Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-04 / 53. szám

Píntek, 1966. március 4. 5 SOMOGYI NÉPLAP Az alkotás legendái A z ingerült hang, az érvelést mellőző sértődött ■rx kifakadás a felmondási kérelem alátámasztását szolgálta. A fiatal mérnök — aki négy évig az üzem tár­sadalmi ösztöndíját élvezte — hét hónapot töltött az üzemben. Most menni akar, vállalva az ösztöndíj vissza­fizetését, mit sem törődve azzal, hogy az üzemnek nem pénz, hanem mérnök kell. Indoka: úgy hitte, alkotásra nyílik módja, de itt csak egyhangú rutinmunkát végző üzemmérnök lett belőle. Az eset nem általánosítható, de nem is ritka kivétel, s nemcsak fiatal, hanem idősebb műszakiak is vannak, akik hasonlóan vélekednek. E nézetek forrása az alkotás leszűkített értelmezése; képviselői egy már-már szabadalomszámba menő új kons - trukciónál, a kutatóintézetben végzett munkánál, a fej­lesztési csoportnál nagy technikai apparátussal lefolyta­tott kísérleteknél vonják meg az alkotás határát. Szürke üzemépületek, gépzúgás, olajtól csillogó munkadarabok, napi termelési feladatok közepette alkotás? Nem — ráz­zák tagadóan a fejüket —, nem lehet. Hamis legenda lengik körül az alkotás szép fogalmát. A misztifikáció ködébe burkoltan csak az látszik alkotásnak, ami »nagy«, ami »még soha nem volt«, ami feltűnést kelt, s kirekesz­tik e fogalomkörből mindazt, ami föltétele és alapja a kiugró alkotásoknak: a közvetlen termelőmunka korsze­rűsítését az olaj és gépzúgás közepette született újat, ke­vésbé látványosat ugyan, de nélkülözhetetlent. T1 évedés felfogni úgy az alkotást — a szó anyagi- műszaki és nem művészi értelmében —, mint különleges körülmények között létrejövő kivételes pilla­natot. Az említett fiatal mérnök és a hozzá hasonlóan gondolkodók a leglényegesebbet nem érzékelik: azt, hogy az alkotás — folyamat. — Vajon attól, aki »csak« üzem­mérnök, megtagadták az alkotás lehetőségét? A gépek he­lyes technológiai sorrendjének kialakítása, az optimális programozás, a gyár újítási íelatíattervében foglaltak megvalósítása egy-egy példa arra, hogyan, hol nyílik mód az alkotásra, s a hasonló lehetőségeket még szép számmal sorolhatnánk. Inkább ott a baj, hogy a mű­szakiak egy része az alapot jelentő műszaki-technikai fej­lődéstől elvonatkoztatva keresi az alkotás lehetőségét, s veszni hagyja a hétköznapok kínálta alkalmakat. Frappáns választ adott a felmondását szorgalmazó fia­tal szakembernek a gyár főmérnöke: megemlítette, hogy élve az új prémiumrendelet nyújtotta lehetőséggel, éppen egy hete tűztek ki ötvenezer forint célprémiumot az egyik gyártmány új technológiájának kidolgozására, amely kiküszöböli a jelenleg meglevő, minőségrontó tényezőket. *A jó megoldást öntől is szívesen elfogadjuk« — mondta a főmérnök, s az alkotás lehetőségét reklamáló üzemmér- hök erre bizony semmit sem felelhetett! És végképp visz- szakozót fújt, amikor a főmérnök még négy, fentihez ha­sonló, valóban alkotó munkára módot adó feladatot em­lített, s két olyat, amely éppen mérnökünk üzemében vár megoldásra! AT annak tehát — s nem kis számmal — az üaem­’ ben is alkotói feladatok, de megtörténik — mint az említett esetben —, hogy az erdőtől nem látják a fát, azaz az általánosságban emlegetett alkotási vágy elvonja a figyelmet a konkrét alkotói feladatoktól. És még valamit: a műszaki-technikai haladás mindinkább kol­lektív munkává lesz, egy-egy nagyszerű technikai alkotás mind kevésbé független más területek fejlődésétől. Az űrhajók — hogy a technikai maximumot említsük —több tucatnyi iparág eredményeinek szintézisét jelentik, de pél­dául a világviszonylatban is nagy elismerést szerzett ma­gyar nukleáris műszerek nemcsak konstruktőreiket dicsé­rik, hanem a precíziós megmunkáló gépek alkotóit, a kü­lönleges fémötvözeteket előállító kohászatot, és így tovább. A technika története s azon belül századunk igen sok legendás alkotást tart számon; a legendás alkotások azon­ban nem azonosak az alkotás legendáival. A fiatal mér­nök végül is visszavette felmondási kérelmét a főmérnök asztaláról, mert a tények által megalapozott érvek lecsil­lapították mehetnékjét; esete mégis — nemcsak önmaga számára — tanulságot adó. És ha komolyan veszi ő is, más is a tanulságot, akkor szegényebbek lesznek ugyan néhány legendával, de mérhetetlenül gazdagabbak mind­azzal, amit feladatként, mégpedig erőt, tehetséget próbára tevő feladatként kínálnak a munkás és alkotó hétköznapok. Salakos utat épített a tanács útkarbantartó részlege Bokáig érő sárban című írá­sunkban szóvá tettük, hogy senki sem tartja rendben a Honvéd utcai járdákat. Stadler József főmérnök, a váro­si tanács építési és közlekedési osztályának helyettes vezetője kö­zölte, hogy a tanács tárgyalt az ÉM Építőipari Vállalattal a járdák rendben tartásával kapcsolatban. A vállalat megígérte, hogy rend­szeresen letakaríílatja a dömperek és a tehergépkocsik felhordt% sa­rat a járdáról. A városi tanács út­karbantartó részlege salakos utat épített az északnyugati városrész­hez. A vállalat feltölti a járda mel­letti gödröt. Nem érdemes az út javítására több pénzt és munkát fordítani, mivei a tavasszal meg­kezdik a Honvéd utcai út felújí­tását. Megoldás csak van? Különös panaszt hallottam Nagyberényben: a tejcsamok- ban mindenki vásárolhat tejet, csak a tsz-tagok nem. A panasz egészen új keletű. Eddig ugyan­is az istállónál adta ki a tsz a tejet azoknak a tagoknak, akiknek nincs vagy éppen nem tejel háztáji tehenük, idős em­berek meg gyerekek tapossák esténként a sarat a falun kí­vüli majorig, hogy hazavigyék a családnak szükséges fél vagy egy litert. Ezen akart segíte­ni a szövetkezet vezc lősége. A tejet ugyanis behozzák a falu­ba, fölösleges kijárnia minden­kinek, hiszen a csarnokban is kloszthr.--ák annrl; a ti:- í.zenöt családnak. Igen ám, cmkhogy a csar­nokból nem vihetnek tejet a tsz-tagok. )gy sz 1 a Te.ioari Trö z, u as! á a. B ró Antal, a Kaposvári Tejin'ri Vállalat fel- vásárlási ciopo ív'ze'.ő'e azzál indokolja ezt a ren:Ie'kezé3t, hogy a tagokat a szövetkezet kötelei eT-.t1'.’ tejjel. A tsz vi­szont szerződést kötött a tej­iparral. s am’JiD" a t?jet a csarnokban átadták, már nem a közös gazdaságé. Ha ott vá­sárolnak a tagok, rkk:r esetleg visszaélésre nyílna alkalom. Ugyaivs a f'Ivátárlásl ár ma­gasa'’', ml í az eladási. Abba : - e nlnz'i a Tejipari illetékesei, hogy a előtt a szövetkezet __0__Jü a kimérje, de azt m ár nem enge Ik meg a tejke­zelőnek, hogy ő ossza ki azt a napi tíz-tizenöt litert. A tsz viszont aligha tudna esténként oda állítani egy embert, hogy ezt a kevés tejet kimérje. Más megoldást kellene talál­ni. Elképzelhető lenne, hogy a csamokos naponta kiadná a tejet, s hónap végén egy tétel­ben levonná ezt a tsz-től. Az kellene hozzá, hogy a szövet­kezet a hónap elején megadná azok névsorát, akiknek tejel­látását így biztosítia. Ezzel elejét vehetnék bármilyen pon­tatlanságnak vagy visszaélés­nek, s megnyugodnának az érdekelt tsz-tagok is meg a ró­luk gondoskodó vezetőik is. K. I. még ba1 Vállalat csarnok megbíro: Balatonboglár csapata nyerte a dunántúli sörfejtőversenyt Csaknem három és fél ezer üveg sört palackoztak másfél óra alatt A dunántúli sörfejtő üze­mek évről évre versenyen mérik össze tudásukat, és szigorú föltételek mellett ve­télkednek az első helyezett­nek kijáró címért meg a szép díjért. A közelmúltban Szombathely, Kaposvár, Za­laegerszeg, Pápa, Balatonbog­EMBERSÉG Munkahelyére ment Bársony Imre, a mesztegnyői Ladá Já­nos Tsz állatgondozója január 24-én délután fél négy órakor. A községtől délre mintegy két- három kilométerre egy kisgye­rek gyalogolt Kaposvár irá­nyába. Nem ismerte a hété/es forma gyereket, megfogta a kezét, s behozta a tanácsházá­ra. Kiderült, hogy a »verek somogysárdi, s mint állami gondozottat Marcaliba helyez­ték ki. Felhívtuk a kapitány­ságot, az anya munkahelyet, a lakhelye szerinti tanácsot. A szülő még aznap este érts jött a gyerekért. Talán nem nagy ügy mindez, én azonban úgy érzem, hogy községünkben mind nagyobb felelősséget éreznek az embe­rek a társadalom, a munka, az ifjúság iránt, s ez jó jel. Sebők István vb-titk' r Autóbusszal utaztam január 26-án Balatonboglárról Len­gyeltótiba. Visszafelé jövet a kabátom belső zsebe mellé tet­tem az erszényemet jegyvál­táskor. Amikor leszálltam Bog­láron a buszról, az erszény le­csúszott a padlóra. Kilenszáz- tíz forint, három varrótű és három francia tűzkő volt ben­ne. Akkor vettem észre, hogy hiányzik a pénztárcám, amikor a vastooltban vásárolni akar­tam. Az állomásról telefonál­tam Lengyeltótiba a forgal­mista engedélyével, a busz ugyanis közben visszament. Helyes Miklós kalauz nagy örömmel közölte, hogy megvan az erszény. Este hét óra húsz perckor minden hiány nélkül átvettem tőle. Azért írtam meg ezt az esetet, mert véle­ményem szerint megérdemlik az ilyen lelkiismeretes dolgo­zók. Tóth Ferenc Balatonboglár, Fonyódi utca 7, MÉG EGYSZER BÖHÖNYÉRÖL Örömmel olvassuk a lapokban a község fejlesztésével foglalkozó cikkeket. A Somogyi Néplap egyik írásából tudtuk meg, hogy a Bö- hönye névnek gyógyító hatása van. Az édesapa megemlítette beteg fiának a község nevét, erre az rögtön meggyógyult, harsány ne­vetésben tört ki. Hogy folytassuk fŰMMBB§t£f / RUHÁZATI CIKKEK ÁRLESIAIIilASA Kész ágynemű 8—24 %-ig Agynemű méteráru 15—20 %-ig Kártolt gyapjúszövetek 8—25 %-!g Férfi, női, gyermek téli- és átmeneti kabátok kártolt gyapjúszövetből 8—15 %-ig N ói kosztümök kártolt gyapjúszövetből 8—15 %-ig Férfi- és fiúöltönyök kártolt gyapjúszövetből 8—15 %-ig Iskolaköpenyek 20 % Len és pamut konyharuha és törülköző 14—20 %-ig (2343) a sort, a Magyar Ifjúságban A böhönyei sziget címmel olvastunk egy cikket. Az érdekelteket várat­lanul érte a hír, de az meg job­ban, hogy Böhönyén »-az egyhan­gú táj felett metsző szél sepri a járda nélküii utcát«. Vagy óz, hogy az iskola «-udvarán kiscsirkék kapirgálnak, s tán gémeskútoól merítenek a diákok, ha megszom­jaznak«. Hát ami azt illeti, a somogyi táj nem Alföld: járda községünk valamennyi utcájában van. Csir­kék nincsenek az iskola udvarán, a vizet pedig villanymotor bizto­sítja a diákoknak. Sok tennivaló vár még ránk a község fejlesztésében, mégis úgy érezzük, hogy a környék egyik legrendezettebb faluja. A böhönyei fmsz dolgozói AZ TJTCÄRA FOLYIK A SZENNYVÍZ Űj tejcsarnokot épített Puszta­szemesen néhány évvel ezelőtt a Fejér—Komárom megyei Tejipari Vállalat. A falu lakói nagyon örül­tek, amikor átadták az ódon, el­avult ház helyett emelt modern tejcsarnokot. Van azonban egy ki­vitelezési hiba. A pusztaszemesick, az egészségügyi szervek, a tanács többször jelezte már a vállalatnak: a csarnok szennyvízkivezetője a főutca árkába torkollik. Az össze­gyűlt szennyvíz bűzös levegővel árasztja el a környéket. Különösen kibírhatatlan ez az állapot nyáron. A tanács javasolta, hogy emésztő­gödör építésével szüntessék meg a közegészségre ártalmas helyze­tet. A többszöri felhívás nem ho­zott semmilyen eredményt sem. Mindenki köteles megtartani a közegészségügyi rendet, a puszta- szemesiek Joggal elvárják, hogy mielőbb intézkedjék a csarnokot kezelő szerv. Kalocsa Ferenc Pusztaszemes lár, Siófok, Székesfehérvár és Keszthely csapatai a ba- latonboglári sörfejtő üzem­ben mérkőztek meg. A ver­senyt az a csapat nyerte, amely a kitűzött másfél óra alatt a legtöbb üveg sört palackozta a legkevesebb hi- baszdzalékkal. Ebben az évben ismét az Országos Söripari Vállalat balatonboglár! kirendeltségé­nek csapata került az első helyre — a múlt évi keszt­helyi versenyen is ők szerez­ték meg az első helyezést — 90 perc alatt 3474 négy és fél decis üveget töltöttek meg sörrel; hat túltöltésük Bajzik brigádvezető a töltőgépnél: IIáttérb-ti a kupakoló automata, és egy üres töltésük volt csupán. A második helyen a nagy rivális, Keszthely csa­pata végzett 3453 palackkal. A bogiári versenyzők — Bajzik János öttagú brigád­ja — olyan gyorsan dolgoz­tak, hogy a kupakoló auto­mata alig győzte zárni az üvegeket. A győztes csapatot az or­szágos vállalat 2000 forint pénzjutalomban részesítette. Amire a bogiáriak nagyon büszkék: a versenytábla szép eredményüket hirdeti. Itt van az ideje! Most vásároljon kerti magvakat a földművesszovetkeieti boltokban! (3652)

Next

/
Oldalképek
Tartalom