Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-10 / 58. szám
Csütörtök, 1966. március 19. 3 SOMOGYI NEPEAN A tervezettnél több zöldségre szerződött a MÉK A Szövetkezetek Somogy megyei Értékesítő Központja erre az évre 3404 hold zöldségféle termeltetését és átvételét tervezte. Bár a múlt év rossz időjárása következtében jó néhány termel vény nem hozta meg a várt eredményt, termelőszövetkezeteink március elsejéig 3642 hold zöldségre kötöttek szerződést a MÉK-keL Ez az eredmény magában is figyelemreméltó. Arra utal, hogy megyénkben nem csökkent a termelési kedv, mindinkább látják az ezzel az üzemággal is foglalkozó szövetkezeteink, hogy jövedelmező a kertészkedés. Említést érdemel, hogy a vöröshagyma kivételével szinte valamennyi zöldségféléből többet kívánnak termelni. Tény, hogy több évben nem sikerült a várt átlagot kihozni a vöröshagymából. Ez azonban csak részben indoka annak, hogy nagyüzemeink nem szívesen foglalkoznak wie. Hiba az is, hogy éveken át nem rendezték az átvételi árakat. Ez is visszatartotta a kertészkedő szövetkezeteket a vöröshagyma termelésétől. Most, hogy ismertté vált az új árintézkedés, a pamukl szövetkezet máris bejelentette, hogy 11 holdon akar vöröshagymát termelni. Számottevően emelkedik az idén a zöldpaprika területe. Különösen a paradicsom alakú paprikából termelnek többet gazdaságaink. Ezt a fajtát szívesen vásárolják külföldön is, és szép bevételt hoz. Tavaly például a Dráva- menti Egyetértés Termelő- szövetkezet huszonöt holdról 450 000 forint értékű paprikát adott el. Ugyancsak nő a zöldborsó, a zöldbab, az uborka és a görögdinnye területe. Tanácskozások, megbeszélések előzték meg megy es zierte a szerződéskötéseket. Megvitatták, melyik növényt legérdemesebb termelni. Az előző évekhez viszonyítva szinte ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés az idén a primőrtermelés iránt Az átvétel még csak a közelmúltban indult meg. Eddig két- háromezer csomó zöldhagymát és nyolc mázsa spenótot adtak el gazdaságaink. De szinte mindenütt szépen fejlődnek a melegházakban m primőr zöldségfélék. A tavalyi mennyiség háromszorosára, több mint hatszázezer darab korai paprikára kötöttek szerződést. Különösen nagy mennyiség értékesítését tervezi a somogytúri, az öreglaki, a nagyberényi termelő- szövetkezet, az öreglaka és a Balatomúj helyi Állami Gazdaság. A múlt évi nyolc-tíz mázsa helyett az idén negyvenegy mázsa primőr paradicsom átvételében állapodtak meg kertészeteink a MÉK-kel. A melegágyakból 10 000 fej salátát, 8000 csomó retket adnak eL Korai szabadföldi növényekre is kötöttek szerződést szövetkezeteink. Húsz-húsz holdon termelnek paradicsomot, uborkát és zöldborsót. Erre a célra az értékesítő központ ingyenes vetőmagot biztosít, s ha esetleg fagykár éri ezeket a zöldségféléket, a palánták árának felét is megtérítik. Nagy múltja, hagyománya nincs a zöldségtermelésnek Somogybán. Gazdaságaink azonban mind szívesebben foglalkoznak ezzel az ágazattal. Erre utalnak a már megkötött szerződések is. V. M. Középiskolás szakmunkásjelöltek Évi hotvcmmilllós tartalék gépvásárlásra AZ AMORTIZÁCIÓS ALAP JELENTŐSÉGÉRŐL Fiatal középiskoláink egyike, a tahi Mezőgazdasági Gépszerelő Szakközépiskola ötödik tanévében jár: négy tagozati osztály — 154 diák a gimnázium épületében. Diákotthonuk a Fő utca alig észrevehető kis épületében és annak udvarán kapott helyet. A tanulok többsége itt él: bennlakó, Somogy szinte valamennyi tájáról. Jókor jöttünk, mondta a diákotthon igazgatója; a másodikos tanulók éppen kéthetes gyakorlati idejüket töltik, így munka közben is láthatjuk őket. A gépállomás berende- zíett tanműhelyében gépek, szerszámok között olajos munkaruhában, »egyen «-sváj císapkában szorgoskodnak a hatalmas, tágas, rendezett csarnokban fülsiketítő kopácsolás közepette. Rá kell jönnöm, a kopácsolás jelzője elhamarkodott. A fémes koccanások egymásutánja szabályos időközönként: ritmus; a zörej összhatásában — a munka zenéje. Csak meg kell érezni. A szerelőcsarnok mellett két isebb helyiség. Kalauzunk lalász Sándor gyakorlati oktató. — Az első teremben össze- iggő gyakorlatát végzi a maxiik osztály. A heti egy ipokon tanultakat gyakorolta be itt a két hét alatt; há- >m csoportra elosztva, váltás- il dolgoznak rész munkadara- >kon; ismerkednek a forga- olással és a gépelemek fel- jításával. Ma éppen kézi la- itosmunkát végeznék ... Reggel hat óra óta állnak a satupadok mellett a fiatalok. Arcukon a dolgozó ember miunkára összpontosított figyelme és :— azt hiszem, nem túlzók —1 öröme. Csak a barkácsoló emberek tekintetén láttam ezt az önfeledt izgatottságot Mégis a különbség lényeges. Ami ott a hobby jele, az itt, náluk az élethivatás záloga. A forgácsolóban Hobby persze itt is akad. Ahogy belépünk a forgácsoló helyiségébe, két-három fiatal egy Go-Cart kocsi motorját szereli. Szakköri foglalkozáson a szakirodalom alapján tervezték meg, és kísérleti darabként a negyedikesek gyakorlati foglalkozásán állították ösz- sze. Távolabb, az ablak előtt korszerű forgácsológépek. Az egyiknél egy magas, szőke, IV. osztályos fiú, Gőbölös Péter már a vizsgamunkáján, egy fogasléces traktoremelő modelljén dolgozik, míg a többiek a másik, a nagy szerelőcsarnokban a heti egy gyakorlati napjukat töltik: erőgépeket és munkagépeket szerelnek. — Hová kerülnek és milyen rendeltetéssel a modellek? Kísérőm hangja egy kis büszkeséggel cseng: — Az IFÉRT kevés szemléltetőanyagot küld. Így az elkészített modellek itt maradnak: szemléltetőeszközök az elméleti órákon. — Hogyan állnak helyt szakmunkáskén t a végzett fiatalok? — Eddig csak elismerést, jó véleményeket hallottunk róluk, a szakmunkásokról is, a továbbtanulókról is. Az iskolában hasonló a véleménye Hausz Gyula igazgatónak. Tőle hallottam azt is, hogy a fiatalok többsége néma tsz-ben — ahol esetleg többet kereshetne —, hanem inká bb a gépjavító állomásokon helyezkedik el szívesebbem. — Kutattuk ennek okát, de maguk a fiatalok mondták el: Nem arról van szó, hogy nem akarnak a tsz-be menni. De ahhoz, hogy mindjárt önállóan, egyedül dolgozzanak, még kevés a tapasztalatuk. S ebben igazuk van... A szakközépiskola iránt kezdettől nagy érdeklődés mutatkozott. Az első évben kdlenc- venen, tavaly már száznegy- venhárman jelentkeztek. Sajnos a keret mindössze negyven tanulóra futja. Párhuzamos osztályokra volna lehetőség, ehhez azonban bővíteni kellene a diákotthont. Megérdeklődtem: Van-e észrevehető különbség a gimnazisták és a szakközépiskolások mentalitásában, életszemléletében? — Összevetve a gimnazistákkal: a szakközépiskolásoknak jobb a munkához való viszonyuk; gyakorlati érzékük, életszemléletük reálisabb. ErSzorgos munka a gépszerelő csarnokban. re a pályára szánták magukat, erre készülnek, és tudják, hogy mezőgazdasági gépszerelő szakmunkás lesz belőlük. — S tanulmányi téren? — A múlt évben sikerült elérniük a gimnáziumi 3,3 átlagot. Most ez félévkor csőkként ugyan 3,1-re, de a többség igyekszik, érdeklődik. Általános észrevétel, hogy sokat olvasnak, főleg szépirodalmat. Ezzel törekszen o': pótolni azt, amennyivel a gór uaziatáknál Gőbölös Péter IV. osztályos tanuló az esztergapad mellett oktatójával. kevesebbet kapnak humán műveltségben. A diákotthoni életről Angyal József nevelőtanártól érdeklődtem. Elmondta: az olvasás mellett szellemi vetélkedő, könyvismertetés, élménybeszámoló, zenei ismeretterjesztő előadás sfb. programmal klub- rendezvényeket tartanak; zenekart alakítottak, és egy színdarabbal sikeresen szerepeltek Zicsen, Kapolyon. A bevételen újabb hangszereket vásárolnak. Egyszóval: ha zsúfoltan is, de otthon, közösségben érzi magáit a százhúsz fiatal. S hozzáteszem; magabiztosan is, ami a jövőjüket illeti. Okkal. Wallinger Endre óimra fllCTíOíl ~n-----------------rr k ellemes illatú, a helyiség levegőjét felfrissíti és fertőtleníti. (3461) A múlt év decemberében és az idén januárban az ország többi közös gazdaságához hasonlóan a somogyi termelő- szövetkezetekben is lebonyolították az erő- és munkagépek újraér tókeleset. Még az idén s°r kerül az állóeszközök csoportjába tartozó további vagyontárgyaknak, az épületeknek az újraértékelésére is. A tartós használatú termelési eszközök értékcsökkenésének elszámolása természetes velejárója a gazdálkodásnak, mert csak így mutathatók ki a termelés közben felmerülő költségek, így alkotható hű kép a közös vagyonról. A gépek értékelése befejeződött. A harminckét szakbizottság — élükön gépállomási főmérnökökkel, technikusokkal és a járási tanácsok közgazdászaival — 2467 erőgépet, 26 kombájnt és 135 tehergépkocsit vizsgált meg, s állapította meg e gépek mostani értékét. Ezek a számok egyúttal a szövetkezeti géppark erősödését is mutatják. 1959-ben mindössze 68 traktor veit megyénk közös gazdaságaiban. Azóta átlagosan mintegy 70 millió forintos gépi beruházással gyarapodtak évente a somogyi termelőszövetkezetek. A gépeket szinte kizárólag hitelből vásárolták. A hiteürész- tetek törlesztése időközben esedékessé vélt, s ez egyik- másik gazdaságot bizony nagyon érzékenyen érintette, hiszen a felosztható jövedelem rovására kellett fizetniük. Ezt a gondot elkerülendő látott napvilágot az a módosított rendelkezés, hogy minden termelőszövetkezetnek amortizációs alapot kell létesítenie. Ez azt jelenti, hogy az évi értékcsökkenésnek megfelelő összeget a gazdaságok saját árbevételeikből befizetik erre az alapszámlára, s elsősorban ebből a pénzből vásárolnak gépeket a jövőben. Ezzel megszilárdíthatják gazdasági önállóságukat, hiszen pénzükért most már olyan gépet vehetnek, amilyenre leginkább szükségük van. Megyénkben az újraértékeléskor 653 millió forint volt a szövetkezeti gépek nyilvántartott értéke. Ez a szám a gépek régi — beszerzési — árát jelenti, s most, az értékcsökkenés elszámolása után 303 millió forintot érnek. A fölmérések szerint őt év alatt (évi 10,7 százalékos értékcsökkenés mellett) felihasználódik ez az érték, vagyis évente mintegy 60 millió forint értékcsökKe- nést számolnak el a közös gazdaságok, s ennyit fizetnek be a bankba az amortizációs alapra. Az esedékes befizetések máris megkezdődtek, s ahol egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő pénz, ott a bankfiókok rövid lejáratú hitelt adnak erre a célra. Említettük, hogy a szóban forgó évi 60 milliós tartalékolást önerőből, tehát a gazdálkodás árbevételeiből kell fedezniük a termelőszövetkezeteknek. Az egyes termények és vágóállatok felvásárlási árának emelkedése az idén lehetővé teszi, hogy a korábbinál több pénzhez jussanak a tsz-ek, s elsősorban ebből a többletből kell az amortizációs alapra befizetni. Az árrendezés révén várható többletbevétel megyénkben is elérheti az évi amortizáció összegét. A bankfiókoknál kezelt alapot kizárólag gépi beruházásra fordíthatják a gazdaságok, gépeket vásárolhatnak belőle. Nem költhetik el ezt a pénzt gépjavításra, beruházási és egyéb hitel törlesztésére, s nem vehetnek rajta alkatrészeket meg üzemanyagot. Előfordulhat, hogy az amortizációs alapot nem veszi igénybe vagy nem meríti ki a szövetkezet, ilyenkor a következő évre megy át, s akkor is felhasználhatja. A bank évi háromszázalékos kamatot fizet az alapban levő pénz után. A gépek nyilvántartott használhatósági falca meghatározott értékcsökkenési százalék szerint romlik évről évre, tehát egy adott időszak után a papírforma alapján értéktelenné válnak. Ebben az esetben a gépnek nincs további értékcsökkenése, következésképp az amortizációs alapba sem kell befizetni. Előnyére válik a termelőszövetkezetnek, ha minél több ilyen gépe van, hiszen így tulajdonképpen már értéktelen gépet használ a termelésben, s ezáltal az előállított termény vagy termék önköltsége jelentősen csökken. A gondos karbantartás, a szakszerű használat növeli a gépek élettartamát, ez pedig nagyon fontos tényező a termelés gazdaságossága szempontjából. Több figyelemre, a gépek jobb megbecsülésére ösztönöz az értékcsökkenés rendszeres elszámoláséra vonatkozó rendelkezés is. Hemesz Ferenc Megkezdte a háztáji gyümölcsösök permetezését Marcaliban a f öldmuvesszovetkezet permetező brigádja.
