Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-10 / 58. szám

Csütörtök, 1006. március 10. 5 SOMOGYI NÉPLAP meGITTIMK OBCySZÁZBIILUÓT Egy 17 éves fiú áll a bí­róság előtt. Bűne: garázda- ság. Botrányt okozott az egyik vendéglőben: meg­ütötte az őt figyelmeztető vendéglővezetőt, egy terhes asszonyt. A fiú már ittasan ment oda. Idősebb barátai­nak társaságában egyik is­merősük házánál előbb ala­posan beszeszeltek. _ Hathónapi szabadságvesz­tésre ítélték, s elvonókúrára kötelezték. Ok az ivásra Hovatovább minden apró öröm vagy bánat ok lesz az ivásra: az első fizetés, az előléptetés, a születés- és a névnap. Sok munkahelyen szinte már közüggyé vált a névnapok közös megünneplé­se. Vannak iskolák, ahol a szalagavató ünnepségek, bá­lok italozással végződnek. Amíg ital lesz, iszákosok, alkoholisták is lesznek — mondják sokan, hogy ma­gyarázatot adjanak a mind nagyobb méreteket öltő al­koholfogyasztásra. Ha a szá­mok tükrében vizsgáljuk, hogy Somogybán egy év alatt mennyit költenek ital­ra, akkor határozottan ki­mondhatjuk: küzdeni kell azért, hogy ne emelkedjék, hanem csökkenjen az ital­forgalomból származó bevé­tel, s mind kevesebb legyen az alkoholista. 168 000 hektoliter sör A megyében levő állami és szövetkezeti vendéglők, Utas­ellátó-egységek meg azok a Balaton menti éttermek, presszók, melyeknek köz­pontjai Budapesten székel­nek, 290 millió forint értékű italt adtak el a múlt évben. 168 824 hektoliter sör és 40 336 hektoliter bor fogyott el tavaly Somogybán. Ebből a földművesszövetkezeti ven­déglátóhelyek adtak el 25 000 hektoliter bort, 112 Ó00 hek­toliter sört és 6400 hektoli­ter konyakot, pálinkát, ru­mot és likőrt. Nem csekély mennyiségű Italt hozott forgalomba ka­posvári és Balaton menti egységeiben a Vendéglátó Vállalat 1965-ben: 7000 hek­toliter bort és 16 000 hekto­liter sört. 152 hektoliterrel több égetett szesz fogyott el, mint az előző évben. Italból összesen 36,4 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. Ez 11 százalékkal meghalad­ja az 1964. évit. Mindehhez hozzá kell szá­mítani azt is, amit az Élel­miszer-kiskereskedelmi Válla­lat üzleteiben vettek meg: 2700 hektoliter bort, 14 000 hektoliter sört meg 618 hek­toliter égetett szeszt és li­kőrt mintegy 23 millió forint értékben. A szövetkezetek üzleteiben körülbelül 35 mil­lió forint értékű palackozott italt adtak el. Csak a Cse­mege Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat kaposvári üzletében 1,3 millió forint értékű pa­lackozott ital fogyott el ta­valy. Naponta hét kétszobás lakás S a mérlegnek ebbe a ser­penyőjébe nemcsak a mint­egy 350 milliós állami és szövetkezeti vendéglátói, kis­kereskedelmi italforgalmat kell beletenni, hanem a ma­gánosok, a szőlősgazdák és a pálinkafőzők által eladott ital mennyiségét is. Me­gyénkben 14 376 kát. hold szőlő van az állami gazda­ságok, a szövetkezetek és a magánosok kezelésében. (67,3 százaléka direkttermő!) 1964­Ipari nagy vállalat keres hosszabb számviteli gya­korlattal és okleveles vagy mérlegképes köny­velő* vizsgával rendel- ező személyt VEZETŐ BEOSZTÁSBA Pályázatokat -Ipari nagy vállalat« jeligére 35786-os számra a hirdetőbe kérünk. (35986) ben 24 mázsa 10 kiló szőlő termett holdanként. Hogy mennyi bort préseltek ebből, mennyi pálinkát főztek a visszamaradó cefréből, a gyümölcsökből, azt nehéz volna megállapítani. Arról nem is szólva, hogy ügyes­kedő szőlősgazdák hány hek­toliter csinált bort adtak el. A becslések szerint jóval meghaladja a négyszázmillió forintot az az összeg, ame­lyet megyénkben italra köl­töttek tavaly. De mondjuk, hogy »csak« négyszázmilliót ittunk meg, akkor is elké­pesztően nagy szám ez, ha meggondoljuk, hogy az Ipar­cikk-Kiskereskedelmi Válla­lat 500 millió forintot for­galmazott a múlt évben, s hogy egy kétszoba-összkom- fortos lakás fölépítése 160— 170 000 forintba kerül. Az italra költött pénzből 2500 lakás épülhetett volna. Na­ponta tehát hét ilyen lakás­nak az ára csúszott le a szomjas torkokon! Az alkohol hatása alatt A családi életüket felrúgó felnőttek, a bűncselekményt elkövető fiatalok legtöbbször az alkohol hatására cselek­szenek. Azért törik fel fia­talok az utcán álló gépkocsit, hatolnak be elhagyott vil­lákba, hogy legyen italra pénzük. Tucatjával lehetne sorolni azokat a bűncselek­ményeket — sikkasztás, templomfosztogatás, táskarab­lás, kerékpárlopás —, me­lyeknek indítéka az, hogy több jusson a szórakozásra, az italra. S a közlekedési balesetek nagy része is az alkohol számlájára írható. Száz községben ötszáz alkoholista A múltban a kilátástalan jövő, a munkanélküliség, a nyomor kergette az alkohol rabságába az embereket. Ma mások az indítékok. A jobb és biztos megélhetés, a na­gyobb kereset sok embert könnyelművé tesz, másokat a barátok, a társaság ösztönöz az ivásra, mondván: csak egy pohárral, ennyi nem árt meg. Egy pohárral tényleg nem árt meg. de a folytatás már káros lehet. A kaposvári kór­ház idegosztályán hosszú hó­napokon át kezeltek egy 22 éves fiatalembert: naponta 5—6 deci pálinkát ivott meg az utóbbi két évben. Még idejében fogták elvonúkúrára és sikerült káros szenvedé­lyétől megszabadítani. B. L. karádi lakos saját bevallása szerint naponta 15 liter (!) bort ivott meg. A kezelés után 7—8 literre csökkent ez a mennyiség. Sokan vannak olyanok, akik az orvosok sze­rint napi 8—10 liter borra -vannak hitelesítve«. Miből telik erre ezeknek az embereknek? Hogyan él­nek az alkoholisták család­jai? Mit érnek ezelc az em­berek munkahelyükön? Gyakran végződik tragé­diával a mértéktelen alko­holfogyasztás. H. J. bíróság elé került, mert fejszével támadt falujának tanácsi ve­zetőire. Elítélni azonban nem tudták, mert az elmeorvos szerint az alkohol elvette jó­zan Ítélőképességét. A Kór­ház zárt osztályára került. Nemrég szállították kórház­ba a mentők az utcán esz­méletlenül talált M. Gy.-t. Már nem lehetett rajta se­gíteni : annyit ivott, hogy be­lehalt. A sok ital okozta ha­lálát egy embernek G. köz­ségben Is. Tavaly 260 embert kezel­tek a kórház idegosztályán, hogy megmentsék őket az alkoholtól. Ez év első két hónaoiában 55 kényszer-el­vonókúrára szóló javaslatot kapott a kórház. A Vöröske­reszt aktívái száz községben 500 olyan embert találtak, akinek elvonókúrára volna szüksége. Fogjon össze a társadalom Az alkoholizmus ellen küzdő megyei társadalmi bi­zottság már sokat tett az al­koholisták számának csök­kentéséért. Lankadatlanul folytatják embereket, csalá­dokat megmentő hasznos munkájukat. Találkozni ilyen kezdeményezéssel tanácsaink­nál is. A karádi tanács pl. a vb üléseire meghívja a köz­ismert alkoholistákat, és ja­vasolja nekik, hogy vessék alá magukat az elvonókúrá­nak. Több embert sikerült így megmenteni. A Barcsi Járási Tanács V. B. kijóza­nítószoba létesítését határoz­ta el. Ezt különben egy ren­delet is kötelezővé teszi. Ka­posváron szintén hoztak rá határozatot, kijózanítószoba azonban még mindig nincs a városban. Pedig hetente 10— 15 részeg embert szállítanak a kórházba. A közömbösség megmutat­kozik az ittas emberek és a 18 éven aluliak itallal való kiszolgálásakor is. Ezt csak akkor szüntethetik meg, ha változtatnak a vendéglátó­ipari dolgozók bérezésén .és jutalékrendszerén. Nagy anyagi és erkölcsi kárt okoz az egyénnek is, a társadalomnak is a túlzott alkoholfogyasztás. Mindent el kell követni az alkoholiz­mus visszaszorításáért, az ital rabjaivá vált emberek megmentéséért. Ehhez az egész társadalom összefogá­sára van szükség. Szalai László Az állattartás biztonságáért A KUKORICA TERMÉS­ÁTLAGA tavaly megyénk termelőszövetkezeteiben — májusi morzsoltban számolva — 15 mázsa 30 kiló volt. En­nél több kellene, s a hozam nagyobb is lehetett volna, ha jobban kedvez az időjárás, és más tényezők is erőteljeseb­ben érvényesülnek a termés növelésében. Mindenesetre így is hozamnövekedésről van szó. A második ötéves terv előtti időszak évi kukoricaátlagát 13 mázsa 60 kilóban tartja nyil­ván a statisztika. Az árpa meg a zab is többet termett ta­valy, mint az említett koráb­bi időben. Mégis sok helyen szinte állandósul á takarmány­gond. Évről évre ismétlődő je­lenség, hogy mindig kevesebb az abrak a szükségesnél. Nemcsak a parasztemberek, hanem mások is tudják, hogy ez a zavaró körülmény nehe­zíti az állattartást. Márpedig éppen az állattartás az egyi­ke azoknak az ágazatoknak, amelyekben hosszrí távú biz­tonságra van szükség, hogy nyugodtan berendezkedhesse­nek a jószágállomány fejlesz­tésére. Az előidéző okok elemzése hosszadalmas volna. Azt vi­szont szükséges megemlíteni, hogy a közvélemény is egyre kevésbé tulajdonítja az abrak­gondot a paraszti helytállás és szorgalom hiányának. Általá­nosan — megfelelő időjárás esetén — nincsenek mostaná- bén a. ........eitt. A nemcsak b an gondozatlan kukoricapar- I abrakot, hanem az abrak mel- cellák, még kevésbé látni gaz- lett más takarmányt is ló­ba fulladt táblákat. Megnőt . I gyasztó, illetve leginkább a számottevően fejlődött az ab- j nem »zsákból élő« jószágról, rakfogyasztó állatfajok 1st zá ■ kivált a szarvasra: lváról van ma is, aránya is. Példa nél-' szó. Az uvemeléj ennek fej- kül állóan megkítszar.zőuött issztssét ösztönzi legjobban. a sertéshizlalás. A húscsibét ebben az időszakban honosí­tották meg közös gazdasá­gaink. Más fajú állatoknak — tenyészjószágr.ak és novai .lék­nek — is keil abrak. J len- lég nincs újabb terület takar­mánytermelésre, valamennyi tábla, valamennyi parcella és valamennyi hold szántó el van már valamivel foglalva. A hozamok pedig az erőfeszí­tések ellenére sem emelked­tek olyan mértékben, mint amennyi a gyarapodó abrak- fogyasztó állatállomány szük­ségletét fedezné. Szövetkeze­tenként főként ebből adódik a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés bizonyos belső feszültsége. Egy-egy rendkívül kedvezőtlen évjárat csak to­vább élezi ezt az ellentmon­dást, s még inkább nehezül a helyzetet. MILYEN TÖREKVÉSEK tapasztalhatók hát mosuna- ban? Megannyi körülményt mérlegelnek, egyeztetnek a tsz-vezetők, miközben a meg­oldás útját keresgetik. Isme­retes, hogy az állam néhány állatfaj és állati termék fel- vásárlási árát ebben az év­Negi/ven fok ntefeg az aszfaltokban A kaposvári cukrászüzem dolgozóinja’., február 1-én föl­emelték a fizetését. A me­gye cukrárzüzeméi közül ők érték el a legjobb ered­ményt. Minden elismerést megér­demelnek, hisz nem a leg­ideálisabb munkakörülmé­nyek között dolgoznak. A cukrászüzem kinőtte helyisé­geit. Korszerűtlen, a raktár kicsi, az ajtók alacsonyak, a tisztálkodási lehetőségek nőm megfelelő j'.c; a nagy te­remben, ahol a tűzhelyek és a sütők vannak, még télen is elviselhetetlen a hőség. A dolgozók trikóban vannak így járkálnak ki a raktárba, közben át kell menniük a hűvös kapu alatt. Nyáron a meleg eléri a 40 fokot is ~z asztalfiókban levő hőmér Ez azt jelenti, hogy a s.á- tőknél kb plusz 50 fokos a hőmérséklet. A mennyezet alacsony, a két ventillátor közül az egyiket leszerelték az új csernegeüzlet építése miatt. Emyős elszívóberen­dezésre lenne szükség. fgéretekben nincs is hiány, az intézkedés azon­ban még mindig késik. A dolgozók elégedettek a kere­setükkel, de szeretnék embe­ribb körülmények között el­látni feladatukat. Lezuhant egy amerikai repülőgép A kaliforniai parti őrség sze­rint Santa Cruz szigetére ked­den lezuhant egy kirándulásra bérelit amerikai repülőgép. A szerencsétlenség színhelyére kiküldött helikopter a roncsok között hat holttestet talált meg. Elektronikus beteg A kaliforniai egyetemen elektronikus beteget szerkesz­tettek, amelyet az érzéstelení­tés szimulátorának neveznek. A gép lélegzik, köhög, és »megérzi« a gyógyszerek hatá­sát. Ver a szíve, és vállizmai megremegnek. Pontosan úgy »viselkedik«, mint áz a bet?:g, aki az érzéstelenítés álmába merült. Így ki lehet próbálni rajta az új érzéstelenítószere- ket anélkül, hogy emberi éle­tet veszélyeztetnének. GALAMBTENYÉSZTŐK, FIGYELEM! Érdemes berendezkedni válógalamb-tenyésztésre, jól jövedelmez. A földmű vessz'.vetkezetek kedvező föltételek mellett kötnek szerződést vágógalamb-értékesítésre. Felvásárlási ár: 40—60 dkg súlyú galamboknál kg-ként 29,— Ft 60 dkg fölötti galamboknál kg-ként 34,— Ft 60 dkg alatti súlyú g ilambok értékesítése esetén 1 kg 60 dkg fölött 3 kg takarmány juttatása. Bővebb felvilágosítást a földművesszövetkezetek adnak. (5509) fi szerep és a koplalás P. Oscarson svéd filmszi« nész koplalásba kezdett. Reg­gel egy csésze teát iszik két- szersülttel, ebédre egy kis le­vest és almát, vacsorára pedig egy szeleike vajas kenyeret eszik. A koplalásnak az a ma­gyarázata, hogy ő kapta meg az Éhség című filtn főszerepét. -Hogyan tudnám teli gyomor­ral játszani az éhező szere­pét?« — mondja a sz'nész. Magac-.bb lett tehát a vá­gómarha meg a tej átvételi ára. Ez a sza. vasra ha-te- nyésziés egészére vonatkoztat­va azt jelenti, hagy a jószág- nevelésben az állatta nők job­ban mágia'alják számításukat. Keresik hát az útját-módját annak, hogy jobban elláthas­sák a jószágot, illetve több te­henet tarthassanak. Ennek elő­feltételeként igySkéznek meg­teremteni a szükséget takar- mányalapot. Á Nipszaöadság Mezőgazdasági Tanácsadója nemrégiben éppen ehhez adott szakmai útmutatást A szálas- takarmánj-t'jrmesztés idei tennivalói címmel. A cikkíró e célokról szólva megállapít­ja: arra törekszenek a ter- melőszövetkezetek, hogy egész évben folyamatosan, olcsón nagy mennyiségű zöldtakar­mányt, tömeg takarmányt jut­tassanak az állatállorr: ’ rynak, és megteremthessék a téli tö- megtakarmány-bázist is. Kü­lön szól a fehérjében gazdag növények termesztésének fon­tosságáról, és kiemeli ezek vá­lasztéka növelésének jelentő­ségét. Nagy figyelmet szentel a lucerna, a vöröshere. a szarvaakerep. a baltacím, a bíbor meg a bükkönyféléit hasznosságának, s méltatja az iregszemcsei kutatók nagyon jó kezdeményezését. Ezt nyári takarmánytermesztési rend­szerként emlegetik a szakem­berek. Fontos növényei e rend­szernek az évelő pillangóso­kon kívül az őszi keverékek és az utánuk következő má­sodvetés, a borsóval, szudáni cirokfűvel, tehát a fehérjével dúsított napraforgó- és kuko- ricacsalamádé. Ezek a keve­rékek — állapítja meg a cikk­író — fővetésben is kitűnő nyári zöldtakarmányok. Télire meg sok silókukorica és ta­karmányrépa kell a szarvas- merhe-áUor-"ryr. le A RÉT ÉS LEGELŐ HO­ZAMÁNAK NÖVELÉSE vál- toze if r'Jl igen nag .. -• kunk. Ezzel el is jutol’.unk a megoldás fő kérdéseihez. Ne­künk talán éppen a nagy ki­terjedésű réttel és legelővel, a fűtermő területek hatéko­nyabb és gyorsabb ütemű ja­vításával kellene kezdenünk. Pontosabban szólva, célszerű az utóbbi években elkezdett munkát erőteljesebben folytat­nunk. Anyagi lehetőség is van, meg gyakorlati tapaszta­lat is bizonyít már: érdemei a réttel, legelővel gondosab­ban törődni. Ezzel elérhetjük, hogy a szarvasmarha takar­mányozásában a legelőfű meg a réti széna nagyobb szerepet kapjon. Vele részben szántó­földet mentesíthetünk szálas- takarmány-termesztés alól. Az így felszabaduló terület pedig abrakot adhat. Az meg kell a sertésnek és a baromfinak. Az állattartás biztonságát jórészt a szilárd takarmány­alap adja meg. Régi gond en­nek megteremtése. Most, _ a szövetkezetek formálódó évi tervében is ez az egyik leg­több töprengést okozó tétel Nem alapvető szerkezeti vál­toztatás a megoldás útja, ha­nem a termelés szakszerű meg­határozása, gondos elvégzése és a takarmányok betakarítá­sának, felhasználása gazdasá­gosságának biztosítása A ter­vezés időszakában ezek a kérdések nagy figyelmet ér­demelnek, hiszen visszafelé nem mehetünk, csakis előbbre és előbbre kell lépjünk. Kutas József Út kedvezmény a ntf ültén tf ész fok részére Az eddiginél nagyobb mér íkű takarmányjuttatás! Magas átvételi ár! 2.60 kg fölötti súlyú nyulak átadása esetén 3 kg 2.60 kg alatti súlyú nyulak átadása esetén 2 kg takarmányjuttatás állami á -m, ha szerződést köt a FÖLDMÜVESSZÖVET IEZETTEL. (551U

Next

/
Oldalképek
Tartalom