gyapjúszövetből 8—15 %-ig Iskolaköpenyek 20 % Len és pamut konyharuha és törülköző 14—20 %-ig (2343) <lésekkel együtt, szoros kölcsönhatásukban kell kidolgozni„« Mód Aladárné, a Központi Statisztikai Hivatal főosztály- vezetője az életszínvonal néhány időszerű kérdéséről ír a folyóiratban. A grafikonokkal és statisztikai összesítőkkel illusztrált érdekes írás megállapítja: »Nyilvánvaló: amikor erőteljes ütemben emelkedik az átlagos életszínvonal, amikor — ha nem is egyforma mértékben, de — nagyjából minden réteg életszínvonala érezhetően javul, akkor a tények és vélemények lényegesen közelebb esnek egymáshoz. De nemcsak kívánság vagy elhatározás dolga, hogy valóban erőteljesen emelkedjék az életszín vonal, hanem meg kell teremteni ennek objektív alapjait. Ha mai körülményeink között egyik napról a másikra nem várható is ugrásszerű változás, éppen most joggal bízhatunk abban, hogy a gazdaságvezetésünk küszöbön álló reformja és megjelelő gazdaságpolitilzai koncepció mellett, az egész ország dolgozó népének együttes erőfeszítésével belátható időn belül újra elérjük életszinvo- nálunk gyorsabb ütemű emelkedését, s ezzel a tények, és a vélemények jobb összhangját is.« A mezőgazdaság szerepe és helye gazdasági életünkben címmel Csizmadia Ernő fejtegeti a Központi Bizottság _ decemberi határozatát követő vitáknak a mezőgazdaságira vonatkozó tapasztalatait. Dr. Dévai Tibor Szocialista törvényesség, szocialista demokrácia címmel írt tanulmányt. A Nemzetközi szemle-rovatban Hornját Irén az Olasz Kommunista Bárt XI. kongresszusáról számol be Az egység jegyében címmel. Ugyancsak ebben a rovatban olvasható Réti Ervin írása a Délikelet-Ázsiában folyó amerikai agresszióról. Az ifjúság erkölcsi szemléletének kérdéséhez címmel egy fölmérés tapasztalatait ismerteti a folyóirat. Szokás szerint könyvismertető és több külföldi információ is megjelent a Társadalmi Szemle mánoiuai számába«» Az MSZMP elméleti és politikai folyóiratának márciusi számában elsőként Tímár Mátyás pénzügyminiszter írását olvashatjuk A gazdaságirányítási rendszer reformja és a pénzgazdálkodás címmel. A szerző részletesen elemzi a jö vedelemelvonás és az anyagi érdekeltség rendszerét, a rövid lejáratú hitelezés módjait és a beruházások finanszírozásának lehetőségeit; szól a devizagazdálkodásról, a pénzügyi ellenőrzésről; külön fejezetet szentel a termelőszövetkezetek pénzgazdálkodásának és a költségvetési gazdálkodásnak is. A pénzügyminiszter így fejezi be írását. »-Az itt kifejtett elképzelések természetesen nem véglegesek. A gazdaságirányítás rendszerének reformja rendkívül szétágazó, sokrétű problémákat vet fel, s a pénzgazdálkodás területén eltek hatványozottan jelentkeznek. Az új gazdaságirányítási rendszer további pénzügyi elképzeléseit és szabályait a tervezési, ár-, vállalati gazdálkodási, beruházási és egyéb kér„KITÜNTETÉST KAPTAM...“ Hír: »Kitüntetés. A nemzetközi nőnap alkalmából az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést adományozta Horváth Imrénének, a somogy- zsitfai Hunyadi János Tsz tagjának.« Ne haragudjon, hogy sírok, de az örömtől van... Olyan emlékezetes nap volt, hogy nem fogom soha elfelejteni. Február közepén járt itt Szőcsénypusztán Horváthné, a megyei nőtanács titkára. Meglátogatott. Beszélgettünk, s egyszer csak azt mondta; . — Ne lepődj meg, ha hamarosan valami jó hírt kapsz... Faggattam, s akkor elmondta. Kitüntetésre terjesztettek föl, s a nemzetközi nőnapon vehetem majd áit Budapesten. A meglepetéstől csak annyit tudtam kérdezni, hogy miért éppen én. ö csak mosolygott, és azt válaszolta: — Nekem kellene megmondanom? Gondold csak végig, az eltelt húsz esztendőben mi mindent végeztél, mennyit dolgoztál... Hát igen ... Kevés asz- szonynak juthatott annyi »cím«, mint nekem. A községi nőtanács helyettes elnöke vagyok itt, Somogyasát- ván, tagja vagyak a járási nő tanácsnak, a járási tanács végrehajtó bizottságának. Mint a Hazafias Népfront járási bizottságának tagja küldött voltam a Népfront kongresszusán. Dolgozom a Vöröskereszt járási szervezetében; itt, a faluban a szociális, művelődési állandó bizottság elnökének választattak meg. Meet kaptam egy meghívót a Samogysámson és Vidéke Körzeti Fmsz-től, ahol igazgatósági tag vagyok. Küldöttgyűlésre hívnak. Sokszor, ha Sávolyban, Nemes- videm vagy Nagyszakácsiban rész>t veszek a tanácsülésen — mint járási tanács vb-tag —, éjjel érek haza. De nem sajnálom az időt, a fáradságot. Igaz, hogy kevés asz- saonyniak van ennyi társadalmi elfoglaltsága, de kevesen is mondhatják el eny- nyi fórumon a véleményüket S mindenért kárpótol az, hogy nemhiába dolgozom, hisz ha fölvetek valami megoldásra váró kérdést, orvosolják. Itt, a faluban nem furcsa, ha valaki sokat vállal, sokat tesz. Nálunk a tsz-ben az asszonyok viszik a prímet. S nagy az összetartás. Ha valamelyikünk nem végzett még a munkaterületén, hát oda megyünk mind, segítünk neki. Patronáljuk az öregeket. Segítettünk nekik a betakarodás- bam, behordtuk a kukoricát, felszedtük a cukorrépát. A jövő héten rendezünk öregek napját. Hogy mit szól a család a sok elfoglaltsághoz? Megszokták már. Kezdettől fogva részt veszek a nőmozgalomban, ez nevelt engem arra, hogy más munkával is megbízhassanak. A férjem a segítőtársam, ö a községi párttitkár, én 1960 óta vagyok párttag. Gyakran találkoznak gondjaink, feladataink, segítünk egymásnak. Együtt járunk a dolgozók iskolájába. S a gyerekek... Nagyon büszkék rám. A lányom is, a fiam is azt mondta: — Kevés gyerek lehet ilyen büszke az édesanyjára, mint rm ... De a többi gyerekem is örül. Mert van még tizennégy ... Igaz, ezek nem a tulajdon gyerekeim, KISZ- esek. Ugyanis a szőcsényi részen én patronálom a párt- szervezetből a KlSZ-fiátia- lokat. Csak jót mondhatok róluk. Nagyon szeretem őket, okosak, ügyesek, szeretik a munká t Jólesett nagyon mindenkitől az őszinte gratuláció. Mesélik, hogy azt mondták itt a férfiak, amikor olvasták az újsághírt: — Lám, a Juliska... Látjátok, ér annyit, ha nem többet, egy asszony is, mint egy ember... Bizony ér. Erről is beszéltek nekünk a Parlamentben. Nem tudom elmondani azt amit ott éreztem, ötvenen voltunk, egyszerű asszonyok. Én a szüléimre gondoltam, amikor beléptem. Cselédek voltak a grófi birtokon. Milyen öröm volna nekik, ha élnének, hogy a lányuk kitüntetést kapott, kezet fogott Dobi elvtárssal, együtt ebédeltek, koccintott vele. Elmentünk délután városnézésre. Csodálatos város Budapest ... Az Erzsébet-hí- don még nem jártam, gyalog mentem végig rajta. Ragyogott a nap, s minden olyan volt, a levegő, a hangulat, az emberek, mintha előre úgy rendezték volna, hogy örökre felejthetetlen legyen ez a nap. Amikor éjszaka hazaértem, nem éreztem fáradtságot. Pedig hajnalban három órakor indultam el hazulról. Eláruljam, hogy mi a legnagyobb kívánságom? Nem autó vagy ötös lottótalálat. Szeretnék sokáig élni, s ugyanilyen kedvvel és hoz- záll ássál, idővel és egészséggel tovább csinálni munkámat Nevelni, segíteni a fiatalokat Nevelni abban a széliemben, hogy a munkáért megbecsülés jár. Elmondta: Horváth Imréné Följegyezte: Strubl Márta Hogyan dolgoznak a vízügyiek? A kaposvári szakaszmérnökség munkájáról Nemrég lapunk is foglalkozott a somogyszentpáliak árvíz okozta gondjaival, és ők is, mások is a vízügyieket emlegették. Nem sokan tudják, mit is takar ez a szó: vízügyiek. Most bemutatjuk őket, azaz a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kaposvári szakaszmérnökségét Kezdjük azzal, hogy mivel foglalkoznak. Feladatuk megyénkben a vízrendezéssel és az árvízvédelemmel összefüggő szaktanácsadás, rendszeres jelzés a felső hatóságoknak és az érdekelt gazdaságoknak a vízszint változásáról, és indokolt esetben tevőleges beavatkozás a mű- | szaki munkákba, valamint technikai és személyi segítség nyújtása a védekezéshez. Fekete Imre szakaszmémök elmondta, hogy most átszervezés alatt állnak, külön építő- és ellenőrző, tanácsadó részleget alakítanak ki, hogy a rájuk bízott tennivalókat szervezettebben, gyorsabban végezhessék eL A múlt évben az árvizek a kaposvári szakaszmérnökségre is nagy terhet róttak. Négy technikus közül az egyik egész éven át, a másik három pedig hetekig, hónapokig Mohácson dolgozott, segített a dunai árvíz elleni védekezésben. Építési tervükben — gát- és víztározó építésé, csatornák karbantartása stb. — eredetileg 17 700 000 forint értékű munka szerepelt tavaly, ezekre azonban az árvízvédelemmel kapcsolatos terven felüli tennivalók miatt az előirányzottnál kevesebb erő és hitel jutott, így 11 000 000 forintnyi munkát végeztek. Legszámottevőbb volt a beruházás a Balatcnújhelyi Állami Gazdaságban, itt egy öntözőtelepet építettek. 1964- ben fogtak hozzá, és az idén fejezik be építését, s addigra mintegy nyolcmillió fo rintba kerül majd. A termelőszövetkezetekben főként vízrendezést vállaltak, így például Balatonendréden gépi földmunkát is végeztek. Az említett hitelzárölás miatt elmaradtak néhány létesítménnyel, mint a kőröshegyi víztározó meg a kötéséi öntözőmű. Általános tapasztalat, hogy a vízrendezés iránti igény megnőtt a tszekben, különösen a rétek és a legelők vízrendezésére fordítanak az eddiginél nagyobb gondot. Ebben az időszakban as áradások és a belvizek okoznak gondot a gazdaságokban. A hét elején érkezett a szakaszmérnökségre a két- helyi tsz levele, amelyben kérik, adjanak segítséget a több mint száz hold rétet és legelőt borító víz levezetéséhez. Technikus ment a helyszínre, jelentése alapján határozzák meg a segítés formáját. Hiba, hogy a gazdaságok általában csak akkor szólnak, ha már megtörtént a baj. Pedig Somogyszentpá- lon például a szakaszmérnökség csatomaőre idejében jelezte a nyugati övcsatorna körüli veszélyt a tsz-eknek» sajnos a védekezést elmulasztották. Nemrég az egyik községi tanácselnök telefonon méltatlankodott mondván, kiöntött az egyik patak, és micsoda dolog az, hogy a vízügyiek nem intézkednek. Igen, a gátszakadás után már sürgősen kell intézkedni, de mindezt megelőzhették volna, ha szemmel tartják a patakot, és idejében jelzik a veszélyt. A védekezéshez szükséges szerszámokban nincs hiány, gerendákat, pallót, talicskát, homokzsákot most is adhat a mérnökség, sőt a kéthelyieknek meg a somogyszentpáliaknak szivattyút is szállíthatnak, mihelyt megkapják megrendelésüket. A szakaszmérnökség feladata, hogy segítsen, ahol kell. Ezzel nem is marad adós, ha idejében fordulnak hozzá. így például az Alföldön közlekedik most terepjáró gépkocsijuk, a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság használja az árterületek bejárásánál. Az idei tervek szerint több somogyi és baranyai termelőszövetkezet megrendelésére végez különféle munkákat a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kaposvári szakaszmérnöksége. Elkészítik például a nagycsepelyiek és a kötcseiek víztározóját, illetve öntözőművét. Ezenkívül Zamárdiban és másutt rendezik a vízfolyásokat. Összesen csaknem tizenhatmillió forint értékű munkát irányoztak elő erre az évre. Hemesz Ferenc EL4DÓ FALUSI HÁZAK »Szövetkezetünk 1959-ben »3 taggal alakult meg. Most huszonkettővel kevesebben vagyunk a tsz-ben, s falunk lakossága csupán az utóbbi bárom évben kilencvenkettővel csökkent. Elgondolkodtató jelenség ez. Ha végigmegyünk az utcán, itt is ott is látunk néhány olyan házat, amelyben magukra maradt öregek élnek, vagy amelyiknek már nincs is lakója.* Így adtak számot az emberekről a szenyéri közgyűlésen. Érdekelt, kik hova mentek el. A falu, a szövetkezet vezetői pontosan tájékoztattak. Íme, a névsor, meg a rövid magyarázat: Káplár István a középparasztok közé számított. A mezei munkánál mindig is a fuvarozást becsülte többre. Földjét Balogh György és mások bérelték egyéni gazda korukban. O meg sem várta a tsz-szervc- zést, már előtte fölment Pestre. Győréi Lajos uradalmi vincellér a földosztás után újgazda lett. Juttatott földjét annak idején bevitte a szövetkezetbe, majd jó két évvel ezelőtt ugyancsak a fővárosba költözött. A Búzakalász Tsz tagnyilvántartásából tavaly törölték a nevét. Cgy tudják róla, hogy portásként keresi meg kenyerét. Lánya, Horváth Lajosné is vele ment családostul. A fiatalasszony dolgozott itt a tsz- ben, miközben férje gépállomási alkalmazott volt. Állítólag anyagmozgatóként helyezkedett el a férj valamilyen nagykereskedelmi vállalatnál. Horváth Vendel itthon egy ideig kocsis, majd gyalogmunkás volt. Fia a fővárosban gépkocsivezető, menye pedig buszkalauz. A család így Pesten tM jgj flüi Hasonlóan alakú* Krénusz Imre életútja is. Előbb felküldte a fiát szakmát tanulni, aztán ő is utánament. Két házuk van Szenyérben. Évek óta pesti lakos Peszmeg Ferencné egykori szenyéri tej- csamokos is. Benczák Jenő kőműves — akinek felesége szintén kilépett a szövetkezetből — ugyancsak a fővárosban él. Az eltávozottak között Takács László a legfiatalabb. Brigád- vezetőnek választották az alakuláskor, évek óta azonban őt irányítja pesti munkahelyének brigádvezetője. Segédmunkásnak ment, s azóta már tanulhatott valamilyen szakmát. Búcsút intettek kis falujuknak, paraszttársaiknak, s fölmentek Budapestre, jobbára egy helyre költöztek: vajamé-» lyik peremkerületben vettek telket, fölépítették az új házat, s aztán vitték magukkal az egész családot. Nem zavarta őket, hogy itthoni házukat nem tudták előzetesen eladni. Némelyikük még most is várja, hogy betoppanjon hozzá valaki komoly vevő szándékkal. Fogy és öregszik a szenyéri szövetkezeti tagság. Az elhaltak és elköltözőitek ötszázhat- van hold szántója természetesen Itt maradt a falu határában. Ennek megmunkálása is a bűzakaJászbeliek gondja. Átlagos életkoruk ötvennyolc év. A tagok közül száznyolc kap nyugdíjat vagy öregségi járadékot; hatvanan már semmit, de semmit nem tudnak a közösben dolgozni. Ugyan mire menne a szövetkezet a bedolgozó családtagok meg a gépek fokozódó segítsége nélkül? A mező még így is megérzi, hogy van a faluban tizenhárom eladó ház, s néhánynak már begyöpösödött a~ ud r ... KLTAS JOZöluf
