Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-31 / 76. szám
Csütörtök, 1965. március 31, 5 SOMOGYI N fi P !, A P 800 vagon burgonya termelésére kötöttek szerződést a böhönyei MÉK-kirendeltség körzetében (Tudósítónktól.) A böhönyei MÉK-kirendeltség több mint 2500 hold burgonya termésének szerződéses átvételét tűzte ki célul. Március közepéig körülbelül 2200 holdra kötöttek megállapodást. Ez azt jelenti, hogy a kör_éthez tartozó 49 termelőszövetkezet a 900 vagon burgonya helyett csak 800 vagon megtermelésére vállalkozott. A gazdaságoknak csak egy része határozott úgy, hogy a (tavalyihoz hasonló területen termel burgonyát. (Pl. a sze- nyéri, a nagyszakácsi, a so- mogyzsitfai és a szabási, valamint a csurgói Zrínyi Tsz.) Ne- mesviden 50, Segesden £0, Gyékényesen 30 holddal csökkentették a burgonyatermő területet. A véseiek a tavalyi 130 helyett csak 10 hold burgonyát termelnek, a zákányiak pedig teljesen megszüntették az étkezési burgonya termelését. A tartózkodás egyik oka a tavalyi rossz esztendő okozta alacsony termésátlag. Ez el- kedveílenedést szült annak ellenére, hogy a felvásárlási árak jók, hiszen például a gül fajtákért 210, a rózsa fajtákért 180 forintot fizetnek mázsánként. Tény az is, hogy kevés a vetőgumó, a marcali tsz-t ez tartja vissza 40 hol 1 elültetésétől. A szövetkezetek közötti vásárlásra azonban van még lehetőíég. A burgonyaültetés küszöbén állunk, érdemes még egyszer fontolóra venni az elképzeléseket. Egy kis törődéssel, több gondossággal — nemrég megyei értekezleten is tanác-k'z- tak erről a szakemberek — az étkezési burgonya visszahálálja a ráfordított munkát, költséget. A szenyéri baromfitartók kicserélik a háztáji állományt (Tudósítónktól.) A böhönyei példa alapján úgy határozott a szenyériek túlnyomó többsége, hogy háztáji gazdaságukban teljesen kicserélik a baromfiállományt. Böhönyén két évvel ezelőtt végezték el ezt a munkát. Az eredmény: tavaly a tervezett 800 000 helyett 1 080 000 tojást adtak a gazdák közfogyasztásra. Az állománycsere után félmillióval több tojást vásároltak fel a háztájiból, mint azelőtt. Érthető, hogy a kedvező tapasztalatot a szenyériek is hasznosítani kívánják. A községben levő 200 háztáji gazdaság közül 180-ban cserélik ki az állományt. Káplár Istvánná szövetkezeti felvásárló szinte minden családot fölkeresett, ismertette a tapasztalatokat, terjesztette a jó módszert. Ennek eredményeként 7300 naposcsibét osztottak ki, de még 7Ö00-re van igény. Á februárban kiadott aprójószágok Szépen fejlődnek. Jelentéktelen mérvű az elhullás, a háziasz- szonyok nagy gonddal nevelik őket. Sok szenyéri gazda forgat barómfitenyésztési szakkönyÉrtesítjük a város lakosságát, hogy a szemészeti ellátás megjavítása céljából április 1-től kezdődően Kaposvár város lakói részére szombat délután kivételével mindennap du. 2 órától 6 óráig tartunk rendelést. Kérjük a város lakóit, hogy saját érdekükben is ezt a beosztást megtartani szíveskedj enek. A megyei rendelőintézet igazgató főorvosa (37141 vet. Ennek hatására lassan teljesen eltűnnek a földbe vájt tyúkólak, helyettük újakat építenek a szakikönyvek útmutatása szerint. Többen a kihasználatlan istállókat alakították át erre a célra. Belezették a fejlettebb takarmányozási módszereket is, táppal etetik a baromfit. Folytatása következik —- de mikor? Nagyon örültek a Kanizsai utca végén meg a környékén lakók, amikor a múlt év őszén fölszedték a gyalogjáró kikopott tégláit, s hozzákezdtek a betonjárda készítéséhez. Annak viszont már nem örültek, hogy a munkát hamarosan abbahagyták —• igaz, a rossz idő akadályozta azt —, s bizonytalan időre elhalasztották. Sok száz ember lakik ezen a környéken. Télen a hóié, most az eső miatt kénytelenek bokáig sárban kínlódni, ha csak nem vállalják annak veszélyét, hogy lemennek a nagy forgalmú úttestre. Tudják, a járdaépítést befejezik. De érthetetlennek tartják, hogy miért nem használták ki a több hetes jó időt, s miért nem végeztek a munkával. Kíváncsian várják, hogy mikor folytatják, illetve fejezik be a járdaépítést, Sz. L. A tulajdonos kötelessége a tatarozás Fényképet közöltünk lapunk február 18-i számában a lábodi postáról. Kifogásoltuk, hogy a második világháborús sebeket még mindig nem tüntették el az épület faláról. A Pécsi Postaigazgatóság közölte, hogy a ház. a lábodi földművesszövetkezet tulajdona. A posta bérli a hivatali helyiségeket. A rendeletek szerint nem lehet elvégeztetni a külső tatarozást a bérelt épületen. Ez a tulajdonos kötelessége. Kerti traktor a háztájiban Az idén előszói' vásárolhatnak a háztáji gazdaságok, illetve a háztáji társulások kerti traktort. Az AGRO- TRÖSZT 140 tíz lóerős, Diesel-meghajtású gépet vásárolt e célra Csehszlovákiában. A jól kihasználható »ügyes« kis kerti traktorok négy munkagéppel — kulti- vátorral, forgó kapával, ekével és pótkocsival — kerül-1 nek forgalomba. Kőműveseket és segédmunkásokat vesz föl * az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári és környéki, siófoki és környéki építkezéseire. Különélési pótlékot fizetünk Kaposvár területén családfenntartóknak, napi 15 Ft-ot, nem családfenntartóknak napi 10 Ft-ot, vidéki munkahelyeken családfenntartóknak napi 20 Ft-ot, nem családfenntartóknak pedig napi 15 Ft-ot, ha vidéki laká be jelen é sei rendelkeznek, és állandó lakhelyükre nap illa nem térnek haza. Munkás- szállást. üzemi étkeztetést biztosítunk. A fölvételkor tanácsi igazol -s szükséges. Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. utca 57. és Siófok, Fő utca 200. __________________(52469)! a megyehatáron “HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Szédülés fog el, ha arra gondolok, milyen magasba emelte a ml rendünk Vásárhelyet, az ország legnagyobb parasztvárosát. Ez a csúcs nem újságírói túlzás, hanem reális mérték. Idézzük csak emlékezetünkbe az országjáró író innen keltezett riportjait. Hányszor szorult ökölbe Móricz Zsigmond keze a nyomor, a kilátásta- lanság láttán! Huszonháromban még csak azon kesergett, hogy a hatvanezer lakosú városban egy könyvet se vesznek, a huszonnégyezer tanyai magyar mindössze 8—10 diákot állít. Sokkal söté- tebb képet fest a városról 1910-ben: fogy a nép, nincs népegészségügy, út, közüzem, törvényszék, kereskedelmi iskola. S kimondja az ítéletet: halálra ítélt város Hódmezővásárhely. A ma idelátogató riportert más kép fogadja: modern lakótelének, fényes üzletsorok; elegáns emberek a széles utcákon, a tágas tereken; Nagyvilágot és Tiszatájai olvasó fiatalok a Sarokház Cukrászdában; külföldre szállító gy rak: fúrótornyok a végtelen rónán, kígyózó olajvezetékek a rvzőkön; új tanyaközpontok, szikrázó hidroglóbusok. Ez a mai Vásárhely. A halott város feltámadt ■55-ben, s új életre kelt. öröm tölti el az embert a rohamos fejlődés, a megalapozott gazdagodás láttán. A tanyák az öregekkel együtt halnak meg A Dunántúlról érkezőt a nagysága hökkenti meg először. Tizenkétszer akkora területen fekszik a város, mint Kaposvár, pedig lakóinak száma csak négyezerrel több. Szeretném érzékeltetni, mekkora Vásárhely határa: egyik végétől a másikig ugyanannyit tesz meg a gépkocsi, mint Kaposvártól Dombóvárig. S míg itthon hét falut érint, ott csak gémeskutat, akácosok közül kifehérlő tanyákat lát az utas. Megragadott néhány kép az úton. Motorkerékpár fordult be előttünk a dűlőútra. öreg parasztnéni vezette a közeli tanya felé. Ha Somogybán látom, biztosan elmosolyodom. Itt azonban létszükséglet a jármű, a végei'thatatlan tanyavilágból másképpen hely ma már a rizséről is nevezetes. A felszabadulás után megépített öntözőrendszer lendítette föl a rizstermelést ezen a vidéken. Itt van hazánk legjelentősebb kendertermelő állami gazdasága. Amikor továbbindultunk a városból, megszokott kép fogadott a határban: sárga növényvédő repülők szórták a műtrágyát alacsonyan repülve az állami gazdaság tábláira. A vásárhelyi termékek a világ minden tájára eljutnak Negyvenöt előtt tipikus mezőváros volt Vásárhely. Csak egy üzeme volt, a Kok- ran-féle kötöttárugyár. Akkor négy-ötszáz munkás dolgozott a gyárban. Ma csaknem kétezer-kilencszázat foglalkoztat a tvisztpulóveréről bögréket, hordókat stb. Most épül az Alföldi Porcelángyár vásárhelyi üzeme 270 millió forintos költséggel. Edényt, egészségügyi porcelánt s talán falburkoló csempét gyártanak majd itt. Említettem, hogy a táj képébe beletartozik a fúró to.' n , a csővezeték. A második ötéves tervben honosodott meg ezen a vidéken a kőolaj- és a földgázbányászat. Most dolgoznak a vásárhelyi gázhálózaton és a gázfogadó állomáson. December 31-én már zavartalanul üzemelnie kell, hogy a porcelángyárban — gázfűtésre rendezték be — megkezdhessék a próbagyártást. A korszerű gépeket az NDK szállítja a porcelán- gyárnak. Vásárhely népművészete nagyon híres. A fazekasok, a bútorfestők, a hímzők és a faragók nevét hét határban ismerték mindig. Ez a gazdag hagyomány ad magyarázatot rá, hogyan foglalkoztathat 1400 embert (Csong- rád megyében a legtöbbet) a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet agyagos- és textilrészlege. Városfejlesztés szanálás nélkül Egy kicsit irigykedtem, amikor Sajti Imre vb-elnök elmondta a városfejlesztésről, hogy minden szanálás nélkül alakíthattak ki moművészeket? A tanyavilág, a Tisza- és a Maros-part? A barátságos vásárhelyi emberek? Mind együttvéve. Németh László találóan írja a Sajkódi estékben: »Amióta Tornyai képeit a vásárhelyi műértők kis köre az ország közkincsévé tette, nem kell sokat magyarázni, a szépség miféle neme az, amit a Susán zugaiban vagy a határ nagy üres ege alatt ott érez az ember ... Vásárhelyt nemcsak Tornyai és Endre Béla A Szántó Kovács-szobor. Irókázók a majolikagyárban. nem lehet gyorsan eljutni a városba. Láttam néhány özönvíz előtti típusú autót is, gazdáig szintén tanyasiak. A felszabadulás előtt hétezer tanyát tartottak számon. Ma olyan háromezer- kilencszázat, s még így is tanyasi a vásárhelyiek huszonöt százaléka. Sajti Imre tanácselnök elmondta, hogy a tanya halálra van ítélve. A fiatalok szabadulni szeretnének innen. Aki teheti, beköltözik a városba, valamelyik tanyaközpontba. Az öregek azonban ragaszkodnak a tanyához mondván, hogy ott születtek, őseik szerezték, szeremének ott meghalni. Ez a század rámegy a tanyavi- iág felszámolására. A tart ácskirendeltségek akkora területeket »kormányoznak«, mint Kaposvár, csak az ember kevesebb, két és fél ezer lélek. Forr, változik a tanya- világ. Szikáncson (itt tal-1'ák tavaly azt a sok aranypénzt) több mint húsz tanyai ember szeretne családi házat építeni a szövetkezet se?'+ "- gével. A jövő csírája Szi- káncs, itt érték el a legnagyobb eredményt a tanya- központ fejlesztésében. Tizenhárom termelőszövetkezet (van közte gvön«e. közepes, jó) és két állami gazdaság műveli Vásárhely határát. Elképzelhető, milyen nehéz dolguk van a bri- gádvezetoknek; nem úgy van, mint például Bolhón vagy MeszteEfn"őn, hngv beik-rv'?- nak a soron, s már összeszedték az errhsroM Motoron, biciklin járják a messzi tanyákat, ha sürgős dolguk akad. A búzájáról híres Vásárhíres Divat Kötöttárugyár. A második ötéves tervben nagyon sokat fejlődött az ! üzem. A majolikagyár szin- j tén msgvolt a felszabadulás | előtt. Endre Béla festőművész fejében született meg a gondolat: föl kellene újítani a vásárhelyi gölöncsérséget. A városban élő művésztáivak (Tornyai, Rudnay, Pásztor, KaEos stb.) támogatásával alakult meg 1911-ben a Művészek Majolika és Agyag- ipari Telepe. Az igazi táv a- tok csak az államosítás után nyíltak meg. A majolika- gyárban készülő tálak, vázák, perselyek, Miska korsók, butéliák, gyertyatartók felét Hollandiába, Svédországba, Ausztriába, az NSZK-ba szállítják. Jártunk a gyárban, megcsodáltuk, hogyan formálják vázává a holt agyagot a gölöncsérek mai utódai, hogyan díszítik magyaros vagy modern mintákkal a tálakat és a vázákat az irókázók. A Kossuth téren van a gyár reprezentatív boltja, itt látja igazén az ember, mi minden kerül ki az égető kemencékből. Végvári György iparművész keze nyomát ott éreztem a kecsesen karcsú gyertyatartókon, a bumfordi korsókon, a vaskos butyellákon. A többi üzem teljesen új. A mérleggyár, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat (kétezer-háromszázán dolgoznak a két vállalatnál), a szandálüzem, az autószerviz, a gépállom's. Tizenhat országba exnortál a Fémipari Vállalat. Zömmel Dél-Ame- rikába, Hollandiába, Csehszlovákiába, Lengyelországba szállít alumínuim poharakat, edényeket, merítőkanalakat dern városnegyedet. A nevezetességnek számító vásártér a belvárosban terült el, ezt építették be erkélyes házakkal. Eltűntek a düledező viskók a főutcából, akárcsak Kaposváron, s a helyükön emelt bérházak városiasabbá tették Vásárhelyet. Sose fogy ki a város az építkezésekből. Négy középiskola és két kollégium van Vásárhelyen, s most kezdtek neki még egy 420 személyes kollégiumnak, hogy legyen otthonuk a tanyasi diákoknak. A Hód-tó környékén társasházakat építenek. A Kossuth tér (az egykori köpködő) olyan hangulatot áraszt, mint a mi Latinka terünk, azzal a különbséggel, hogy a nagy hírű pro- menád sétányaival, padjaival, : fáival a régi. Itt van a tar | nácsháza. Ugyanolyan tornyos, faburkolatú nagyter- mű, mint a kaposvári. Még a lépcsőháza is a miénkre emlékeztetett bennünket. Gazdag művészeti hagyományok Sok művészt megfogott Vásárhely hangulata a század elején, s azóta is. Tornyai János azzal az elhatározással telepedett le szülővárosában, hogy művészeti életet teremt. Ez sikerült neki. Hamarosan követte példáját Endre Béla, Rudnay Gyula festőművész. Pásztor János szobrász A lelkes mű- vészg rdának köszönheti a város a múzeumot (gondolata Toryaitól eredt, megalapítója Kiss Lajos néprajztudós volt), a majolikagyárat. Hogy mi vonzotta ide annyira a idejében, most is jól érzik magukat a művészek.« Sígy igaz. Fiatal festők és szobrászok telepedtek le rövidebb- hosszabb időre (Németh József, Kolxán György, Szűrésije János, Kajári Gyula, Szalay Ferenc festők, Szabó Jván, Samu Katalin, Ligeti Erika, Szöllősy Enikő szobrászok), hogy folytassák a fél évszázados hagyományokat. Érdemes megemlíteni a vásárhelyi és a zentai (Jugoszlávia) művésztelep baráti kapcsolatát. Képzőművészr cserék, cserekiállitások jelzik az együttműködést. Amikor Vásárhelyen jártunk, megnéztük a Tornyai Múzeumban a zentai művészek kiállítását. A vásárhelyiek ug« ekkor Jugoszláviában áll'' tak ki. Egy-két szót a múzeumról. Kinőtte a város, ezért a művelődési házban tekinthető meg például a Tornyai- és a Medgyessy-ki- állítás (a híres debreceni származású szobrász is dolgozott a városban, s halála előtt mintegy harminc alkotását a múzeumnak ajándékozta). A néprajzi gyűjtemény és a neolitkori lelettár is híres. A Szántó Kovács-szobor Tavaly állították fel a Kossuth téren, a városháza mellett. Somogyi József Kossuth-díjas szobrász kitűnő alkotása nagy vihart kavart a városban s annak határain kívül is. Több ezren gyűltek össze az avatásra. Amikor lehullott a lepel, döbbent csendben néz e tömeg a szobrot. S aztán következett a felzúdulás. Volt, aki elhozta magával Szántó- Kovács fényképét, s összehasonlította a bronz alakkal. A művész kénytelen volt kiállni, s elmondani művészeti hitvallását. Mi váltotta ki ezt a hatalmas ellenkezést? Vári Ernő, a városi pártbizottság első titkára elmondta, hogy olyan ábrázolást vártak a v'sárhelyiek, min' a városháza falán elhelye zett domborműről, a tanáé? teremben levő festményről az orosházi mellszoborról is mertek. S hopv csitultak« azóta a kedélyek? Hát persze. A városban élő művészek is hozzáiárultak ehhez, elvittek a szoborhoz munkásokat. tsz-tasokat, elmagyarázták nekik hoc van nézzék a szobrot, mit 1'ssanak meg a komon-'- Mert a mű erérvo «bv? rejlik. N-o- egv s-o«-vn-k hanem a forradalmi hagyományokban gazdag vidéknek állít emléket a szobor. Sok min(Folytatás a 6. oldalon.)
